Kelet-Magyarország, 1996. április (53. évfolyam, 78-101. szám)
1996-04-27 / 99. szám
AKTUAUS INTERJÚNK A toplistások nem ácsorognak A naményi Interspan Kft. évek óta a legjobb magyar cégek között szerepel Mattié Csaba Évek óta a magyar cégek toplistáján szerepel a vásárosnaményi Interspan Kft., amelyet 1988-ban a svájci Kronospan, valamint az Érdért és a Skála alapított. Az emelkedő tendencia mennyire lesz folyamatos, jut-e több százmillió forint a beruházásokra és a cég mennyire konkurense a Kronospan-csoport többi tagjának? — kérdeztük dr. Kelemen Miklóst, a vá sárosnaményi Interspan Kft. ügyvezető igazgatóját. — Az Interspan azon cégek közé tartozik, amely 1988-tól, az indulás első hónapjától kezdve folyamatosan eredményes volt. A tulajdonosok bíznak bennünk, elismerik eredményeinket és a fejlesztésekhez szükséges jelentős anyagi erőt minden évben megszavazzák számunkra. Induláskor 135 ezer köbméter forgácslapot gyártottunk, ebből 60 ezret felületkezeltünk, idén 180 ezer köbméter fa- forgácslapot termelünk, s ebből már 110 ezret felületkezelünk. Jelentős az előrelépés. □ Nem érezte soha, hogy a svájci Kronospan tulajdonosa, Kainál úr csak piacot akart vásárolni a vásárosnaményi gyár megvásárlásával? — Ismerem ezt a honi szisztémát: a külföldi gyárat vesz, leépít, visszafejleszt, majd bezárja a kaput. Nálunk pont fordítva volt minden és egy pillanatig sem érződött az, hogy a visszafejlesztésen gondolkoznának. Ezt bizonyítja a jelentős előrelépés. Bár külföldi többségi tulajdonú vegyes vállalat vagyunk, amely a Kronospan-csoporton belül önállóan működik, de például Nyu- gat-Európában egyfajta konkurenseként jelentkezünk Kaindl úr többi cégének. A svájci tulajdonosnál ez egy természetes dolog. Szerinte a piacon kell eldőlni, hogy eladható-e a forgácslap és mennyiért. Ugyanakkor a földrajzi fekvésből és a gazdasági helyzetből adódóan az Interspan legfőbb kereskedelmi partnerei Kelet- és Dél-Euró- pában találhatók, valamint ide tartoznak a környező országok. tósor beruházási koncepciójának kidolgozását. □ Szinte ismert szlogen az Interspannál: az az ember, aki áll, az csak külsős lehet és nem belső dolgozó. Tehát olyan a munkatempó, amely állandó munkát követel. Ugyanakkor mennyire igaz az, hogy az egy főre jutó termelési érték még elmarad a Kronospan többi gyárához képest? — Az az elvünk, hogy annyi dolgozót foglalkoztassunk, amennyi a feladatok elDr. Kelemen Miklós Elek Emil felvétele ^ A cégünk alapításától kezdve folyamatosan tudta a termelési értékét növelni. yy □ Mennyire határozza meg a svájci többségi tulajdonos a fejlesztés irányát és ebben milyen partnerre talál a két magyar tulajdonosban? — A Kronospan-csoport többi gyárában Kaindl úr az egyedüli tulajdonos, a főbb kérdésekben ő dönt. De kikéri szakemberek véleményét. Az információm szerint ezek a gyárak a nyugat-európai átlagnál is gyorsabban fejlődnek. Ügy érzem, ugyanez a tendencia az Interspanra is vonatkozik, hiszen a ’90-es évek elején egy beszűkülő gazdaságban a cégünk folyamatosan tudta a termelési értékét növelni és minden évben jelentős pénzeszközt fordított fejlesztésre. Szerencsénkre ebben a két magyar tulajdonos is partner, ők is támogatják ezeket az elképzeléseket. A volumen- bővülés mellett nőtt a termékválasztás és ez egyben a színpaletta növekedését is jelentette, hiszen a felületkezelt lapoknál több száz színből választhat a vevő. A legutóbbi közgyűlés pedig felhatalmazott arra, hogy kezdjük meg egy harmadik gyárlátáshoz szükséges, sem többet, sem kevesebbet. Ha egy emberrel is több van, az legalább másik négyet is fenntart. Erre pedig nincs szükségünk. Nincs maximálva a bérköltségkeret, de igen szigorú gazdálkodást kell folytatnunk ezen a téren. Ezt már megszoktuk, ma már ez természetes. Mindenkinek adott a feladata és ha ezt el akarja végezni, akkor nincs ideje ácsorogni. Természetesen nem csak a gépi beruházás szerepel az éves tervben, hanem a dolgozók szakmai fejlődéséhez szükséges anyagiak is rendelkezésünkre állnak. Az itt dolgozóinkat folyamatosan továbbképezzük annak érdekében, hogy azokkal a műszaki, gazdasági, kerskedelmi, piaci ismeretekkel rendelkezzenek, amelyek a gyártás irányításához is szükségesek. A fluktuáció szinte minimális, a dolgozóink a környezeti átlag dupláját keresik nálunk. n Amikor beindult a gyár, akkor a honi eladások nagy része elsősorban az állami bútorgyáraknak, a szintén állami építőipari cégeknek történtek. Ezek a cégek azóta a padlóra zuhantak és nagyon sok ** Valamennyi megye szinte minden városában márkaboltot nyitottunk. ** 90 ezer köbmétert, idén már 150 ezer a cél. Ezt csak úgy lehetett elérni, hogy igazodtunk a kisvállalkozások igényéhez. Valamennyi megye szinte minden városában márkaboltot nyitottunk a helyi partnerrel, emellett több mint száz olyan vállalkozóval kötöttünk partneri szerződést, amely árusítja az Interspan forgácslapjait. A megyénkbeli és a budapesti eladásokkal elégedettek vagyunk, a többi megyében viszont szeretnénk növelni az eladásokat. Ezeken a helyeken kevesen ismerik azt, hogy milyen széles körben lehet felhasználni a faforgácslapot. Ezen a területen viszont fokozni kell a marketingtevékenységet. □ Mennyire tudják folyamatosan beszerezni az alapanyagot vagy éppen a bővülő termelés miatt függőségi viszony alakult ki az Interspan és a fafeldolgozás között? — Magyarországon egy évben hat-hétmillió űrméter fát termelnek ki, ebből az Interspannak 600 ezer űrméterre van szüksége. A nyersfa hazai kínálata szűkös. Megfelelő piaci munkával viszont úgy ítélem meg, hogy hosszú távon megoldódott a gyártás alapanyag-ellátása. A keleti országokból az import igen megdrágult, a csillagászati szállítási költségek miatt már nem éri meg a behozatal. A Nyírerdő Rt.-vel közösen erdősítési programot szeretnénk beindítani, amely számunkra a még megnyugtatóbb alapanyagellátást jelenthetné. □ Információink szerint jelentős anyagi támogatást nyújtanak a városnak, de olyat is lehet hallani Vá- sárosnaményban, hogy néhány rendezvény, előadás, sportesemény azért marad el, mert az Interspan nem segít ebben. — A régi rendszerben szinte valamennyi cég hozzájárult a város kulturális, sport és oktatási fejlődéséhez. Most viszont úgy ítélem meg, hogy kevés olyan cég van a városban, amely nagyobb összegű támoga^ Több mint 60 millióval segítjük a várost, ami úgy érzem, igen jelentős. tást tud nyújtani ezekre a célokra. Az biztos, hogy sokkal több segítségre lenne szükség, de a cégek gazdasági helyzete ezt nem engedi meg. Emiatt több olyan kezdeményezés pénz hiányában nem valósul meg, ami korábban természetes volt. Az Inter- span az iparűzési adót, az szja ittmaradó részét, szakmunkásképzési alapot, alapítványi pénzt, a pénzbeni és az eszközökben nyújtott támogatást egybevéve több mint 60 millióval segíti a várost, ami úgy érzem, igen jelentős. Viszont még ilyen kis városban és ekkora szegénységben sajnos ez is kevés. Ha vannak ilyen észrevételek, azok elsősorban információhiány miatt hangzottak el. □ Megmarad-e továbbra is ez a növekedési trend? — A fejlesztéseinket a jövőben töretlenül továbbvisszük. Tavaly egy olyan rekonstrukcióba kezdtünk, amely a minőségi paraméterekben jelent előrelépést. Emellett egy új termékcsaláddal is jelentkezünk idén a piacon, a lekerekített élű forgácslapokkal, amit a szakma posztformingként ismer. A beruházások megvalósításában jelentős könnyebbséget jelent, hogy ez a terület is a záhonyi különleges gazdasági övezethez tartozik. Mindez számunkra jelentős kedvezményeket nyújt. kicsi alakult helyettük. Mennyire tudta követni ezt az új piaci igényt a cég? — Manapság nincs olyan vállalat, amely húsz-harmincezer köbméter faforgácslapot használ fel, helyettük kis volument igénylő, de számtalan sok apró üzem jött létre. Mindez az átalakulás természetes velejárója, amelyhez szerintem jól igazodott az Interspan, hiszen a felszámolási döm- ping közepette folyamatosan tudta a hazai piacon eladásait növelni. Tíz évvel ezelőtt MAGÁNVÉLEMÉNY Paradoxonok ■■ Nem úgy van az, 11 szegény,^ ^ a leg'N nélküli. Aki va'MTI-------"MM lóban és tartósan az. Ha sok az ilyen családban a gyerek, és esetleg még kénytelenek nyugdíjas családtagokat is eltartani, előáll az úgynevezett mély szegénység. Logikus tehát, aki a szegénység ellen akar fellépni, annak a munkanélküliség ellen kell tennie. Habár van ellene spontán védekező út is: a regisztrált munkanélküliből nem alkalmazott lesz, hanem vállalkozói igazolvá- nyos. A hagyományos munkavállalói így válik laza szálon kötődő, modern bedolgozói pozícióvá — minden kiszolgáltatottságával együtt. Hasonlóan paradox helyzet, hogy miközben a közfogyasztás egyes területei teljesen összeomlanak, az egyre gazdagodó középrétegek a magánfogyasztásban gyorsan megteremtették a maguk feltételrendszerét és kikerülik a közfogyasztást (lásd alapítványi iskola — adóból leírható, magán- rendelések hálózata...). Az egyik oldalon tehát van egy adófizetőképes réteg, mely azonban mindent elkövet, hogy kibújjon a közterhek alól, ezáltal azoknak kellene megfizetniük a közfogyasztást, akiknek amúgyis kicsi az adófizetőképességük, ennek következtében omlik össze a közfogyasztás, aminek folytán meg a gazdagabbak nem akarják igénybe venni... Nem a napokban volt az MSZP- kongresszus, de Békési László felszólalása felett még mindig nem tudtam napirendre térni. Nem óhajtott tisztséget vállalni a pártban. Azért nem vállalkozik erre — érvelt —, mert tapasztalata szerint a politizálás ma a hatalom és a pozíció megszerzéséről és megtartásáról szól, no meg túl sok benne a félrevezetés, a képmutatás, amiben ő nem érezte versenyképesnek magát. Hm... Mindig csak figyeltem, sohasem firtattam, vajon mennyire vetkőzteti ki az embert személyiségéből a hatalmi szerep, vajon miért tűnik el a politikai sleppek közötti kapcsolatokból az „egy hajóban evezünk, tehát haver vagy” miatt a morál, vajon mi hajtja azokat, akik a pártprotekciók hajhászása helyett a közjó és az igazság nevében fáradoznak? Sokszor az az érzésem, hogy a karrierépítésben és a kötelékrendszerben a választók már nem is annyira fontosak, sőt érdektelenek. Csak a választások közeledtével s csakis addig csodálkoznak rájuk: óh, persze, jé... Azon a látszólagos ellentmondáson meg aztán tényleg fölösleges diiny- nyögni, hogy a hírek megelőzik a döntéseket. Azt tudhatjuk rég, hogy a hazugság már rég körbekerülte a földet, mikor az igazság még a cipőfűzővel szöszmötöl. Szőke Judit v
