Kelet-Magyarország, 1996. január (53. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-27 / 23. szám

1996. JANUÁR 27., SZOMBAT Napkelet • A KM hét végi melléklete .... : Az eltűnt Ötmii] A ködös szürkeségben is szemet gyönyörködtető Apagy központ­ja. Egymás mellett az iskola új szárnya a tornateremmel, a nem teljesen új, de kívülről még mutatós polgár- mesteri hivatal, a még teljesen be sem feje­zett római katolikus templom, aztán a gyógy­szertár a fogászati rendelővel, átellenben pedig a nemrég épült református parókia. Jól karbantartott falu benyomását teszi az ide látogatóra ez a 2400 lelkes település Nyíregyházától tizenhét kilométerre. — Nem is volt eddig semmi komoly probléma a működésünkkel — tér rögtön a tárgyra Kiss István polgármester. — Ha­nem az idén az állami finanszírozásban bekövetkezett változások nálunk nem pluszt, hanem mínuszt hoztak. Nem fogja elhinni, de tény: míg tavaly 46 millió fo­rint volt a normatív támogatás, ez az idén a Pénzügyminisztérium sakkozása, azaz a belső átcsoportosítások eredményeként csak 41 millió. Hitetlenkedve nézek a polgármesterre. Papírok kerülnek elő. Kiderül, hogy a köz­oktatás támogatásának változásai ugyan­csak becsapósak. Mert az igaz, hogy a óvodások, iskolások egy főre számított normatív támogatása jelentősen növeke­dett, ám megszűnt a pedagógusok két éven keresztül létező előirányzata, állami bérfedezete. Ez a változás hozta Apagynak az ötmilliós mínuszt. — Egyértelmű — mondja-nem kis bosszú­sággal a hangjában Kiss István —, hogy az érvényes változat a nagy létszámú iskolák­nak kedvez. De nálunk, ahol 260 tanuló van, ahol az csoportösszevonások túlságo­san felduzzasztanák az osztályok létszá­mát, ahol nem lehet pedagógust elbocsáta­ni, mert akkor helyettesíteni kell, nem kedvező. Bele lehetne mélyedni az összefüggések elemzésébe, de akkor sem lehetne azt a tényt megváltoztatni, hogy a normális mű­ködéshez bizony közel 14 millió forint hi­ányzik. Az önkormányzat gazdálkodásá­ban jelentős kiesés az is, hogy a település nem számít hátrányos helyzetűnek, bár a kritériumok szempontjából semmivel sincs kedvezőbb helyzetben, mint a hátrányos­nak nyilvánítottak. — Egyszerűen azért nem vagyunk hátrá­nyos helyzetűek — mondja Kiss István —, mert nem a baktalórántházi, hanem a nyír­egyházi Munkaügyi Központhoz tarto­zunk. Ez egyébként 1990 óta évi ötmillió forint hátrányt jelent számunkra. Nem be­szélve a számtalan sikertelen pályázatról, amelyeket azért utasítottak el, mert úgy­mond, nem vagyunk hátrányos helyzetűek. Tizennégymillió forint nagy pénz ott, ahol az éves költségvetés mintegy hetven- millió. — Nehéz helyzetbe kerültünk — folytat­ja a polgármester. — Pályázunk póttámo­gatásra, de mert a központi költségvetés­ben erre igen kevés pénzt különítettek el, esélyünk nem sok van arra, hogy a hiány­nak legalább kétharmadát megkapjuk. Mit lehet ilyen kutyaszorítóban tenni? Ezt már Lengyel Lászlótól, az általános műve­lődési központ igazgatójától és Benga András helyettesétől kérdezem. — Sajnos számítani lehet a legrosszabb­ra — mondja Lengyel László —, hiszen ha nem lesz elég pénz a közoktatás finanszí­rozásra, kénytelenek leszünk tanulócso­portokat összevonni, a pedagóguslétszá­mot csökkenteni. Ez azért is rázós kérdés, mert tudomásom szerint végkielégítésre csak az idén van a központi költségvetés­ben pénz. — A leépítés szakmai szempontból óriá­si visszalépés — teszi hozzá Benga András. — Az az iskola, melynek végzősei több­nyire gimnáziumokban, szakközépiskolák­ban folytatják — nem rosszabb ered­ménnyel — tanulmányaikat, és akik helyt­állnak a tanulmányi, iskolaszövetségi, gyermekszervezeti megmérettetéseken, ki tudja, hogyan folytatják majd. Hisz meg­szűnik a kis csoportokban a differenciált oktatás lehetősége és hatékonysága. Hisz ahol 38-40 gyerek van egy osztályban, ott a pedagógusnak nincs lehetősége a tehet­séggondozásra. s:• 1;* Takács Tamás református lelkésszel az Apagyon élők mindennapjairól beszélge­tünk. Hiszen — bármilyen vallású legyen az apagyi ember — éppen ezekben a nehéz időkben adták össze az emberek a pénzt a templomfelújításokra, építésre, parókiára. Pedig ahogy a tiszteletes úr kifejezte ma­gát, sajnos a szegényedésnek Apagyon is már látható jelei vannak. Sokan jöttek haza a megyeszékhelyről, s miután a szakmájukban nem tudtak elhe­lyezkedni, kényszerből a földművelést vá­lasztották. Ennek buktatóit pedig jól is­merjük. — Az biztos, hogy az apagyi ember nem adja fel egykönnyen — mondja Takács Tamás. — Mert ha az ember már belül is feladja, akkor komoly baj van. Nézze, ta­lán a környéken nincs annyi vállalkozó, mint itt. Az emberek próbálnak a saját erejükből kimászni a gödörből. (Való igaz. De az is tény, amit Kiss Ist­ván polgármester mondott, hogy az utób­bi időben egyre többen adják vissza a vál­lalkozói engedélyüket.) Apagy központja Régi igazság, hogy a szegénység jobban összetartja az embereket. Mostanában, mintha Apagyon is gyakrabban összejön­nének az emberek. Legalábbis ez a meglá­tása a tiszteletes úrnak. * * Dr. Veress Attila január 3-a óta háziorvos a községben. A legnehezebb időszakban, amikor épp az influenzajárvány dühön­gött, akkor foglalta el álláshelyét. Egerből jött, ahol a kórházban volt belgyógyász szakorvos. E röpke pár hét alatt, persze, még nem ismerhette meg a falut egészség- ügyi szempontból. Csak annyit kérdeztem tőle, hogy érzi magát. — Az első benyomásaim kedvezőek — mondja. — Jól karbantartott a lakosság egészségügyi szempontból. Nincs elhanya­golt krónikus beteg, és ez nagyon fontos. Nyilván elődöm, dr. Jósvai Gabriella érde­me ez. Egyébként megyebeli vagyok, hi­szen Nyírbátorból mentem a Debreceni Orvostudományi Egyetemre, majd onnan kerültem Egerbe. Feleségem gyermekorvos Nyíregyházán. Két kislányunk van. A szolgálati lakással meg vagyok elégedve. Hamarosan együtt lesz a család. * * Meleghegy, a volt téesztelep a következő helyszín. A vállalkozók közül többen itt valósították meg elképzeléseiket. A Poli- farm Kft. például pékséget és csomagolóa­nyag-gyártó üzemet működtet. Jurkinya László ügyvezető: — Rentábilisan gazdálkodtunk és ez nem semmi manapság. Még ketyeg a hitel, jövőre fut ki. Akkor talán fellélegezhe­tünk. A családi vállalkozás 1990-ben ala­kult, a pékséget rá két évre indítottuk el. Volt egy nagyon nehéz időszak, amikor kiderült: a volt téesznek jelentős áram­számla-adóssága van, amit mi, az itt mű­ködő vállalkozások voltunk kénytelenek kifizetni. Mi tagadás, nem túl magasak itt a bé­rek, de a 20 és 30 ezer forintos nettónak A szerző felvétele errefelé nagy értéke van. Persze, emellett szinte mindenki műveli földjét: ki kicsi­ben, ki nagyban. Jurkinya János karban­tartó lakatos például zöldséget, gyümöl­csöt, burgonyát termeszt. Mert bár a csa­ládban a még egyetemista fián kívül min­denkinek van munkahelye, a pótlásra szükség van. — Higgye el — teszi hozzá Jurkinya László —, én lennék a legboldogabb em­ber, ha bejelenthetném az itt dolgozóknak: ennyi és ennyi százalékos béremelés lesz. Csakhogy az utóbbi három hónap alatt a liszt ára például megduplázódott. A többi áremelésről nem is beszélek. ír * * A pékség mögött egy bútordiszkont, mely­hez asztalosműhely is tartozik. Szebényi Sándor művezetőtől tudtam meg, hogy egyedi megrendelést is felvesznek. Igaz, ezen kevesebb a haszon, mint a sorozat- gyártáson, de hát mindent a vevőért... — Tavaly márciusban indult meg a ter­melés — mondja a művezető —, az itt dol­gozók 30 százaléka korábban is az aszta­los szakmában dolgozott. Két tanulónk van, s a dolgozók fele apagyi, de Magyról és Levelekről is járnak ide. * * * Apagyon a pékségen és asztalosműhelyen kívül palackozó üzem, varroda, hűtőház is létesült. Az önkormányzat mezőgazdasági szolgáltatást is nyújt. Közel 200 ember számára létesítettek munkahelyet az el­múlt években. Tíz család foglalkozik nagyüzemi módszerrel 15-20 hektáros te­rületen dohánytermesztéssel. Apagyon a munkaképes lakosság 25 százaléka így is munkanélküli, 115-en kapnak jövedelempótló támogatást. A költségvetésből mintegy 12 millió forintot fordítottak tavaly szociális feladatokra. Apagy nem hátrányos helyzetű telepü­lés... Györke László a km vendége a képviselő polgármester Horányi Zsuzsa Hogyan lehet összeegyeztetni egy város polgármesteri teendőit a parlament munkájával? Kemény, feszített munkát igényel, de összeegyeztethető a két tevé­kenység, mint ahogy azt nap, mint nap bizonyítja Nagy Sándor Újfehértó pol­gármestere is. Jó szervezésen múlik, hogy mindkét helyen a legfontosabb eseménye­ken jelen lehessen. Folyamatosan egyez­tetnie kell munkáját a város alpolgármes­terével, aljegyzőjével és munkatársaival. Tősgyökeres új fehértóiként szívügyé­nek tekinti a település sorsát. Mindent megtesz a városért, ám magáról nem szí­vesen beszél, ezért röviden foglalja össze életrajzát is. Nyíregyházán a Mezőgazdasági Főis­kolán szerzett ágazatszervező üzemmér­nöki diplomát, majd másoddiplomás­ként a Pénzügyi és Számviteli Főiskola mezőgazdasági szakán végzett üzemgaz­dászként. Újfehértó tanácselnökévé 1989-ben választották meg, a következő választá­son 1990-ben lett polgármester. Négy évvel később egyéni körzetből jelölték országgyűlési képviselőnek, majd a város lakói ismét bizalmat szavaztak neki, to­vábbra is maradt a település első embere. A város vezetőjeként a legna­gyobb problémának az elma­radott infrastruktúrát tar­totta, ami meghatározta az elmúlt időszak legfonto­sabb teendőit is. Néhány hónapja azonban olyan helyzetben van a város, hogy munkahelyteremtő beruhá­zásokat is nagyobb eséllyel tudnak menedzselni, hiszen az oly régen áhított telefonhálózat kiépült. Decemberben át­adták a digitális köz­pontot, így minden telefonigénylő ké­relmét ki tudja elégíteni a MATÁV. Az elmúlt évek ered­ményei kö­zé sorolja a Nagy Sándor gázberuhá­zást, teljes egészében befejeződött a gáz­hálózat építése, még a külterületeken is megépült az ivóvízhálózat és folyamatos a szennyvízhálózat kialakítása. Minde­zek mellett útépítési programot is végre­hajtottak és a jelenlegi gazdasági nehéz­ségek között is sikerült létrehozni a városi múzeumot. Fontos állomás volt a telepü­lés életében 1992. január elseje, teljesült az itt élők régi vágya: várossá nyilvánították a tele­pülést. A jövő egyik legsúlyosabb feladatának a munkanélküliség enyhítését tartja, minden lehe­tőséget felkutatnak, hogy minél többen jussanak álláshoz. A feladatok sora hosszú, még ebben a vá- 1 a s z t á s i ciklusban meg sze­retné va­lósítani a regionális szemétle­rakó építé­sét, és a szennyvízhálózat további bővítését. Mindkettő összefügg a környezetvéde­lemmel is, amelyet kellően tudatosítani kell az emberekben. Céltámogatási pá­lyázatot nyújtott be az önkormányzat a Belügyminisztériumhoz egy új iskola épí­tésére is és lakossági összefogással to­vább kellene folytatni az útépítést is. Természetesen nem csak pluszelfog­laltságok és feladatok származnak ab­ból, hogy polgármesterként országgyűlé­si képviselő, ám ahogy minden rosszban van valami jó is, gyakran előnyt is jelent. Bizonyos információkat első kézből és időben megtud, míg a parlament előtt az ország nyilvánossága előtt hívhatja fel a figyelmet a térség problémáira. Ä két tevékenység összeegyeztetéséhez szükséges a megértő családi háttér is. Ha fáradtan hazaér a munkából nyugodt légkör fogadja. Felesége matematika-fi­zika szakos tanár Új fehértón az 1. Sz. Általános Iskolában, Sándor fia ugyanitt 7. osztályos, a család legkisebb tagja, Eszter pedig most kezdte meg tanulmá­nyait, első osztályos. Rákényszerülnek az önállóságra, de így is jól tanulnak. Sokat van távol családjától, gyermekei gyakran fel is rójják ezt neki, parlamenti időszakban a hét első két napját a fővá­rosban tölti. Szabad idővel szinte nem rendelkezik, ha mégis akad néhány perce a pihenésre azt családjával tölti vagy ki­megy a határba. A szerző felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents