Kelet-Magyarország, 1996. február (53. évfolyam, 27-51. szám)
1996-02-20 / 43. szám
12 Kelet-Magyarország KULTÚRA 1996. február 20., kedd A hárfa virtuóza Nyíregyháza (KM — K. J.) — A Nemzeti Filharmónia felnőtt bérleti sorozatának következő előadását február 29-én (csiitrötökön) este hét órától rendezik meg a nyíregyházi városi művelődési központ hangversenytermében. A komolyzenei koncert házigazdája a Szabolcsi Szimfonikus Zenekar, Martos László vezényletével. A két részből álló műsorban klasszikusok remekművei csendülnek fel. Az első részben hallható Gabrieli Canzona című kompozíciója, majd Telemann Don Quiote-szvitje hangzik el, ezt követően pedig Handel B-dúr hárfaversenyében gyönyörködhetnek a zene barátai. Az est vendége Kocsis Andrea hárfaművész. A kiváló hangszeres tanulmányait a Liszt Ferenc Zene- művészeti Főiskolán végezte. Diplomájának megszerzése után a Budapesti Hárfa Duó tagjaként koncertezett szerte az országban, fellépett számos európai ország hangversenytermeiben is. Szólóestjei voltak Ausztriában, Olaszországban, Finnországban, Németországban és Svájcban. Mesteri játékával sok hívet szerzett különleges instrumentumának, a hárfára hangszerelt művek interpretálásának. Az előadás második része is igazi muzikális csemegét kínál. A Szabolcsi Szimfonikus Zenekar Brahms I. szimfóniáját adja elő. Szintén a filharmóniai rendezvények előzeteséhez tartozik, hogy március 5-től 13-ig a középiskolások bérletes sorozatának keretében Kárászy Szilvia zongora- művész és Tahi Tóth László színművész Zeneszínház című műsorát mutatják be megyénk középfokú oktatási intézményeiben. Kocsis Andrea hárfaművész Archív felvétel — KM-reprodukció Borsos Miklós... ...születésének 90. évfordulója alkalmából nyílt emlékkiállítás a budapesti Kossuth Klubban. A tárlat különlegessége, hogy a nagyközönség körében elsősorban szobrász- és éremművészként ismert Kossuth- és Munkácsy-dí- jas művész rajzos életművéből is bő ízelítőt ad. (MTI) Szabolcs daliája... ...Bihar remetéje címmel tart előadást dr. Csermely Tibor február 22-én 17 órától a nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium dísztermében. A rendezvénnyel a 185 éve elhunyt Bessenyei György emléke előtt tiszteleg a magyar felvilágosodás költőfilozófusának nevét viselő irodalmi és művelődési társaság. (KM) Otthon... ...a hazában címmel cigány közéleti és kulturális sorozatot indított útjára a budapesti Kossuth Klub. Elsőként — a múlt hét végén — Váradi Gábor festőművész kiállítása nyílt meg. (MTI) A gyógypedagógia... ...története képekben címmel nyílik kiállítás február 26-án 15 órakor a nyírbátori Báthory István Múzeumban. (KM) Bessenyeire emlékezünk Nyíregyháza (KM — K. J.) — A Bessenyei György Tanárképző Főiskola köz- művelődési bizottsága és az MTA megyei Tudományos Testületének Irodalmi Szekciója emlékezéssorozattal tiszteleg a magyar felvilágosodás kiemelkedő költő-filozófusa, Bessenyei György munkássága előtt halálának 185. évfordulóján. Az ünnepség február 23-án 10 órakor koszorúzással kezdődik (a főiskola bejáratánál), majd műsorral folytatódik az intézmény könyvtárában. Beszédet mond dr. János István főiskolai docens. A délelőtt háromnegyed tizenegykor kezdődő, tudományos felolvasóülésre a 206-os teremben kerül sor. A tervezett program szerint hét dolgozat hangzik el; többek között: a XVIII.. századi nagykállói tógátus diákif- jakról; Kölcsey Hymnusá- nak műfajáról; a XX. századi olasz költészetről, Vasa- di Péter költészetéről. Előadók: Pál György, Csorba Sándor, Antal Attila, Jeney István, Margócsy Klára, Jánosy Zoltán, Karádi Zsolt (valamennyien a főiskola oktatói). A csillagokig jutott el Tarsolyában van sok-sok publikáció • Gyakran hallani véleményét, szavát Bodnár István Nyíregyháza (KM) — Salakhegyek szomszédságában cseperedett és a csillagokig jutott el. Átélte a huszadik század csodáit és borzalmait, és mindvégig derűs tudott maradni. Egykori tanítványai még ma is megkeresik. A hűségből is követendő példát mutatott, amikor hosz- szú évekig beteg feleségét ápolta. Nyolcvan évvel ezelőtt, Diósgyőrön született M. Takács Ferenc, a nyíregyházi Kossuth gimnázium nyugdíjas tanára. Édesapja fizikai munkásként a diósgyőri gyárban dolgozott, s bizony sok nehézséggel kellett a családnak szembeszállnia, hogy fia abból a környezetből indulva egyetemi diplomáig jusson el. Köszönhető ez talán Óvári Imrének, az egykori fizikatanárnak, aki a tehetséges diákot támogatta, ösztönözte, a kísérleteibe bevonta. Az érettségi után természetes volt számára, hogy továbbtanul, a debreceni Tisza István Egyetemen 1939-ben kapott matematika-fizika szakos diplomát. Az idő nem volt szerencsés, a hosszú szolgálat katonáskodással kezdődött. Csak az élet és halál kemény próbái és némi hadifogság után állhatott katedrára. Több városban is tanított, különösen értékes két év volt az az idő, amikor a M. Takács Ferenc híres sárospataki gimnáziumban tanároskodott. (Előtte Hajdúnánáson és Zilahon tanított). A Kossuth tanára A nyíregyházi Kossuth gimnáziumba 1947-ben került, és innen is ment nyugdíjba közel harminc év után, 1974-ben. Matematikát és fizikát tanított, s bizonyára nem is rosszul, hiszen egykori tanítványai közül közel hatvanan tanultak tovább valamilyen felsőfokú intézményben matematika-fizika szakon. Hajdani tanítványai között ma egyetemi tanárt is találunk. — Szigorú tanár voltam, de Balázs Attila felvétele az órákat igyekeztem mindig hangulatossá tenni. Hagytam a diákokat kibontakozni, és még az is előfordult, hogy az órát ők tartották helyettem — mondja Feri bácsi. Tény, hogy a gyerekek szerették a vicceket is kedvelő tanárt. A szolgálat hamar eltelt, de Takács Ferenc a nyugdíjazás után is dolgozott, és ma sem pihen. — Azt szokták mondani, hogy minden, a nyugdíjazás után továbbdolgozott év öt évet vesz el az ember életéből. De azt is hallani, hogy minden nevetés néhány másodperccel meghosszabbítja az életet — mondja. Tény, hogy Feri bácsi ma nyolcvanévesen is egészséges és vidám. A tanároskodás után pedig bérelszámolást és irattári munkát is elvállalt. A nagy szerelemre: a csillagászkodásra is ekkor jutott idő; évekig ő volt a TIT csillagászati szakosztályának a vezetője. A csillagász Ám ez nem csupán hivatalno- koskodás volt számára, állandóan képezte magát, és csillagászati távcsövön kémlelte az eget. Előadásokat tartott, és mint a lapunk hasábjain is látható, rendszeresen cikkeket ír az égbolt titkairól. Takács Ferencet azonban nemcsak a fizika és a csillagászat érdekli, hanem sok minden más. Elsősorban az irodalom. Meglehet azért, mert a csillagászat közel áll a költészethez. A szép szerelmese Feri bácsit ma is ott találni a legtöbb nyíregyházi eseményen, irodalmi találkozón, képzőművészeti kiállításon, koncerten. Nemcsak passzív hallgatója a programoknak, hanem gyakran hallani szavát, véleményét. Tele van tervekkel. bizonyára tarsolyában van annyi publikáció, hogy egy könyvben is napvilágot láthasson. Bár felesége már régebben meghalt, ma is népes családja van: három gyereke és hat unokája szereti őt. Azt hiszem, hogy boldog ember. Tanpénzekről a pénzügyminiszterrel A jelenlegi törvények nem ösztönöznek a társulásos munkavégzésre Kisvárda (V. P.) — A közelmúltban megyénkben járt Bokros Lajos pénzügyminiszter. Ezt az alkalmat felhasználva kértük rövid beszélgetésre, nevezetesen az oktatás pénzügyi dolgairól tudakozódtunk. O Milyen érzésekkel távozik miniszter úr megyénkből? — Ugyanazokkal a kellemes érzésekkel, mint amikor az ország más részébe látogatok. Minden ilyen találkozás alkalmat ad arra, hogy valamilyen módon találkozzak a lakossággal, a társadalom különböző rétegeinek képviselőivel. Ez egyúttal tükröt tart elém; arról, milyen az a gazdaságpolitika, amit folytatunk. Ö A köztisztviselők illetményalapja 20 ezer forint. A közalkalmazottak illetményösszege 8500forint, a létminimum 14 500. Reálisak-e ezek az arányok? — Ez önmagában nem jelent semmit, hiszen ezek alapilletményszámok, tehát ez nem jelent bér- és jövedelem- arányokat. Nekem alapvető bajom van a közalkalmazotti és köztisztviselői törvénnyel. Mégpedig az, hogy nagyon merevvé teszi a bérrendszert. Nehézkessé a felesleges munkaerőtől való megszabadulást. Ez annyit jelent, hogy drága az elbocsátás, illetve szinte nem lehet senkitől megszabadulni, ha az illető nem jól végzi a munkáját. Ez teljesen más szelekciós elv, inkább úgy mondanám kontraszelekció ahhoz képest, mint ami a gazdaság másik felében, a vállalati szektorban, a piacgazdaságban érvényesül. Nem hiszem, hogy szerencsés a huszonegyedik század fordulóján bárhol egy olyan bérrendszer, amely az életkort és a formális végzettséget jutalmazza a tényleges teljesítmény helyett. Én felszámolnám ezeket az alapilletmény-rendszereket. O Van erre valami remény? —Azt gondolom: a közeljövőben nincs. Ezek olyan mértékben bebetonozottakká váltak és olyan mértékben részévé annak a kollektív alkudozásnak, amit az érdekegyeztető tanács folytat, hogy jó néhány évnek el kell telni, amíg ez érdemben fölvethető. De gondolkodni már most is lehet és kell ezen a problémán. O Változni fog a közoktatási törvény. Változik-e a finanszírozás? Elsősorban a középfokú oktatási intézményekre gondolok, ahol sok a vidéki tanuló? — Ehhez nem elég a közoktatási törvény módosítása. A közoktatási törvény keretében csak azt tudjuk megtenni, hogy a tanulólétszám helyett, mondjuk a pedagógusállás- hely-szám alapján képzett normatívák szerint finanszírozzuk a közoktatást. De azt, hogy a tanulók származási helye szerinti önkormányzatok között osszuk el az ezzel kapcsolatos terheket, bizony az önkormányzati törvény módosításával jár. Ez megint olyan kérdés, ami felvethető és képviselhető, de rövid távon azt gondolom, hogy igazán nem megoldható. Az alapproblémát abban látom, hogy az önkormányzati törvény nem rögzíti: mi az állam feladata, mi az önkormányzatoké, és az önkormányzatokon belül melyik szintnek mi a feladta. A jelenlegi törvények nem igazán ösztönöznek a társulásos munkavégzésre, amelyek alapján az önkormányzatok önként összefognának egy középiskola fenntartására, amelynek a költségét a tényleges igény- bevételek alapján osztanák vissza a helyi önkormányzatokra. A Nemzeti Színház elhelyezéséről A legrövidebb időn belül az Erzsébet téren épülhetne fel Budapest (Kormány Szóvivői Hivatal) — A kormány megtárgyalta a Művelődési és Közoktatási Minisztérium előterjesztését, amely a Nemzeti Színház végleges elhelyezésével foglalkozik. Egyben határozatot hozott arról, hogy több változatban dolgozzanak ki részletes megoldási javaslatot az Erzsébet téri elhelyezésére. A színház elhelyezésével kapcsolatban különböző helyszínek merültek fel, így a kormány 2377/1995. határozata szerint meg kellett vizsgálni, hogy hol lehet a Nemzeti Színházat véglegesen elhelyezni úgy, hogy annak költségei ne haladják meg a 6 milliárd forintot és az épület az építészeti, városépítési és műemléki szempontok mellett megfeleljen az új színházszakmai programnak is. A vizsgálatok során az Erzsébet téri elhelyezés mellett felmerült a Közraktár utcai építkezés gondolata, amellyel megvalósulna a hagyományos belváros déli irányú kiterjesztése. Ugyanakkor nem tisztázottak a telek megszerzésének feltételei és a bontandó épületek kártalanításának költségei, továbbá a Nemzeti Színház méltó környezetének kialakítása ezen a környéken belátható időn belül nem valósítható meg. Megvizsgálták a Vigadóhoz csatlakozó Vörösmarty téri Nemzeti Színház megépítésének lehetőségét is. Ebben az esetben le kellene bontani a Vörösmarty téri irodaházat. Az ezzel kapcsolatos kártalanítási eljárások évekig is eltarthatnak és mintegy 2 milliárd forintba kerülnek. Az Erzsébet téri elhelyezés mellett szól, hogy itt lehetne a legrövidebb időn belül felépíteni az új színházat, továbbá előnyös megoldások adódnak a tömegközlekedés, a parkolók, a közműellátás területén és egyben megoldódna az Andrássy út építészeti lezárása is. .." 11 *..-.......'■■■■■»■...(in ... Kunstpreis Berlin (MTI) — Az 1996. évi berlini művészeti díjjal (Berliner Kunstpreis) a 70 éves francia zeneszerzőt és karmestert, Pierre Boulezí tüntették ki életművéért. A kitüntetésről a Berlin- Bntndenburgi Művészeti Akadémia adott hírt, amelynek Boulez 1963 óta tagja. A 30 000 márka jutalommal járó díjat minden év március 18-án adják át az 1848-as forradalom áldozatainak emlékére. Pierre Boplez mint zeneszerző.és mint a zenei avarttgard képviselője szerzett nemzetközi elismerést. _______________________
