Kelet-Magyarország, 1996. április (53. évfolyam, 78-101. szám)
1996-04-16 / 89. szám
1996. április 16., kedd 12 KeleLMagyarország KULTÚRA Tudós írások Több értekezés szól megyénkről Nyíregyháza (KM — B. I.) — A nyíregyházi tanárképző főiskolán folyó tudományos kutatómunka bizonyítéka, hogy az intézmény gondozásában a közelmúltban újabb tanulmánykötet jelent meg. Az Acta Acade- miae Paedagogicae sorozat tudományos közleményeinek most megjelent kötetében mintegy 30 tanár tette közé kutatásait. Ujj Anna Mária írása a román népelem bevándorlásával foglalkozik. Érdekes, hogy a magyarországi forrásanyagban, a 11-12. században románok nem szerepelnek. A szerző szerint a románok a délről észak felé tartó vándorlásuk során csak a 12. század második felében közelítették meg a Kárpát-medencét, s jelentősebb számban csak a 13. században vándoroltak be. Ha Rákócziak, akkör leginkább II. Rákóczi Ferenc, a „Nagyságos Fejedelem”, s ritkábban a „bibliás őrálló” I. Rákóczi György jut eszünkbe. A dinasztiaalapító személye legtöbbször háttérben marad, pedig a Rákó- czi-ház gazdasági és társadalmi tekintélyének megalapozója vitathatatlanul Az „öreg” Rákóczi Zsig- mond volt. Az ő alakját idézi Falussy József. A könyvgyűjtésnek több évszázados története van. Kriveczky Béta Könyvek és könyvtulajdonosok a XIX. század eleji Szabolcs megyében címmel ír érdekes cikket. Az utóbbi években egyre több kutató igyekszik feltárni a szovjet birodalom történetének fehér foltjait. Rozgonyi Ibolya a kron- stadti lázadás adalékait sorolja. A lázadásnak megvoltak az előzményei és következményei. Mindenesetre Kronstadt mérföldkőnek, egy új korszak nyitányának számított. Több értekezés a megyénkről szól. Szilágyi Miklós a megye mezőgazdasági szakszövetkezetek helyzetével és az átalakulás megyei sajátosságaival foglalkozik, Boros László pedig a zöldség-gyümölcs vertikum helyzete megyénkben címmel írt tanulmányt. A kötetből nem hiányzik a filozófia, szociológia, művészet, néprajz és politológia. A könyvet Udvari István szerkesztette. (Bessenyei György Kiadó, 1996.) Hírcsokor Érték-papír... ...címmel nyílt kiállítás a budapesti Vigadó Galériában. A tárlaton — melyet április 21-ig látogathatnak az érdeklődők — a nyíregyházi Nagy Lajos Imre szobrászművész, tanszékvezető főiskolai tanár papírkompozíciói is helyet kaptak. (KM) Gyémánt... ...elnevezéssel nyílik galéria április 16-án 17 órakor Nyíregyházán, az Egyház köz 17. szám alatt. Az avatóünnepségen köszöntő gondolatokat mond Banner Zoltán művészettörténész. Tanulmányokat... ...záró hangversenyt rendeznek április 17-én 18 ólától a nyíregyházi tanárképző főiskola nagyelőadójában. A programban a zárt beiskolázású ének-zene/ népzene levelező szakos IV. éves hallgatók muzsikálnak. (KM) Nyílt napot... ...tartanak április 17-én délelőtt fél kilenctől a nyíregyházi Bárczi Gusztáv Általános Iskola és Diákotthonban. A rendezvényre a fogyatékos tanulók oktatásával, nevelésével foglalkozó pedagógusokat, illetve a téma iránt érdeklődőket várják elsősorban. (KM) Szakmai... ...nap lesz április 17-én a nyíregyházi Móricz Zsig- mond Könyvtárban. A délelőtt fél tízkor kezdődő tanácskozáson elhangzik a Könyvtárhasználati kapcsolódások a Nemzeti Alaptantervben című előadás. (KM) Beszélni nehéz! Nyíregyháza (KM — K. J.) — Ä budapesti Kossuth Zsuzsa Szakközépiskola és Gimnázium Beszélni nehéz! köre és a Magyar Rádió irodalmi osztálya szervezésében közönségtalálkozót tartanak a Beszélni nehéz! mozgalom iránt érdeklődőknek. Az esemémyre április 20- án kerül sor a rendező gimnázium épületében. A nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium és a Vásárhelyi Pál Építőipari és Vízügyi Szakközépiskola anyanyelvápoló szakkörei szintén kaptak invitációt az összejövetelre, melynek vendégei lesznek Herczegi Károly és Kerekes Barna; a vitát Deme László professzor vezeti. Péchy Blanka, a mozgalom életre hívója és Deme László professzor Archív felvétel Visszapillantva a vonóparádéra Öt nap alatt a zenekarok a megye öt városát keresték fel és adtak hangversenyeket Babka József Nyíregyháza — Egy város rangjához, hírnevéhez hozzátartozik a tartalmas kulturális élet, a hagyományokra épülő, rendszeresen visszatérő fesztiválok, zenei versenyek. A Pro Archi Vonószenekari Fesztivált ez évben — a Tavaszi Művészeti Hetek keretében — másodszor rendezték meg Nyíregyházán. A háromévenként ismétlődő esemény még keresi arculatát. Az ötnapos rendezvény rendkívül gazdag programmal lepte meg a résztvevőket és a hallgatókat. Versenyszerű Ezeket érdemes áttekinteni, mit kell megtartani és mit kell továbbfejleszteni. Nevében fesztivál, de gyakorlatilag az elhangzott koncertprogramok rangos zsűri által pontozva, hat kategóriába sorolva, szakmai értékelésen elemezve, a gálahangversenyen kihirdetve tulajdonképpen a verseny kritériumainak is teljesen eleget tettek. A komoly, minden apró részletre kiterjedő értékelés — ha az nem volt mindig pozitív — nem váltott ki negatív hatást, sőt a karmesterek igényelték. Ez azzal volt magyarázható, hogy a zsűri olyan szakemberekből állt — Tátrai Vilmos, Devich Sándor, Hajnu Gárdonyi, Mattéi Piccirillo és Weninger Richárd, akik a szakma nemzetközileg is elismert egyéniségei, akik évtizedes művészi és pedagógiai múlttal rendelkeznek. Amit mondtak, az hitelesnek, emberségesnek és jóindulatú segítségnek tűnt, mindenki megelégedésére, így a fesztivál A nyíregyházi Piccoli Archi országhatárainkon túl is nevet szerzett magának — képünkön épp egy belgiumi versenyen elért első helyezésüket ünnepük Amatőr felvétel versenyjellege csak hasznára vált a résztvevőknek. A rendezvényre nyolc országból tizenkét együttes érkezett. Természetesen a résztvevő nemzetek számát bővíteni kell, még szélesebb kört kialakítva. Meglepő volt az albán és bolgár fiatalok hangszeres tudásának és együttmu- zsikálásának rendkívül magas szintje. Divatossá vált a nyugatra utazás és az oda kötődő csere- kapcsolatok kiépítése, ugyanakkor az említett országokkal való szakmai viszony erősítése gyümölcsözőbbnek mutatkozik. Karmesterek A versenyre a műsor összeállításánál a karmesterek szabad kezet kaptak, csak ajánlatok hangzottak el. Jó lenne, ha a játékidő előre behatárolt lenne. Az egyes zenekarok túl hosszú programmal léptek fel. A jövőben több zenekart lehetne fogadni a jelenlegi játékidőn belül. A kiírás ajánlotta a zenekaroknak, hogy játsszanak XX. századi zenét is. Többen éltek ezzel a lehetőséggel, így olyan szerzők műveit hallhattuk, akikről eddig keveset, vagy semmit sem tudtunk. (Kilor, Hristoskov, Czyz, Górecki, Przybylski stb.) A Piccoli Archi együttes programjában egy fiatal magyar szerző, Kerek Gábor ez alkalomra írt művének volt bemutatója. Több zeneszerzőt kellene érdekeltté tenni, ösztönözni, felkérni új művek komponálására és a Nyíregyházán való első bemutatásra. Az ötnapos program egy napján a fellépő zenekarok a megye öt városát keresték fel és adtak hangversenyeket változó érdeklődés mellett. Az lenne jó, ha ezen rendezvények jelentőségét az egész megyében átéreznék és támogatnák. Először került sor ilyen napnak a beiktatására. Négyszáz vonós A fesztivál kezdetén a Művészeti Szakközépiskola végzős képzőművészetis növendékeinek a domborművét avatták a zeneiskolában. A vonós zenekultúra kiemelkedő alakjait felsorakoztató sorozat, Paganini és Casals mellé most Auer Lipót, Hubai Jenő, Popper Dávid, Szigeti József domborműveivel bővült. A fesztivál díjkiosztó gálaestjén minden együttes fellépett egy, a zsűri által javasolt műsorszámmal, majd a közel 400 vonós Tátrai Vilmos professzor, majd Tóth Nándor karnagy vezényletével Sibelius és Gárdonyi egy-egy művét szólaltatta meg. Ä ritka esemény, a rendkívüli hangzás mind a benne részt vevőknek, mind a hallgatóknak felemelő érzés volt. A dudás Kassáról jött Penyigére Nagy László szavaival köszöntött: Adjon az Isten szerencsét • A zene varázsa Kormány Margit Penyige — Hajdan igricek, regősök, énekmondók, histó- riások járták a várakat, főúri udvarokat, hogy lantkísérettel széphistóriákat, várcsatákat summázzanak, így terjesztve, eleven történelemkönyv gyanánt, lélektől fűtve korok eseményeit, történelmi tényeket. Mai nyelven ismeretterjesztő előadásnak is nevezhetnénk ténykedésüket vagy akár zenés, rendhagyó irodalom-, történelemórának is. Amiként tette ezt korunk érdemes énekmondója Dudás Péter, a Kassai Thália Színház fiatal művésze. Egy tél végi napon megjelent a penyigei Móricz Zsigmond Körzeti Általános Iskolában, ahol magát és műsorát ajánlva, Czalán- né Török Irma igazgatónővel árat, időpontot egyeztetve, a fellépésre magát elkötelezte. Délelőtt féltizenkettőkor az iskola ebédlőjében a fegyelmezetten várakozó gyereksereg előtt megjelent, bemutatkozott, s gitárja kíséretével Nagy László szavaival köszönt: „Adjon az Isten szerencsét...” S elkezdődött a bűvölet, a költészet és a zene varázsa. A művész Rozinante nevű zsebszínháza szórólapján e zenés, rendhagyó irodalomóráról ez áll: „Csokonai Vitéz Mihály, Radnóti Miklós, Arany János, József Attila és Petőfi Sándor verseiből állítottam össze műsoromat, amelyet kilencévesnél idősebb korú általános iskolásoknak ajánlok. A fent említett költőktől egy-egy egész költészetükre jellemző részlet hangzik el. Az összeállításhoz az iskolában tanult verseket használtam fel.” S a művész kellemes hangján, szép magyar szaván perdültek, fordultak, csengtek, bongtak a versek egy tanórán át, ámulattal magával ragadva gyermeket, pedagógust. Az ebédlővel szomszédos konyhán a fakanál is megállt egy- egy kisidőre a szakácsnők kezében, hallgatva, mint hagyott ott Csokonai csapot-papot, mert „A hatalmas szerelemnek megemésztő tüze” bántotta. S Radnóti „Oly korban” élt e földön, amikor Petőfi már nem írhatta volna meg levelét Arany Jánoshoz, sem Arany a Fülemülét. József Attila addig altatgatta a kis Balázst, s dicsekedett ondolált farkú falká- jával, míg végül nem volt más vágya, minthogy terebélyes vadalmafa legyen. S Petőfi terve sem a Négy ökrös szekéren ment füstbe, de oly boldogan borozgatott apjával egy este otthon, hogy azt Pató Pál úr is megirigyelhette volna. E versnél a hallgatóságot is megénekeltette a művész, jól hangsúlyozva az Ej, ráérünk arra még! sort, ami ma is, mint Petőfi korában, inkább intő kérdés lehetne. Dudás Péter Kassáról jött el Penyigére, nemes missziót teljesítve, magyar szót, a versszeretet mécsvilágát hordva faluról falura, korunk énekmondójaként. Tanulságul, tavaszi frissítőül. Numizmatikai különlegességek A magyarság 1100 éves történelme a pénzek tükrében Tokaj, Nyíregyháza (KM) — A Honfoglalás 1100 éves évfordulójára történő hazai megemlékezés keretében Tokajban április 13-tól október 31-ig Numizmatikai kiállítást rendeznek. A kiállítás két részből áll: egyrészt az 1100 éves évfordulóra tekintettel bemutatják az azóta eltelt időszak magyar fémpénzeit, másrészt a világ valamennyi államának jelenleg forgalomban levő fémpénzeit állítják ki. A rendezvény a „’96: Magyarország!” országos idegenforgalmi esemény- sorozat hivatalos eseménye és a Honfoglalás 1100. évfordulója Emlékbizottság támogatott rendezvénye. A kiállítást a múlt hét végén nyitották meg a Tokaji Múzeumban. A tárlat két részének címei: „A magyarság 1100 éves történelme a pénzek tükrében” és „A világ forgalmi fémpénzei a 20. század végén”. A kiállítás támogatói — sok más, most fel nem sorolt segítővel egyetemben — pl. a Honfoglalás 1100. évfordulója Emlékbizottság, a Magyar Turisztikai Szolgálat Rt., a Tiszai Vegyi Kombinát Rt., a Tiszai Erőmű Rt., a Magyar Nemzeti Bank. A kiállítás hétfő kivételével naponta 10-17 óráig tekinthető meg — tájékoztatta lapunkat dr. Hornyák Csaba szervező. Az első részében bemutatott magyar pénzek az illető kor hideg, fémből készült, de rendkívül beszédes tanúi. Az érmék mustrálása közben a szemlélődő végigzarándokolhat a magyar történelem 1100 évén. On Strings Nyíregyháza (KM) — A nyíregyházi Tavaszi Fesztiválon a jazz egy igen érdekes hangszerösszeáliítá- sú trióját ismerhettük meg. A muzsikusok Iserlohnbó! érkeztek hozzánk: Kuhinyi Attila (hegedű), Ulrich Stracke (gitár) és Sascha Delbrouck (gordon). Műsoruk változatos és színes volt. fölényes technikával, élménytadóan játszották műsorukat Gershwin és kortársai műveiből. A Jazz on Strings tagjai az iser- lohni zeneiskola tanárai.