Kelet-Magyarország, 1995. augusztus (52. évfolyam, 179-205. szám)

1995-08-03 / 181. szám

1995. augusztus 3., csütörtök Kelet-Magyarország 7 Összefognak a környezetvédők A vita azon van, hogyan működjön a csúcsszerv • A szervezetek önállósága A civil természetvédelmi szervezetek különösen fon­tosnak tarják az iskolások környezeti nevelését Szűcs Róbert felvétele Nyíregyháza (KM - O. K.) — Néhány hónappal ezelőtt épp Nyíregyházán alakult meg a Természetvédelmi és Környezetvédelmi Szerveze­tek Ideiglenes Országos Ta­nácsa. A tanács tagjai közé választották Zalatnay Lász­lót, az E-Misszió Természet- védelmi Egyesület titkárát is, akit többek között az új testület működéséről, fel­adatairól kérdeztünk. — Már évekkel ezelőtt kide­rült, hogy az országban műkö­dő számos civil környezetvé­dő szervezetnek össze kell fognia, mert csak így tud haté­konyan fellépni a problémák megoldása érdekében. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy a kormányzat is csak akkor tud tárgyalni velünk, ha közös képviselőket állítunk. Az ide­iglenes tanács megalakítása egy nagyon fontos lépés lehet ezen az úton. Hatékony működés □ Milyen feladatokat tűzött maga elé ez a testület? — A tanácsnak három fon­tos feladata van. Az egyik, hogy az évente megrendezésre kerülő országos találkozók kö­zött figyelemmel kísérje az itt született állásfoglalások sor­sát, ki kell dolgoznia egy ál­landó testület működésének struktúráját, illetve annak a metódusát, hogy miként dele­gáljunk képviselőket a szak­mai testületekbe, például a környezetvédelmi bizottságba. ü Ha már régóta időszerű a környezetvédők össefogása, miért tekinthető még mindig ideiglenesnek a tanács? — A legtöbb vita éppen azon van, hogyan is működjön a környezetvédők csúcsszer­Veszélyben Washington (MTI) — Az Egyesült Államok — több­nyire minden lakott telepü­léstől távol eső — nemzeti parkjai egykor az egyedül­álló természeti élmény ga­ranciái voltak. Ma gyakran a közúti dugók és hosszú várakozási idők válnak maradandó élménnyé a lá­togatóik számára. A parkok koronaéksze­rének számító arizonai Grand Canyon naponta 27 ezer látogatóval számol a nyári szünetben. Buszok órákig állnak sorba, hogy a bennük ülők pillantást vet­hessenek a mély hasadé- kokba. A hasadékban lévő menedékház és sátorhely kevés számú férőhelyét már több mint egy évre előre lekötötték. A levegő is túlzsúfolt: mintegy 10 ezer repülőgép és helikop­ter köröz nyáron a katlan felett. A parkok sokat szenved­tek szerte a világból érkező turisták rohamától. A Yel- lowstone-ban, az Egyesült Államok 1872-ben létesí­tett legrégibb nemzeti parkjában az autóutak 80 százaléka, a turistautak 90 százaléka felújításra szo­rul. A parkok túlzsúfoltsága és az elégtelen gondviselés jelentős károkat okoznak a környezetnek. A Yellows­tone Parkban már csak 200-250 grizzly medve él. Mind több erdőt vágnak ki a minél nagyobb területek megközelíthetősége érde­kében. ve. Nagyon nehéz ugyanis ezt úgy megoldani, hogy közben a szervezetek önállóságát sem­miképpen se sértsük. Ezért úgy döntöttünk, hogy a taná­csot csak egy évre hozzuk lét­re, és ezt követően vonjuk le a következtetéseket. Az ideigle­nes testületnek egyébként nincs is döntéshozói jogköre. A személyes véleményem egyébként az, hogy egy maj­dan létrehozandó csúcsszerv­nek csak általános, országos problémákkal szabad foglal­koznia, például hatást kell gyakorolnia a jogalkotókra. A helyi környezetvédelmi gon­dok megoldását továbbra is a szervezetekre kell bízni, ugyanis leginkább ezek tud­nak megbirkózni a feladattal. Az országos tanács csak akkor működhet hatékonyan és de­mokratikusan, ha korrekt em­berek kapnak benne helyet, akik a kis és nagy szervezete­ket, illetve az ország vala­mennyi régióját képviselik. □ Egyre többször hallha­tunk arról, hogy a mindennapi megélhetési gondok elvonják Madrid (MTI) — Spanyolor­szágban — a távközlés mellett — ma talán a környezetvédel­mi ipar az egyik legdinamiku­sabban fejlődő ágazat, bár 6-7 évvel ezelőtt még nem is léte­zett. Évi 300 milliárd pezetát mozgat (a pezeta és a forint egyenlő értékben számítandó át), és mintegy 100 000 em­bernek ad munkát. A spanyol iparügyi minisztérium előrelá­tásai szerint az elkövetkező 5 évben mintegy másfél billió pezetát fognak befektetni (ez az összes ipari befektetések 7 százaléka) azzal a céllal, hogy a meglévő — és környezetvé­delmi szempontból nagyon el­maradott — gyárakat az Euró­pai Unió normáihoz igazítsák. Az iparügyi minisztérium programja, az Energiaforrások és Környezetvédelem Straté­giája előreláthatólag 500 mil­liárdos befektetést hoz majd létre az elkövetkező 5 évben. A szakemberek egyrészt az­zal magyarázzák a jelenséget, hogy az EU-normákhoz ké­pest óriási a lemaradás, más­részt azzal, hogy az emberek egyre inkább tudatában van­nak a környezetvédelmi prob­lémák jelentőségével, és konk­rét megoldásokat sürgetnek. Két-három évvel ezelőtt a bankok is „beszálltak” a kör­nyezetvédelmi üzletbe. 1992- ben, elsőként, a Central Hispa- no bank vett részt egy víztisz­títási program finanszírozásá­ban. 1993-ban az egyik állami biztosító társaság, az Argenta- ria bejelentette részvényesei­nek, hogy jövőbeni stratégiá­jukban a környezetvédelmi szektor a befektetések elsőszá­az emberek figyelmét a globá­lis problémákról. Mennyire jellemző ez a környezetvédő mozgalmakra? Szakemberek — Szerencsére, ez nálunk egyáltalán nem tapasztalható, sőt... Ma már az emberek a szó szoros értelmében a saját bő­rükön érzik a környezeti ártal­mak hatásait, így egyre többen csatlakoznak hozzánk. Azt a szülőt például, akinek a gyere­ke a levegő szennyezettsége miatt lett allergiás, vagy aszt­más, aligha kell meggyőznünk arról, hogy igenis értelmes cé­lokért harcolunk. Örvendetes jelenség, hogy egyre több szakember van a sorainkban. Részint úgy, hogy rádöbbent a saját felelősségé­re, de mára sokan szakképesí­tést szereztek azok közül is, akik néhány évvel ezelőtt, szinte még gyerekfejjel, érzel­mi okokból álltak be közénk. Ezt nagyon fontosnak tartom, mert így sokkal meggyőzőb­ben tudunk érvelni. Ma már nem csak arra vagyunk képe­mú területe lesz. Furcsa mó­don a kifejezetten környezet­védelemre szakosodott válla­latok szerepe másodlagos. Né­hány száz ilyen jellegű kisvál­lalat (mintegy 10-20 alkalma­zottat foglalkoztató vállakó­zás) létezik az országban. Ezek elsősorban hulladéka­nyagok újrafelhasználására, környezetvédő vegyi anyagok kidolgozására, a biomezőgaz­daság és biokertészet művelé­sére specializálódnak. Az igazán nagy beruházáso­kat a már régóta működő, spa­nyol és nemzetközi vállalatok (építőipari, vegyszer-, gyógy­szer- és számítógép-vállala­tok) hajtják végre. Ezek hoz­zák létre és irányítják az újon­nan épülő víztisztítókat, sze­métégetőket, ezek foglalkoz­nak a környezetbarát gyártási folyamatok kidolgozásával. Á víztisztítással, a szemété­getők építésével, a városi és ipari hulladék átalakításával szinte kizárólag a legnagyobb építőipari vállalatok foglal­koznak. Ilyenek például az FCC, a Dragados, a Ferrovial, a Cadagua és az Iberinsa, ame­lyek a víztisztítás mellett leve­gő- és talajtisztítással, illetve környezetvédelmi geotechni- kával is foglalkoznak. A szük­séges berendezéseket szintén a hagyományos gépgyárak kör­nyezetvédelemre szakosodott egységei készítik. A víz- és villamosenergia előállításával foglalkozó nagyvállalatok és a fontosabb vegyi és papírgyá­rak szintén kialakították a ma­guk — kifejezetten a környe­zetvédelemre szakosodott — részlegét. Az Aguas de Barce­sek, hogy nemet mondjunk egy megoldásra, vagy techno­lógiára, hanem arra is javasla­tot tudunk tenni, hogy mit kel­lene csinálni helyette. □ Mennyire népszerű a kör­nyezetvédelem ügye szűkebb pátriánkban? — Hála annak, hogy néhány évvel ezelőtt az iskolákban be­indult a környezeti nevelés, egyre többen kapcsolódnak be, főleg a fiatalok a környe­zetvédő mozgalomba. Gyak­ran tartunk az iskolákban elő­adásokat, és előfordult, hogy egy egész osztály lépett be az egyesületünkbe. így nyugod­tan elmondhatom, hogy tagsá­gunk szinte az egész megyét lefedi, bár el kell ismernem, hogy akcióink ma még első­sorban Nyíregyházára korláto­zódnak. □ Ön már hosszab ideje tit­kára az E-Misszió Természet- védelmi Egyesületnek. Melyek az egyesület közeli tervei? — Bár jelenleg nálunk is nyári uborkaszezon van, több akció előkészületeit is meg­kezdtük már. Hamarosan hoz­zákezdünk egy olyan program végrehajtásáshoz, melynek keretében felmérjük a megye élőhelyeit. Ennek célja, hogy feltárjuk a ma még kevéssé is­mert természeti kincseket, ezek élővilágát. Tájékoztatnak Bekapcsolódunk az ELÉG Energiahatékonysági Prog­ramba is. Ennek során egy­részt a lakosságot szeretnénk tájékoztatni az energiamegta­karítás lehetőségeiről, más­részt szeretnénk felhívni a vál­lalkozói és döntéshozói szint figyelmét e kérdés fontosságá­ra. Emellett persze egész sor rendezvényt is szervezünk. lona ma már bevételének mintegy 15 százalékát a kör­nyezetvédelemmel kapcsola­tos üzletből származik. A szá­mítógép-programok jelentősé­ge is óriási. Az IBM kidolgo­zott egy olyan programot, melynek adaptálásával renge­teg lég- és vízszennyeződési gondot és a hulladékok feldol­gozásával kapcsolatos kérdést lehet megoldani. A magánbefektetések mel­lett rendkívül fontos az állam tevékenysége is. Nemrég dol­gozták ki azt a kormányprog­ramot, mely az ipari létesítmé­nyek környezetvédelmi kor­szerűsítését támogatja. Az erre szánt pénzösszeg 85 százalé­kát az EU-tól kapja a spanyol kormány. A terv második sza­kaszában, 1995 és 1999 között 50 milliárd pezetát akarnak ilyen célokra befektetni. Az iparügyi minisztérium már említett programja körülbelül 550 milliárd pezeta értékű be­ruházást fog magához vonza­ni. Elsősorban a levegőbe jutó szén-dioxid mennyiségének csökkentése, a fokozottabb víz- és talajvédelem a cél. Néhány hónapja vezették be Spanyolországban a kötelező környezetvédelmi igazolást, melyet csak akkor kapnak meg az érdekelt vállalatok, ha meg­felelnek az ellenőrző vizsgála­ton, vagyis nem sértik meg a vonatkozó környezetvédelmi előírásokat. A rendszert a Kör­nyezetvédelmi Intézet dolgoz­ta ki. Az igazolás nélkül a spa­nyol vállalatok ezentúl semmit nem adhatnak el külföldön, és semmiféle megbízásra nem köthetnek szerződést. Évente háromszázmilliárd Ma már az egyik legjobb üzlet Spanyolországban is Svájci hitel Tatabánya (MTI) — Sváj­ci kormányhitellel bővítik és korszerűsítik a veszélyes hulladékok feldolgozására alakult tatabányai Gallavit Környezetvédő Kft. üze­mét. A cégnél — ahol újra­hasznosításra kivonják az ország különböző részéből ideszállított galvániszapból az értékes fémhidroxidokat — a jelenlegi évi 3000 ton­nás üzemi teljesítményt 4000 tonnára emelik. A svájci berendezésekkel és új technológia bevezetésé­vel alkalmasssá válik az üzem arra is, hogy további értékes anyagokat nyerje­nek ki a veszélyes hulla­déknak számító és tárolás­kor a környezetet károsító galvániszapból, így például olyan fémsókat, amelyeket a mezőgazdaságban talajja­vítóként használhatnak fel. A feldolgozóüzem bőví­tésére, automatizálására 1,9 millió svájci frankot kapott kedvező kamatozású hitel­ként a Gallavit Kft. A köl­csönt a Környezetvédelmi Alapba törlesztik vissza, ily módon a svájci kormány ál­tal biztosított tőke a tatabá­nyaihoz hasonló környezet­védelmi beruházásokra má­sutt is felhasználható lesz. A beruházást a magyar Környezetvédelmi Alap 51 millió forint kamatmentes kölcsönnel is támogatja. Az építkezést a tervek szerint 1997-ben fejezik be. Zöldikék A német... ...törvényhozás felsőháza jóváhagyta az úgynevezett ózontörvényt, amelynek ér­telmében bizonyos ózonér­ték elérése esetén megtilt­ják a nem környezetbarát autók forgalmát. Amennyi­ben a föld felszíne közelé­ben az ózon köbméteren­kénti mennyisége eléri a 240 mikrogrammot, külön­böző forgalmi korlátozáso­kat vezetnek be. (MTI) Az angliai... ...Hailshamben mintegy 20 tonna sósav szivárgott el egy vegyi üzem tartályából, súíyosan szennyezve a kö­zeli folyót. A sósav hatásá­ra hataimas gázfelhő kelet­kezett arra kényszerítve a környéken lakókat, hogy zárva tartsák az ajtókat, ab­lakokat. A hatóságok egyelőre nem tudták ponto­san meghatározni, hogy mennyi sósav került a Cuckmere folyóba. (MTI) Csónakázni... ...és horgászni is lehet az egyik abaligeti tavon, ame­lyet évek óta nem használ­hattak a cseppkőbarlangjá­ról ismert baranyai üdülő­helyen. A baktériummal erősen szennyezett, har­mincéves mesterséges tavat tavaly vette bérbe egy helyi vállalkozó, aki a víz leenge­dése után megtisztította a tófenéket, majd az újratöl­tést követően haltelepítés­sel, csónakok bérbeadásá­val igyekezett visszacsábí­tani a turistákat. (MTI) Nagyszámú... ...kagylótetem tűnt fel a Ti- sza-tavon, az abádszalóki öbölben. A kagylóelhullást egyetlen kagylófajt megbe- tegítő, emberre teljesen ár­talmatlan víziatkák és bak­tériumok okozzák. Az idén másutt is észlelték az Anondonta cygnea nevű kagylófaj nagymértékű el­hullását. (MTI) Élőhely program Nyíregyháza (KM) — A nyírfák megcsapolt nedve a nyírvíz, és az abból készí­tett nyírsör hajdan kedvelt itala volt a szabolcsi ember­nek. A múlt század vízren­dezései, lecsapoló munká­latai, valamint az egyre több földet igénylő mező- gazdaság, a „haszontalan” fajokat meg nem tűrő erdő- gazdálkodás nagy mérték­ben megváltoztatta a Nyír­ség eredeti képét. A lápos területek, zsombékosok, az úgynevezett „nyírvízlapo­sok” jelentősen összezsu­gorodtak, az egykoron annyira jellemző nyíresek pedig szinte nyomtalanul eltűntek. A természetvédelem ma minden előfordulását szá­mon tartja. A lecsapolás azonban kétélű fegyvernek bizonyult. A talajvíz jelen­tősen csökkent, aminek sú­lyos következményeit az utóbbi aszályos években jól megfigyelhettük. Ilyen ha­tás a tölgyek csúcsszáradá­sa. A mezőgazdasági terü­letek mennyisége nőtt, ám ezzel párhuzamosan nőtt azon területek aránya, ame­lyek öntözést igényelnek, illetve néhol szikesedéssel is találkozhatunk. Szerencsére a vízügyi szakemberek ma már fel­adatuknak tekintik a talaj­vízszint rekonstrukcióját. Emellett elsőrendű feladat kell legyen a még meglévő vizes élőhelyek (wetland) természetvédelmi célú fel- térképezése és kutatása, va­lamint egy környezetbarát, fenntartható gazdálkodási forma elterjesztése a mező- gazdaságban. Ezen utóbbi két cél meg­valósítására indította be a nyíregyházi székhelyű E-MISSZIÓ Természetvé­delmi Egyesület a Nyírvíz Vizes Élőhely Programot, amely a Közép-kelet-Euró- pai Regionális Környezet­védelmi Központ (REC) tá­mogatásával fut. A kutatási program célja egy adatbázis kialakítása, amit biológus­hallgatók hoznak létre. Eh­hez a munkához minden ér­deklődő csatlakozását örömmel fogadják, akinek tudomása van lakóhely kö­zelében egy lápról, nedves rétről vagy tóról. Az érdek­lődők egy egyszerű, rövid kérdőívet kapnak, amely segítségével az E-MISZ- SZIÓ szakemberei felkere­sik és értékelik az adott te­rületet. Az adatbázis infor­mációkat ad a megye kör­nyezeti állapotáról is hátte­réül szolgálva az E-MISZ- SZIÓ Természetvédelmi Egyesület mezőgazdasági programjának. A tervek kö­zött szerepel egy kiadvány megjelentetése, melynek célja környezetbarát gaz­dálkodási forma bemutatá­sa természetközeli állapot­ban lévő vizes élőhelyeken. * ZÖLDÖVEZET ____.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents