Kelet-Magyarország, 1995. november (52. évfolyam, 257-282. szám)

1995-11-04 / 260. szám

10 FŐVÁROSI ŐSZ A hét végén van a Villámfénynél cí­mű darab bemutatója a Várszínház­ban. Képünkön Nagyváradi Erzsébet és Csendes László látható a próbák egyikén. Németh László drámáját Kállai Ferenc rendezte n □ o Halász képei. Az Ernst Múzeumban december 3-ig látható Halász András retrospektív kiállítása az elmúlt 20 év munkáiból. A magyar-amerikai festő fizikailag és szellemileg is nagy utat tett meg a hetvenes évek Budapestjé­től a nyolcvanas évek New Yorkjá­ig, a fotó-koncept-installáció-perfor- mance-művészettől a festészetig. A ki­állítással egy időben a Műcsarnok monográfiát jelentet meg a szerzőről. □ □ a Táncfórum. November 10-én a Thá- lia Színházban a Budapest Táncszín­ház Klasszikusok a modern tánc nyel­vén című bemutatója lesz látható. Vi­valdi: A négy évszak, Debussy: Egy faun délutánja és Muszorgszkij: Egy kiállítás képei című darabjai hangoz­nak majd el, Égerházi Attila, Raza Hammadi és Földi Béla koreográfiá­jával. 16-án a Honvéd Együttes ugyanott adja elő a János vitéz című rendhagyó mesejátékot. A Budai Vi­gadóban november 20-22. között az Építők Vadrózsák Táncegyüttes há­rom napon át tartja 45 éves jubileu­mi műsorát. □ □ □ Felvételünkön Izaki Masahiro látha­tó, aki november 11-én és 12-én ve­zényelni fog A víg özvegy előadása­in a Fővárosi Operett Színházban □ □ □ Az ő csendes mosolya. Ez a címe a holland Companie Januári november 7-én a Petőfi Csarnokban látható táncestjének. A díjnyertes koreográ­fiában Maria Voortman különleges spicctechnikája az újszerű, hiszen az előadás nagy részét egy lábon táncol­ja végig. A szinte a japán butoh-ra emlékeztető lassú mozdulatokhoz, a valószínűtlenül nehéz pózokhoz a tán­cosnak minden energiájára szüksége van. A társulat a klasszikus balett ha­gyományaira épít, de az elemek alkal­mazása újszerű, már-már szélsőséges. □ O O Koncertajánlat. November 9-én a Magyar Állami Hangversenyzenekar és a Magyar Állami Énekkar közös hangversenyére kerül sor a Zeneaka­démián. Schumann, Petrovics és Men­delssohn szerepel a programban. No­vember 12-én ugyanott a Szent István Király Szimfonikus zenekar lép fel a Szent István Király Oratóriumkórus közreműködésével. Brahms, Debussy és Bernstein műveket adnak elő. Napkelet • A KM hét végi melléklete 199$. NOVEMBER 4„ SZOMBAT Opera, a piacosítás irányába Vámos László nem akarja az állami itélet-végrehajtó szerepét játszani Az Operaházban Török András próbálta ünnepélyessé tenni a napot azzal, hogy kö­szöntötte Vámos Lászlót főigazgatói meg­bízatásának átadása alkalmából. De hiá­ba próbálkozott a kulturális helyettes ál­lamtitkár, a hangulatot nem tudta feldob­ni. A meghívottak között hiába kerestük a leköszönő főigazgatót: Ütő Endrét. Mint kiderült: rossz közérzetére hivatkozva le­mondta a Művelődési és Közoktatási Mi­nisztérium sajtótájékoztatóján való részvé­telt. De ahogy figyeltük: a most megbí­zott Vámos László közérzete sem volt va­lami rózsás. S vajon az lesz-e az új pályá­zat kiírása után? Ütő beadta ugyan a pályázatát a főigaz­gatói székre, de a bírálók mind a kilenc pályázatot alkalmatlannak minősítették. Ezt követően került volna sor az újabb pá­lyázatra, melyre a bizottság külön felkér­te Vámos László főrendezőt, hogy adja be papírjait. S azután következtek azok a tör­ténések, ami miatt most itt ülhettünk a Magyar Állami Operaház Székely Bertalan Termében. — Ütő Endre nem értett egyet az átszer­vezési javaslatunkkal — mondta Török he­lyettes államtitkár — és a szakmai nyug­díjazását kérte. Mivel semmilyen módon nem akar részt venni bármiféle átszerve­zésben, azt igényelte, hogy már november elsejétől mentsük fel minden munkavég­zés alól. így aztán e naptól fogva Vámos László az egyszemélyi felelős vezető az Operaházban. Vámos László kapta volna meg a szót, de az újdonsült elsőszámú vezető valahogy nem akart megszólalni. — Amit fontosnak tartok, azt elmond­tam ma a Magyar Nemzetben — ennyi volt, amit ott hirtelenjében közölni akart az egybesereglett újságírókkal. Aztán hamarosan azok számára is vilá­gossá vált, mitől is ilyen nyomott a han­gulat, akik esetleg még nem hallottak a kultuszminisztérium változtatási szándéka­iról. Török helyettes államtitkár felkérte az Operaház két vezetőjét, hogy ismertessék azt az elképzelést, ami -— véleményük sze­rint — megoldaná a csőd szélére került Magyar Állami Operaház problémáját. Venczel Sándor gazdasági igazgató és Oberfrank Géza fő-zeneigazgató ismertet­ték azt a még több ponton nem teljesen ki­dolgozott elképzelést, miszerint a Magyar Állami Operaházat és az Erkel Színházat külön választanák. Az új társulat, melyet pillanatnyilag Városi Operának neveznek az Operaház távozóiból, az Operett Szín­házból és Rock Színházból állna össze. Az­az ezt a színházat félig eltolnák a piacosí­tás irányába. Az új intézmény közhasznú társaságként működne. Az államtitkár maga is elismerte, hogy az új terv bizonyos kockázatokkal is jár. Kiderült azonban az is, hogy a Pénzügy­minisztérium helyettes államtitkára támo­gatja az új elképzelést, sőt pótlólagos for­rások megadására is tett ígéretet. Tény, hogy a Magyar Állami Operaház jövő évi költségvetéséből 500 millió hiány­zik, s ily módon csak nagy művészi meg­alkuvással van lehetőség elkezdeni a mun­kát. A változtatásra mindenképpen szük­ség van. Hogy miként vélekednek e megúj­hodásról az Operaház énekesei, dolgozói, az Oberfrank Géza egyik mellékmondatá­ból világosan kiderült. Vámos László — A társulat elsöprő megvetését vállal­tam, hogy úgymond eladtam a fejük fölül a házat — mondta a fő-zeneigazgató. Múlt időről egyelőre persze még nem lehet beszélni, hiszen a tájékoztató során világossá vált az is, hogy létezik egy má­sik elképzelés is, csak a minisztérium va­lamilyen oknál fogva arról kevésbé hangosan kíván beszélni. — Az nincs annyira kimunkálva — mondta Török helyettes állam­titkár, miközben a ki­munkált egyes számú variációval kapcsolat­ban szinte egyetlen konkrétabb utánkérde- zésre sem tudtak vála­szolni. Az sem volt vi­lágos, hogy miből lesz több pénz, amikor a Operett Színház, s főleg a Rockszínház milliós tartozásokat hozhat az üzletbe... Az újságírói érdeklő­dés azonban annyira a másik változat felé for­dult, hogy valakinek ar­ról is kellett beszélni. Szerencsére, az Opera­ház érdekvédelmének képviselői — ha a hát­térben meghúzódva is, de — ott voltak a saj­tótájékoztatón. Fülöp Attila vállalkozott arra, hogy néhány mondatot mondjon: — Attól félünk, hogy ez a bizonytalan kime­netelű terv a nagy szel­lemi tőkét képviselő társulatot szétrobbanta­ná. Mire kiderülne ró­la, hogy esetleg nem életképes, addigra egy visszavonhatatlan változást hozna létre a társulat életében. A mi elképzelésünk sze­rint teremteni kellene egy olyan lehetősé­get amivel egyben lehetne tartani a társu­latot, természetesen akár ésszerű újításo­kat is figyelembe véve. Az itt sokszor han­goztatott csődhelyzetről az a véleményünk, hogy valójában nem is létezik, legalábbis nem ilyen formában. Az említett ötszáz­milliós jövőre prognosztizált hiány tartal­maz egy háromszázmilliós jövő évi fejlesz­tést, amiben a vágyaink fogalmazódtak meg. Sőt, az a csődhelyzet, ami az idén jelent 128 millió forint hiányt a színház­nak, az abból van főleg, hogy a fenntartó nem tudta biztosítani a törvényben előírt 13. havi fizetést, jutalmakat. A mi terve­zetünk azt irányozná elő, hogy a Vámos László által megújult operaházi vezetésnek adjanak egy kis időt annak bebizonyítá­sára, hogy az ominózus tervezetnek nin­csen olyan eleme, amit a színház megújult vezetése a társulat támogatásával maga ne tudna megoldani. Biztos vagyok benne, hogy az Erkel Színház vadonatúj működ­tetésével ezt a feladatot ránk lehetne bíz­ni. S ahogy tovább peregtek az események, Vámos László sem tudta szó nélkül hagy­ni. — Az állami itélet-végrehajtó szerepét nem vállalom. Úgy látom, hogy a magyar operakultúra megkárosodik azzal, ha az említett változtatásokra sor kerül. Abban nem vágok partner, hogy feladjam azon el­képzeléseimet, amiben eddig oppozícióban voltam. Ha azonban a minisztérium — az én felelősségem nélkül — a Városi Opera megvalósítása mellett dönt, akkor abban úgy leszek partner, hogy messzemenőkig az Andrássy úti palota érdekeit képvise­lem. A tájékoztató során persze Török And­rás helyettes államtitkár tényleg csak any- nyit mondott: a Városi Opera ügye még nem lefutott kérdés. Remélhetőleg tényleg nem az. Még ak­kor sem, ha a Pénzügyminisztériumnak az a változat tetszik a legjobban. Kyra Nichols és Damian Woetzel a New York-i balettből Cha- conne-t táncolnak Nagy Gábor (ISB) felvétele Rypdal, heavy metal A koncert november 8-án lesz az Almássyban Terje Rypdal (képünkön) a Budapesti Ta­vaszi Fesztivál alkalmából már bizonyí­totta kivételes képességeit. A norvég gitá­ros Jan Garbarek társaként vált ismertté, s az elmúlt 25 esztendőben nemcsak a dzsessz, hanem az európai rock élvonalá­ban is feltűnt, mint improvizatív muzsikus. Zenéje karakterisztikusan skandináv dzsessz, melodikus és atmoszférikus, kü­lönleges melegsége egyszerre intenzív és visszafogott. Most a The Chasers nevű triójával, mely­ben Björn Kjellmyr bőgőzik és Áudun Kiéi­vé dobol, tér vissza Budapestre. A kon­cert november 8-án lesz az Almássy Téri Szabadidőközpontban. November 24-én Heavy Metal Fesztivál­ra kerül sor az Olimpiai Csarnokban. A fellépő zenekarok: King Diamond, Life of Agony, Kreator, Grip Inc., Pyrogenesis és Hate Squad. Ugyancsak az Olimpiai Csarnok vendé­ge lesz a svéd Clawfinger együttes. Novem­ber 25-én lépnek fel három hónapos eu­rópai turnéjuk egy állomásaként. 1994-ben két svéd Grammy Díjat is kaptak a legjobb hardrock-ért, illetve a legjobb videóért. A metal és a rap teljes hibridjét játsszák.

Next

/
Thumbnails
Contents