Kelet-Magyarország, 1995. szeptember (52. évfolyam, 206-231. szám)
1995-09-27 / 228. szám
KULTÚRA 1995. szeptember 27., szerda Évadnyitó koncert Tárcái Zoltán Nyíregyháza — A Nemzeti Filharmónia évadnyitó koncertje szeptember 29-én lesz a bujtosi csarnokban, a zenei világnap alkalmából és a Nyírségi Ősz ’95 programjának zárásaként. A Debreceni Filharmonikus Zenekar klasszikus műsorral lép pódiumra; a karmester Kollár Imre, a közreműködő Csősz János trombitaművész lesz. Az első műsorszám Mozart C-dúr Linzi szimfóniája, talán a szerző legderűsebb alkotása. A sugárzó életöröm családi eseményhez kapcsolható. 1783. októberének végén Mozart ifjú hitvesével meglátogatta édesapját, aki neheztelt hirtelen házasságkötésük miatt. A kibékítés bizonyára jól sikerült, mert visszatérőben Bécs felé néhány szép napot töltöttek Linzben, ahol koncertet is kellett adnia .....mivel egyetlen szimfóniám sincs velem, sebbel-lobbal újat írok...” — olvasható okt. 31-én kelt levelében. Az elkészült mű Haydn mintáját követve lassú bevezetéssel készíti elő az I. tétel pergő mozgalmasságú szakaszát. Szerenádmuzsika, lírai vallomás a lassú tétel, melyet rusztikus menüett követ. S végül a kirobbanó finálé, mely az ekkoriban szinte kötelező lieto fine — boldog befejezés szabályára rímel. Haydn Esz-dúr Tormbi- taversenye 1796-ból, újdonság a műfaj történetében, de azt is példázza, hogy az idős mester milyen friss fogékonysággal reagált az új lehetőségekre. A trombita eddig csak zenekarban, töltő szerepet kapott. Anton Weidlinger udvari trombitás ötlete nyomán billentyűket kapott ez a hangszer is, és így bravúrosabb dallamok előadására vált alkalmassá. Haydn élt ezzel a lehetőséggel. A versenymű szélső tételeiben eddig elképzelhetetlen feladatot bízott a hangszerre. A középső lassú tételben pedig a trombita fényesen áradó dallamosságát élvezhetjük. A koncertet Brahms IV. e-moll szimfóniája zárja, mely jó száz évvel később született, mint a hangversenyt nyitó Mozart-mű. S bár a zenetörténet úgy tartja, hogy Brahms a klasszikus hagyományokat követte, mégis zenéjének levegőjén érezhető az évszázadnyi különbség. Ez a muzsika nem életörömet áraszt, mint Mozarté, nyoma sincs Haydn olimposzi derűjének. Brahms zenéjére a komolyság, nem ritkán komorság jellemző; szerzőjének nem kenyere a felszabadult tréfa. Molnár Antall idézve: „Ha Brahms jókedvű, ezt énekli: örömöm a sírhant.” Gonddal készített IV. szimfóniáját még barátai is kétkedve fogadták, nem nagy jövőt jósoltak művének. Mégis az 1885- ös meiningeni bemutatón óriási sikert aratott. Végezetül egy nem ünneprontásnak szánt megjegyzés. A zenei világ most emlékezik Bartók halálának 50. évfordulójára. Elvárható lett volna, hogy a programszerkesztők a jubileum közelében tartandó koncert műsorában legalább egy Bartók-művet is elhelyezzenek.----------------------------------------------------------------1 ggf ^ ii á ^ re*] Kányádi Sándor... ...erdélyi költő lesz a vendége a Bessenyei Társaság szeptember 28-án 17 órakor kezdődő rendezvényének. A nyíregyházi Evangélikus Gimnáziumban megtartandó összejövetel műsorvezetője: Karádi Zsolt főiskolai tanár. (KM) A grafikai... ...művészet mesterei című tárlatot, s egyben a III. Nemzetközi Grafikai Bien- nálét szeptember 30-án délelőtt nyitják meg Győrben, a városháza dísztermében. Tárlat... ...nyílik ma Szolnokon, a megyei rendőr-főkapitányság aulájában. Az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat szervezésében létesült tárlaton Gyügye Ödön grafikus és Oláh Zoltán festő mutatkozik be alkotásaival. (KM) Menettáncverseny... ...és táncos felvonulás lesz október 1-jén 14 órától Nagykállóban, a Korányi úton. A látványos eseményre a XVII. Kállai Kettős Néptáncfesztivál alkalmából kerül sor. (KM) Kettős tárlat... ...helyszíne lesz október 7- én a vajai Vay Adám Múzeum. A délután mignyíló közös kiállításon Krupiczer Antal szobrász és Mada- rassy György fetőművész legújabb műveit tekinthetik meg az érdeklődők. (KM) Filmfesztivál a Dunán Róma (MTI) — A Dunán, egy hajón rendezik meg szeptember 30. és október 4. között azt a sajátos film- fesztivált, amely a film születésének 100. évfordulója alkalmából a nőknek a film világában játszott szerepét helyezi középpontba. A fesztivál a három dunai fővárosban: Bécsben, Pozsonyban és Budapesten részben partra is száll majd. Az első dunai filmfesztivál jórészt olasz kezdeményezésre és olasz támogatással jött létre. A szervezők elmondták, hogy mintegy 60 filmet fognak bemutatni — ebből 24-et a fesztivál hajóján — négy kategóriában. A fesztivál versenyén hét film vesz majd rész: valamennyit nő rendezte. A hét versenyfilm között lesz Mészáros Márta A hetedik szoba című alkotása, mely az idei Velencei Filmszemlén két különdíjat nyert. Nyolc filmet mutatnak majd be A homályos tükör programban. Lesznek rendezői sorozatok is. A direktor hívta, örömmel jött A Móricz Zsigmond Színház ifjú színésznője úgy érzi, a saját lábára kell állnia Szabó Márta színművész Harasztosi Pál felvétele Gyüre Ágnes Nyíregyháza (KM) — Szabó Márta, a Móricz Zsigmond Színház új tagja huszonnégy éves. A műsorfüzet alapján úgy tűnik, a nagybetűs nőt szeretnék vele ábrázoltatni, ezer alakban, a fogalom teljes szimbolikáját felölelve. Nyíregyházán életében először kapott színművészi státust. Arra kértük: meséljen magáról, még mielőtt a színpadról megismernénk. OHonnan érkezett ide? — A Csongrád megyei Mindszenten laknak a szüleim. A gimnázium után először jelmeztervezőnek készültem. Mivel nem vettek fel, elmentem kellékesnek a budapesti József Attila Színházba. Egy év múlva bekerültem a Nemzeti Színház Stúdiójába. Két év után átmentem az Arany János Színház Stúdiójába. Újabb két év után az Arany János Színház alakult át Új Színházzá; ott is stúdióztam egy évet. Az utolsó három esztendőben dolgoztam többek között Ruszt József, Acs János és Bagó Bertalan irányításával. A sikertelen főiskolai felvételik és a több évnyi stúdiózás után úgy gondoltam, ki kell szakadnom végre abból a kellemes védettségből, amit az a társulat jelentett nekem. Úgy éreztem, a saját lábamra kell áll- nom. Jelentkeztem a kecskeméti Katona József Színházba. Nyíregyházára nem ajánl- koztam, mert Kerekes Lacitól azt hallottam: nincs hely. Már aláírtam a szerződést, amikor Verebes István látott az Egyetemi Színpadon. A Nap Körben játszottam a Kis- herceg fő- szerepét. Örülök, hogy jónak ítélt benne. Állást kínált, örömmel jöttem. Egészen más olyan helyen dolgozni, ahová az embert hívják, mint ott, ahová ő ajánlgatta magát. Érdekes, hogy a legtöbb nagyobb szerepem beugrás volt. így lettem például a Független Színpad produkcióiban a Tar- tuffe Dorine-ja és az Özvegy Kamyóné Borisa. Most itt, Nyíregyházán Szerb Antal Utas és holdvilág című regényének Galambos Péter adaptálta változatában Erzsi szerepét próbálom. Eredetileg Gábos Katalinnak szánták, de ő gyermeket vár. O A regénybéli Erzsi olyan nő, aki második házasságát éli, és a főszereplő Mihály számára a megállapodottságot, a polgári jólétet, a konvenciókat testesíti meg. S aki meg éppen a szenvedélyt keresi — Mi- hályban vagy bárkiben. Rendelkezik-e annyi élettapasztalattal, hogy ezt a figurát hitelesen életre keltse? — Azt hiszem, nem történhet meg velünk minden az életünk során. Én sem kerülhetek feltétlenül olyan helyzetekbe, amilyeneket egy darabban megírnak. Nem vagyok például anya, de meg tudnám formálni. Nagy problémát a beilleszkedés okoz. Ami nagyon fontos, mert én csak akkor tudok igazán jól együttműködni, ha ismerem a társaimat, és érzem, hogy szeretnek. Itt mindenki nagyon kedves, csak én vagyok még kissé gátlásos. OAz egykori gimnazistatársai valószínűleg családot alapítanak... — Nem tudom még, hogy ebből a szempontból velem mi lesz. Azt hiszem, nem tudnék a színház nélkül élni. S nem is válik belőlem soha vérbeli háziasszony. Nem kerültem még olyan helyzetbe, hogy a család és a pálya között választanom kelljen. Luzernben lobbant a Kék Láng A cigányzenéi fesztiválon sikerrel szerepeltek Rostásék Nyírvasváriból A nyírvasvári Rostás család, mint Kék Láng, hódította meg Luzern polgárait Amatőr felvétel Balogh Judit Debrecen, Nyírvasvári — A derűs, kicsit olaszos, kicsit bé- csies kedélyű Luzern városában 1938 óta évente megrendezik az augusztus közepétől szeptember elejéig tartó Nemzetközi Zenei Fesztivált. Az idén először a komolyzene klasszikusait ünneplő hetek programja rendhagyó eseménnyel gazdagodott: a cigányzene fesztiváljával. A gyönyörű luzerni városkép egy hétig a színek és ritmusok csodálatos kavalkádját felvonultató cigányok jelenlététől vált még izgalmasabbá. Együttesek jöttek Indiából, a Nílus mentéről Egyiptomból, Romániából, Németországból, Macedóniából, Dél-Franciaor- szágból, Ausztriából. Hazánkat a négytagú Szalai zenekar és a nyírvasvári Kék Láng együttes képviselte. A Kék Láng — vezetője Rostás Ferenc elmondása szerint — az 1950-es évek óta létezik. Dr. Martin György zenekutató akkoriban járt gyűj- tőúton feléjük, s fedezte fel a Rostás család tehetségét éneklésben, zenélésben. Azóta is feladatuknak tekintik a hagyományőrzést, így az eredeti cigányzene öröklődik családon belül, generációkon keresztül. Műsoraikban nemcsak énekelnek, de táncolnak; zenészeik között a gitáros, hegedűs mellett kannás és kanalazó is játszik. Nem véletlen, hogy a luzerni fesztiválra meghívták őket, hiszen Guy Bertrand, aki a perpignani zeneakadémia tanára, s a dél-franciaországi cigányok kultúrájának kutatója, ismerte a Kék Lángot. A Kék Láng együttes tagjai, s a csoportot kísérő Nagyné Varga Mária, a nyírbátori Nyírtourist vezetője lelkesen emlékeztek vissza a fesztivál eseményeire. Egész Luzern a cigányokkal foglalkozott. Zenéjük mosolyt csalt az emberek ajkára, felszabadultságot, könnyed hangulatot sugároztak a zenészek, a dallamra ringatóztak, az ütemes részeket tapssal kísérték, az élményt vastapssal jutalmazták a meghódított nézők. A zenekutatók konferenciák keretében foglalkoztak a különböző nemzeti kultúrák részévé asszimilálódott cigánykultúra ősi sajátosságaival, az átalakult és a nagy távolság ellenére hasonlóan megőrzött elemek jelenlétével. Nagy sikere volt a mágikus esték sorozat keretében a víziszínpadon bemutatott botoló táncnak, melyet a Kék Láng nagyközönség előtt most járt első alkalommal. A Ferencesek templomában lezajlott koncerteken cigány szenténekeket adtak elő a felvonuló együttesek, alkalmat ajánlva az eddig ismeretlen vallási témájú repertoár kutatására. A Philips cég lemezfelvételre rögzítette a kevés általa kiválasztott között a nyírvasváriak szent cigánydalait is. Yehudi Menuhin kérésére a hinduk, spanyolok és magyarok egy külön az ő tiszteletére rögtönzött koncerten mutatkoztak be egy tóparti szálloda előtt, amit követően a nagy művésszel együtt ebédeltek. Ä zene mellett a spanyol cigány filmrendező Tony Gatlif Jó úton című filmjét a fesztivál ideje alatt folyamatosan játszották. A film a cigányság 1000 éves vándorlását, zenei világát ábrázolja. Van magyar vonatkozása is, a Kék Láng együttes is szerepel benne. Egy esküvőn minden megtörténhet Vásárosnamény (M. K.) — A közelmúltban jelent meg egy válogatás a Családi szertartások forgatókönyvei országos pályázat anyagából. A „házasságkötés, névadás, állampolgári eskü” témakörében mintegy 300 pályamű született. A kiadványt az a Szemenkár Mátyás készítette, aki több évtizede fáradozik azon, hogy az e tevékenységi körben munkálkodó anyakönyvvezetők minél sikeresebben végezhessék munkájukat. Megjelentették a kötetben Filep Gáborné vásárosnaményi anyakönyvvezető pályázati anyagát. A tartalmában, terjedelmében a házasságkötés minden fontos közreműködőjére kiterjedő összeállítás bizonyára sokaknak jelent majd munkájukhoz közvetlen segítséget. Filepné „fehér holló” a keleti országrész anyakönyvvezetői között (már ami a pályázatot beküldőket illeti). A kiadó ugyan megfizette a szokásos honoráriumot, az igazi elismerés azonban a szerkesztők, a kollégák, hivatali munkatársai dicsérete volt. A forgatókönyvek tanulmányozása lehetőség arra, hogy a szertartások rendezői, a beszédek írói felismerjék: az évek során milyen megoldások, gondolatok váltak agyoncsépeltté. Még ma is nagy figyelem fordul a szertartásokon elhangzottakra, ezért kerülni kell a legkisebb ismétlést. A szakemberek úgy vélekedtek: helyes törekvés a népi hagyományok beépítése a programmodellekbe. A ceremóniákon a legjobb előkészítés ellenére előfordulhatnak nem várt helyzetek. Az, hogy elgurul a felhúzásra váró karikagyűrű, kiborul a koccintásra előkészített pezsgő, netán összetörik egy pezsgőspohár éppúgy előfordul, mint az, hogy az igen kimondása nem megy olyan gördülékenyen, mint a jelenlévők várják. Olykor-olykor erőt kell önteni a remegő kezű jegyespárba, hogy alá tudják írni az anyakönyvet. Mindezek „leküzdéséhez”, a zavarok elhárításához is segítséget adhat a recenzált könyv.
