Kelet-Magyarország, 1995. augusztus (52. évfolyam, 179-205. szám)
1995-08-05 / 183. szám
** Párhuzamosan kell érvényesíteni mindenütt a gyorsítás és az —crJckcs>c/,ctcs elvét~ nyadot értékesítésre meghirdetik és pályáztatják. □ Maradjunk a privatizáció most megkövetelt gyakorlatánál. Ebben milyen újdonságok vannak? — Fontos újítás például, hogy kötelező minden tranzakcióról, annak minden egyes fázisáról emlékeztető készítése, hogy folyamatában követhető, visszanézhető legyen a privatizációs ügylet. A vagyon értékét a MAGÁNVÉLEMÉNY Harapásjavitás Pitti Zoltán, az APEH jelenlegi elnöke ezentúl két lovon ül egyszerre. Bokros Lajos pénzügy- miniszter bejelentése szerint ugyanis augusztus elsejétől a Vám és Pénzügyőrség irányítása is az ő feladata lesz, miniszteri biztosi rangban a két szervezet majdani összevonásának előkészítéséért is felelős. A pénzügyminiszter szerint a két szervezet közeledésére, a távolabbi jövőben tervezett egyesítésére azért van szükség, mert a közterhek viselésében nem osztozik mindenki egységesen, s az arányosság megteremtéséhez olyan hivatalokra, olyan irányítókra van szükség, amelyek, akik „harapni tudnak. ” Mindezekből pedig két dolog következik. Egyik, hogy ha jól értelmezzük a fentieket, akkor azt kell mondanunk, hogy az illetékes hivatalnak ezek szerint rossz a fogazata, nem képes megrágni azt, amit szeretne. Másik, hogy az érintett intézkedés ezen hiányosság kiküszöbölését szolgálja, valójában nem más, mint harapásjavítás. A fogászatban gyakran használatos kifejezés több dolgot is jelent. A szóban forgó beavatkozásra főképp akkor van szükség, ha a páciens fogai nem érintkeznek rendesen. Vagy azért, mert már nagyon kopottak, vagy azért, mert nagyon hiányosak. Fontos tudni, hogy a harapás javítása csak minimális lehet, hiszen a radikális kiigazítás nagyon megterhelné az ízületeket. A Bokros-féle harapásjavító módszerről azóta is vitatkoznak az illetékesek. Vannak akik azt állítják, a két hivatal ily módon történő összevonása egyenesen törvénytelen, mások arról próbálják meggyőzni a közvéleményt, hasonló intézkedésekre külföldön is akad példa. Ki fog derülni, kinek van igaza. Addig sem árt azonban elfelejteni, hogy a feketegazdaság visszaszorítására ígéretet tett a kormány, s most úgy tűnik, ígéretét szeretné megtartani. Bizonyára azért is, mert belátta, a bérből és fizetésből élők terhelése a végső határra érkezett, a megszorításokat ideje lenne a feketézőkre, a panamátokra is kiterjeszteni. És ezzel a lépéssel a pénzügyminiszter kikerülte az alkotmányos bukfencet is, hogy tudniillik ha az APEH- nak nincs nyomozati jogköre, nem is valószínű, hogy lesz, a Vám és Pénzügyőrségnek van, így az összevonással — még az is kiderülhet, hogy feketén — hatékonyabbá tudja tenni a feketegazdaság elleni küzdelmet. Bokros tehát lépett, javított a hivatal fogazatán. Kérdés csak az, új fog vajon kibe harap? Kovács Éva A KM hét végi melléklete '95. Vili. 5. AKTUÁLIS INTERJÚNK Privatizáció — nyilvánosan Alapvető változtatás: egységes, új törvény szabályozza a magánosítást történik meg az értékesítés, a vagyon hasznosítását teszi kötelezővé. Véleményem szerint a privatizációnak a hosszú távú gazdasági stabilitást, a fellendülést és egy egészséges tulajdonosi szerkezet kialakulását kellene szolgálnia. Továbbra is igen fontos a nyilvánosság szerepe, hogy az állami vagyon magánkézbe adása az ország szeme előtt menjen végbe, minden lépését követni tudja bárki, akit ez érint, vagy akit ez érdekel. Ennek érdekében a törvény a privatizációs ügyek szigorú nyilvántartását az ajánlatokat versenyeztető, pályáz- tatásos privatizációt írja elő az új szervezetnek: az ÁPV Rt.-nek. A vagyonosztoga- tást elkerülendő, a minimumra csökkentették az úgynevezett vagyonátadás módszerét. A részvénytársaság belső rendszerében is ott vannak a nyilvánosság biztosítékai. Az igazgatóság mellett dolgozik a felügyelőbizottság, amelybe minden parlamenti párt delegálhatott egy képviselőt. Végül a stratégiai cégekről szakértői előterjesztés nélkül — amit persze a parlament elé is visznek — egyszerűen nem születhet ÁPV Rt.-döntés. □ Mit kell tudni magáról a szervezetről? — Az ÁPV Rt. idén június 19-től működik. Vagyona egyrészt saját, másrészt az úgynevezett hozzárendelt vagyon, vagyis az, amit értékesítenie kell. Megkapta tehát két előd szervezete vagyonát és hozzá a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet vagyonából is jelentős részt, mint például az országban lévő volt orosz laktanyákat. Tu„jelen érték” alapján, azaz reális piaci értékén kell megadni. Párhuzamosan kell érvényesíteni a gyorsítás és az érdekegyeztetés elvét, ami azt jelenti, hogy folyamatosan tájékoztatni kell a privatizálandó cég dolgozóit, s számukra az előírt határidők mellett reagálási lehetőséget is kell biztosítani. Elsődlegességük van a készpénzes ajánlatoknak, amit csak követhetnek a kedvezményes privatizációs technikák. □ Ez utóbbiak körén jelenleg mit kell érteni? — A részletfizetést, a privatizációs lízinget, a vezetői és munkavállalói kivásárlást, a kedvezményes, de visszaszorításra ítélt munka- vállalói tulajdonszerzést. Azután az egzisztencia hitelt, amit 50 millió forintban maximáltak, kivéve az MRP szervezeteket, akik számára újabban az ár feléig engedélyezték felvenni az E-hitelt. Ez a törvény már nevén nevezi a gyermeket és külön meri venni a vezetői kivásárlást. Ehhez egyébként 20 százalék készpénzt követel meg és mellette a maradék 80-ra, bár ezt is készpénzben kéri, de 5 éves opciót nyújt. □ A törvény említ bizonyos „egyszerűsített” privatizációt is. — Ez megyénkben sokakat fog érinteni, ugyanis ebbe az eljárásba az állami tulajdonú kis-, és középvállalatok kerülnek. Azok, ahol a dolgozói létszám 500 fő, a saját tőke 600 millió alatt van. Ezen cégek egyik felét szeptember végéig, másik felét december 31-ig teszik közzé készpénzes értékesítésre. Kilencven nap jelentkezési idő után két hónap elteltével egy'hónap alatt köteles az ÁVP Rt. mindenkinek válaszolni. Amennyiben ezen vállatok vezetői nem találnak külső befektetőt, vagy maguk nem veszik meg a céget, annak személyi konzekvenciái lesznek az ÁPV Rt. részéről a vállalati menedzsmentre nézve. A csali, vagyis a kedvezmény az, hogy ha időben végbemegy a privatizáció, az ÁPV Rt. az értékesítési ár 10 százalékát otthagyja a cégnél. !”J Végezetül néhány mondatot „házunk tájáról”. — Az év elején még 6 teljesen, 3 többségi állami tulajdonú társaság volt a megyében. Négy év alatt 14 megyei cég került úgy privatizálásra, hogy benne a magyar tulajdon többségben van. Hat cégünknél a munkavállalói részvény program (MRP) szervezete lett a tulajdonos és 1 került végelszámolásra. Három olyan megyei cég van, amelyiknél jelentős külföldi tőkebefektetés történt, hozzá kell tenni pozitív eredménnyel. Ezek a NYIDOFER, a NYÍRBAU és az AGROGÉP Kft.-k. Ugyanakkor bizony jelentős kapacitások kerültek felszámolásra az elmúlt 4 évben, úgy mint a SZÁÉV, KEMÉV, Szabolcs Húsipar, a MEZŐGÉP, az újfehértói textilgyár, a nyírbátori Csepel, vagy a Tisza- löki és Nyírlugosi ÁG. Á megyét ma privatizációs szempontból is inkább a kis- és középvállalatok jellemzik. Galambos Béla Már a jelenlegi kormány ígérete volt, hogy 1990-től, kezdetben egy, majd két év múlva több törvénnyel is szabályozott, meglehetősen sok kritikával illetett privatizáció területén rendet tesz. Alapvető változtatást határoztak el ezen a téren: egységes irányítás alá vonják a magánosítást és azt egy egységes új törvény útján kívánják szabályozni. A törvény azóta megszületett és június 19-től már működik az immár egyetlen privatizációt irányító szervezet: az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság, röviden ÁPV Rt. A megyeszékhelyen a Vállalkozói Inkubátorházban 1993 szeptemberétől működik az ÁVU-iroda, amelynek működtetési jogát pályázat útján nyerte el a Primom Alapítvány Vállalkozói Központja. A nyíregyháziak vállalták, hogy adják a helyiséget, s az infrastruktúrát, az ÄVU pedig a működéséhez szükséges költségeket, valamint az aktuális információkkal történő folyamatos ellátását. A nevében ÁVÜ-ből nemrég ÁPV Rt.-vé változott iroda vezetője kezdettől az a Szabó Attila, aki egy idő óta a vállalkozói központ marketing igazgatói munkakörét is betölti. — Az ÁVÜ-korszakban az irodák elindítása még egyszerűen csak jól felfogott érdekből induló önkéntes kezdeményezés volt. Abban az időben a nyilvánosság erősítésére az ÁVÜ és az ÁV Rt. közös kiadásában rendszeres kiadvány is napvilágot látott. Ennek a kéthetente megjelenő „Privinfo”-nak a sikerét bizonyítja, hogy tovább él a mostani ÁPV Rt. érában is. Áz új privatizációs törvényben viszont már lefektették, elő van írva, a privatizációnak a nyilvánosság előtt kell zajlani. □ Melyek az új privatizációs törvény céljai, s mennyire kapott benne hangsúlyt a nyilvánosság? — A privatizációs törvény értékesítési kötelezettséget ír ugyan elő, ám nincs benne konkrét határidő. Amíg viszont nem Szabó Attila A szerző felvétele lajdonképpen az ÁV Rt. jogutódja, de természetesen megkapta hozzá a volt ÁVÜ feladatait és kötelezettségeit is. □ Az új törvényben milyen elvek szerint csoportosították az állami vagyont? — Meghagyták, bár alaposan leszűkítették a nemzetgazdasági szempontból stratégiai fontosságú, tartósan állami tulajdonban maradó vagyontárgyak körét. Ezeket három kategóriába sorolták. Van egy vagyonkör, ami 100 százalékban állami tulajdonban marad. Megyénkben ebbe a kategóriába került például a Nyírerdő Rt., vagy az Újfehértói Kutató Állomás, amely felett a tulajdonosi jogok gyakorlásával az FM-et bízták meg. Á következő csoport az 50 százalék plusz 1 szavazati joggal állami tulajdonban maradó vagyonkör. Nálunk ebbe tartozik a Szabolcs Volán Rt. és a nyírteleki Arzenál Elektromechanikai Rt., amely fölött a tulajdonosi jogokat a Honvédelmi Minisztérium gyakorolja. A harmadik kategóriába tartozó cégek esetében az állam 25 százalék plusz 1 szavazat tartós birtokosa kíván maradni, s ahogy az előbbinél így ennél is a többi vagyonhá” ......-----------------------------------------privatizációs szempontból is a kis- és középvállalatok jellemzik. „ ^ Hosszú távú stabilitás, fellendülés, egészséges tulajdonosi szerkezet kialakítása az igény, jj
