Kelet-Magyarország, 1995. október (52. évfolyam, 232-256. szám)

1995-10-17 / 245. szám

12 Kelet-Magyaiország KULTÚRA 1995. október 17., kedd Erdőbirtokosok sulija Szőcsénypuszta (MTI) — Ezekben a napokbán éppen tölgymakkot gyűjtenek a szőcsénypusztai Erdőgaz­dasági Szakiskola tanulói, éspedig saját erdejükben. A Földművelésügyi Miniszté­rium rendelkezése szerint az iskola szeptembertől 1800 hektár erdőt birtokol s művel. Az erdőbirtokosság többféle haszonnal jár: megoldja a gyerekek gya­korlati képzését, s a fenn­tartó marcali önkormányzat mentesül az iskola évi 15 millió forintos támogatásá­tól. Az intézmény pedig a befolyt pénzt fejlesztésekre és az oktatás színvonalának emelésére fordíthatja. A tervek szerint tavasszal saját csemetekertjük is lesz, ehhez gyűjtik most a mak­kot, legalább száz mázsát, hogy az erre szánt 8 hektá­ros területet bevethessék. Ősszel már onnan emelik ki a tölgycsemetéket a telepí­téshez. Ezzel legalább két­millió forintot takarítanak meg. A közeli napokban már faanyagot is értékesíte­nek. Elsőként egy olasz ve­vő jelentkezett, aki 100 köbméter fát szeretne vásá­rolni tőlük köbméterenként 40 ezer forintért. ÉVISZ-előfelvételi A negyedik finnugor eposz Magyarul is közkinccsé kellene tenni e parányi népcsoport nagy alkotását ne, észt tudós szerkesztette egybe, illetve időrendi sor­rendbe. Peko (a ma­gyarban a Péter névnek felel meg) eredetileg pogány istenség volt, a mezők és a szántóföldek istene, aki mint istenség ismere­tes az egész észt nyelvterületen. Nos, ezt az is­tenséget kellett keresztény kör­nyezetbe helyez­ni. Ha a szó leg­szigorúbb értel­mében nézzük, nem eposz, az énekeket egye- Hiil Pp.kn S7pmp­Nyíregyháza (KM) — A nyíregyházi Vásárhelyi Pál Építőipari és Vízügyi Szak- középiskola előzetes felvé­telit hirdet az 1996/97-es tanévre. Jelentkezni lehet az isko­la által kibocsátott űrlapon, a hozzácsatolt egész­ségügyi bizonyítvánnyal. Határidő: 1995. november 30. Hintó-... ...és kocsigyűjtemény fo­gadja tegnaptól a látogató­kat a mátészalkai Szatmári Múzeumban. A bemutató tárlatot a múzeum fennállá­sának huszadik, Luby Mar­git néprajzkutató születésé­nek 110. évfordulója alkal­mából nyitották meg. (KM) „NI. Á. S."... ...címmel zajlott le a közel­múltban a negyedik mester­diák üvegszimpozion a nyíregyházi Művészeti Szakközépiskolában. Az egy hétig tartott alkotómun­ka produktumait az október 19-én 12 órakor nyíló kiál­lításon tekinthetik meg az érdeklődők. (KM) Névadójuk... ...szabadtéri szobrát avatják október 20-án (délelőtt fél tízkor) a nyíregyházi Apá­Magát a felvételit 1995. december 4-én 8 órától bo­nyolítják le. A jó tanulmá­nyi eredményt elért tanuló­kat „vizsga”-mentességben részesítik. Erről bővebb fel­világosítást ad az iskola a 42/430-315-ös telefonszá­mon, valamint a november 6-án reggel 8 órától az isko­lában megrendezendő beis­kolázási tájékoztatón. czai Csere János Gyakorló Általános Iskolában. (KM) G. Szabó István... ...Emberek és társadalmak című könyvének premierjét október 21-én 9 órától tart­ják Beregszászon, a Ruha­ipari Szakközépiskola dísz­termében. A kötet 1995- ben Nyíregyházán jelent meg a Bessenyei Kiadónál. (KM) Az Őszi... ...Fizikus Napok rendez­vénysorozat keretében hangzanak el referátumok a telefon százhúsz éves törté­nelméről. A ,3elltől a GSM-ig” című témakör részkérdéseinek kifejtését október 18-án 15 órától hallgathatják meg az érdek­lődők a nyíregyházi tanár­képző 162. számú tanács­termében. (KM) Mizser Lajos Nyíregyháza — A finn Kale­vala, az észt Kalevipoeg, a mordvin Szijazsar után a jyvaskylai finnugor kong­resszus tiszteletére megje­lent a Pako című szetu eposz. Kik is azok a szetuk? Az ész­teknek a déli csoportjához tar­tozó, sajátos nyelvjárást be­szélő, mintegy 20 ezer fős et­nikum. Részben Észtország­ban élnek, részben Oroszor­szágban (a Pejpusz-tótól délre a pszkovi területen), sőt egy csoportjuk századunk elején Szibériában, a Szaján-hegység lábainál telepedett le. Mindig orosz fennhatóság alatt éltek. Görög keleti vallásúak, az eu­rópai művelődéstől mindig is el voltak zárva. Ruházatuk­ban, szokásaikban, egész élet­módjukban sok eredetiséget mutatnak. Elzártságuk azt eredményezte, hogy nem oro- szosodtak el. Virágzó költészet Elkülönbültségükből az is kö­vetkezik, hogy még száza­dunkban is virágzik a népköl­tészetük. legismertebb „nóta­fájuk” a 87 éves korában meg­halt Anne Vabarna, akitől több mint százezer sort jegyeztek le a kutatók. Az általa előadott versek közül néhánynak ő a szerzője, de a többséget örö­költe, és megtartotta emléke­zetében. A Pekoról szóló éne­keket pedig Paulopriit Voolai­Kállai János Nyíregyháza (KM) — Ha va­laki netán nem ismerné Nóg­rádi Gábor nevét, szakmai biográfiájából most csupán két dologra utalunk. Közre­működött néhány sikeres té­vésorozat — pl. a Szomszé­dok, a Patika — forgató­könyvírásában, s az ő műve­iből készült a Gyermekrab­lás a Palánk utcában, vala­mint az immár kalsszikussá lett Sose halunk meg című „mozi”. Az író, újságíró, költő, szer­kesztő a közeljövőben — szponzorált magánkiadásban — jelenteti meg négy, a 10-16 éves korosztálynak szánt könyvét. Amint a szerző la­punkat tájékoztatta: minden — várhatóan november végé­re napvilágot látó — könyv­ben elhelyezett az ifjúságnak szóló, ún. információs oldala­kat. Budapest (MTI) — Húsz esz­tendővel ezelőtt, 1975 októbe­rében nyitotta meg kapuját a Magyar Nemzeti Galéria a Bu­davári Palota épületegyüttesé­ben. Az intézmény kulcsát ak­kor Pogány Ö. Gábor igazgató vette át ünnepélyesen. A galé­ria várbeli épületében elsőként Moholy Nagy László munkái­ból adott ízelítőt — időszaki kiállításon — a nagyközön­ségnek. Az elmúlt két évtizedben például Borsos Miklós szobrai, ZicAy-grafikák, Kondor Béla-, Barcsay Jenő-, Szinyei Merse lye köti össze. Egyes énekek a középkorban játszódnak le, de a XX. századra is van utalás. A pogány elemek mellett (álomjóslás, a madarak beszé­de stb.) a pravoszláv keresz­ténység elemei dominálnak. Ezt mutatja pl. Peko ábrázolá­sa is: a fején korona helyett (de koronaszerűen) gyertyák állnak körben. A mű nevei sem mutatnak pogány jelleget, egytől egyig megtalálhatók a görög keleti kalendáriumban. Peko születése sem különös esemény, még a származása sem mutat isteni vagy leg­alábbis emberfeletti személy­re. Az eposz 40 énekből és Pl. arról, hogy mikor nem robban a gázpalack, hogyan kell takarékoskodni az áram­mal, pénzzel, hogyan használ­juk a postát, a telefont, vala­mint hová és miért jó vonattal vagy repülőgéppel utazni; kit, hogyan szolgál a rendőr, miért fontos a környezet- és a hon­védelem, stb. A Gyerekrablás a Palánk ut­cában — humoros ifjúsági re­gény— 1983-ban és 1987-ben jelent meg összesen hetvene­zer példányban. Ma ajánlott irodalom az általános iskola felső tagozatában. 1985-ben, tehát éppen tíz éve játékfilm készült belőle. Főszereplő: Koltai Róbert. Rendező: Mi- hályfy Sándor. A filmet 700 ezer néző látta az első két év­ben a mozikban. Később a te­levízió is bemutatta. A Hecseki és a kedves betö­rők az előző könyv főszereplő­jének újabb kalandjait mondja el. A könyv 1987-ben jelent meg. A könyvkvartett harmadik Pál-, Uitz Béla-, Picasso- és Csoníváry-alkotások repre­zentatív kiállítása vonzotta a képzőművészet barátait a ga­lériába. A későgótikus szár­nyasoltárok, a Mátyás király és a magyarországi rene­szánsz, a Pannónia Regia, az Aranyérmek, ezüstkoszorúk című rangos bemutatók egya­ránt fémjelzik a Magyar Nem­zeti Galéria húszéves várbeli történetét. A magyar képzőművé­szet gyűjteményeit őrző intéz­mény alapjait az 1851-ben megnyílt Nemzeti Képcsar­7978 sorból áll. A sorok szó­tagszáma 9 és 17 között van, és fő jellemzője a belső rím, il­letve az alliteráció. Meséje a mindennapos életet mutatja, különleges, feltűnő eseménye­ket hiába keresünk benne — ha a bibliai motívumokat nem számítjuk. Peko koronája Peko azért mégiscsak kiemel­kedik kortársai közül. Amikor háborúba indul, tölgyfából, a törvény fájából készít magá­nak buzogányt. A háború és a fogság után hazatérve a szetuk királya és a mezők istene lesz. Maga Jézus teszi a fejére a ko­tagja a Segítség, ember! Az ökológiai problémákat is érin­tő humoros állatmonológok először a Kölyök című maga­zinban jelentek meg, majd 1989- ben könyv alakban is ki­adta az Officina Nova. A sike­rére jellemző, hogy az ifjúsági prózamondó versenyeken és a televíziós szereplőválogatáso­kon mindig akadnak gyerekek, akik e kötetből választanak szöveget. A humoreszkek alapján 1990- ben zenés játék készült. A tatabányai Játékszín több mint százszor játszotta. Újabb zenével 1994-ben mutatta be a musicalt a Ruttkai Éva Szín­ház. A Hogyan neveljünk... a kö­tetcsoport talán legszórakozta- tóbb darabja. A negyven peda­gógiai humoreszk egy része a Népszabadságban jelent meg, de volt belőlük a televízióban, a rádióban, rövidesen publi­kálja egyiket-másikat az Ifjú­sági Magazin (más, kisebb if­júsági lapok is érdeklődnek nők, valamint az 1871-ben életre hívott Országos Képtár vetette meg. A Magyar Nemzeti Galéria a Szépművészeti Múzeum XIX.-XX. századi anyagát és a korábbi Fővárosi Képtár gyűj­teményét egyesítette az 1957. évi megalakuláskor. Ez egé­szült ki 1973-ban a Szépművé­szeti Múzeum régi magyar anyagával. A Magyar Nemzeti Galéria eredetileg az egykori királyi kúria Kossuth Lajos té­ri palotájában nyílt meg, az épületbe később a Néprajzi Múzeum költözött. rónát. Uralma munkával telik, s nem véletlen, hogy az egyik ének címe ez: Hétköznapok. Peko gondol a halálra is, új tölgyet ültet, kijelölt sírhelyét, s meghagyja népének, hogy kolostort építsenek. (Egy ko­lostor ma is áll Petser városa mellett — állítólag ennek épí­tése szerepel az eposzban). Itt lezárul a 27 énekből álló első rész, és következik az ún. epilógus, mely 13 éneket tar­talmaz. Ezekben már csak uta­lás történik Pekóra. Biblikus kapcsolat Feldolgozza az Újszövetség bizonyos részeit (pl. Jézus be­tegeket gyógyít, Jézus halála stb.). Szól az utolsó háborúról, melyet az örök krisztusi béke követ. Négy énekben feleleve­níti a régi szép időket, illetve a Szibériába való kivándorlást. Az énekes megható búcsúdal­lal köszön el Mária és Jézus nevében. Természetesen az énekek sorrendjén lehet vitat­kozni, sőt azon is: némelyik mennyire illik bele az össz­képbe. Népi jellege azonban minden kétségen felül áll. Az összesen 40 énekből álló epi­kus alkotás hétköznapi esemé­nyeket, illetőleg bibliai részle­teket mond el. Az, hogy egyál­talán fennmaradhatott, valósá­gos csoda. Azt hiszem, hogy előbb le kell fordítani irodalmi észtre vagy finnre, hogy akad­jon egy merész műfordító, aki magyarul is közkinccsé teszi e parányi rokon népcsoport nagy alkotását. irántuk). Mutatványként a Ke- let-Magyarországban is rövi­desen közlünk belőlük néhá­nyat. Népszerűsége felülmúlhatja a Segítség, ember! sikerét, hi­szen többek között választ ad arra, hogy hogyan neveljük a kistestvérünket, a kutyát, a nagymamát, a szépérzékünket, a házi legyet, a szüleinket, a zenei tehetségünket, a szerel­mi fellángolásunkat, az új apu­kánkat, a rendőrt, a gyomor- korgásunkat és a baciluso- kat. Szintén az írótól származó információ: a magánkiadású könyveket megrendelési ívek segítségével kívánja terjeszte­ni a diákok között. Úgy tud­juk: a szerző már négyezer le­velet postázott az iskolaigaz­gatóknak, úgyhogy jó szándé­kú vállalkozásának részletkér­dései sem lehetnek ismeretle­nek szerte az ország tanitéze- teiben. És még valami plusz: Nógrádi Gábor minden kötetet dedikál. Petőfi... Jászalsószentgyörgy (MTI) — Petőfi-szobrot avattak Jászalsószentgyör- gyön. Zilay Zoltán szob­rászművész alkotásának ez volt a második avatója. Először a helyi, Petőfi ne­vét viselő szövetkezet székháza előtt állították fel. Időközben a tsz-t fel­számolták; a szobrot az el­adásra szánt tárgyak közé sorolták. A falu lakossága támogatók révén megvásá­rolta „Petőfijét”, így kerül­hetett a szobor a település főterére. H. Németh Katalin: A hely hangulata. A nyíregyházi művész-tanár, grafikusművész igen szép tárlata a kis- várdai Rétközi Múzeumban tekinthető meg október 31-ig KM-reprodukció Ifjúsági könyvek megjelenés előtt Nógrádi Gábor kötetei várhatóan november végén látnak napvilágot A nemzet galériája a Várban Az elmúlt két évtizedben számos kiállításnak adott helyet Anne Vabarna, a szetuk „nótafája" — 1955-ben Archív felvétel — KM-reprodukció

Next

/
Thumbnails
Contents