Kelet-Magyarország, 1996. február (53. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-10 / 35. szám

1996. FEBRUÁR 10., SZOMBAT

Napkelet • A KM hét végi melléklete

Vállalkozók védőé

Itt a kezdők is kedvező startot vehetnek

A szerző felvételei

A bravúros gyorsasággal kialakított és benépesített nyíregyházi inkubátorház négy évvel ezelőtti hivatalos megnyitása óta egyfolytában példaként szolgál az ország azóta megalakult hasonló intézményei számára. Forog a Primom neve Győrtől Szegedig és Kecskeméttől Székesfehérvárig, miként forog az idegen Nyíregyházán a volt szovjet laktanyában, aminek most már mindig szélesre tárt kapujában szinte egymásnak adják a kilincset a hazai és külföldi delegációk.

Az üvegműves műhelyben

A hajdan egyszerű halandók elől hermetikusan elzárt laktanya 11 hektáros területén pezseg az élet. A kapun belül, felújított épületekben kezdő és fiatal vállalkozások egész sora tevékenykedik. Az autóparkolóvá szelídült volt laktanyaudvaron érthetően folytonos a sürgés-forgás, hiszen vagy ügyfél érkezik a bérelt helyiségekben dolgozó vállalkozókhoz — közöttük az autószerelőtől a nyomdászon, a könyvelőn, az üvegművesen, az üléshuzatkészítőn át, egészen a fogtechnikusig sokféle szakma művelője megtalálható —, vagy éppen maguk a vállalkozók indulnak az üzlet után.

Az egyik bérelt műhelyben üvegművesek dolgoznak családi vállalkozásban. Hajdú Tamás és felesége valamikor az Universil- ben tanulta meg a szakmát, majd lett afféle kényszervállalkozó. Aztán a férj külföldi vevők által is elismert díszüvegkészítő

szaktudására, így biztos piacra alapozva, kettecskén létrehozták a Hajdú-Glass Bt.-t, s pályázat után költöztek be tavaly az inkubátorházba:

— Ég és föld ez a műhely s amiben azelőtt dolgoztunk — vallják mindketten — lényegesen olcsóbb a bérleti díja, mint bárhol másutt lenne. Itt lehetünk négy évig, vagy amíg a s saját lábunkra állunk. De már tervezzük a családi házat, s benne a műhelyt, ahová jósavárosi lakásunkból költöznénk. Úgy számolunk, hogy egy csomó költség megtakarítható, ha ugyanott lesz a műhely és a lakás. Kicsit azért sajnálni fogjuk az itteni jó társaságot, a családias hangulatot.

Az inkubátorház Primom alkalmazásban lévő működtetői gárdáját — a portásokkal együtt nyolcfős maroknyi csapatot — Zsukk István igazgató irányítja, aki a honi Vállalkozói Inkubátorházak Szövetsége elnöségének is megbecsült tagja. Nyíregyházi kollégáival együtt öt év alatt annyi tapasztalatot halmoztak fel, hogy legutóbb felkérték őket Győrből egy ultramodern, inkubátorház-központú ipari park tervének elkészítésére. Hogy a másutt kiváló szakember hírében álló fiatal igazgató végül is próféta-e a saját hazájában, számítanak-e rá egy a győrihez hasonló itteni fejlesztésnél, azt néhány mondat után nem lehet megállapítani. Az viszont az első percben szembetűnő, hogy irodájában a székével szemközti falon, mint valami oltárkép, a nyíregyházi inkubátorház további bővítésének, immáron a negyedik ütemnek a tervrajza függ.

— Telt házzal megyünk már két éve. Százszázalékos az épület kihasználtsága, mind a kétezer négyzetméter bérelhető terület — műhely, irodahelyiség — állandóan ki van adva, hiszen „inkubátori” alapelvünkből fakadóan igen mérsékelt bérleti díjakat kérünk. Most is legalább öt vállalkozás van várakozó listán. Ránk férne hát a bővítés, s nem csak szolgáltatásaink minőségének javítása érdekében — érez rá azonnal, hogy segítségére ezúttal magyarázat formájában van a hozzá fordulónak szüksége. — Amennyiben ugyanis 30-40 százalékkal megnövelhetnénk a bérelhető területet, teljes egészében önfenntartóvá válna az inkubátorházunk, s futná az udA nyíregyházi inkubátorház

var aszfaltozására, az autóparkolók esztétikus kialakítására. Ahol ugyanis az Európai Unió tizenkét csillagos kék zászlaja van kitűzve, ott ilyen „finomságokra” is adni kell.

Az udvaron sétálva a tervrajz remélhetőleg hamarosan megvalósuló részleteit képzeljük a helyükre. A lapos tetejű irodaépületre egy emeletráépítés jönne. Az utcafronton a kapuig folytatnák a harmadik ütemben már megvalósult Agrármarketing Centrum szemet gyönyörködtető épületét, ami a jól felszerelt irodák mellett egy — a ház bérlői, dolgozói és mindennapos ügyfelei számára szolgáltatást nyújtó — étteremnek is helyet adna. Már „csak” a pénzt kellene megszerezni valamilyen pályázható forrásból.

A ház egyik „őslakója” a negyedik éve három helyiséget is bérlő, a számítástechnikában softwerfejlesztéssel, hardwerfor- galmazassal és tanfolyamok szervezésével foglalkozó Rutinsoft Kft.

— Miután árban és minőségben egyaránt a legjobb megoldásnak kínálkozott, induláskor az elsők között pályáztuk meg, s nyertük el a beköltözés jogát — meséli mestersége címere, a számítógép mellett ülve Maleczki Pétér ügyvezető. — Itt az irodája mellé olyan szolgáltatásokat is kap a vállalkozó, mint tárgyalóhelyiség, konferenciaterem alkalmankénti bérlete, vagy az étkeztetés helyben megoldása. A mi esetünkben ezeken kívül az is fontos volt, hogy a házon belül tudtunk tevékenységet bővíteni. Kezdtük a munkaügyi átképző tanfolyamainkkal, majd idítottuk a vállalkozói számítógépes kurzusokat, s valamennyihez termet is tudtunk itt bérelni, miként a tervbe vett programozó továbbképzésünkhöz is fogunk.

Az inkubátorház minden szempontból legfiatalabb lakói, a műhelyt novembertől bérlő Vári Kft. álandó sürgés-forgásban lévő két ügyvezetője.

— Szervezzük a piacot a saját fejlesztésű cipőpucoló gépeinknek, közben pedig folyik a szerelés, amihez a fődarabokat több helyen, de zömmel itt a megyében gyártatjuk le — mondja Vári Tamás aki üzlettárs barátjával Németországból hozta az ötletet. — Itthon nem volt, ezért megterveztük és tavaly nyáron egy garázsban el is készítettük a prototípust. Ősszel szakmai kiállításon mutattuk be, s már itt az inkubátorházban eddig több tucatot gyártottunk belőle. Az eddigiek vevőre találtak bankokban, benzinkutaknál, nagyobb intézményeknél. Legutóbb a Parlamentnek szállítottunk hét darabot. Úgy tűnik beindul az üzlet, hiszen egyedüli gyártók vagyunk a hazai piacon és áraink is mérsékeltek.

— Szeretünk itt lenni — teszi hozzá Czifra Sándor az üzlettárs —, mert itt benn az inkubátorházban működő egyéb vállalkozásoktól meg tudunk rendelni több szükséges munkát. Kiváló az infrastruktúra: központilag adott minden, ami telekommunikációban szükséges. Használhatjuk a telefont, telefaxot, s a titkárnői szolgáltatásokat. Ha mindezt saját irodában, saját felszereléssel, és saját titkárnővel kellene megoldanunk, azt hiszem nem tudnánk versenyképes árakon a piacra lépni.

Galambos Béla

A KM VENDÉGE A testi és lelki egészség

Natgy István Attila

Bizonyára az elmúlt néhány évtized is ludas abban, ahogyan ma a magyar közvélemény viszonyul a pszichológiához, a pszichológusokhoz. Az amerikai filmek unatkozó gazdag férfiai és asszonyai saját pszichológusaiknak öntötték ki a szívüket. Nekünk pedig itt Közép-Kelet- Európában megvolt a magunk baja.

Nem mondhatjuk el még ma sem, hogy a testi egészség mellett mindenki igényli a lelkit is. A pszichológusok külön kasztot alkotnak, ráadásul még félni is kell tőlük, hiszen megvannak a módszereik ahhoz, hogy olyan dolgot is megtudjanak rólunk, amelyeket szeretnénk titokban tartani. Hajduné Huszti Erikával arról beszélgetünk, hogy miért van mindez.

— Mindenki szeretné magáról azt gondolni, hogy szép és ügyes, jól tudja a problémáit kezelni. Egészséges, nem beteg. Az emberek nem szeretik, ha kiderül róluk, hogy valamit nem csinálnak jól. Sokan azt hiszik, a pszichológus azért van, hogy előbányásszon olyan dolgokat, amelyekkel nem akarunk szembesülni.

□I Megszoktuk: ha fáj valamink, elmegyünk az orvoshoz, s akkor mindennek egycsapásra vége. Megszűnik a fogfájás, kiveszik a begyulladt mandulát, vakbelet. Mit kezd a pszichológus a lelki problémával?

— Ha valaki rászánja magát, hogy elmenjen a szakemberhez, akkor ugyanaz történik, mint az előbbi esetekben. Átadja a problémát, a szakember pedig segít a megoldásban.

3 Vannak problémák, amelyekkel szembesülhet az ember, de csak rosszabb lesz a helyzet, mert a megoldás kulcsa kívül esik rajtunk.

— A megoldás sohasem következik a kitárulkozásból. Lehet, hogy az ember még inkább megijed a felismert problémától, de aztán biztosan megkezdődik a kapaszkodás. A pszichológus azért van, hogy segítsen a kibillent egyensúlyt helyreállítani, új egyensúlyi állapotot létrehozni. Két dolgot tehet: vagy megtanítja a pácienst az új harmónia el érésére, vagy ha ez nem lehetséges, külső vagy belső okok mi att, megtanít az adott helyzetet elviselni.

□ Az embernek kivételes állapota a harmónia.

Tele vagyunk olyan problémával, amelyekkel állandóan pszichológushoz lehetne fordulni. Nem azt kellene megtanulni, hogy magunk kezeljük a problémáink egy részét?

— Nem ártana. Az amerikaiaknál sokkal gyakoribb, hogy pszichológushoz járnak. Nem feltétlenül olyankor, ha valami baj van. Gyakran arra is jó, hogy ellenőrizze magát az ember.

□ A beteg ember valamilyen szempontból mindig kiszolgáltatott helyzetben van. A magyar egészségügy még ott tart, hogy sok minden a beteg megkérdezése nélkül dől el. Ön nem olyan régen részt vett egy tanácskozáson, amelyen a betegek jogairól volt sző.

— Sokkal rosz- szabbul állunk, mint Nyugat-Eu répában. Sokat tettek a helyzet javításáért a civil szervezetek. Ok indították el azt a folyamatot, hogy szeretnék tudni, mi történik velük. Ne tekintsék a beteget gyermeknek, aki nem tud a maga sorsáról dönteni. Ma az egészségügy csak utánamegy ezeknek a folyamatoknak. A beteg nem tud igazán partnerré válni, nincsen az őt érintő információk birtokában. □ Milyen területeken jelenik meg ez a jogfosztottság ” ?

— A beteg sok mindent aláír már

Hajduné Huszti Erika Balázs Attila felvétele

most is. De az nem biztos, hogy minden információt közölnek vele, lehet, hogy csak egy részét.

□ Fontos kérdés, hogy mi van a gyógyíthatatlan betegségben szenvedőkkel.

— Fából vaskarika helyzetnek tűnik, amikor a pszichológusok azt mondják, hogy mindenkor a beteg személyiségéhez és mindenkori állapotához mérten kell közölni, ami vele kapcsolatos. Fontos lenne, hogy a beteg és az orvos között olyan kapcsolat alakuljon ki, amely feltételezi a folyamatos tájékoztatást. Ma erre nincs idő.

□ Sokat javítana a helyzeten, ha több pszichológus lenne a kórházban.

— Biztosan így van, bár maguk a gyógyítók sincsenek mindig tisztában a pszichológus szerepével. Olyankor szólnak, amikor nem tudnak a beteggel mit kezdeni. Az egészségügy irányítói sem tudják pontosan, hogy a pszichiátriai esetek kivételével milyen szerepet játsszon a pszichológus. Amikor a beteg testi betegségével jön a kórházba, felkínálja magát az orvosnak, gyógyítsa meg. Ilyenkor elzárkózik attól, hogy kiderüljön: nincs-e pszichés háttere a betegségének.

□ Sok ember a leikéhez nem úgy viszonyul, mint valami jelenvalóhoz. Nem úgy, mint a fájó gyomrához.

— Az tény, hogy a gyógyítás elsősorban a testi gyógyításra helyezi a hangsúlyt. Mindaddig, amíg az embert nem testi-lelki egységnek tekintjük, addig jelentősen nem változik meg a helyzet, és a pszichológia sem nyeri el azt a helyet, amelyet megérdemel.