Kelet-Magyarország, 1996. január (53. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-09 / 7. szám

Kelet-Magyarorszag KULTÚRA 1996. január 9., kedd Itt a diáksóder Nyegle, színes, durva és játékos Minya Károly Nyíregyháza — Fésületlen és ötletes, nyegle és színes, durva és játékos. Ilyen szél­sőséges jelzőkkel illethet­jük az ifjúsági nyelvet. Bár az is igaz, hogy az ifjúsá­gi nyelv már csak ha­gyományőrző elnevezés, ugyanis ez a rétegnyelv kortól és társadalmi hely­zettől függetlenül hat és él. Ennek széleskörűségét fel­ismerve hirdette meg az Anyanyelvápolók Szövet­sége 1992-ben a Hogyan beszél ma az ifjúság? pá­lyázatát. A kiírás sikeres­nek bizonyult, ugyanis több mint hetven pályamunka érkezett, s hogy ez ne vesszen kárba, Diáksóder címmel kötetbe szerkesz­tette az Akadémia Nyelvtu­dományi Intézetének két kutatója, Kardos Tamás és Szűts László. A Diáksóder valójában egy kétnyelvű szótár, az el­ső része diák-magyar, a má­sodik magyar-diák megfe­lelések felsorakoztatása. Az utóbbi rész hasznos lehet írók, fordítók számára, akik a hiteles miliőrajz kedvéért használhatják ezeket a sza­vakat, bár tegyük hozzá: elegendő jelzésszerűen. Eb­ben a részben található az egyes osztályzat elnevezé­seinek féloldalas regiment­je. íme néhány: bukta, dá­kó, egyenes ötös, jegyinyi- ca, kaktusz, karó de gam­ma, namber van (number one), ötös részletre, szekun- da, trapper, villanykaró, zsiráf. Az első részből tudhatjuk meg azt például, hogy a szőrdízel az a lovas kocsi, a bádogbugyi a Polski Fiat, a kozák Merci a Zaporozsec, a libakergető pedig a kis­motor neve. A járműveken kívül igen kedvelt a tanárok elnevezése: terminátor= szigorú tanár, csatamanci = történelemtanár, atomanti = fizikatanár, klóranyó = ké­miatanár. A háziállatok kö­zül a kutya kapta a legötle­tesebb nevet (bolhabusz), valamint a macska (gyalog­szőrös) és „kellékei”: macs­kabenzin = tej, macskaben- zinkút = tehén. S egy képzeletbeli, a könyvön található zárje­gyen még ez is állhatna: ezek a szavak semmikép­pen ne vonuljanak be az irodalomórára, a nyilvános megszólalásokba, hanem kizárólag diákkörben hasz- nálandóak. Ami ugyanis itt diáksóder, az ott diákri­zsa. Koncert a betegért Vivaldi és Paganini művek műsoron Budapest (MTI) — Ismét jótékonysági koncert lesz január 28-án A Zeneakadé­mián megrendezendő hang­verseny bevételéből egy gyermekkórházat támogat­nak. A koncerten hazánk világhírű prímásai Vivaldi és Paganini műveket adnak elő. Az esten Garas Dezső és Szabó István rendező kon­ferál. A koncert rendezése és a tévéközvetítés érdeké­ben Horváth Adámmal tár­gyalnak, a Magyar Mozgó­kép Alapítvány pedig anya­gilag támogatja, hogy a hangversenyről videoanyag készüljön és az annak for­galmazásából származó be­vételt szintén a klímaberen­dezés kialakítására adomá­nyozzák. Jegyek ezer forin­tos áron kaphatók már a Ze­neakadémián. Hírcsokor Kiállítás... ...nyílik Nagy Lajos Imre szobrászművész alkotásai­ból a nyíregyházi Városi Galériában január 12-én 15 órakor. A tárlat február 11- ig tekinthető meg. (KM) Csipkeverö... ...angol, német, spanyol és francia nyelvtanfolyam, to­vábbá zöldkönyves nö­vényvédelmi tanfolyam in­dul a nyíregyházi vasutas művelődési házban. (KM) Tehetségkutató... ...versenyt rendez a nagy- kállói Korányi Frigyes Gimnázium drámatagozata 8. osztályos tanulók részére január 20-án. A versenyzők Tudós orvosok, gyógyszerészek Közel negyven kiemelkedő személyiséggel dicsekedhet a régió egészségügye Bodnár István Nyíregyháza (KM) — Nagy munkába kezdett Fazekas Árpád orvostörténész, ami­kor a megye utolsó három­száz esztendejének tudós or­vosait és gyógyszerészeit lajstromozta. Bár eddig is sok tudományos munkát végző orvost, gyógyszerészt tartottunk számon, az orvos­történész maga is meglepő­dött. — A bőség zavarában voltam, pedig magasra állítottam a mércét. Végül 37 tudós sze­mély adatait dolgoztam fel. Gyűjtésembe megyénk egész­ségügyi életének olyan ki­emelkedő személyiségei ke­rültek be, akik könyvet jelen­tettek meg, újításokat, újfajta gyógymódot vezettek be.. □ Említsünk meg néhá­nyat... — Kabay János nevét bizo­nyára mindenki ismeri me­gyénkben. De azt már keve­sebben tudják, hogy több olyan felfedezése is volt, ami méltán tette őt világhírűvé. 1923-ban az ópiumgyártás te­Gerlei Ferenc szintén megyénk egyik kiemelkedő kutatóorvosa volt Az érem Tóth Sándor alkotása tartanunk. Kis­várdán volt pati­kus, és sokat tett a városért, annak iskolájáért. Ré- gészkedett, és rendszeresen publikált az Ar­cheológiái folyó­iratokban is. □ Manapság több orvos is elő­szeretettel politi­zál. Ez bizonyára régebben is meg­történt...-— A huszti dr. Gaál Endre gyógyszerész egyike volt azok­nak, akik a szak­rületen először alkalmazta a zöld eljárást, majd 1932-ben a száraz mákgubó felhasználá­sát. De más felfedezései is vol­tak. O volt a mezőgazdasági vegyipar úttörője. □ A múltkorában Ön tartott ünnepi megemlékezést Kisvár­dán, amikor az egyik iskola Somogyi Rezső gyógyszerész nevét vette fel... — Somogyi Rezső is nagy egyéniség és sokoldalú ember volt, akit szintén számon kell májukon kívül a legtöbbet tett a politikai pályán. 1921-ben népjóléti államtitkár volt. O volt az a gyógyszerész, aki a legtöbbet tette Magyarorszá­gon a gyógyszerészek érdekei­nek képviseletéért, a gyógy­szerészeti emlékékek ápolásá­ért. Az ő támogatásával jelent meg 1930-ban Baradlay-Bár- sony: A magyar gyógyszeré­szet története című impozáns munka, amelynek melléklete­ként 700 gyógyszerész képe szerepel. Háromszor volt Fe­hérgyarmat országgyűlési képviselője, és Tiszebecsen, a család ősi kúriájában lakott. □ Említsünk meg néhány korábban és a mostanában élt neves orvost is. — Dr. Marikovszki Márton a hazai kuruzslás ellen folyta­tott harcot. 1772-ben Nagyká­rolyban kiadott könyve, A néphez való tudósítás is erről a témáról szólt. Ezt egyébként franciából fordította magyar­ra. A könyv megjelenése azt is bizonyítja, hogy ekkor igazán benne voltunk Európa tudo­mányos vérkeringésében, hi­szen az eredeti mű csak né­hány évvel azelőtt jelent meg Svájcban. A korszerű gyógymódot al­kalmazó orvosok közül ,is ki­emelkedett dr. Eisen Árpád, nyíregyházi sebészprofesszor, aki 1950. augusztus 21-én vé­gezte kórházunkban az első vi­déki szívműtétet, méghozzá sikerrel. Nem beszéltünk még az or­szágos hírű Jósa orvoscsalád­ról, valamint a világhírű Korá­nyi dinasztiáról, amelyeknek hat jeles személyisége gazda­gította az orvostudományt. Könyv a lengyel görög katolikusokról Udvari István egy verssel, vagy próza­részlettel nevezhetnek. Tények... ...emlékek múltunkból cím­mel rendeznek tudományos ülést a tiszavasvári polgár- mesteri hivatalban január 11-én 15 órától. A rendez­vény része a település vá­rossá nyilvánításának 10 éves évfordulója alkalmá­ból rendezett ünnepi prog­ramsorozatnak. (KM) Szómágia... ...címmel tart előadóestet Varjú Olga, a Móricz Zsig- mond Színház művésze ja­nuár 16-án 19 órától a nyír­egyházi művelődési köz­pontban. (KM) Nyíregyháza — E sorok írója a görög katolicizmust minden vonatkozásban nagy, igazsá­gos és történelmi léptékű kompromisszumnak tartja Ke­let és Nyugat találkozási pont­jain. A Kelet és Nyugat közöt­ti vallási, egyházi megegye­zéssel mindegyik fél nyert, s előnyösebb helyzetbe került. Történetileg két államban él­tek görög katolikusok: Len­gyelországban és a Magyar Ki­rályságban, e két országból terjedtek el szerte a világon. A görög katolicizmus őshazája Lengyelország, ahol az 1596- os breszti únió eredményekép­pen az ortodoxok egy része csatlakozott a nyugati keresz­ténységhez. A magyarországi görög katolikus egyház az 1646-os ungvári unióval veszi kezdetét. A régió két, egykor nagy és soknemzetiségű orszá­gában sok tekintetben hasonló, de számos vonatkozásban elté­rően formálódott a görög kato- likusság sorsa, történelme. A II. világháborút követően a szovjet érdekszféra országai­ban mindenütt fel akarták szá­molni a görög katolikus egyhá­zat. Szovjet parancsra, szovjet receptek szerint ez Lengyelor­szágban megtörtént, míg Ma­gyarországon ellenálltak a nyomásnak. Lengyelország­ban a görög katolikus vallás és egyház csak 80-as években le- galizálódott. D. Molnár István monográ­fiája még számos párhuzam, hasonló vagy eltérő vonás konstatálásához nyújt lehető­séget az olvasó számára. D. Molnár István a XVII. század végétől napjainkig kí­séri nyomon a lengyelországi görög katolikusság történetét. Vizsgálódásait elsősorban len­gyelországi vagy lengyel for­rások, feldolgozások alapján végzi. Munkája alapján is le­mérhető, hogy a lengyelorszá­gi egyháztörténeti, vallásszo­ciológiai, egyházstatisztikai vizsgálatok egészen magas színvonalat képviselnek. Fej­lett az egyházigazgatás-törté- net is. A debreceni szerző vizsgáló­dásait a mindenkori Lengyel- ország keretei között végzi, a lengyel állam 1772-vel kezdő­dő feldarabolását követő kor­szakokat illetően pedig a len­gyel földekre koncentrál. A könyv fő fejezetei: Az egyesült katolikus egyház év­százada; Az unitus egyház vi­rágkora (XVI1-XVIII. sz.) A görög katolikus egyház Len­gyelország feldarabolása ide­jén. A lengyelországi görög katolikusság tartós idegen ura­lom alatt; Görög katolikusok az újjászületett Lengyelor­szágban és a II. világháború­ban; A görög katolikusság ne­héz újjászületése. Molnár Ist­ván módszerére jellemző, hogy nemcsak a keleti katoli­kus szertartás megszületését, szervezését, helyzetét, a római katolikusokhoz és ortodoxok­hoz fűződő viszonyát vizsgál­ja, hanem jellemzi a hívek val­lásgyakorlatát, bemutatja az egyházhoz kötődő oktatást is. A lengyelországi görög katoli­kusok többsége az ukránok, beloruszok köréből került ki. Az egyháztörténeti áttekintés így számos adalékot közöl az ukrán és részben a belorusz nemzeti újjászületési mozga­lomról, az ukrán iskoláztatás­ról. Rendkívül izgalmas és olykor megrendítő a Kárpátok­ban, a Dukla-hágón túl élő, sa­játos identitással bíró lemkók történetének bemutatása. A II. világháború után Lengyelor­szág nyugati részeire kitelepí­tett lemkók napjainkban térnek vissza eredeti lakóhelyükre. A könyvet térképek, bő iro­dalomjegyzék, névmutató és angol nyelvű összegzés zárja. A görög katolicizmus őshazája Lengyelország. Az 1596-os breszti unió sikeressége moti­válta az 1646-os ungvári unió megkötését is. A Kárpát-me­dence görög katolikus népes­ségét egészen a legutóbbi idő­kig próbára teszik a Kárpáto­kon túlról érkező kihívások. A hazai görög katolikusság múltját, kapcsolatait, értékeit is jobban megérthetjük Molnár István könyvének olvasása közben. A kötetet az interetni- kus kapcsolatok kutatói és a görög katolikus vallási néprajz iránt érdeklődők is haszonnal forgathatják. (D. Molnár István: Vallási kisebbség és kisebbségi vallás. Görög katolikusok a régi és mai Lengyelországban. Balassi Kiadó. Budapest, 1995.275 p.) Helyi igények a televízióban Bálványos ház Csizmadia Attila metszete Budapest (MTI) — A Regio­nális Televíziók Európai Szövetsége (Circom Regio­nal) 1995. november 24-i strasbourgi határozata értel­mében a Circom 1997. évi konferenciájának megren- dezési jogát Szeged városa nyerte el. A Magyar Televíziót Strasbo- urgban Kolozsvári Papp Lász­ló, a Magyar Televízió Regio­nális Műsorok Főszerkesztő­ségének helyettes vezetője képviselte. A Circom Regional tekinté­lyes és a televíziózás igen szé­les körét átfogó szervezet. Tagja csaknem valamennyi európai ország, s ezek közül száznegyven regionális televí­ziós stúdiója. A regionális te­levíziók nemzeti hálózata kü­lönleges fontossággal bír a nyugat-európai országokban. Ezek részint központi akarat, másrészt helyi igények jelent­kezése nyomán jöttek létre, a fejlett civil szervezetek erőtel­jes támogatásával. Megfogal­mazott célkitűzésük az volt és maradt, hogy egy adott, egy­ségként felfogható térség rész­letes és árnyalt információhoz jusson saját életével kapcso­latban, megkapja a sajátos kul­turális, etnikai, politikai iden­titásának televíziós leképezé­sét. Ezeknek a stúdióknak a rendszerét csak kiegészítik a nagy nemzeti adók, melyek országos és nemzetközi hír­műsorokat, művelődési és filmprogramokat juttatnak el a nézőkhöz. A Circom Regional szegedi konferenciája előtérbe fogja állítani azt az európai tényt, hogy a regionális televíziózás teljes hálózata legalább olyan fontos az olyan országokban, amilyen Franciaország, Né­metország vagy Nagy-Britan- nia, mint az országos adók lé­tezése. A sajátos kelet-európai tele­víziózás a központosított adó­kat és adásokat helyezte elő­térbe, mintegy hegyére fordít­va a piramist. A magyar köz- szolgálati televíziózásban ki­vételes jelentőséggel bíró, for­dulópontnak számító Szegedi Konferencia is a magyar médi­áknak az európai gyakorlat fe­lé tett fontos lépése, s mint ilyen, hatékonyan elősegítheti Magyarországnak az Európai Közösséghez való csatlakozá­sát. Szeged 1997-ben az európai regionális televíziózás főváro­sa lesz. A konferenciára mint­egy százötven vezetőt várnak a szervezők, ehhez a magyar televíziósok és a sajtó képvise­lői is csatlakoznak. Az elfoga­dott rend szerint a munka ple­náris ülésen és szakbizottsá­gokban folyik majd. A Circom pályázatokat hirdet meg, s a győztesek díjainak átadása te­szi ünnepélyessé a rendez­vényt. Szeged neve ezzel fel­kerül egy olyan Európa tér­képre, amelyen mások mellett már ott szerepel Lille, Biarritz, München, Valencia, és Kop­penhága. Jubileum Prága (MTI-Panoráma) — Prágában gálakoncerttel ünnepelte fennállásának századik évfordulóját a Cseh Filmharmónia. A hangversenyen ugyanazo­kat a műveket játszotta el a zenekar, amelyeket 1896- ban Anionin Dvorak diri­gált. így műsoron szerepelt az Új Világ szimfónia és a Szláv rapszódia. A zenekart két karmester vezényelte: a német Gerd Albrecht, akit 1991-ben el­ső külföldiként a „nemzeti büszkeséget” jelentő zene­kar élére választották és elődje, Jirzsi Bcloldavek. Vactáv Havel köztársa­sági elnök nem vett részt a jubileumi koncerten, de le­vélben üdvözölte a film­harmóniai társaságot. A hangversenyen megjelent Milan Uhde, a parlament elnöke, és számos más ve­zető cseh politikus. 10

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents