Kelet-Magyarország, 1996. január (53. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-23 / 19. szám

1996. január 23.. kedd KULTÚRA Millecentenáriumi vetélkedősorozat Nyíregyháza (KM) — A millecentenárium alkal­mából vetélkedőt szervez általános-, illetve középis­kolások számára Magya­rok útja címmel a nyír­egyházi Peregrinus Gyer­mek és Ifjúsági Szövetség, valamint a nyíregyházi Váci Mihály Művelődési Központ. A versenyre — amelyre a jelentkezőket nyolc megyé­ből várják — január 30-ig nevezhetnek a gyermekkö­zösségek a szövetség cí­mén: 4400 Nyíregyháza, Szabadság tér 9. A résztvevőkkel a neve­zés elfogadása után közük a feladatokat, a vetélkedő té­maköreit és az ajánlott iro­dalom listáját. Az iskolák először maguk rendezik meg diákjaiknak a helyi ve­télkedőt, s a legjobbakból állítják össze intézményük csapatát, amely az adott megyék döntőjén indul­hat. A megyei győztes együt­tesek egyhetes táborozás keretében, augusztusban mérik össze tudásukat a Nyírség Szabolcs nevű köz­ségében, ahol honfoglalás­kori földvár található. A 20- 30 méter magas sáncokkal körülvett földvárat a hon­foglaláskor Szabolcs vezér foglalta el, s róla kapta egy­kor a település és a várme­gye a nevét. A földvár ma műemlék, s a millecentená- riumra teljesen felújítják. Bábszínházi... ...előadás lesz a kemecsei és a kótaji óvodában január 23-án. A gyermekek örö­mére a Mesekert Bábszín­ház a Lusta kismalac című mesét mutatja be. (KM) A Padlás... ...és a Képzelt riport című musicalt viszi színre a Mandala Dalszínház január 25-én 15 illetve 19 órától Nyíregyházán a VMK-ban. Sza kképesítést... ...nyújtó idegenforgalmi menedzser és irodavezető­tanfolyam indul Nyíregy­házán az Alvégesi Művelő­dési Házban. Bővebb fel­világosítást a 411-822-es telefonon lehet kapni. (KM) Jótékonysági... ...célú koncertet rendeznek a nyíregyházi művelődési központban január 26-án. Közreműködik Spenik Vla­dimir Krisztián. A műsor­ban Schumann-, Rachmani­nov-, Liszt-, Csajkovszkij- és Gershwin-számók hang­zanak el. A hangverseny 18 órakor kezdődik. (KM) Madách románul Bukarest (MTI) — Ady- és Madách-kötetet jelente­tett meg az Eminescu-év- forduló alkalmából a buka­resti „Grai si suflet”. könyvkiadó. A nagy román költő szü­letésének 146-ik évforduló­ján a Luceafarul könyves­boltban rendezett bemuta­tón Eminescu verseinek né­met-román, Goethe művei­nek német-román, „Az em­ber tragédiájának” magyar -román nyelvű kötetét, és Ady verseinek román nyel­vű gyűjteményét adta közre a kiadó a román kulturális élet vezető személyiségei­nek jelenlétében és méltatá­sával. Az ünnepségen a bu­karesti magyar nagykövet­ség is képviseltette magát. A négy kötet megjelenteté­sét a művelődési miniszté­rium és a romániai Soros­alapítvány is támogatta. Madách művét Octavian Goga klasszikus fordításá­ban jelentette meg a „Grai si suflet”, Ion Doda Bálán előszavával. A „Minden tit­kok versei” cím alatt meg­jelent, minden eddiginél bővebb válogatást tarlmazó Ady-kötet verseit 13 román költő ültette át Eminescu nyelvére. A kötet tartal­mazza Marin Sorescu Ady- tanulmányát is. A könyvbe­mutatón román színművé­szek többek között „Az em­ber tragédiájából” is részle­tet olvastak fel. A tárlatnéző... Harasztosi Pál felvétele Az Arany Glóbusz díjazottjai Jean-Paul Belmondo főszereplésével díjat kapott a Nyomorultak című film is Washington (MTI) — A ha­gyományossá vált külsősé­gek közepette, sztárok egész sorát felvonultató, impozáns gálaműsor keretében osztot­ták ki sorrendben ötvenhar- madik alkalommal az Arany Glóbusz-díjakat vasárnap este Los Angelesben, a holly­woodi Beverly Hilton szállo­da báltermében. A tavalyi év filmterméséből válogatott műveknek most is a Hollywoodi Külföldi Sajtó- szövetségbe tömörült kritiku­sok ítélték oda a díjakat. Az év legjobb filmje a drá­mai kategóriában a Jane Aus­ten könyvének feldolgozása alapján készült „Értelem és ér­zelem” (Sense and Sensibility) című alkotás, a filmvígjátékok és musicalek közül pedig a be­szélő kismalacról szóló „Ba­be” lett. Az intrikákkal átszőtt, ironikus hangulatú, ám szóra­koztató könnyedségű „Érte­lem és érzelem” a szerelmi vá­gyakozás és a kapzsi pénzsó- várság összecsapásán keresz­tül tart tükröt a múlt századbe­li Anglia társadalma elé. Az alkotás ragyogó tehetségű fő­szereplője, Emma Thompson írta egyébként a film forgató- könyvét, amelyért Arany Gló­busszal tüntették ki. A legjobb rendezőnek járó díjat a filmszínészként is kivá­ló Mel Gibsonnak ítélték oda a skót szabadságharc történetét feldolgozó. „Oroszlánszív” (Braveheart) című. Írország­ban és Skóciában forgatott kosztümös filmjéért, amely­nek egyszersmind ő a fősze­replője is. A drámai műfajban Nicolas Cage, egy alkohoüsta és egy prostituált tragikus kapcsolatát bemutató „Las Vegas-i törté­net” (Leaving Las Vegas) fő­szereplője vehette át a legjobb filmszínészi teljesítményt elis­merő Arany Glóbuszt, míg a legjobb filmszínésznő Sharon Stone, a hetvenes évek maffia uralta Las Vegasáról szóló Scorsese-film, a „Kaszinó” (Casino) egyik szereplője lett A filmvígjáték-musical ka­tegóriában a legjobb színész­nőnek Nicole Kidmanl válasz­tották a „Meghalni érte” (To Die For) című filmben nyújtott alakításáért, a férfiak közül pedig John Travoltanak, a „Szóljatok a Köpcösnek!” (Get Shorty) című, melodrá­mai elemekkel, maró gúnnyal és önsajnálattal vegyített hollywoodi filmszatíra fősze­replőjének teljesítményét ju­talmazták Glóbusszal. A legjobb eredeti filmdalért járó díjat a Pocahontas-ban felhangzó „A szél színei” (Co­lors of the Wind) alkotói ve­hették át. A legjobb idegen nyelvű film Claude Lelouch francia rendező legújabb filmje. „A nyomorultak” huszadik szá­zadra szabott adaptációja lett Jean-Paul Belmondoval a fő­szerepben. A nagyszabású gá­la keretében negyvenöt évet felölelő életművéért különdíj- jal tüntették ki a skót születé­sű, Oscar-díjas Sean Con- neryt. a korai James Bond-fil- meic markáns arcú, rokonszen­ves hősét. Számos díjat osztot­tak ki a televíziós sorozatok, illetve televíziós filmek kate­góriájában is. A vígjátékok közül aratott a CBS társaság „Cybill” című sorozata Cybill ShepherdáeX a főszerepben, a drámai műfajban pedig „A McMartin-per” című HBO* film vitte el a pálmák Az Arany Glóbuszoknak hosszú évekig nem tulajdoni tottak különösebb jelentősé­get, már csak azért sem. mert a díjkiosztást nem egyszer han­gos botrányok, nyilvánvaló részrehajlások kísérték. Egyik-másik „komoly kriti­kusról” például kiderült, hogy mellékállásban taxisofőrként tartja fenn magát — vagy ép­penséggel soha egyetlen sort még le nem írt, nemhogy filmkritikát. Jóllehet elnevezése ellenére az Arany Glóbusz még ma sem ragyog olyan fényesen, mint az Oscar-szobrocska, mindamellett odaítélése a nyolcvanas évek végétől egyre élénkebb érdeklődést vált ki a szakmai körökből és a széle­sebb közönségből egyaránt, nem utolsó sorban azért, mert a díjazott filmek listájából kö­vetkeztetni lehet az Oscar-díj- ra esélyes alkotásokra. Az utóbbi években jó néhány olyan film (köztük a „Schind­ler listája” és a „Forrest Gump”) részesült a legmaga­sabb kitüntetésben, amely elő­zőleg a Glóbuszt is megkapta. Döntés előtt az egri tanárképző Eger (MTI) — A Művelődési és Közoktatási Minisztérium levélben szólította fel az egri Eszterházy Károly Tanárkép­ző Főiskolát arra, hogy január 20-ig döntsék el: a jövőben egy egyetem integráns része­ként, vagy önállóan kíván mű­ködni az intézmény. Ameny- nyiben az integráció mellett döntenek, a debreceni, a gö­döllői, illetve a miskolci egye­Mizser Lajos Nyíregyháza — „Köztudo­más szerint a közjóiét, a köz­boldogulás eszközlésére a legszűkebb körben forgoló­dó emberek is közremunkál­hatnak, s általános hazafiúi, nemzeti, emberiségi érdeke­kért nemcsak működhetnek, hanem valósággal működ­nek és kell is működniök” — e mondatot akár ars poeticá­nak is el lehetne fogadni. S most nézzük azt az embert, aki ezeket a sorokat 1882- ben vetette papírra. Görömbei Péter 1845. decem­ber 31-én született Bercelen. Elemi iskoláit is ott végzi. Ezek után Sárospatakra kerül a híres kollégiumba, ahol böl­cseletet és teológiát tanul. 1868-ban tesz segédlelkészi vizsgát és szülőfalujában káp­lán, továbbá az Inczédy csa­ládnál nevelő is. Innen 1869- ben segédlelkészként kerül először Nagykállóba, majd Szakolyba, innen rendes pap­ként Eperjeskén teljesít szül­tem jöhet számításba — tájé­koztatta az MTI tudósítóját Palcsóné Zám Éva, a főiskola főigazgatója. Mint elmondta: amennyi­ben az integráció mellett dönt az 5600 hallgatót befogadó fő­iskola vezetése, akkor is két lehetőségük van a csatlakozás formájára. Egyrészt a teljes in­tegráció, amely várhatóan na­gyobb fejlesztési forrásokat gálatot öt éven át. Az ő ideje alatt épül fel a református templom és az iskola is. Ekkor már az egyházmegye aljegyzője. Az 1876-os év nagy fordulatot jelent életé­ben: ekkor választják meg a kállóiak rendes lelkésznek. S ezek után élete végéig hű ma­radt a városhoz. Tevékenysé­gét egyházának és Nagykálló- nak a szeretete, tisztelete jel­lemzi. Szerepe a városban két­ségtelenül meghatározó volt. Funkcióit hosszasan lehetne sorolni, most azonban eléged­jünk meg néhánnyal: egyház- megyei levéltámok, olvasó­egyleti elnök, a főreáliskola segélyegyletének titkára, a kisdedóvó szervezője, a mag­tár alapítója, a kaszinó alelnö- ke stb. Az említettek mellett irodal­mi és kutatói tevékenységre is futotta idejéből és erejéből. Cikkei elsősorban a debreceni és a sárospataki protestáns la­pokban jelentek meg, de írt a Pesti Naplóba, a Néptanítók Lapjába és a Vasárnapi Újság­ba is. Legtöbbször természete­sen a megyebeli lapok közöl­biztosítana az intézmény szá­mára, másrészt a szövetség, amely szintén lehetőséget ad a fejlesztésre, ám megmarad a főiskola önállósága. A máso­dik esetben megmaradna az intézmény neve, és ugyan kö­zös gazdasági irányítás alatt, de mégis önállóan gazdálkod­hatna a jövőben. A főigazgató asszony rámu­tatott: a döntés még csak elvi ték cikkeit (Szabolcs, Nyírvi­dék, Nyíregyházi Hírlap) — párszor álnevet is választott: Szabolcsi, Veritas (= igazság). Amicus (= barát). Papi hivatá­sából fakadóan az egyházi jel­legű, a hitélettel kapcsolatos írásai vannak többségben. Foglalkozott könyvismerteté­sekkel és életrajzokkal is. Ér­dekes, addig nem ismert ada­lékokkal egészíti ki Jósika Miklós és Tompa Mihály élet­rajzát, sőt több kisebb-na- gyobb forrásból mentve Kánn li Gáspár életét is leírja. Meg­emlékezik két tudós lelkész­társáról, Litkei Tóth Péterről és Kiss Áronról. Nagyon ér­dekli a közoktatás, a tanítók képzése, illetve ezek későbbi — elsősorban a közösségért tett — munkálkodása is. Legnagyobb munkája 1882- ben jelent meg Sárospatakon: A Nagy-Kállói ev. ref. egyház története. Hasonmását 1992- ben kiadta a Nagykálló Városi Könyvtár. Miként a cím mu­tatja, elsődleges helyen az egyház története van, de Nagykálló történelmének nem egyházi vonatkozásait is be­jellegű lesz, hiszen az integrá­ciót a felsőoktatási törvény tervezett módosítása szabá­lyozza, amely várhatóan ápri­lisban kerül a parlament elé. Amennyiben az egyesülés mellett döntenek, még a közös szervezeti és működési sza­bályzatot is meg kell alkotni, így várhatóan a következő tan­évkezdésig mindenképpen el­húzódik a folyamat. mutatja — többségükben ed­dig nem közölt — hiteles ok­mányok idézésével, továbbá hallatlan szakirodalmi ismere­tével. Tehát ha valaki Nagy­kálló (és közvetlen környéké­nek) történelmével akar fog­lalkozni, ezt a könyvet nem nélkülözheti. 1896-ban esperessé választ­ják, teendői megnőttek, hiszen nem egy egyházért kell fele­lősséget vállalnia. Egyre keve­sebbet ír, többnyire beszédeit teszi közzé. Arról tudunk, hogy megírta Nagy-Kálló vá­ros monographiáját, ez azon­ban nem jelent meg nyomta­tásban (valószínűleg a kézirat Debrecenbe került az egyház többi irataival együtt). 1919. június 18-án hunyt el — nyilvánvalóan abban a tu­datban, hogy ő megtette „...a nehéz és nyomasztó viszo­nyok közt is a lehetőt, a val­láserkölcsi érzés ápolása, az értelmesedés, a haza- és sza­badságszeretet előmozdítása érdekében”. Fia, Péter apja munkáját egyházi vonalon folytatta: Mándokon, majd Kállóban lelkészkedett. 150 éve született Görömbei Péter Filmdaláért díjat kapott a Pocahontas című film is KM-reprodukcíó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents