Kelet-Magyarország, 1995. szeptember (52. évfolyam, 206-231. szám)

1995-09-27 / 228. szám

1995. szeptember 27., szerda GAZDASAG Kelet-Magyar ország 13 Összevonás szakmai alapon Új lesz a munkatanácsadás • Tájékoztatták az önkormányzatokat Nyíregyháza — Egy névte­len, illetve álnéven jelentkező olvasójuk arra kérte a Megyei Munkaügyi Központot, hogy nyílt levélben számoljon be ki- rendeltségeinek összevonásá­ról. A témáról a hírközlő szer­veken keresztül már több tájé­koztatást adtunk. Az olvasó kérésének eleget téve az aláb­biak szerint erősítjük meg az összevonás indokait. Igazga­tónk külföldi útja miatt én vá­laszolok. A négy kirendeltségen 1993. februárban több mint 5500 fő részesült munkanél­küli ellátásban. Ez a szám 1995 augusztusára hetvenhá- rom százalékkal csökkent, ami jelenleg 1491. Ugyanerről az időszakról az is elmondha­tó, hogy a regisztrált munka- nélkülieken belül a Szociális Törvény alapján megnöveke­dett a jövedelempótló támoga­tásban részesülők és ezzel együtt a tartós munkanélküli­ek aránya. A felsorolt változásokra fi­gyelemmel — a döntést meg­előzően — a munkaügyi köz­pont komplex módon vizsgál­ta az összevonás megvalósítá­sának kihatásait. Ezek között szerepelt az összevonással érintett létszám, a többletuta­zás, a kirendeltségek tevé­kenységével kapcsolatos jövő­beni elvárás és a prognoszti­zált munkaerőpiaci folyama­tok alakulása. Megállapítottuk, hogy az összevonás után a kirendeltsé­gekkel történő kapcsolattartás­hoz az utazás időtartama tö­megközlekedési eszközzel kö­zel azonos, mint a Foglalkoz­tatási Törvényben megfelelő munkahely kritériumaként meghatározott oda-visszauta- zásra előírt idő. Különbség, hogy a munka- nélküli ellátásban részesülők­nek havonta egy alkalommal, míg a jövedelempótló támoga­tásban részesülőknek három havonta kell a kirendeltségre utazni. Az új kirendeltségek az ügyfélfogadást és az ügyfelek­kel a kapcsolattartást a lehető­ségeikhez mérten, rugalmasan fogják szervezni. A Munka­ügyi Központ és Kirendeltsé­gei minden érintett önkor­mányzatot, munkaadót, állás­keresőt külön levélben tájé­koztatott a kirendeltségek megszűnésével kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról. Vitathatatlan, hogy az uta­zási költség térítése a Szolida­ritási Alapot terheli, mint ahogy a munkanélküli-ellátás is, amely az érintett térségek­ben átlagosan 11 000 Ft/hó. Az intézkedés feltételezi, hogy egy tágabb gazdasági környe­zetben a munkavállalók elhe­lyezkedési esélyei javulnak és ezzel lerövidül az ellátási idő­szak. Számításaink szerint, ha ezekben a térségekben a se­gélyezett napok számát a me­gyei átlagra lehet csökkenteni — ami 4—5 százalékos ellátá­si időszak mérséklődést jelent —, akkor az utazási többlet- költségek megtérülnek. Az előbb említetteken kívül költségekkel tágabb értelme­zésben is számoltunk. Jelenleg nem számszerűsíthetők a többletszolgáltatások azon hu­mán oldalai, amit az új kiren­deltségi struktúrában a mun­kaügyi szervezet nyújtani kí­ván a munkavállalók munka- vállalási esélyeinek javítása érdekében. A jövőben a legna­gyobb kihívást a tartós munka- nélküliek arányának csökken­tése jelenti. Ennek a problé­mának és feszültségnek az enyhítésére generális megol­dás nincs, ezért személyre sza­bott, az álláskeresőkkel egyez­tetett és a munkaerő-piacon megjelenő munkaadók igé­nyeivel összehangolt elképze­léseket, feladatokat kell a ki­rendeltségi munkatársaknak kidolgozni. Indokoltnak tartjuk, hogy a munkaügyi központ kirendelt­ségei a külső környezet kedve­zőbb megítélése érdekében az álláskeresők és a munkaadók bizalmának megnyerésére a szolgáltatás irányába mozdul­janak el. A munkanélküli-ellá­tásról a hangsúly áthelyeződik a közvetítésekre, amely együtt jár a munkahelyek feltárásá­val. Bővülő alapfunkcióként jelenik meg az összevont ki- rendeltségeken a munkataná­csadás, a pályaorientációs fel­adat, az álláskereső technikák gyakorlására tréningek szerve­zése. Az összevonásoknál szempontként szerepelt, hogy a többletszolgáltatások a tíz fő alatti kirendeltségeken nem működtethetők eredmé­nyesen. A kirendeltségek telepítésé­nek tényezői között feltétel, hogy a régióban a nyilvántar­tott álláskeresők száma a 2000 főt folyamatosan meghaladja és legalább 150 olyan munka­adó jelenléte a gazdasági kör­nyezetben, ahol 20 főnél több munkavállalót foglalkoztat­nak. A megszűnő kirendeltsé­gek közül a legnagyobb mun­kanélküliséget regisztráló ib- rányi kirendeltségnél 1995- ben átlag 1897 fő/hó, míg Zá­hony esetében 1225 fő/hó nyilvántartott munkanélküli volt. A gazdálkodók száma — beleértve az összes jogi sze­mélyiséggel, illetve jogi sze­mélyiség nélküli szervezeteket — nem érte el a kirendeltsé­genként 150-et. Az összevonásra tett intéz­kedések csak kis részét képe­zik annak az átalakítási folya­matnak, amivel a szervezet a jövőben a munkanélküliek munkához juttatásával, a mun­kavállalók munkaerőpiaci igé­nyekhez való alkalmazkodásá­nak elősegítésével, a munka- nélküliek ellátásával, a mun­kaadók munkaerő-szükségle­teinek kielégítésével mérsé­kelni akarja a munkanélkülisé­get és enyhíteni annak követ­kezményeit. Tisztában vol­tunk azzal, hogy különböző embercsoportokat érintő intéz­kedéseket az érdekek sérülése nélkül nem lehet hozni. Meggyőződésünk, hogy szer­vezetünk átalakításával az ál­láskeresők elhelyezkedési esé­lyeinek javítását szolgáljuk. Temesfalvi Miklós igazgatóhelyettes Közös társaság alakult Ungváron Nyíregyháza, Ungvár (KM — N. L.) — A közelmúltban Ungváron az Ukrajna Szálló közelében megalakult és létre­hozta irodáját az Adó Konsul- ting East Magyar-Ukrán Ke­reskedelmi Adótanácsadó és Szolgáltató Kft. A cég rövid idő alatt több vegyes vállalat létrehozását segítette elő — erről informál­ta lapunkat a közös kft. létre­hozásának kezdeményezője, Karakó Ferencnél a nyíregy­házi Adótipp Kft. ügyveze­tője. A nyíregyházi korlátolt felelősségű társaság ukrán cégekkel, üzletemberekkel együttműködve hozta létre az ungvári kft.-t. A társaság keze- deményezi magyar-ukrán és ukrán-magyar vegyes vállala­tok létrehozását, intézi az ala­pító okiratokat, a bejegyzése­ket mindkét oldalon. Működé­sének is köszönhető, hogy bar­ter üzlet formájában újabban jelentős mennyiségű fa érke­zik megyénkbe, többnyire élelmiszerek ellenében. Ukrán és szabolcsi befektetők össze­fogásával egy üzemben akku­mulátorok gyártását kezdték el. Az ungvári kft. sokrétű fel­adatai közé tartozik az adóta­nácsadás, a tolmácsolás, vám­ügyeket intéznek, üzleti talál­kozókat is szerveznek. Várha­tó, hogy tevékenységük nyo­mán élénkülnek a magyar-uk­rán gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok. Az Értéktőzsdén Nyíregyháza (KM) — Az elmúlt héten a tőzsdeindex nem sokat változott, de né­hány részvény igen dinami­kus árfolyam-emelkedést és forgalmat produkált. A hét végén már 3800 forintot is adtak a részvényért a be­fektetők. Ez az ár a papír történetében az elmúlt egy év legmagasabb árfolyamá­nak számít. A Prímagáz papírjaink kívül a gyógyszerrészvé­nyek és a Pick forgalma volt még kiemelkedő. A Pick részvénye pénteken közel 240 millió forintos forgalmat produkált 6745 forintos áron. Az Egis rész­vénye ismét elérte a 3400 forintos határt. Az újabb privatizáció előtt álló Rich­ter Gedeon Rt. részvényei stabilan 2400 forint fölötti áron forognak. A Pannon- plast tovább emelkedett, az előző hetekben megtorpa­nása után ismét 1600 forint fölötti áron cseréltek gazdát a részvények, sőt pénteken már 1685 forintos áron is született rá kötés. A soproni Sörgyár részvénye lassan kezd magához térni, de még mindig csak 2350 forintig emelkedett az árfolyama. A Graboplastra ismét volt ve­vő 1700 forinton. Nem mondhatók ilyen jó hírek a Fotex papírjáról, hiszen az árfolyam immár 155 forin­tig esett. Stagnál az Inter Európa Bank részvénye 10 100 fo­rinton, majdnem névérté­ken. Nagy volt a forgalom a Domus piacán, de az ár vál­tozatlanul 570 forint köze­lében van. A Humán rész­vénye ismét névérték alatt van, sőt néhány üzlet kere­tében 935 forintig süllyedt az árfolyam. Az OTP papír­jaira továbbra is 1120 forin­ton van vevő. A Goldsun Hűtőipari Rt. papírjai már csak 420 forintot érnek. Né­mi javulás tapasztalható a Balaton Fűszért árfolya­mán, néhány üzlet kereté­ben már 3750 forintot is ad­tak a részvényért. A kárpót­lási jegyek piacán hét ele­jén mind a forgalomban, mind az árfolyamban némi fellendülés volt tapasztal­ható. Az árfolyam egészen 225 forintig emelkedett. Hét végére aztán csendese­dett a forgalom, és az árfo­lyam is 211 forinton zárt. A tőzsdén kívüli piacon a bró­kercégek 17-19 százalék közötti áron veszik, és 22-24 százalék közötti áron kínálják a kárpótlási jegyet. (Forrás: BU-KÉ Bróker Kft., Nyíregyháza, Rákó­czi út 5/A.) Árfolyamok Kárpótlási jegyi Tőzsde Index (ideiglenes) 1995. szeptember 26-án: 1615,46 (-13,94) Hivatalos árfolyamok! Érvényben: 1995. szeptember 26. Valuta Deviza Kanadai dollár 97.96 99,74 98,78 Pénznem ______Vétel Eladás Közép árf. Kuvaiti dinár 440,49 448,75 444,46 Német márka 91.87 93,65 92,47 Angol iont 206.87 210.72 208.77 Norvég korona Mí 21.28 21,04 Ausztrál dollár 99,09 100,89 ' 99,63 Olasz lírai 1000) 81.75 83,23 82,85 Belga frank(IOO) 446,34 454.94 449,64 Osztrák sc. I 1315 IBI 13,15 Dán korona... 23,63 24,09 23.84 Port. esc.i 100) 87,53 89,19 88.40 Finn márka 30,45 31.03 30,73 Spanvtípes (100) 106.17 108.17 107,41 Banda frank . 26.60 27,10 t 26.79 v Svájci frank 113.99 116,13 114.47 Holland fonni 82,00 83.58 82,58 Svéd korosa'Wl * 1921 , I9.0T írta 211,28 ■ 215.24 • 21332 USA dollár 131.82 134,24 133.07 Japán jen (100) 131,09 134,01 132,14 ECU , 1 170,41 173,65 172,02 GQ333SQHI Betétek I Hitelek I 1. Agrobank 27,0 28,5 27,0 28,5 28,0- 28,0­i 38,0 38,0 :2. Budapest Bank ' 22# 2.3,0- 24,0- 25> 33.0- 3323- 33.0­23.0 23,$ 27,0 28,0 4t,0 4t,0 4141 i 3. MHB 26,50- 28,50- - - 33,0 33,0 33,0 \ 28,75 30,50 4.18tK7.Sank 2041 22.0 254» no 33,0 35,0 3541 I 5, Postabank - - 22,0- 28,0 ... 6. orr Bank 22,5 254» 202)* 24.0* 34.0 34# .35,0 23.0 274) s 7. Mezőbank 26,0- 27,0* 26,0* 27,0- 34,0* 34,0- 36,0­27.0 28,0 26,5 28,0 40.0 40,0 39.0 8. kereskedelmi 8. Ű 27,0 30,8 36# 37# 37# 9. Corvinbank 25,0 28,0 25,0 28,0 28,0- 28,0- 28,0­j 35,0 35.0 35,0 10. Konzumbank x \V. \ 27.0 30,0 24.5 2*,S 55.0- 36.5- 40.0­, ’ ' 4 • - 39,0 4Ö4> 4341: i 11. Dunaiunk 24,5 28,0 27,0 29,0 32,0 29,0- 34.0 I 31,0 36,0 fi Talaríkbwik 275 29,5 27,24 28# 32.5- 32.5- 33.5­• . • ' . , ■ : ! s ii - • ■ 36.5 36# 37# , , . - .. . :<..v> v, . 'V , ,Seg««e«wenS mmmewm wmmsm« ito«oo«wweg»e! | A Magyar Nemzeti Bank alapkamata: 28% || A kamatok százalékban, egyéves időtartamra vetítve értendők. A betétek és hitelek részletes feltételeiről, a speciális konstrukciókról a bankfiókok adnak felvilágosítást.

Next

/
Thumbnails
Contents