Kelet-Magyarország, 1996. február (53. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-21 / 44. szám

1996. február 21szerda ICM-POSTA Fórum olvasóink leveleiből Ez is a nyíregyházi belváros Balázs Attila felvétele Az utasokért mindent?! Az év végi Volán-menetrend­változás nagyon nehéz hely­zetbe hozta a Nyírtelek-Dó- zsaszőlőből reggel 8 órakor induló járat utasait. A tanu­lóknak, a munkába járóknak, valamint a hivatalos ügyeiket intézőknek már a 7 óraival el kell jönni otthonról, amelyen így rengetegen utaznak. Vagy meg kell várni a legközeleb­bi 9.30-as buszt, ami viszont már eléggé késő, mert csak a 12.10- es gyulatanyai járattal tudnak hazamenni. A menet­rendváltoztatók nem veszik fi­gyelembe, ha a tanulónak nincs első órája, a városban lé­zeng. Ez még nyáron elfo­gadható, de télen hideg van. A boltok, hivatalok is általában kilenc körül nyitnak, addig szintén kényszerűségből az ut­cán kell ácsorogni. Az említett gyulatanyai 12.10- essel pedig az a problé­ma, hogy a korábbi csuklós helyett egy szóló busz közle­kedik. Óriási rajta a zsúfolt­ság, mert a KGST-piacra járók is ezzel jönnek. Állítólag, vé­geztek egyszer egy felmérést (valaki beült és körbejárta az útvonalat), s ez alapján szüle­tett meg a döntés. Nem kér­dezték meg viszont az autó- buszvezetőket, az utasokat, akik a legilletékesebbek lettek volna. A Volán állandóan emeli a menetjegy árát, jelenleg Dó- zsaszőlőbe ötvenhat forint, de szerintem ez egy kulturált ülő­helyet, vagy egy biztonságos állóhelyet foglal magában. Vi­szont a zsúfolt, egymást ta­posó, hering módra történő utazás esetén is ugyanannyit kérnek el, pedig szolgáltatást nem adnak érte. Felmerül az emberben a kérdés, mi van olyankor, ha baleset történik egy zsúfolt buszon, ahol leg­alább harminccal többen utaz­nak, mint a kiírt ülő- és álló­hely! Azzal a Volán nem hárít­hatja el a felelősséget, hogy a vezető a hibás: minek vett fel annyi embert. Többek nevé­ben kérem a Volán szakembe­reit, vizsgálják felül a menet­rendet. de ne hivatkozzanak a nehéz gazdasági helyzetre, mert az nem elfogadható ese­tünkben. f Ladányi István Nyírtelek, Honvéd u. 28. A falusi turizmus Elsősorban egy-egy kisebb régió vonzó adottságai kínál­ják a falusi turizmus lehetősé­geit. Magáról a témáról tudo­mányos alapossággal is lehet­ne írni bő terjedelemben. Most mégis nézzük negatív megkö­zelítésben a témát. Az igazán jó működés feltételeit egy megtervezett, megalapozott marketingmunka előzze meg. El kellene pontosan dönteni, hogy milyen vendégkörre ter­vezzük a szolgáltatást. ízléses kivitelben, a vállalt szolgálta­tásokkal, árakkal reklámanya­got kellene megjelentetni. A házias, családias ellátás mel­lett a tisztaság és a speciális szolgáltatások igénye feltétle­nül kielégíthető. Mindezek mellé jön a természeti szépség és a kulturált környezet. Itt van még feladatunk bő­ven. Külön kihívást kíván a turizmus szervezettségének biztosítása. Nem feltétlenül mindent egy helyen kell szol­gáltatni. Jó együttműködés esetén elválhat a szállásbizto­sítás, étkezés, speciális szol­gáltatás. Ennek az előnyeit még igazán nem ismertük fel. Jó példával járnak előttünk azok az önkormányzatok, ahol összehangolt módon átalakí­tották, megszervezték az üdü­lőfalu szolgáltatásait. Talán megyénkben is van olyan te­lepülés, ahol az elmozdulást célszerű lenne ebbe az irányba megfogalmazni. Reményeim szerint több helyen ma még „nagymamáink főztjé'*" prog­ram is sláger lehetne a kínálati oldalon. Egyszerű, jó ötletek­kel talán nem is annyira illúzió a lehetőségekről beszélni. Názon Gyula Nyíregyháza Jólesett a gondoskodás A sóstófürdői Általános Szociális Otthon kulturális bizottsága és kultúrcsoport- ja ezúton köszöni meg a DOTE Egészségügyi Főis­kola főigazgatójának és könyvtárosának a számukra felajánlott több száz darab könyvet és folyóiratot, mellyel hozzá kívántak já­rulni a Szociális Otthon kulturális életének színvo­nalasabbá tételéhez. Kissné Szabó Zsuzsanna igazgató A helyszín sok mindenről beszél Egymillió forint egy elütött gímszarvas bika vadgazdálkodási értéke Nyíregyháza (KM — D. M.) — A gépkocsi vezetése köz­ben sok veszéllyel találkozik az ember, s a legnagyobb igyekezet mellett is meg­történhet a baj. Különösen a vadak okozhatnak gali­bát... Szomorú dátum január 23-a Dankó László életében: — Pátroháról Nyíregyházá­ra közlekedtem autómmal — kezdett a történetbe. — Ber- kesz és Székely között, a má­sodik vadveszélyt jelző tábla után kb. 1250 méterrel egy­mást követően két őz futott át előttem. Csak a bíróságon Az első állat láttán fékeztem, de a második olyan hirtelen ugrott elő, hogy az ütközést már nem tudtam elkerülni. Megálltam, s bár az őzön sem­miféle külsérelmi nyom nem volt, olyan helyen érhette az ütés, az árokban megdöglött. Betettem a kocsim csomagtar­tójába és megkerestem Szé­kelyben Szakács Zoltán hiva­tásos vadőrt. O megállapította az ütközés helyét. A vadat még meleg állapotban ki is zsigerelte. Tájékoztatott, a biztosítónál történő ügyintézés előtt keressem meg a vadász- társaság elnökét. Az elnök másnap már egy kitöltött nyomtatvánnyal várta olvasónkat, melyen az állt, hogy kb. 100-120 kilométeres sebességgel közlekedett, így a vadásztársaságnak is követelé­se van az ő kötelező biztosítá­sa terhére. A jegyzőkönyv azt is tartalmazta, hogy az őz esz­mei értéke 100 ezer forint. — Természetesen ezt nem fogadtam el — folytatta Dan­kó László. — Arra kértem, jöj­jön a helyszínre és próbáljon meg ő abban a veszélyes útka- nyarulatban százzal hajtani. Az újbóli nyomtatványon már úgy fogalmazott, valószínű nagy sebességgel közleked­tem. A Hungária Biztosítónál felvették a gépkocsiban oko­zott kárt, de másnap közölte a szakértő: nem sikerült megál­lapodniuk a vadásztársaság el­nökével, így a kárigényemet bírósági úton érvényesítőé-: tem. Úgy gondolom, ez nem igazságos, az eljárás elhúzó­dik, nekem a kocsimra szüksé­gem van. Sérelmesnek tartom, hogy arról akartak meggyőzni, mintha én valami „vad­gyilkos” lennék. Pedig a kár­szakértők szerint sem közle­kedhettem olyan nagy sebes­séggel, mivel a kocsiban nem keletkezett akkora kár. Ami bosszant még, a tábla csak egy kilométer hosszan jelzi a ve­szélyt, az eset pedig távolabb történt. A vad az államé A Hungária Biztosító kárszak­értője megerősítette panaszo­sunk állítását: mivel a vadász- társaság nem ismerte el a káro­kozást, ők nem tudták azt kifi­zetni. — Évtizedek óta országos gondot jelent a vad és a gépko­csi ütközéséből származó kár megtérítése — emelte ki Szi- nyei Bertalan, az érintett Nim­ród Vadásztársaság elnöke. — A jelenleg érvényben lévő tör­vények szerint, a vadállomány az állam tulajdona. A vadász- társaság birtokába csak akkor kerül, ha elejtik, elhullik, vagy befogják. A társaság a terüle­tet is az államtól bérli. A ko­rábbi hagyomány szerint, ha valaki elütött egy őzet, annak járművében keletkezett kárt a vadásztársaságok (biztosítá­suk terhére) kifizették. De hogy az elütött állatok mi­lyen kárt jelentettek a társa­ságnak, azzal nem sokat törőd­tek. Az ellentmondások tisztázá­sára jelent meg a Vadgazdál­kodásról és a vadászatról szóló FM-rendelet módosítása (38/1995. (XI. 14.) FM r.), mely ismerteti a különböző vadászható állatfajok értékét. Néhány példa: gímszarvas bi­ka egymillió, kétéves őzbak 100 (ha barkás 200). mezei nyúl 10, fácántyúk 15, kakas 5, fogoly 15 ezer forintot ér. Ezzel kapcsolatban az Orszá­gos Magyar Vadászati Véd­egylet körlevelet adott ki. melyben megállapítják, meg­szűnt a bizonytalanság a vadak értékéről. S ha kimutatható, hogy az ütközésért a gépjármű vezetője is felelős (gyorshaj­tás, nem az útviszonyoknak megfelelő sebesség megvá­lasztása stb.) kártérítési igény nyújtható be. Miután kötelező felelősségbiztosítással elvileg mindenki rendelkezik, nincs akadály a vad árának az elszá­molására. Nehéz bizonyítani — Nehéz bizonyítani például a gyorshajtást — tette hozzá az elnök. — Esetünkben azon­ban a hivatásos vadász — aki jelentős szakmai tapasztala­tokkal rendelkezik — a nyú- zásnál megállapította, olyan nagy sebességgel ütötték el az állatot, hogy teljésen szétzú­zódtak a belső részei. A va­dásztársaságok nyolcvan szá­zalékának nincs már biztosítá­sa, nekünk viszont van, de sze­rintünk a gépkocsivezető is fe­lelős a kárért, ezért nem ismer­tem el észrevételeit. Én osztott felelősséget javasoltam, ezt az autó tulajdonosa nem fogadta el, gondolom majd a bírósá­gon tisztázódik a tény. így valóban két állítás áll egymással szemben, s hogy kinek van igaza, a bíróság fel­adata kideríteni. Egy biztos, érdemes a gépkocsivezetők­nek tiszteletben tartani a vad­veszélyt jelző táblát. Csökken­teni kell a sebességet, s ha mégis megtörténik a baleset, az állatot azonnal el kell vinni a területileg illetékes vadász- társaság vezetőjéhez és közö­sen elvégezni a helyszínelést. (Akkor még „beszél a hely­szín”, megtalálhatók a nyo­mok: szőr, vér stb.). Ez év... ...február elsejétől a mini­málbér 14 500 forintnál ke­vesebb nem lehet. Termé­szetesen ez a szabály teljes munkaidőre, illetve teljesít­mény bérezés esetén 100%- os teljesítményre vonatko­zik — válaszoljuk K. Ist­vánnak Nyíregyházára. A jelenlegi... ...szabályozás szerint, amennyiben a kiskorú gyer­mek vagy gyermekek ingat­lan tulajdonjogát elidegení­tik, ahhoz nemcsak a szü­lőknek (vagy szülőnek) ha­nem a gyámhatóságnak is hozzá kell járulni — üzen­jük Cs. Istvánnénak Nyír­egyházára. A beteg-... ...és a rendes szabadság időtartamára a korábbi át­lagkereset helyett 1995. szeptember 1-től úgyneve­zett távolléti díj jár — vála­szoljuk A. Bélánénak Nagykállóba. A tartási... ...szerződést közös megál­lapodás alapján, vagy bíró­sági ítélettel lehet megszün­tetni — tájékoztatjuk K. S-t Tiszavasváriban. A földtulajdonról Dr. Kovács Mihály K. Pálné nyírbátori olva­sónk az elmúlt évben nap­raforgó-termelési szerző­dést kötött, amire művelési előleget vett fel. Sajnos, a vetés nem jól sikerült, a biz­tosító sem fizet a szárazság, illetve a vélt vadkár miatt, így semmi bevételt nem tud­tak a termésből felmutatni. A gyár viszont visszaköve­teli a kapott előleget. Pana­szosunk nagy gondban van, mert pénze elfogyott, s nem tudja miből visszafizetni a tartozást. Nem tudok olvasónk szá­mára megnyugtató megol­dást tanácsolni, hiszen a szerződéses kötelezettségé­nek nem tett eleget. A vál­lalatnak a napraforgót nem szállította le, így jogtalanul használta a pénzét. Ezt vi­szont köteles visszafizetni. Legfeljebb a tavaszi vadkár elbírálásakor lehetett volna igazáért harcolni, akkor esetleg a biztosító vagy a vadásztársaság megtérítette volna a bekövetkezett kárt. Jelenlegi helyzetében csu­pán a cég jóindulatában bízhat, hogy méltányosság­ból részletfizetést enged, vagy csökkenti az ösz- szeget. S. Antal nagykállói levél­írónknak és társának az a problémája, hogy egyéni gazdálkodóként harminc­négy éven keresztül háborí­tatlanul használt földjük­ből, körülbelül egy hektárt a szövetkezet részaránytu­lajdoni alapba vett, és ki is adta az igénylőknek. Pana­szukra érdemleges választ nem tudtak adni, arra hi­vatkoztak: abból annak ide­jén megváltottak területet és így került a tsz földalap­jába. Olvasóinknak azt taná­csoljuk, hogy a körzeti földhivatal segítségével tisztázzák a helyzetet, mert az 1960-70-es években rendkívül sok olyan ingat­lan átírás, megváltás, föld­csere történt, ami csak papíron lett átvezetve. Ak­kor a tényleges földhaszná­lót erről nem értesítették és csak mostanában szereznek róla tudomást, amikor az új kárpótlási árverésen, illetve részaránytulajdonba adás­sal földet szerzett gazdák jelentkeznek. Ha a vita békés úton, megegyezéssel nem ren­dezhető, akkor nincs más lehetőség, mint peres eljá­rás keretében érvényesíteni tulajdoni igényüket. K. Bálintné kisvárdai olva­sónk férje 26 évig volt ter­melőszövetkezeti tag (1976- ban halt meg). 1992-ben, amikor a volt tagok házas­társa vagy örökösei kérhet­ték a tagsági viszony hely­reállítását olvasónk elmu­lasztotta a határidőt, így el­vesztette jogát a vagyon­jegyre, a földjuttatásra. Ar­ra kér tanácsot, hogyan kaphatná meg mégis a va­gyonrészt. Szomorú, de levélírónk és nagyon sok hasonló mó­don járt társa ma már nem juthat sem vagyonjegyhez, sem üzletrészhez, sem a részarány tulajdonukat megillető földhöz (AK- hoz). A szövetkezet tulaj­dona az akkor— 1992 ápri­lisáig — nyilvántartásba vett tagok között lett szét­osztva. A vagyonnevesítéssel a tsz ingó és ingatlan vagyo­na valamint részaránytulaj­doni földalap szétosztása megtörtént, ezt ma 1996- ban nem lehet megváltoz­tatni. Mátyás Ferenc és felesége Sipos Ilona a napokban ün­nepelte 50. házassági évfordulóját Nyírteleken. Négy gyermek, hét unoka és egy dédunoka köszöntötte az idős házaspárt Amatőr felvétel

Next

/
Thumbnails
Contents