Kelet-Magyarország, 1995. szeptember (52. évfolyam, 206-231. szám)
1995-09-02 / 207. szám
10 MOZAIK Harci szerszámok Ágyúk, fegyverek, kardok vagy szab- lyák, a gyerekek fantáziáját erősen foglalkoztató harci szerszámok. Kicsik és nagyok történelmi tanulmányaik során megannyi győztes vagy tragikus csatával ismerkednek. A magyar nép sorsfordító eseményei, a török tatárdúlások, a szabadságharc, a világháborúk nemcsak iskolai tanulmányaikból, de könyv- és filmélményeikből is ismerős. Mégis, szinte minden gyerek másként képzeli el a nagy csatákat, a fényes diadalokat, a véres ütközeteket, a hódításokat vagy a fegyverletételt. Az iskolások körében rendkívül népszerű intézmény, a Hadtörténeti Múzeum nemrégiben gyerekraj zpályá- zatot hirdetett, melynek témája az 1848-49-es szabadságharc volt. A pályaműveknek egy-egy eseményt kellett megeleveníteni. Noha a kiírás általános iskolásoknak szólt, óvodások rajzai is szerepelnek a beérkezett pályaművek kiállításán. Az ország és a szomszédos országok magyar gyerekei mindösszesen hatszáznegyvenöt munkát küldtek be. Nem volt könyCsatajelenet Gyerekrajz nyű dolga a zsűrinek, hogy kiválassza azt a háromszázat, amelyet kiállításokon is bemutatnak. A gyerekek fantasztikus készségekről, képességekről tanúskodó rajzokat, festményeket küldtek. Bájosan naiv és elképesztően profi műveket. Megyék látnivalói Stílusosan egy utazás, kirándulás keretében mutatta be a Vendégváró útikönyvek sorozat első kötetét a kiadó Well-Press Reklámügynökség. S miután a cég miskolci székhelyű, kézenfekvő, hogy az első kötet Borsod-Aba- új megyéről szól. A sorozat terve annál inkább üdvözölhető, mert évek óta nincs a piacon hazai útikönyv, s különösen nincs ilyen részletes, rengeteg praktikus információt is tartalmazó kötet. Ahogy a látnivalók Borsodtól Zemplénig című első kötetből kiderül, a szerkesztők egyfajta határozott haladási irányt is javasolnak, de kitérnek a megye valamennyi településének látnivalóira. Műemlékek, természeti szépségek, múzeumok, történelmi hagyományok épp úgy szerepelnek a leírásokban, mint az említésre érdemes visszatérő rendezvények, népszokások, szórakozási alkalmak. És természetesen nem maradnak ki a turisták kényelmét szolgáló intézmények, felsorolják a szálláslehetőségeket, határátkelőket stb. Mellékletként térkép és az indexben külön felsorolva a műemlékek, a fesztiválok és rendezvények, a turisztikai ajánlatok, de még a hétvégi ügyeletet tartó patikák névsora is gazdagítja a könyvet. Az első kötet megjelenése idején már készülőben a következő hat megye útikönyve. Az optimista kiadó szerint a tizenkilencedik kötetet is kiadják 1997 végére. Aggtelek évei Tíz éve, hogy Észak-Magyarország festői karsztvidékén, az akkor már híres barlang körül megalakították az Aggteleki Nemzeti Parkot. Kétszáz barlang, húsz hektáron — barlangmúzeummal, káprázatos cseppkőbarlangokkal, különleges fafajokkal, gazdag állat- és növényvilággal. Ezt védendő, 1979 óta bioszféra rezervátum a karszt területe. Napkelet • A KM hét végi melléklete 1995. SZEPTEMBER 2., SZOMBAT Egy nemzeti szellemű építész Százötven éve, 1845 augusztusában született a századforduló legjelentősebb, legérdekesebb építészegyénisége, a nemzeti szellemű magyar építőművészet megteremtésére törekvő mozgalom megindítója és zászlóvivője, Lechner Ödön. Stíluskereső törekvései nyitják meg útját annak a mozgalmas kornak, mely gyökerében változtatja meg épületeinek arculatát, két évtizeden át a keresés lázában tartva egy egész generációt. A magyar szecesszió mögött a Ferenc József-i aranykor állt. Az európai stílusáramlatok minden késedelem nélkül elérkeztek Budapestig. A szecesszió a fővárosban és vidéken jellegzetes épületeket tudott kialakítani, melyek ma is a városkép meghatározó elemei. Legtöbbjük Lechner Ödön inspirációjának köszönheti létét, vagy éppen az ő műve. Régi, vagyonos pesti polgárcsaládból származott a bohém hajlamú építész, aki egész életében keveset törődött a pénzzel. Tanulmányait a pesti Műegyetemen, majd a berlini Építészeti Akadémián végezte. A kor szokása szerint Olaszországba utazott tanulmányútra, majd hazatérve berlini iskolatársával, Pártos Gyulával társulva építési irodát nyitott. Az egyre szépülő fővárosban munkában nem volt hiány; bérházak sorát építette, köztük a Szent István tér 3. számú bérházat is, itáliai ne- oreneszánsz homlokzattal. Első igazi mesterműve a városligeti tó partján felépített korcsolyacsarnok, melyet 1875-ben fejezett be, de az ezredéves országos kiállítás alkalmával lebontottak. 1874-ben Párizsba utazott, ahol három évet töltött C. Parent francia építész munkatársaként. Visszatérve ismét Pártossal társult. 1882-ben felépítették a szegedi városházát neobarokk stílusban, 1883-ban az Andrássy úti MÁV nyugdíj intézeti bérházat és a szegedi Milkó házat francia ne- oreneszánsz stílusban. A MÁV bérházában kísérletezett először a népi formanyelvvel. Ebből alakult ki hosszas kísérletezés után a magyar nemzeti stílus megteremtésére irányuló mozgalma. A Posta-takarékpénztár épülete A magyar népművészet tanulmányozása vezette el az ázsiai népek művészetéhez, mert a motívumok rokonsága szembeötlő, különösen a perzsa és indus vonatkozásában. Kereste a monumentális épületmegoldásokat is, amelyeket modern épületszerkezetekkel, festői tércsoportosításokkal párosított egyik főművén, az Iparművészeti Múzeum Üllői úti palotáján (1891-96), valamint a Földtani Intézet (1898-99), a Postatakarékpénztár (1899- 1901) és a kőbányai plébániatemplom (1894-96) épületén. Sokat foglalkoztatta a felhasznált anyagok minősége, különösen a burkolatanyagok kérdése. A modern nagyvárosok szennyezett levegője piszkossá teszi a házak homlokzatát, komorrá, szürkévé az egész várost. A kerámia burkolóanyag mosható, színes. Az akkoriban kikísérletezett pécsi Zsolnay majolika fel- használása beillett elképzeléseibe. Ezeket alkalmazta a kor ízlésének megfelelően gazdagon, az Iparművészeti Múzeum keleties jellegű, mozgalmas tetőarchitektúrájú, kupolás, impozáns épülettömbjén. Amikor a múzeum megnyílt, a magasztalás és ócsárlás kereszttűzébe került. „A cigánycsászár palotájának” is elnevezték. A szenvedélyes csata évekig tartott, de mozgásba lendült az egész magyar építészgárda, mellette vagy ellene korteskedve, hívek és követők egész seregét toborozta Lechner mellé. A kőbányai templom csaknem az Iparművészeti Múzeummal egyidejűleg épült. Középkori bazilika rendszerű, középtengelyében eredeti hatszög alaprajzú toronnyal, gazdag or- namentális kiképzéssel, színes Zsolnay pirogranit burkolással. Á századfordulón, 1900-ban tette fel alkotásaira a koronát a Posta-takarékpénztár épületével. A három utcára kiterjedő, magas oromfallal zárt homlokzat díszítésében fantáziája szabadon szárnyalt, teljesen egyéni díszítménykompozíciókkal. Legeredetibb a játékosan mozgalmas tetőtér a nagyszentmiklósi kincs bikafejes motívumaival. Élete alkonyán nagyobb munkához már nem jutott, ellenzői megakadályozták ebben, főleg az akkori kultuszminiszter, Wlassich Gyula, aki a parlamentben 1902-ben így nyilatkozott: «... a szecessziós stílust nem szeretem, s mivel igen gyakran a magyar stílus neve alatt a szecessziós stílussal találkozunk, az én ízlésemnek ezen szecessziós stílus nem felel meg... a jövőben iparkodni fogok ezt megakadályozni.” Utolsó munkái őrzik fantáziája szárnyalását, így például a Nagymező utcai volt Ernst Múzeum utcáról nyíló kapuja és előcsarnoka. 1913 őszén szentelték fel Pozsonyban az Árpádházi Szent Erzsébet emlékére épített templomot s vele a gimnáziumot. Alaprajza romantikus, díszes főkapuval. Belső tere mintegy rózsalugast szimbolizál, a boltozatok a csillagos égboltot jelképezik. A homlokzatok szürkéskék majolikadísze és a tetőcserepezés majolikái miatt kék templomnak nevezi a lakosság. A korszerű törekvések nemzeti szellemű, európai rangú géniusza 1914. június 10-én hunyt el. Ignácz Ferenc és az ö pápuái A pápuák szeretik a szilvás gombócot. Ezt leghitelesebben Ignácz Ferenc tanúsíthatja. Ő, aki mindent tud a pápuákról. Aki több mint egy évtizede rendszeresen visszajár az óceániai és Pápua Új-Guinea-i szigetekre, gyűjtő útjaira. S ő az, akit a pápuák is megszerettek, befogadtak. Ott, ahol manapság is nyomtalanul tűnnek el kutatók, orvosok, misszionáriusok, Ignácz Ferenc barátnak számít, akit könnyezve búcsúztatnak, és örömmel, ünnepelve fogadnak. Kilencezer tárgyból álló kollekcióját szülővárosának, Gödöllőnek adományozta. S ebből az anyagból nyílt most kiállítás a Gödöllői Városi Múzeumban Óceánia világa — Ignácz Ferenc gyűjtése címmel. A tárlat október közepéig marad Gödöllőn, majd Pécsre és több nagyvárosba utazik. Ignácz Ferenc végzettsége szerint fogorvos. Tanult szakmájában húsz évig praktizált, de mindig is vonzotta a távoli Afrika, Dél-Amerika, Ausztrália. S mit is tehetett volna, szuahéliül tanult, ismerettsé- get kötött itt tanuló afrikai diákokkal. Az 1971-es vadászati világkiállításon afrikai minisztereknek tolmácsolt, akik meghívták hazájukba. így indult a világutazó, gyűjtő, etnográfus, kutató, s jutott el a Csendesóceán szigetvilágába, kedvelt pápuái közé. Hogy szabadon mozoghasson, gyűjthes- sen, ausztrál állampolgárrá lett. Mint a Sydneyben működő Természettudományi Múzeum munkatársa bejárta a Csendes óceán szigetvilágát. Hónapokat töltött és tölt mind a mai napig Pápua Új-Guineá- ban Kemeng és Toboga környékén. Együtt él a pápua törzsekkel, ugyanúgy, ahogyan ők. Megtanulja szokásaikat, részt vesz szertartásaikban, ünnepeikben, hétköznapjaikban. S cserébe ő is megismerteti e primitívnek mondott törzseket például a szilvás gombóc receptjével. Paradicsommadár-tollas fejdísz Azt, hogy a pápuák primitívek, Ignácz Ferenc ugyancsak megkérdőjelezi. Hiszen e népeknek igen fejlett az erkölcsi érzékük, soha nem gyilkolnának oktalanul, nem bántalmazzák a nőket, a gyerekeket. Ha két ellenséges törzs háborúba indul, a törzs néhány legerősebb embere vív meg egymással, s nem vérengzenek, nem ölnek ártatlanokat. S amikor a missziós telepen megnézik a televízió híradásait a boszniai háborúról, igazán nem értik miféle gonoszság, átok ül ezeken a civilizált népeken. Az utolsó pillanatban, a pápuák létformájának megváltozása előtt sikerült Ignácz Ferencnek fantasztikus gazdag anyagot be- gyűjtenie. Cserélve, vásárolva szerezte meg mindazt, ami a kiállításon látható. És még Ünnepi díszbe öltözött pápua fiú sokkal többet, hiszen a bemutató csak válogatás a kultikus és szertartási tárgyakból, használati eszközökből, díszítményekből, ékszerekből. Olyan ritkaságokra is szert tett, mint egy paradicsommadár tollas fejdísz, kőkorszaki vágó- és hasítóeszközök, dobok. Fényképek és a kutató által saját kezűleg, a helyszínen formált tanulmányfejek egészítik ki a gyűjteményt, amelyet rajzokkal, feljegyzésekkel dokumentál. Kiállításának megnyitójára hazalátogatott Ignácz Ferenc is. De rövidesen visszatér kutatásainak színhelyére. Várja még a munka, a felderíteni való. S kilencezer tárgy birtokában még jobban tudja, mi az, ami még hiányzik a teljesség közelítéséhez.
