Kelet-Magyarország, 1996. február (53. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-10 / 35. szám

10 PROGRAMOK Fővárosi tél Komputerképek. Tévedsz címmel Czeizel Balázs és Kiff Dosó kiállítása látható február 24-ig a Dorottya Ga­lériában. Czeizel fotó és tipográfia, Kiff pedig grafika szakon végzett az Iparművészeti Főiskolán, de mára mindketten eltávolodtak a hagyomá­nyos műfajoktól. Mostani kiállításu­kon ironikus hangvételű, olykor fri­vol, mégis a legalapvetőbb kérdése­ket felvető komputerrel alkotott ké­peiket mutatják be. □ 00 Februári táncfórum. Február 12-én a Budai Vigadóban Hófehérke, illet­ve Péter és a farkas címmel gyermek- műsort láthatnak az érdeklődők. Az előadáson az Operett Színház tánco­sai és a Jókai táncklub növendékei (mint törpék) működnek közre. 21- én a Honvéd Művelődési Házban a Honvéd együttes a János Vitézt adja elő, 27-én pedig a Budapest Kong­resszusi Központban a Magyar Fesz­tivál Balett programjában Markó Iván is fellép. 000 Roppant népszerűek Fischer Iván bu­dapesti „kakaó-koncertjei”, melye­ken a legifjabb nemzedéket ismerte­ti meg a komolyzene szépségeivel □ n n Hangversenynaptár. Február 10-én és 22-én a Magyar Állami Hangverseny- zenekar Kobayashi Ken-Ichiro ve­zényletével ad koncertet a Zeneaka­démián. A műsorban Mozart- és Dvo- rák-művek szerepelnek. Február 15- én ugyanők, ugyanott a Magyar Ál­lami Énekkarral közösen mutatják be Berlioz: Rómeó és Júliáját. Szintén a Zeneakadémia a színhelye Schiff And­rás február 23-i zongoraestjének, ahol a művész Bartók és Haydn-darabo- kat játszik. □ □ □ Színházi premierek. Ben Jonson Vol- ponéját mutatja be február 10-én a József Attila Színház. A rendező Lé- ner Péter, a címszereplő Bodrogi Gyu­la. Február 14-én a Komédiumban először adják elő Salamon Suba Lász­ló: Kávé és cigaretta című darabját a szerző rendezésében. Február 16-án a Nemzeti Színházban lesz premier: Mikszáth Kálmán Szent Péter eser­nyője című regényét Szakonyi Károly írta színpadra, a rendező Beke Sán­dor. Ugyanezen a napon a Katona Jó­zsef Színház John Arden: Élnek, mint a disznók című drámáját mutatja be Ascher Tamás rendezésében. □ □ □ Airto Moreira, Flora Purim és a Fo­urth World együttes február 27-én a Petőfi Csarnokban lép fel. Az idei bu­dapesti dzsesszrendezvények kereté­ben március 24-én ugyanezen a hely­színen John Zorn és Fred Frith, áp­rilis 27-én a Budapest Sportcsarnok­ban Paco de Lucia, május 7-én pedig a Budapest Kongresszusi Központban a Jan Garbarek Group ad koncertet. A legközelebbi esemény a brazil Fo­urth World vendégjátéka lesz. A cu- ritibai varázsló fiát, Airto Moreirát minden idők legjobb latin ütőhang­szeres zenészének tartják. A világ az ő színre lépése óta különböztet meg külön dobost és ütőhangszerest. Napkelet • A KM hét végi melléklete g8S8gSS8ga£3SS8SSgS8SSg8SSSSSS8S8í^S8S8S8SSgSSS88SS838888S88S8S88g8g8S8SS88SSSS8SSSgSS88S8SS88S8»88S8gSSSS8gS888S88S8S8S8SS88S888SS88SSi 1996. FEBRUÁR 10., SZOMBAT Témában nem volt hiányom Beszélgetés az ötvenéves Berentényi Gézával életről, irodalomról *0 ; " ' Január 25-én volt 50 esztendős Beremé- nyi Géza. A műfaji sokszínűségéről ismert alkotónak ki-ki más-más arcát ismeri. Van, akinek a Cseh Tamás-dalok nagyszerű szö­vegírója ő, van, aki novelláit, más filmje­it tartja értékesnek, s bizonyára akad olyan is, akit színházi rendezései ragadnak meg leginkább. De legjobb ismerői számára va­lószínűleg az összes „bereményis” műfaj együtt izgalmas. Amikor e kerek évforduló alkalmából felkerestük, először az után érdeklődtünk: milyen idősnek érzi magát. —- Annak idején, amikor egyik kedvenc írómról, Mészöly Miklósról azt olvastam, hogy 50 éves, azt gondoltam magamban, hű, de idős már — válaszolta Bereményi Géza. — Most én semmiképpen sem érzem magam olyan idősnek. Csak hát ez mégis öt évtized, s én olyan dolgokat tudtam meg, amiket 4-5 évvel ezelőtt nem is hit­tem volna magamról. Ezért érdemes elér­ni legalább 50 éves korig. Az idő múlása bizony észrevétlen. Különösen amikor kö­zépkorú lesz az ember, akkor nagyon gyor­san múlik az idő, mert a munka tagolja. □ A munka ennyire meghatározza az éle­tét? — Szenvedéllyel és szeretettel csinálom. Én vagyok a saját magam munkaadója, én találom ki a témát, a műfajt. □ Min múlik az, hogy éppen melyik mű­fajban alkot? — Mindig a témától függ. A téma fel­bukkan, s az ember nem tudja még, hogy mit akar tőle az a téma, s miért éppen az jutott az eszébe. A téma felbukkanása olyan, mint a tengeren egy sziget. Először egy pontként mutatkozik a hajóról nézve, s aztán ahogy közeledünk hozzá, egyre job­ban megmutatja magát. Minden témának van egy ideális formája. Akkor jó a létre­hozott mű, ha az ide­ális formáját sikerül megtalálni. □ Volt, hogy nem sikerült? — Tévedtem már műfajban. Például erőltettem, hogy film­forgatókönyvet készí­tek arról a korról, amikor 21-22 éves voltam és elkezdtem írni. Ez ugyanis telje­sen megváltoztatta az életemet. El is készült a forgatókönyv, de az­tán eldobtam. Kide­rült, hogy nem film­re való az írás. Pedig tetszetős forgatókönyv volt, de megsajnáltam önmagamat, mert én akartam filmet is ren­dezni belőle. □ Honnan tölteke- zik, tudja-e, honnan vannak az élményei? — Nem. Illetve megnevezhetném a he­lyet: a tudattalanomban van, ahonnan egy­szer csak előbukkan. A megközelítésben mindig van valami rögeszme. S az ember nem tudja, hogy miért közelíti meg azt a témát, de mégis azt teszi. □ Mi az Ön foglalkozása? Mi volna be­írva az igazolványába? — Szellemi szabadfoglalkozású. Ez a pontos neve. □ Tényleg pontos. — Szeretem én is. Szép foglalkozás: szel­lemi szabadfoglalkozás. □ Tényleg ilyen kézenfekvő az átjárás az egyes műfajok között? Gondol egyet, és bármelyikben kész alkotni? — Nem ilyen egyszerű. De én nem „író”, vagy „rendező” akarok olyankor lenni, ha­nem egyszerűen egy témát meg szeretnék valósítani. □ Autodidakta módon jutott el idáig? — Mindenhez autodidakta módon jutot­tam el. Az íráshoz volt egyedül előtanul­mányom, hiszen bölcsész karra jártam az egyetemen. □ Konkrétabban mit takar ez a szellemi szabadfogaik ozás ? — író-rendező vagyok. De mindig az iro­dalmi alapanyag létrehozása az igazán fon­tos. A rendezéseimet saját alapanyagból csinálom. De azzal, hogy valamit elkészí­tek, világra segítek, azzal túl is vagyok a dolgon. Olyan vagyok, mint egy bába. Vi­lágra hozatalban szeretek részt venni. De utána már nem érdekel a folytatás, már a következő témára várok. □ Minek a világra hozatalára a legbüsz­kébb? — Nagyon szeretem az összegyűjtött no­velláimat. Ezek a szívem kedves gyerekei. Szívesen gondolok a dalszövegekre, ami­ket Cseh Tamás énekel. Azt hiszem, mi ket­ten valamit kitaláltunk. Úgyhogy föltalá­lok vagyunk. Vagy pontosabban: újrafel­idézők, mert egy ősi műfajhoz nyúltunk. □ Filmjei? — Nagyon szeretem az Eldorádó című filmemet. És a Tanítványok címűt is. A múltkor megnéztem mind a kettőt video­kazettán, és mit mondjak... ez a magán­ügyem, de élveztem. □ S most úgy hallom: Szolnokon szín­házban rendez. — A színháznak én még tartozom. S a színház is tarozik még nekem. Néhány drá­mámat már bemutattak vidéki és pesti szín­házakban. De még azt a darabot, amivel igazán elégedett volnék, nem írtam meg. Most Szolnokon egy saját adaptációt ren­dezek. Egy izlandi ezer évvel ezelőtti írás­műből írtam... Most fejezem be, s még feb­ruárban megkezdődnek a próbák. A pre­mier március' 15-én lenne. □ S mi lesz a beígért Honfoglalás című filmmel? — A hozzá szükséges pénz egyharmada megvan. Ez drága film lenne, másként nem is érdemes megcsinálni. Nyolc nyugat-eu­rópai filmcég érdeklődését sikerült felkel­teni, s március végéig dől el, hogy adnak-e rá pénzt. Ezt a várakozási időt akarom ezzel a színházrendezéssel kitölteni. □ Kapcsolódik-e az 1100 éves évfordu­lóhoz? Hiszen idén már nehéz lenne a film­mel elkészülni. — Legfeljebb annyiban, hogy talán most szívesebben adnak pénzt egy ilyen témájú filmre. Szó sincs arról, hogy én egy ünne­pélyes, patetikus filmet készítenék. Proto­kolláris szempontjaim pedig abszolút nin­csenek. □ Milyen lesz ez a film? — Átélhető filmet szeretnék. Olyat, hogy a nézőt lekösse és magával vigye. Ehhez a nagyszabású drámai témához csak így sza­bad viszonyulni. A forgatókönyv már kész. Franciára és angolra már le is fordították. Álmos vezér személyében szeretném meg­mutatni ezt a nagyszabású eseményt. Ez egy nép elindulásának és megérkezésének drámai eseménysorozata. A honfoglalást megelőző néhány évtizedet szeretném be­mutatni egy ember életében, egy nép siker- történetében. □ Él Önben valamiféle büszkeség, vala­miféle patrióta érzés? — Igen, él. Feszülten érdekel ez az ese­mény. Szaktudósok, történészek, régészek segítségét kértem. Több mint tízéves gyűj­tögető munka eredménye ez a forgató- könyv. Igazán autentikus filmet persze nem lehet csinálni, mert ahhoz kevés az adat, hiszen ez egy Atlantiszként elsüllyedt idő­szak. De ott van például Tarkovszkij And­rej Rubljov-ja, ami hiteles tudott lenni. A hitelesség a művészi erőből, a szabad, friss megközelítésből eredhet. □ A jövőt tehát ez a film jelenti. — Remélem, hogy lesz belőle valami. Ez a film volt ebben az évtizedben az én tit­kos hajtóerőm. De van ezen kívül egy fe- lébe-harmadába befejezetlen regényem. Azt szeretném majd újra elővenni. S van még egy csomó tervem, mert hát témában so­ha sem volt hiányom. A liverpooli legények MárcijjajBj be BeatleS-íaálíttís. Petet Lcöpöid osztrák ni ságíró gyűjteménye az igazi Beaties-rajon- góknak valószínűleg élményt nyújt, de aki nem volt fanatikusa a négy gombafrizu- rásnak, az könnyen elképzelhető, hogy pusztán fanyalogni fog a liverpooli négyes „szupereredeti” relikviáit látva. A kiállí­tást péntek-szombati napokon Beatles-mu- zsikát játszó zenekarok (Mindhalálig Be­atles, Cadillac, Lépcsőház) élő koncertjé­vel próbálják érdekesebbé tenni. legendája 9 Nagy Gabor (1SB) felvetelet Bereményi Géza Dombrovszky Ádám

Next

/
Thumbnails
Contents