Kelet-Magyarország, 1995. november (52. évfolyam, 257-282. szám)
1995-11-04 / 260. szám
rendelő igényel. így megvan az építőipari vállalkozó elszámolható költsége, ennek áfa-tartalmát szembehelyezi a bevétel áfájával, s már fizetni sem kell. Ha a számlaadó is tisztára akarja mosni magát, a másokéról lelesett adószámokat ír, vagy ő is vesz öt százalékért számlát mástól magának. Nem akármilyen visszhangja van ilyen esetek miatt annak a törvény- javaslatnak, amely lehetővé kívánja tenni, hogy az APEH nyilvánosságra hozza azok adatait, akiknek magas adótartozása van, a pénzügyminiszter pedig bevételi és jövedelmi határokat állapít meg, s akik ezt nem érik el, kötelesek igazolni kiadásaikat és ezek forrását. Mindez a reálisabb adóbevallásra kívánja ösztönözni az állampolgárokat. Pedig lassan odáig jutunk, hogy már nem is számít nagy adócsalónak aki letagadja, több kárt okoznak akik azt is kiszedik az állam zsebéből, amit más fizetett be. Szakmai berkekben úgy tartják: öt- százmilliárddal lenne kevesebb a költségvetés hiánya, ha a jogtalan visszaigényléseket kiszűrnék. Mert ha nem vallott be valaki száz forintot, akkor csak ennyi a hiány. Ezért lesz talán eredményes, ha törvényesen megkérdezhetik: miből a Mercédesz, ha gazdájának annyi jövedelme sincs, ami épp csak kenyérre elég. Balogh József Felgyorsul a földkitűzés Tizenháromezer határozat érkezett a hivatalba, ebből ötezret átvezettek MAGÁNVÉLEMÉNY Betekintés Egyesek szerint a Dél-Afrikai Köztársaságban nem termelnek annyi színesfémet egy év alatt, mint amennyit megyénkből kiszállítanak valamelyik észak-európai országba. Az anyag keletről jön turistabuszokon, s mivel a külföldi nem tudja igazolni honnan származik, olcsóbban adja, mint amennyit áruja ér. Itt megveszik, külföldön sokszorosáért továbbadják, a kereskedő pedig zsebre- teszi a nepperektől vett számlával legalizált költséget meg az áfát, majd — mivel az exportnak nincs áfája —, még vissza is igényelheti. Egy trükk ez a sok közül az adóhivatal kijátszására, de van ennél gyakoribb, és sajnos mindennapos téma is. Ma már például senki nem érdekelt a számlaadásban, mert nincs áfavisszaigénylés. Ha mondjuk egy építőipari vállalkozó felépít egy házat, nincs visszafizetendő áfá-ja és nincs jövedelme, emiatt nem fizet személyi jövedelemadót, társadalombiztosítási járulékot, s helyi adót sem. Ha mégis kénytelen számlát adni, az alkalmazottak száma csökken papíron csaknem a nullára, de hogy a költségeket mégis el tudja számolni, számlát vesz magának. Adóügyekben járatlan ember nem is érti, mit jelent a számlavétel. Pedig roppant egyszerű. Kiváltja valaki a vállalkozói engedélyét, vásárol két kiló számlatömböt, s a végösszeg tíz százalékáért azt ír rá, amit a megA kárpótlási földek árverésén elkelt terület 26 százalékát mérte ki a megyei földhivatal, amely 27 ezer hektárt jelent — tudtuk meg Oroszvári Istvántól, akit Lakos László földművelésügyi miniszter szeptember elsejétől határozatlan időre bízott meg a hivatal-vezetői teendők ellátásával. A hivatalvezetőtől a kitűzések jelenlegi menetét kérdeztük. O Az országos átlagnál valóban jobb az árverési földek kimérése, viszont a tulajdonosok legszívesebben már a kezükben tartanák a tulajdoni lapot. Mi az oka a lemaradásnak? — Valóban, nem nagy szám a 26 százalék, de ennek a következők az okai: 172 ezer hektár termőföldet kellett árverésre előkészíteni, ami a,z országban az ötödik legnagyobb terület. Sajnos a megye jelentős részéről elég régi térképeink vannak, emiatt alig találtunk olyan területet, ami a térképpel megegyezett volna. Ráadásul olyan sűrűn voltak az árverések, hogy képtelenség volt azt megoldani, hogy árverés előtt a táblákat felmérjük. Ehhez pedig sem elegendő szakképzett személyi állományunk, sem műszereink nem voltak. Kénytelenek voltunk térképről ledigitalizálni a földrészleteket, amit mágneslemezen adtunk át a kárpótlási hivatalnak és ez alapján folytatták le a licitálást. Bár a térképi állapot alapján szereztek tulajdonjogot a kárpótoltak, viszont a helyszínen sok esetben más állapotokat találtunk. A művelési ágnál nem volt gond, viszont a terepen mért méret eltért a térképi állapottól. Az új földrészletek kitűzésénél pedig napjainkban is ez a gond. 27 Információnk szerint a külsős vállalkozóktól a megrendelést visszavonták és a kitűzéseket leállították. Miért? — Megrendelést vállalkozóktól nem vontunk vissza. A velük kötött szerződés szerint nekik a földrészletek árverésre való előkészítését és utána a kitűzést kellett elvégezni. Ezek a vállalkozók előkészítették az anyagot, amit továbbítottak a kárrendezési hivatalhoz, tehát ezzel nem volt gond. Talán egy százalékában maradt el árverés azért, mert a földhivatal nem küldte el az anyagot. Ez egy darabig nagyszerűen működött, viszont a vállalkozók munkájának kifizetéséhez a szükséges összeget egy idő után nem kaptuk meg, így 1994- ben le kellett állítani a kitűzési munkákat, mert nem tudtunk fizetni. Azóta viszont jelentős összeget kaptunk a kitűzés befejezésére. 27 Kapott-e néhány terület elsőbbséget a kitűzésnél? — A kitűzési munkánál sorrendbe állítottuk a kárpótlási hivataltól kapott jegyzőkönyveket és ez alapján végeztük a munkánkat. Tehát olyan nem volt, hogy csak Oroszvári István Balázs Attila felvétele kimondottan Nyíregyháza vagy Nyírbátor környékén végeztünk volna kitűzési munkát. Az országos vezetés a pénztelenség enyhítésére augusztusban 19 millió forintot utalt át a hivatalunknak arra, hogy a két cégnél a félbe maradt munkákat befejezzék és a kitűzést elvégezzék. Úgy érzem, ez a mozzanat jelentős előrehaladást eredményez. Emellett jelentős erőfeszítéseket is tettünk a kárpótlási munka meggyorsítására, hiszen szeptemberben a megye a arány-tulajdonos, de ezek közül is nagyon kevésnek van bejegyezve a tulajdonjoga. Az 1993. évi II. törvény hatályba lépése után a földhivatal átadta a földkiadó bizottságoknak a részarány lapok másolatait. Bár ezeknek meg kellett lenni a termelőszövetkezeteknél, de nem ártott még egyszer elküldeni. Ennek alapján a földkiadó bizottságnak ki kellett volna jelölni, hogy az egyes emberek a részarány-földalapból hol kapják meg az aranykoronának megfelelő területüket. Miután a földmérő kimérte a földet, a földkiadó bizottságnak határozatot kellett hozni a kijelölésről. Eddig tizenhárom ezer határozat érkezett be a földhivatalhoz, ebből ötezer van átvezetve. A többi azért nincs átvezetve, mert vagy a határozat nem jó, például több aranykoronát adtak, mint amennyi eredetileg volt, vagy nem volt vázrajz mellette, vagy tegyük fel bizonyos jogok lemaradtak róla. A földhivatalok ezeket hiánypótlásra visszaadták a földkiadó bizottságoknak, de ezek a pótlások csak lassan érkeznek vissza. December 31-ig van jogosultsága a földkiadó bizottságoknak, várhatóan ezek a pótlások addig nem fognak beérkezni, így a munka jelentős része a jövő évben az FM-hivatalokra hárul. Megítélésem szerint ez a megoldás nem fogja biztosítani az 1993. II. törvény végrehajtását. Az elmúlt két hétben a körzeti földhivatalokhoz behívattuk a földkiadó bizottságok elnökeit, ahol elmondtuk még egyszer a feladatukat, és azt, hogy ebben mit segíthet a földhivatal. Sajnos elég nagy számban el sem jöttek a bizottságok vezetői, ami azt is jelzi, ezek többsége már nem is működik. A sajtóban is megjelent, hogy ezek a bizottságok elrendezték a saját földjeiket, aztán feloszlatták magukat. A tapasztalat sajnos ehhez közelít. Sok helyen nem tudtak egyezséget kötni, viszont elég nagy számban vannak olyan területek, ahol mindent elrendeztek. Cl Mikorra fejeződik be a megyében az ingatlannyilvántartás számítógépesítése? — Az ingatlannyilvántartás korszerűsítésére a földhivatalokat a Phare-program keretében számítógépekkel látták el. A tulajdoni lap első lapján lévő adatok régóta számítógépen szerepelnek. Ezt az adatállományt megkapták a földhivatalok, a második és harmadik lapon lévő adatokat most kell gépre vinni. Óriási munka mindez, ami egyfajta ellenőrzést is jelent, hiszen a kollégák a különböző apró hibákat javítják is. Sajnos pluszköltséget, pluszbért erre nem kaptunk, úgyhogy a kollégák a jelenlegi zsúfolt munkájuk mellett — 1995- ben 120 ezer az ügyiratok száma — végzik mindezt. A megyében megközelítőleg négyszázezer a földrészletek száma, ennek közel harmincöt százaléka már gépen szerepel. Ezzel egy időben zajlik a megyei földhivatal átalakítása. ** Pluszköltséget erre nem kaptunk, a kollégák a munkájuk mellett végzik mindezt. •• kitűzésben hét százalékkal előrelépett, ami a megyék sorrendjében majdnem az elsőséget jelenti. Extrém eset, de a kitűzésnél volt olyan, aki amiatt panaszkodott, hogy a társai magánerőből elkészítették a kitűzést, amit ő nem akart. Mint kiderült, cserélni akart és ezt meghiúsította ez a gyors kitűzés. A többség természetesen siettetné a kitűzést, hiszen ahogy mondták, az a biztos, amikor kezükben van a tulajdoni lap. Ebben az évben lezajlik a kettes kárpótlás előkészítése, jövő évtől teljes erővel a kitűzéseket végezzük. Szeptembertől vettünk egy mérőállomást, bérelünk egy GPS készüléket. 27 Megnőtt-e panaszáradat, hiszen sokan arra hivatkoztak, hogy helyben kijelölték nekik a parcellát, ami a kitűzésnél lényegesen rövidebb lett. Ekkora az eltérés? — Panaszkodni jöttek, de tudomásul kellett venni, hogy az árverések megtartása érdekében az előkészítést kellett szorgalmazni. Emellett arra is lehetőség volt, hogy a kárrendezéstől visszakapott kimutatás alapján ideiglenesen birtokba vegyék a területet. Ezt a birtokbaadást a kinti földrendező bizottság elvégezte, ott a helyszínen megmutatták a kijelölt parcellát. En^ 180 ezer a részaránytulajdonos, de ezek közül kevésnek van bejegyzett tulajdonjoga. nek ellenére úgy ítélem meg, hogy jövőre jelentősen fel fognak gyorsulni a kitűzések, és mindenki ahhoz a földhöz jut, amelyet az árverésen megszerzett. 27 Amelyik földkiadó bizottság egyezségre jutott a részarány-tulajdonosokkal, ott gördülékenyen zajlott az aranykorona alapján a föld kijelölése, de nem ez a jellemző. Hogyan értékeli a földkiadó bizottságok munkáját? — Ebben a megyében van 180 ezer rész.................................................................................. A többség siettetné a kitűzést, hiszen az a biztos, amikor kezükben van a tulajdoni lap. yy Máthé Csaba X AKTUÁLIS INTERJÚNK
