Kelet-Magyarország, 1996. február (53. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-10 / 35. szám

1996. FEBRUÁR 10., SZOMBAT Napkelet • A KM hét végi melléklete Vállalkozók védőé Itt a kezdők is kedvező startot vehetnek A szerző felvételei A bravúros gyorsasággal kialakított és benépesített nyíregyházi inku­bátorház négy évvel ezelőtti hiva­talos megnyitása óta egyfolytá­ban példaként szolgál az ország azóta meg­alakult hasonló intézményei számára. Fo­rog a Primom neve Győrtől Szegedig és Kecskeméttől Székesfehérvárig, miként fo­rog az idegen Nyíregyházán a volt szovjet laktanyában, aminek most már mindig szé­lesre tárt kapujában szinte egymásnak ad­ják a kilincset a hazai és külföldi delegációk. Az üvegműves műhelyben A hajdan egyszerű halandók elől herme­tikusan elzárt laktanya 11 hektáros terüle­tén pezseg az élet. A kapun belül, felújított épületekben kezdő és fiatal vállalkozások egész sora tevékenykedik. Az autóparko­lóvá szelídült volt laktanyaudvaron érthe­tően folytonos a sürgés-forgás, hiszen vagy ügyfél érkezik a bérelt helyiségekben dolgozó vállalkozókhoz — közöttük az autószerelőtől a nyomdászon, a könyve­lőn, az üvegművesen, az üléshuzatkészí­tőn át, egészen a fogtechnikusig sokféle szakma művelője megtalálható —, vagy éppen maguk a vállalkozók indulnak az üzlet után. Az egyik bérelt műhelyben üvegművesek dolgoznak családi vállalkozásban. Hajdú Tamás és felesége valamikor az Universil- ben tanulta meg a szakmát, majd lett affé­le kényszervállalkozó. Aztán a férj külföl­di vevők által is elismert díszüvegkészítő szaktudására, így biztos piacra alapozva, kettecskén létrehozták a Hajdú-Glass Bt.-t, s pályázat után költöztek be tavaly az in­kubátorházba: — Ég és föld ez a műhely s amiben az­előtt dolgoztunk — vallják mindketten — lényegesen olcsóbb a bérleti díja, mint bárhol másutt lenne. Itt lehetünk négy évig, vagy amíg a s saját lábunkra állunk. De már tervezzük a családi házat, s benne a műhelyt, ahová jósavárosi lakásunkból költöznénk. Úgy számolunk, hogy egy cso­mó költség megtakarítható, ha ugyan­ott lesz a műhely és a lakás. Kicsit azért sajnálni fogjuk az itteni jó társaságot, a családias hangulatot. Az inkubátorház Primom alkalmazás­ban lévő működtetői gárdáját — a portá­sokkal együtt nyolcfős maroknyi csapatot — Zsukk István igazgató irányítja, aki a honi Vállalkozói Inkubátorházak Szövet­sége elnöségének is megbecsült tagja. Nyír­egyházi kollégáival együtt öt év alatt annyi tapasztalatot halmoztak fel, hogy leg­utóbb felkérték őket Győrből egy ultra­modern, inkubátorház-központú ipari park tervének elkészítésére. Hogy a má­sutt kiváló szakember hírében álló fiatal igazgató végül is próféta-e a saját hazájá­ban, számítanak-e rá egy a győrihez ha­sonló itteni fejlesztésnél, azt néhány mon­dat után nem lehet megállapítani. Az vi­szont az első percben szembetűnő, hogy irodájában a székével szemközti falon, mint valami oltárkép, a nyíregyházi inku­bátorház további bővítésének, immáron a negyedik ütemnek a tervrajza függ. — Telt házzal megyünk már két éve. Százszázalékos az épület kihasználtsága, mind a kétezer négyzetméter bérelhető te­rület — műhely, irodahelyiség — állandó­an ki van adva, hiszen „inkubátori” alap­elvünkből fakadóan igen mérsékelt bérleti díjakat kérünk. Most is legalább öt vállal­kozás van várakozó listán. Ránk férne hát a bővítés, s nem csak szolgáltatásaink mi­nőségének javítása érdekében — érez rá azonnal, hogy segítségére ezúttal magyará­zat formájában van a hozzá fordulónak szüksége. — Amennyiben ugyanis 30-40 százalékkal megnövelhetnénk a bérelhető területet, teljes egészében önfenntartóvá válna az inkubátorházunk, s futná az ud­A nyíregyházi inkubátorház var aszfaltozására, az autóparkolók eszté­tikus kialakítására. Ahol ugyanis az Euró­pai Unió tizenkét csillagos kék zászlaja van kitűzve, ott ilyen „finomságokra” is adni kell. Az udvaron sétálva a tervrajz remélhető­leg hamarosan megvalósuló részleteit kép­zeljük a helyükre. A lapos tetejű irodaépü­letre egy emeletráépítés jönne. Az utca­fronton a kapuig folytatnák a harmadik ütemben már megvalósult Agrármarketing Centrum szemet gyönyörködtető épületét, ami a jól felszerelt irodák mellett egy — a ház bérlői, dolgozói és mindennapos ügy­felei számára szolgáltatást nyújtó — étte­remnek is helyet adna. Már „csak” a pénzt kellene megszerezni valamilyen pá­lyázható forrásból. A ház egyik „őslakója” a negyedik éve három helyiséget is bérlő, a számítástech­nikában softwerfejlesztéssel, hardwerfor- galmazassal és tanfolyamok szervezésével foglalkozó Rutinsoft Kft. — Miután árban és minőségben egya­ránt a legjobb megoldásnak kínálkozott, induláskor az elsők között pályáztuk meg, s nyertük el a beköltözés jogát — meséli mestersége címere, a számítógép mellett ülve Maleczki Pétér ügyvezető. — Itt az irodája mellé olyan szolgáltatásokat is kap a vállalkozó, mint tárgyalóhelyiség, konfe­renciaterem alkalmankénti bérlete, vagy az étkeztetés helyben megoldása. A mi ese­tünkben ezeken kívül az is fontos volt, hogy a házon belül tudtunk tevékenységet bővíteni. Kezdtük a munkaügyi átképző tanfolyamainkkal, majd idítottuk a vállal­kozói számítógépes kurzusokat, s vala­mennyihez termet is tudtunk itt bérelni, miként a tervbe vett programozó tovább­képzésünkhöz is fogunk. Az inkubátorház minden szempontból legfiatalabb lakói, a műhelyt novembertől bérlő Vári Kft. álandó sürgés-forgásban lévő két ügyvezetője. — Szervezzük a piacot a saját fejlesztésű cipőpucoló gépeinknek, közben pedig fo­lyik a szerelés, amihez a fődarabokat több helyen, de zömmel itt a megyében gyártat­juk le — mondja Vári Tamás aki üzlettárs barátjával Németországból hozta az ötle­tet. — Itthon nem volt, ezért megterveztük és tavaly nyáron egy garázsban el is készí­tettük a prototípust. Ősszel szakmai kiállí­táson mutattuk be, s már itt az inkubátor­házban eddig több tucatot gyártottunk be­lőle. Az eddigiek vevőre találtak bankok­ban, benzinkutaknál, nagyobb intézmé­nyeknél. Legutóbb a Parlamentnek szállí­tottunk hét darabot. Úgy tűnik beindul az üzlet, hiszen egyedüli gyártók vagyunk a hazai piacon és áraink is mérsékeltek. — Szeretünk itt lenni — teszi hozzá Czifra Sándor az üzlettárs —, mert itt benn az inkubátorházban működő egyéb vállalkozásoktól meg tudunk rendelni több szükséges munkát. Kiváló az infra­struktúra: központilag adott minden, ami telekommunikációban szükséges. Használ­hatjuk a telefont, telefaxot, s a titkárnői szolgáltatásokat. Ha mindezt saját irodá­ban, saját felszereléssel, és saját titkárnő­vel kellene megoldanunk, azt hiszem nem tudnánk versenyképes árakon a piacra lépni. Galambos Béla A KM VENDÉGE A testi és lelki egészség Natgy István Attila Bizonyára az elmúlt néhány évtized is lu­das abban, ahogyan ma a magyar közvé­lemény viszonyul a pszichológiához, a pszichológusokhoz. Az amerikai filmek unatkozó gazdag férfiai és asszonyai sa­ját pszichológusaiknak öntötték ki a szí­vüket. Nekünk pedig itt Közép-Kelet- Európában megvolt a magunk baja. Nem mondhatjuk el még ma sem, hogy a testi egészség mellett mindenki igényli a lelkit is. A pszichológusok kü­lön kasztot alkotnak, ráadásul még félni is kell tőlük, hiszen megvannak a mód­szereik ahhoz, hogy olyan dolgot is meg­tudjanak rólunk, amelyeket szeretnénk titokban tartani. Hajduné Huszti Eriká­val arról beszélgetünk, hogy miért van mindez. — Mindenki szeretné magáról azt gondolni, hogy szép és ügyes, jól tudja a problémáit kezelni. Egészséges, nem be­teg. Az emberek nem szeretik, ha kiderül róluk, hogy valamit nem csinálnak jól. Sokan azt hiszik, a pszichológus azért van, hogy előbányásszon olyan dolgokat, amelyekkel nem akarunk szembesülni. □I Megszoktuk: ha fáj valamink, elme­gyünk az orvoshoz, s akkor mindennek egycsapásra vége. Megszűnik a fogfájás, kiveszik a begyulladt mandulát, vakbe­let. Mit kezd a pszichológus a lelki prob­lémával? — Ha valaki rászánja magát, hogy el­menjen a szakemberhez, akkor ugyanaz történik, mint az előbbi esetekben. Átad­ja a problémát, a szakember pedig segít a megoldásban. 3 Vannak problémák, amelyekkel szembesülhet az ember, de csak rosszabb lesz a helyzet, mert a megoldás kulcsa kívül esik rajtunk. — A megoldás sohasem következik a kitárulkozásból. Lehet, hogy az ember még inkább megijed a felismert problé­mától, de aztán biztosan megkezdődik a kapaszkodás. A pszichológus azért van, hogy segítsen a kibillent egyensúlyt hely­reállítani, új egyensúlyi állapotot létre­hozni. Két dolgot tehet: vagy megta­nítja a pácienst az új harmónia el érésére, vagy ha ez nem lehetsé­ges, külső vagy belső okok mi att, megtanít az adott helyze­tet elviselni. □ Az embernek kivéte­les állapota a harmónia. Tele vagyunk olyan problémával, amelyek­kel állandóan pszi­chológushoz lehetne fordulni. Nem azt kellene megtanulni, hogy magunk kezel­jük a problémáink egy részét? — Nem ártana. Az amerikaiaknál sok­kal gyakoribb, hogy pszichológushoz jár­nak. Nem feltétlenül olyankor, ha valami baj van. Gyakran ar­ra is jó, hogy ellenőrizze magát az ember. □ A beteg ember valamilyen szem­pontból mindig kiszolgáltatott helyzet­ben van. A magyar egészségügy még ott tart, hogy sok minden a beteg megkérdezése nélkül dől el. Ön nem olyan régen részt vett egy tanácskozá­son, amelyen a bete­gek jogairól volt sző. — Sokkal rosz- szabbul állunk, mint Nyugat-Eu répában. Sokat tettek a helyzet javításáért a civil szer­vezetek. Ok in­dították el azt a folyamatot, hogy szeretnék tudni, mi törté­nik velük. Ne tekintsék a be­teget gyermek­nek, aki nem tud a maga sor­sáról dönteni. Ma az egészség­ügy csak utána­megy ezeknek a folyamatok­nak. A beteg nem tud igazán partnerré válni, nincsen az őt érintő informá­ciók birtokában. □ Milyen területeken jelenik meg ez a jogfosztottság ” ? — A beteg sok mindent aláír már Hajduné Huszti Erika Balázs Attila felvétele most is. De az nem biztos, hogy minden információt közölnek vele, lehet, hogy csak egy részét. □ Fontos kérdés, hogy mi van a gyó­gyíthatatlan betegségben szenvedőkkel. — Fából vaskarika helyzetnek tűnik, amikor a pszichológusok azt mondják, hogy mindenkor a beteg személyiségéhez és mindenkori állapotához mérten kell közölni, ami vele kapcsolatos. Fontos lenne, hogy a beteg és az orvos között olyan kapcsolat alakuljon ki, amely fel­tételezi a folyamatos tájékoztatást. Ma erre nincs idő. □ Sokat javítana a helyzeten, ha több pszichológus lenne a kórházban. — Biztosan így van, bár maguk a gyó­gyítók sincsenek mindig tisztában a pszi­chológus szerepével. Olyankor szólnak, amikor nem tudnak a beteggel mit kez­deni. Az egészségügy irányítói sem tud­ják pontosan, hogy a pszichiátriai esetek kivételével milyen szerepet játsszon a pszichológus. Amikor a beteg testi be­tegségével jön a kórházba, felkínálja ma­gát az orvosnak, gyógyítsa meg. Ilyen­kor elzárkózik attól, hogy kiderüljön: nincs-e pszichés háttere a betegségének. □ Sok ember a leikéhez nem úgy vi­szonyul, mint valami jelenvalóhoz. Nem úgy, mint a fájó gyomrához. — Az tény, hogy a gyógyítás elsősor­ban a testi gyógyításra helyezi a hang­súlyt. Mindaddig, amíg az embert nem testi-lelki egységnek tekintjük, addig je­lentősen nem változik meg a helyzet, és a pszichológia sem nyeri el azt a helyet, amelyet megérdemel.

Next

/
Thumbnails
Contents