Kelet-Magyarország, 1995. november (52. évfolyam, 257-282. szám)

1995-11-25 / 278. szám

MAGÁNVÉLEMÉNY Kamat(t) Országos méretű felháborodás, széles körű tilta­kozási hullám, próbaper után az Alkotmánybí­róság végül is a héten igazságot szolgáltatott: egyhangúlag al­kotmányellenes­nek ítélte és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a pótköltségvetési törvénynek azokat a rendelkezéseit, amelyek tizenkettőről huszonöt szá­zalékra emelték a régi lakáskölcsönök kamatát. A hírhez kapcsolódó infor­máció szerint az OTP nyilvántartásá­ban a kedvezményes régi lakáshitel ma is mintegy 33 milliárd forint, s a tartozás 220 ezer családot érint. Ennyi család áldja most az Alkot­mánybíróságot, nyugtázza örömmel, hogy nem lehet büntetlenül átlépni a törvények fölött. Az első próbálkozásnál, 1991-ben (ékkor háromról tizenöt százalékra nőtt az építési kölcsönök kamata) még megértő volt az Alkotmánybí­róság taláros testületé, hiszen közvet­lenül rendszerváltás után volt az or­szág, valóban lényegesen megválto­zott az állam pozíciója. A piacgaz­daságra történő áttérés bizonyos ál­lami érdekek fájdalmas sérülésével járt, amit indokolt volt akceptálni. Most viszont nem áll fenn ilyen lénye­gi változás, ergo, az egyoldalú ka­matemelés is indokolatlan. Az eddigiekből is kiderül, nem igaz az a szélsőséges vélemény, hogy a la­kosság bankjában néhány ember összedugta a fejét és kifundálta a ka­matok duplára emelését, hiszen a mostani döntés is a költségvetést érin­ti kedvezőtlenül (az idén 2, jövőre 3,4 milliárd bevételtől esik el a büdzsé), tehát a pluszbevétel is oda irányult volna. Ennek ellenére tanulságos fel­idézni a lakáskölcsönök ügyeit, ba­jait intéző bank első számú vezetőjé­nek egy korábbi nyilatkozatát, amely­ben a pénzintézet milliárdokban mér­hető eredményességével dicsekedett. Figyelemre méltó ez akkor is, ha nem dőlünk be a dilettánsoknak azt felté­telezvén, hogy a nyereség ebből a fel­emelt kamatból származik. Ám a tény akkor is tény: mint köztudott, nem csupán a lakáshitellel tartozók, hanem a vállalkozók, a gazdálkodó szervek is milyen félve folyamodnak kölcsönö­kért a csillagászati kamatok miatt. Az alkotmánybírák döntését most visszafizetési hullám követi majd (bár ismereteim szerint nagyon sokan van­nak, akik csakazért sem fizettek az el­múlt hónapokban), s az egyébként is szűkös körülmények között élő csalá­dok újragondolhatják költségvetésüket. Ezek után engem az sem lepne meg, ha akár újra megszületne egy javas­lat: amennyiben a tartozás felét kifi­zetik, a másik felét most is engedjék el a régebbi hiteleknek. így még min­dig tisztességesebb volna az eljárás, hiszen egyezségen alapulna, s nem az erősebb fél diktálna egyoldalúan a sok kiszolgáltatottnak. Angyal Sándor A KM } hétvégi j melléklete I '95. XI. 25. AKTUÁLIS INTERJÚNK ■ Kalandvággyal indul a bűn A varázspálca most is kevés a fiatalkori bűnözés visszaszorításához Dr. Kovács László: A csonka családban élő gyermekek a legve­szélyeztetettebbek Elek Emil felvétele Az ország társadalmi, gazdasági átalaku­lása során mutatkozó káros jelenségek a mi területünkön élőkre, családokra, gyer­mekekre, fiatalokra is káros következmé­nyekkel hatnak. Dr. Kovács László, a má­tészalkai ügyészség vezetője jól ismeri eze­ket a gondokat. □ Ón szerint mi az alapvető oka a fia­talok körében a deviáns magatartásformák terjedésénekf — Az országos átlagon felüli munkanélküliség jelenti a legna­gyobb gondot régiónkban. Sok a kényszervállalkozás, s a meg­élhetés megnehezülése az itt élő családokra kedvezőtlenül hat. Főleg a nagycsaládok gyermeke­it sújtja. Ezzel szorosan össze­függ a családi élet szétziláltsága, a válások magas száma, az al­koholizmus. A csonka család­ban élő gyermekek a legveszé­lyeztetettebbek. A szociális álla­mi gondoskodás szűkülése, az önkormányzatok pénztelensége tovább nehezíti a tanulás körül­ményeit. Egyre több gyermek marad ki az iskolai étkeztetés­ből, a tanulószobai ellátásból, az iskolán kívüli ellátási lehe­tőségekből. Az ún. „kulcsos gye­rekek” így az utcára szorulnak, amely táptalaja a devianciának. Az iskolán kívüli szervezett sza­badidős programok nem mű­ködnek. A fiatalság szórakozásához egyre több pénz kell, a diszkóba járás, a játéka­utomatákkal való szórakozás, az italfo­gyasztás anyagi kihatásait a családok ma már nem tudják fedezni. Az ehhez szüksé­ges pénzszerzés az alapja a vagyoni jelle­gű szabálysértésnek, bűncselekmények el­követésének. □ Alapvetően ki a felelős ezekért a ten- denciákért? — Megfigyelhető, hogy a gyermekeink és fiataljaink egy részénél egyre gyakoribb az ún. megélhetési bűncselekmény elköve­tése (bolti lopás, élelmiszerlopás). A csa­ládi, szülői nevelésben végletek tapasztal­hatók, a közömbösségtől az elkényezteté­sig. A szülők egy része nem törődik a gyer­meke iskolán belüli és kívüli tanulásával, iskolán kívül egyre több „szabadságot” en­ged a gyermeknek, távollétét, szórakozá­sát nem ellenőrzi. Egyes szülők viszont — a tehetősebbek — az ellenőrzés nélküli anyagi javak nyújtásával, kényeztetéssel so­dorhatják rossz irányba gyermekeik fejlő­dését. Az iskolai nevelés is nagy gondok­kal küzd. Nem tudja kompenzálni a meg­növekedett anyagi terheket a tanulásban és egyéb neveléssel, szórakozással össze­függő programok szervezésében. Az önkor­mányzatok nagy gondja az alapvető ellá­tás minimális finanszírozása, a legrászorul­tabb szülők és tanulók egyre több pénzt igénylő támogatása. Az ifjúsági szerveze­tek, egyesületek ma már nem a megkívánt szintű tevékenységet fejtik ki, egyre keve­sebb gyermeknek képesek iskolán kívüli, tartalmas programot nyújtani. □ Hogyan tükrözi ezeket a tényeket a mátészalkai bűnügyi statisztika? — A gyámhatóság terhei, a létszámgon­dok, a veszélyeztetett családban élő gyer­mekek nagy száma miatt a megelőzésre nincs idő és energia, csupán a legszüksége­sebb adminisztratív teendőket végzik el. Jelzésértékű az is, hogy bár már több éve csatlakozott kormányunk az ENSZ gyer­mekek jogait biztosító programjához, ám a gyermekek az ifjúság jogairól szóló tör­vényt talán csak a jövő évben tárgyalja a parlament. A ma előforduló negatív jelen­ségek ellenére úgy érzem, a városunkban élő gyermek és ifjúsági bűnözés helyzeté­ről nem kell túl rossz képet festenem. Az országos, megyei, városi bűncselekményi statisztikát vizsgálva a helyzet nem remény­telen és eredmények elérésében is bizakod­hatunk. A lakosság létszámához viszonyít­va átlag alatti a területünkön a bűnözés és ez még inkább igaz a gyermek- és fiatal- korúakra. Evek óta tapasztalható, hogy bár Mátészalkán is számarányban átlag felet­ti a nehéz sorsú, nagycsaládos etnikai ki­sebbség, a gyermek- és fiatalkorúak által el­követett bűncselekmények száma jóval alatta marad például Csenger városnak, vagy Opályi községnek. Tapasztalataim szerint pl. Opályi lakosú gyermek- és fia­talkorúak több bűncselekményt követnek el Mátészalkán, mint az itteni lakos hason­ló korúak. Városunkban döntően a vagyon elleni bűncselekmények elkövetése jellem­ző, az erőszakos, garázda jellegű cselekmé­nyek eseti jellegűek. Élelmiszer, üdítő- és italárulopás, továbbá ruházat és sportfel­szerelési tárgyak megszerzése volt több esetben a cél. Előfordult a társas, a felnőtt­korúval vegyesen, illetve a csoportos el­követés is. Főleg oktatási és kulturális in­tézményeinkből a szórakoztató elektroni­kai cikkeket, sportszereket vitték el, továb­bá iskolán belül ruházatot. W Nemcsak nehéz sorsú fiatalok lopnak, hanem jó anyagi körülmények között élők is. yy — Az utóbbi években néhány alkalom­mal volt jelentősebb csoportos és soroza­tos vagyoni fosztogatás a fiatalság köré­ben. Pl.: a lakosságot is élénken foglalkoz­tatta a telefonfülkék pénztartályainak so­rozatos feltörése, vagy az egyik középisko­lánkba járó fiú és lány profi bűnözőkre jel­lemző butikfeltörés sorozata. Jelenleg a nyomozás alatt álló kerékpárlopások em­líthetők meg jelenségként. A kerékpárlo­pások jellemzőek nemcsak a nehéz sorsú fiatalokra, hanem az igen jó anyagi kö­rülmények között élő család egy-két gyer­mekére is. Az elkövetés motívumai a ki­vagyiság, a kalandvágy, a „jó buli”-ként va­ló szórakozás. A kalandvágy motiválta azt a fiatalkorú párt is, akik városkörnyéki ví- kendházakat törtek fel, mert egy kellemes szobára volt szükségük. Az erőszakos, ga­rázda jellegű bűncselekmények elkövetése nem gyakori. Ezek is eseti, szórakozásból eredő, alkoholizmussal összefüggő vere­kedésekből fakadtak. Egy-két erőszakos­kodó cigány'fiatalra kellett a rendőrségnek jobban odafigyelni és többször volt elle­nük büntető eljárás nyilvánosan elkövetett garázdaságaikért. □ Az egyre terjedő alkohol- fogyasztás a fiatalok körében ve­zetett-e közvetlenül bűncselek­mény elkövetéséhez? — Szinte minden évben elő­fordul, hogy néhány fiatal meg­feledkezik magáról és szórako­zás során leittasodik, majd jár­művet vezet, s esetenként balese­tet is okoz. Sajnos nincs olcsó, a helyes nevelést, szórakozást elősegítő program a városban. Jellemző a hétvégi diszkó, ahol a vendéglátó tulajdonosok érde­ke a minél drágább belépőjegyek értékesítése és a minél nagyobb alkoholfogyasztás. A szülő bo­csánatos bűnnek tartja, ha a gyermeke alkoholt fogyasztva szórakozik és közlekedik. — Természetes igénye a fiatal­ságnak a lelki, testi szerelem. Szü­lőkön, iskolán a kisebb-nagyobb közösségeken múlik az, hogy a fiatalság normális helyes életvitelben gyakorolja ezt, vagy másokat zavaró, közbotrányt okozó módon. Ez a jelenség szorosan összefügg a szórakozási kultúrával, az alkoholfogyasz­tással is. Hiányzik az iskolai és iskolán kívüli programból a nemi nevelés, a filmek, videók ontják az erőszakot az erőszakos szexualitást. A szórakozóhelyeket a rendőr­ségen kívül szinte senki sem ellenőrzi. A dohányzás is egyre jobban terjed. Szeren­csére a drogfogyasztás még nem jellemző a város ifjúságára. A rendőrség csupán kez­deti jelzést kapott még, de bizonyított drog- függőséget nem lehetett megállapítani. □ Mit tesznek a különböző szervezetek a devianciák megelőzése érdekében? — A bajok ismeretéből adódnak felada­taink is. Sürgősen meg kell teremteni a gyermek- és ifjúságnevelés szervezeti ke­reteit, s azt tartalmas munkával kell meg­tölteni. Szinte minden állami szerv egyedül akar ennek érdekében valamit tenni, nincs összhang, közös szervezés. Külföldi példák igazolják, hogy az önkormányzatok a rend­őrséggel, igazságügyi szervekkel karöltve képesek csak a megelőzésre, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátására. Se­gíteni kell az erre szakosodó karitatív szer­vek és az egyházak munkáját is. A civil szervezetek is sokat tehetnek a fiatalok érdekében. Jó példa városunkban a Tridea és a Rotary egyesületek ez irányú tevékeny­sége. Az úgynevezett DADA-program he­lyi megvalósítása, elterjesztése a gyermek és ifjúsági szervezetekben illetve az ezzel foglalkozó intézményekben kiemelt feladat. — Gyermekeinkre, fiataljainkra nekünk felnőtteknek kell vigyáznunk, hiszen nél­külük nincs jövőnk. .......................... .............................................. Az önkormányzatok a rendőrséggel, igazságügyi szervekkel karöltve képesek csak a megelőzésre, yy Szondi Erika ^ A szülők egy része nem törődik a gyermeke iskolán belüli és kívüli ________tanulásával. yy

Next

/
Thumbnails
Contents