Kelet-Magyarország, 1996. január (53. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-27 / 23. szám
^ Az önkormányzatok létesíthetnek foglalkoztatási _______társaságokat......„ ........................................ ..................... ** A három ország közös projektjét a magyar kormány is támogatná. yj MAGÁN VÉ EEMÉNY Párhuzamok Támadás a befektetőkért Az M3-as autópálya megnövelheti a beruházási kedvet a keleti régióban Két jelentős politikai esemény biztos, hogy lesz márciusban. Az egyik az MDF, a másik az MSZP kongresszusa, s noha mai helyzetüknél fogva nem tartoznak egy súlycsoportba, a híradásokból úgy tűnik, mintha a demokrata fórumé lenne a fontosabb. Naponta olvashatunk, hallhatunk arról: vajon szakad-e majd valamilyen ideológia mentén a két évvel ezelőtt kormányon lévő, mára a népszerűségi listán a parlamenti pártok között csaknem utolsó helyre szakadt MDF; hogy vajon Für vagy Le- zsák mellett teszik-e le a voksot a küldöttek; hogy megújulást hoz-e majd a pártban a választás, vagy marad minden a régiben, s eltűnik a történelem süllyesztőjében. Nagyon fontos dolog természetesen, hogy egy, a hagyományok ápolását felvállaló konzervatív pártnak lesz-e szava a politika formálásában, lesz-e esélye arra, hogy később újra visszaszerezze azt, amit az 1994-es választásokon elveszített, de mintha elhomályosítaná ez a kérdés azokat a feszültségeket, amelyek a vezető kormánypárton belül keresés nélkül is megtalálhatók. Igaz, nem mostanában voltak sem a hajósi, sem a Benczúr utcai találkozók, nem most gyűjtöttek aláírást a parlamenti frakció vezetésének leváltására, nem most emlegették, hogy szét kellene választani a kormányfői és a pártelnöki tisztséget, hanem a novemberi kongresszus előtt. De, hogy akkor szét ne feszítsék a pártot a személyi kérdések, elnapolták a döntést a tavaszi kongresszusra. És most mintha már semmilyen probléma nem volna. Igaz, Balogh Sándor és Krausz Tamás nemrég követelte Bokros és Máté távozását, de most már olyan híreket hallhatunk, hogy nem lesz kettősjelölés a pártelnöki posztra, egyedül Szekeres Imre indul a frakcióvezetői székért, nincs semmi összeegyeztethetetlen abban, hogy a baloldali társulás vezére mérföldekkel nagyobb távolságra van ideológiában egy Békésitől vagy egy Vitányi Ivántól, mint Lezsák Szabó Ivántól, Kulin Ferenctől. Úgy tűnik, a gondokat megint szőnyeg alá sep- rik, marad az a hosszú évtizedeken át megszokott gyakorlat, hogy a kongresszusokon nem történik semmi, az értékelésben pedig kimondják: ez a párbeszéd kellett a megtisztuláshoz. A híradások pedig továbbra is foglalkozhatnak a társadalom szempontjából ugyan fontos, de ma jelentőségét tekintve lényegesen kisebb üggyel, a demokrata fórum belső hatalmi harcával. Igaz, egy ablakot mindig érdekesebb dolog betörni, mint beüvegezni. Pláne, ha azt úgy kell beüvegezni, mintha be sem lett volna törve. Balogh József AKTUÁLIS INTERJÚNK Nyolc és fél milliárd forintos összeget kapott a megye a területfejlesztési alapból — mondta Soós Károly Attila, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium (IKM) politikai államtitkára, aki a napokban egynapos látogatást tett Nyíregyházán. Az államtitkárt a beruházásfejlesztésről, a különleges gazdasági övezet nyújtotta kedvezményekről kérdeztük. □ A döntés már megszületett, de Ön a privatizációs pluszbevételt hogyan osztotta volna fel, melyik módozatot menedzselte? — Egyetértettem a saját tárcám javaslatával, amely egyfelől az Eximbank, az exportfeltételek javítását, a pénzintézet tőkeemelését helyezte előtérbe, és azt, hogy további beruházási támogatásokat kell adni részben a beruházásokhoz kapcsolódó infrastruktúra kiépítésével, részben exportcélú beruházások finanszírozásával. Az IKM javaslatában bár nem szerepel, de a szélesebb infrastrukturális beruházások megvalósítását is javasoltam, például a szennyvíz- és úthálózat bővítését. Ide tartozik az M3-as autópálya megépítése is. Ezenkívül a pénz fel- használásához természetesen a szaktárca is különböző projekteket vár, amelynek megvalósítását értékelni fogjuk. Ezeknél a beruházásoknál rendkívül fontosak a költségmegtakarítások és az, hogy az építkezésnél a hazai ipar részesedését is növeljük. Egyelőre úgy érzem, kevés a javaslat, a megvalósítható projekt. □ Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium ebből a plusz privatizációs bevételből miért 10 milliárd forintot kért? — Lehetett volna kérni 100 milliárdot is, hiszen azt is el lehetne költeni, de ha a realitásokat és a megvalósítható beruházásokat nézzük, akkor ezt a pénzt okosan fel lehet használni, amely egyébként tőkeemelésre és beruházásfejlesztésre fordítható. 3 Mennyiben tudja a szaktárca ebbe a régióba irányítani a külföldi befektetőket, akik jelenleg nagy előszeretettel fektetnek be Székesfehérvárott és még Budapestig is alig jutnak el? — Többféle fronton kell megnyerni ezeket a külföldi befektetőket. Az M3-as autópálya menedzselése éppen az egyik frontot jelenti, hiszen egy ilyen infrastrukturális beruházás jelentősen megnövelheti a beruházási kedvet a keleti régióban. Különös figyelmet kapnak az ebből a régióból érkező pályázatok, amelyet a gazdaságfejlesztési alapra nyújtanak be. A Befektetési és Kereskedelmi Fejlesztési Ügynökség is egyre keletebbre próbálja irányítani a tárcáknál jelentkező külföldi befektetőket. Azzal viszont tisztában kell lenni, hogy a külföldi beruházások több mint kétharmada Budapestre illetve Vas, Fejér és Győr-Sopron megyébe irányul. A beruháSoós Károly Attila Elek Emil felvétele zók nagy része olyannyira előnyben részesíti az ország centrumát és nyugati részét, hogy egyszerűen nem hajlandók a keleti határ mellett beruházni. A régióhoz tartozó megyéknek lehet növelni a részesedésüket a külföldi beruházásokban, amelyennek a megyének elkülönített területi keretek nincsenek. Azt nem tudom tehát ígérni a régióban lévő cégeknek, hogy különböző alapokból kiemelt támogatásokat kapna. Ehhez kedvező feltételű javaslatok, projektek kellenek, olyanok, amelyek életképesek, és az iparfejlesztést szolgálják. □ Akkor a szabolcsi pályázatoknál nem kell semmilyen lobbyzás, elég csak annyi, hogy a pályázat elejére oda legyen írva, a pályázat Szabolcs-Szatmár-Be- reg megyéből érkezett? — Valóban, ezek a pályázatok több figyelmet kapnak, de azt hadd tegyem hozzá, hogy én nem nagyon hallottam olyan pályázatról, amely mellett ne lobbyztak volna. □ Mennyire kísérik végig egy pályázatra adott pénz útját, hiszen sokan úgy vélik, bezsebeltük a támogatást, a többi már a mi dolgunk? — A sajtóban lehet, hogy kevés szó esett az ilyenfajta támogatások visszafizetéséről, de volt már hasonló eset, amit úgy kezelünk, mint egy lejárt hitelkövetelést. Sokszor azt is mérlegelni kell, egy ilyen visszafizetésnél milyen híradást adjunk a tömegkommunikációnak, hiszen elképzelhető, hogy ezzel rontjuk az adott vállalkozás jó hírét. Az is elképzelhető, hogy a gazdasági folyamatok, vagy az exportpiacok változása miatt nem teljesült a projekt, tehát nem amiatt, hogy a támogatási összeget esetleg nyaralásra, gépkocsi-vásárlásra fordították. Gondoljunk arra, hogy hányszor szidták a kormányt amiatt, hogy az adótartozásokat nyilvánosságra hozta. Az érdekképviselet és az adott cég azonnal felemelte hangját. □ Egyre többször megróják a kormányt a sokszor indokolatlanul kifizetett munkanélküli-segélyekért. Hogyan lehetne még jobban bevonni a munkanélkülieket a termelésbe, vagy a szolgáltató szférába? — Úgy ítélem meg, hogy az aktív foglalkoztatási eszközök hasznosabbak, viszont sokkal többe kerülnek. Ezek megint olyan forrásigényeket támasztanak, amelyeket egyelőre sem a kormány, sem a szaktárca nem tud előteremteni. Az önkormányzatok létesíthetnek foglalkoztatási társaságokat, mindezek finanszírozását viszont saját maguknak kell megoldani. □ Az idén százmilliárd feletti privatizációs bevételt tervez Suchmann Tamás privatizációs miniszter. Ebbe Ön szerint beleszámolhatjuk-e a Taurus és az Alkaloida eladásából befolyt összeget? — Reméljük, a Taurust az idén sikerül eladni. A tervezetben az szerepel, hogy egyben kerül értékesítésre. Ha az első fordulóban nem sikerült egészben privatizálni, akkor elképzélhető, hogy új stratégiát kell kidolgozni. De hangsúlyozom, az egyben való eladása sokkal célszerűbb. Ugyanez vonatkozik az Alkaloidára is, amelyre az elmúlt évben volt vevő, csak bizonyos okok miatt nem sikerült vele megegyezni. hez a szaktárca mellett a kormány is segítséget nyújt. □ Szabad kereskedelmi övezet, vállalkozói park, különleges gazdasági térség. Sokféleképpen nevezik azokat a mini területeket ahova a beruházókat a szabolcsiak várják. Ön szerint minderre csak az esély és a lehetőség marad meg? — A gazdasági szövetség az ukrán, a román és a magyar vállalkozói övezet kialakítására a három ország vállalkozásfejlesztési alapítványai révén jöhet létre. A Kárpátukrajnai, a Szatmár megyei és a szabolcsi vállalkozásfejlesztési alapítvány szoros együttműködése adhat bizonyos eredményeket. Az ő közös projektüket a kormány is támogatná. Különleges gazdasági övezet kialakításának megszervezését pedig a kormány magára vállalta. Az 50 millió forint alaptőkével létrejött gazdasági társaság, amely a vállalkozási övezet kialakítását Máthé Csaba ^ Olyan javaslatok kellenek, amelyek életképesek és a fejlesztést _________:.... ______ szervezi, alaptőkéje rövid időn belül 250 millió forintra fog emelkedni. Emellett a tervezésben szerepelnek bizonyos adókedvezmények is, amelyeket azok a kül- és belföldi vállalkozók kapnának, akik ebben az övezetben beruháznak. Ha a szervezés után elindulnak a beruházások és fejlesztések, akkor a kormány mérlegelni fogja, milyen további támogatást nyújt az ebben az övezetben beruházó cégeknek. Kimondottan
