Kelet-Magyarország, 1996. január (53. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-27 / 23. szám

1996. JANUÁR 27., SZOMBAT

Napkelet • A KM hét végi melléklete

.... :

Az eltűnt Ötmii]

A ködös szürkeségben is szemet gyönyörködtető Apagy központja. Egymás mellett az iskola új szárnya a tornateremmel, a nem teljesen új, de kívülről még mutatós polgár- mesteri hivatal, a még teljesen be sem fejezett római katolikus templom, aztán a gyógyszertár a fogászati rendelővel, átellenben pedig a nemrég épült református parókia.

Jól karbantartott falu benyomását teszi az ide látogatóra ez a 2400 lelkes település Nyíregyházától tizenhét kilométerre.

— Nem is volt eddig semmi komoly probléma a működésünkkel — tér rögtön a tárgyra Kiss István polgármester. — Hanem az idén az állami finanszírozásban bekövetkezett változások nálunk nem pluszt, hanem mínuszt hoztak. Nem fogja elhinni, de tény: míg tavaly 46 millió forint volt a normatív támogatás, ez az idén a Pénzügyminisztérium sakkozása, azaz a belső átcsoportosítások eredményeként csak 41 millió.

Hitetlenkedve nézek a polgármesterre. Papírok kerülnek elő. Kiderül, hogy a közoktatás támogatásának változásai ugyancsak becsapósak. Mert az igaz, hogy a óvodások, iskolások egy főre számított normatív támogatása jelentősen növekedett, ám megszűnt a pedagógusok két éven keresztül létező előirányzata, állami bérfedezete. Ez a változás hozta Apagynak az ötmilliós mínuszt.

— Egyértelmű — mondja-nem kis bosszúsággal a hangjában Kiss István —, hogy az érvényes változat a nagy létszámú iskoláknak kedvez. De nálunk, ahol 260 tanuló van, ahol az csoportösszevonások túlságosan felduzzasztanák az osztályok létszámát, ahol nem lehet pedagógust elbocsátani, mert akkor helyettesíteni kell, nem kedvező.

Bele lehetne mélyedni az összefüggések elemzésébe, de akkor sem lehetne azt a tényt megváltoztatni, hogy a normális működéshez bizony közel 14 millió forint hiányzik. Az önkormányzat gazdálkodásában jelentős kiesés az is, hogy a település nem számít hátrányos helyzetűnek, bár a kritériumok szempontjából semmivel sincs kedvezőbb helyzetben, mint a hátrányosnak nyilvánítottak.

— Egyszerűen azért nem vagyunk hátrányos helyzetűek — mondja Kiss István —, mert nem a baktalórántházi, hanem a nyíregyházi Munkaügyi Központhoz tartozunk. Ez egyébként 1990 óta évi ötmillió forint hátrányt jelent számunkra. Nem beszélve a számtalan sikertelen pályázatról, amelyeket azért utasítottak el, mert úgymond, nem vagyunk hátrányos helyzetűek. Tizennégymillió forint nagy pénz ott,

ahol az éves költségvetés mintegy hetven- millió.

— Nehéz helyzetbe kerültünk — folytatja a polgármester. — Pályázunk póttámogatásra, de mert a központi költségvetésben erre igen kevés pénzt különítettek el, esélyünk nem sok van arra, hogy a hiánynak legalább kétharmadát megkapjuk.

Mit lehet ilyen kutyaszorítóban tenni? Ezt már Lengyel Lászlótól, az általános művelődési központ igazgatójától és Benga András helyettesétől kérdezem.

— Sajnos számítani lehet a legrosszabbra — mondja Lengyel László —, hiszen ha nem lesz elég pénz a közoktatás finanszírozásra, kénytelenek leszünk tanulócsoportokat összevonni, a pedagóguslétszámot csökkenteni. Ez azért is rázós kérdés, mert tudomásom szerint végkielégítésre csak az idén van a központi költségvetésben pénz.

— A leépítés szakmai szempontból óriási visszalépés — teszi hozzá Benga András. — Az az iskola, melynek végzősei többnyire gimnáziumokban, szakközépiskolákban folytatják — nem rosszabb eredménnyel — tanulmányaikat, és akik helytállnak a tanulmányi, iskolaszövetségi, gyermekszervezeti megmérettetéseken, ki tudja, hogyan folytatják majd. Hisz megszűnik a kis csoportokban a differenciált oktatás lehetősége és hatékonysága. Hisz ahol 38-40 gyerek van egy osztályban, ott a pedagógusnak nincs lehetősége a tehetséggondozásra.

s:• 1;*

Takács Tamás református lelkésszel az Apagyon élők mindennapjairól beszélgetünk. Hiszen — bármilyen vallású legyen az apagyi ember — éppen ezekben a nehéz időkben adták össze az emberek a pénzt a templomfelújításokra, építésre, parókiára. Pedig ahogy a tiszteletes úr kifejezte magát, sajnos a szegényedésnek Apagyon is már látható jelei vannak.

Sokan jöttek haza a megyeszékhelyről, s miután a szakmájukban nem tudtak elhelyezkedni, kényszerből a földművelést választották. Ennek buktatóit pedig jól ismerjük.

— Az biztos, hogy az apagyi ember nem adja fel egykönnyen — mondja Takács Tamás. — Mert ha az ember már belül is feladja, akkor komoly baj van. Nézze, talán a környéken nincs annyi vállalkozó, mint itt. Az emberek próbálnak a saját erejükből kimászni a gödörből.

(Való igaz. De az is tény, amit Kiss István polgármester mondott, hogy az utóbbi időben egyre többen adják vissza a vállalkozói engedélyüket.)

Apagy központja

Régi igazság, hogy a szegénység jobban összetartja az embereket. Mostanában, mintha Apagyon is gyakrabban összejönnének az emberek. Legalábbis ez a meglátása a tiszteletes úrnak.

* *

Dr. Veress Attila január 3-a óta háziorvos a községben. A legnehezebb időszakban, amikor épp az influenzajárvány dühöngött, akkor foglalta el álláshelyét. Egerből jött, ahol a kórházban volt belgyógyász szakorvos. E röpke pár hét alatt, persze, még nem ismerhette meg a falut egészség- ügyi szempontból. Csak annyit kérdeztem tőle, hogy érzi magát.

— Az első benyomásaim kedvezőek — mondja. — Jól karbantartott a lakosság egészségügyi szempontból. Nincs elhanyagolt krónikus beteg, és ez nagyon fontos. Nyilván elődöm, dr. Jósvai Gabriella érdeme ez. Egyébként megyebeli vagyok, hiszen Nyírbátorból mentem a Debreceni Orvostudományi Egyetemre, majd onnan kerültem Egerbe. Feleségem gyermekorvos Nyíregyházán. Két kislányunk van. A szolgálati lakással meg vagyok elégedve. Hamarosan együtt lesz a család.

* *

Meleghegy, a volt téesztelep a következő helyszín. A vállalkozók közül többen itt valósították meg elképzeléseiket. A Poli- farm Kft. például pékséget és csomagolóanyag-gyártó üzemet működtet. Jurkinya László ügyvezető:

— Rentábilisan gazdálkodtunk és ez nem semmi manapság. Még ketyeg a hitel, jövőre fut ki. Akkor talán fellélegezhetünk. A családi vállalkozás 1990-ben alakult, a pékséget rá két évre indítottuk el. Volt egy nagyon nehéz időszak, amikor kiderült: a volt téesznek jelentős áramszámla-adóssága van, amit mi, az itt működő vállalkozások voltunk kénytelenek kifizetni.

Mi tagadás, nem túl magasak itt a bérek, de a 20 és 30 ezer forintos nettónak

A szerző felvétele

errefelé nagy értéke van. Persze, emellett szinte mindenki műveli földjét: ki kicsiben, ki nagyban. Jurkinya János karbantartó lakatos például zöldséget, gyümölcsöt, burgonyát termeszt. Mert bár a családban a még egyetemista fián kívül mindenkinek van munkahelye, a pótlásra szükség van.

— Higgye el — teszi hozzá Jurkinya László —, én lennék a legboldogabb ember, ha bejelenthetném az itt dolgozóknak: ennyi és ennyi százalékos béremelés lesz. Csakhogy az utóbbi három hónap alatt a liszt ára például megduplázódott. A többi áremelésről nem is beszélek.

ír * *

A pékség mögött egy bútordiszkont, melyhez asztalosműhely is tartozik. Szebényi Sándor művezetőtől tudtam meg, hogy egyedi megrendelést is felvesznek. Igaz, ezen kevesebb a haszon, mint a sorozat- gyártáson, de hát mindent a vevőért...

— Tavaly márciusban indult meg a termelés — mondja a művezető —, az itt dolgozók 30 százaléka korábban is az asztalos szakmában dolgozott. Két tanulónk van, s a dolgozók fele apagyi, de Magyról és Levelekről is járnak ide.

* * *

Apagyon a pékségen és asztalosműhelyen kívül palackozó üzem, varroda, hűtőház is létesült. Az önkormányzat mezőgazdasági szolgáltatást is nyújt. Közel 200 ember számára létesítettek munkahelyet az elmúlt években. Tíz család foglalkozik nagyüzemi módszerrel 15-20 hektáros területen dohánytermesztéssel.

Apagyon a munkaképes lakosság 25 százaléka így is munkanélküli, 115-en kapnak jövedelempótló támogatást. A költségvetésből mintegy 12 millió forintot fordítottak tavaly szociális feladatokra.

Apagy nem hátrányos helyzetű település...

Györke László

a km vendége a képviselő polgármester

Horányi Zsuzsa

Hogyan lehet összeegyeztetni egy város polgármesteri teendőit a parlament munkájával? Kemény, feszített munkát igényel, de összeegyeztethető a két tevékenység, mint ahogy azt nap, mint nap bizonyítja Nagy Sándor Újfehértó polgármestere is. Jó szervezésen múlik, hogy mindkét helyen a legfontosabb eseményeken jelen lehessen. Folyamatosan egyeztetnie kell munkáját a város alpolgármesterével, aljegyzőjével és munkatársaival.

Tősgyökeres új fehértóiként szívügyének tekinti a település sorsát. Mindent megtesz a városért, ám magáról nem szívesen beszél, ezért röviden foglalja össze életrajzát is.

Nyíregyházán a Mezőgazdasági Főiskolán szerzett ágazatszervező üzemmérnöki diplomát, majd másoddiplomásként a Pénzügyi és Számviteli Főiskola mezőgazdasági szakán végzett üzemgazdászként.

Újfehértó tanácselnökévé 1989-ben választották meg, a következő választáson 1990-ben lett polgármester. Négy évvel később egyéni körzetből jelölték országgyűlési képviselőnek, majd a város

lakói ismét bizalmat szavaztak neki, továbbra is maradt a település első embere.

A város vezetőjeként a legnagyobb problémának az elmaradott infrastruktúrát tartotta, ami meghatározta az elmúlt időszak legfontosabb teendőit is. Néhány hónapja azonban olyan helyzetben van a város, hogy munkahelyteremtő beruházásokat is nagyobb eséllyel tudnak menedzselni, hiszen az oly régen áhított telefonhálózat kiépült. Decemberben átadták a digitális központot, így minden telefonigénylő kérelmét ki tudja elégíteni a MATÁV.

Az elmúlt évek eredményei közé sorolja a Nagy Sándor gázberuházást, teljes egészében befejeződött a gázhálózat építése, még a külterületeken is megépült az ivóvízhálózat és folyamatos a szennyvízhálózat kialakítása. Mindezek mellett útépítési programot is végrehajtottak és a jelenlegi gazdasági nehézségek között is sikerült létrehozni a városi múzeumot.

Fontos állomás volt a település életében 1992. január elseje, teljesült az itt élők régi vágya: várossá nyilvánították a települést.

A jövő egyik legsúlyosabb feladatának a munkanélküliség enyhítését tartja, minden lehetőséget felkutatnak, hogy minél többen jussanak álláshoz. A feladatok sora hosszú, még ebben a vá- 1 a s z t á s i ciklusban meg szeretné valósítani a regionális szemétlerakó építését, és a szennyvízhálózat további bővítését. Mindkettő összefügg a környezetvédelemmel is, amelyet kellően tudatosítani kell az emberekben. Céltámogatási pályázatot nyújtott be az önkormányzat a Belügyminisztériumhoz egy új iskola építésére is és lakossági összefogással tovább kellene folytatni az útépítést is.

Természetesen nem csak pluszelfoglaltságok és feladatok származnak abból, hogy polgármesterként országgyűlési képviselő, ám ahogy minden rosszban van valami jó is, gyakran előnyt is jelent. Bizonyos információkat első kézből és időben megtud, míg a parlament előtt az ország nyilvánossága előtt hívhatja fel a figyelmet a térség problémáira.

Ä két tevékenység összeegyeztetéséhez szükséges a megértő családi háttér is. Ha fáradtan hazaér a munkából nyugodt légkör fogadja. Felesége matematika-fizika szakos tanár Új fehértón az 1. Sz. Általános Iskolában, Sándor fia ugyanitt 7. osztályos, a család legkisebb tagja, Eszter pedig most kezdte meg tanulmányait, első osztályos. Rákényszerülnek az önállóságra, de így is jól tanulnak.

Sokat van távol családjától, gyermekei gyakran fel is rójják ezt neki, parlamenti időszakban a hét első két napját a fővárosban tölti. Szabad idővel szinte nem rendelkezik, ha mégis akad néhány perce a pihenésre azt családjával tölti vagy kimegy a határba.

A szerző felvétele