Kelet-Magyarország, 1995. augusztus (52. évfolyam, 179-205. szám)

1995-08-15 / 191. szám

1995. augusztus 15., kedd MEGYÉN INNEN, MEGYÉN TÚL Heves harcok Dubrovniknél A muzulmán hadsereg offenzívájában tízezer katona Gerillák Bellád (MTI) — Milan Martic, a jórészt horvát kézre került krajinai szerb állam elnöke hétfőn beje­lentette, hogy a krajinai szerbek gerillaháborút in­dítanak a horvátok ellen. „A Krajinai Szerb Köz­társaság szabad területeiről kezdeményezzük a gerilla­akciókat, s a támadások a megszállt 'erű letek teljes felszabadításáig fognak tartani” —idézte Marticot a boszniai szerb hírügy­nökség. Martic bejelentet­te, hogy i krajinai szerb vezetők az észak-boszniai Banja Likában válságtör­zset hoztik létre, s a Rajkó Lezajic mit parlamenti el­nök vezetése alatt álló tes­tület feadata a menekült­kérdés 'endezése lesz. „Az én feladatom az lesz, iogy rendezzem a hadse'eg sorait, s vissza­térjünk a harcterekre. Bí­zom abban, hogy hamaro­san visszajönnek a férfiak, s megkísérlik felszabadíta­ni szülőföldjüket, s olyan választ adnak Franjo Tudj- men horvát elnöknek, ami­lyet megérdemel” — rrondta Martic. Belgrád (MTI) — Dubrovnik és Trebinje környékén hétfőn is heves harcok dúltak a horvát hadsereg és a boszniai szerb erők között. Boszniai szerb források sze­rint a leghevesebb harcok a montenegrói határ közelében lévő Popovo Polje környékén a szerb erők jelentős sikereket értek el. Az SRNA arról is be­számolt, hogy a horvát erők a boszniai Trebinje városát is lőtték, a belvárost azonban nem érte találat. A horvát rá­dió jelentésében arról számolt be, hogy a boszniai szerb tü­zérség hétfő reggel óta nem lőtte a dalmáciai tengerparton Moszkva (MTI) — Oroszor­szág üdvözli Bili Clinton ame­rikai elnök elhatározását, amely szerint az Egyesült Ál­lamok beszüntetné nukleáris kísérleteit — jelentette ki hét­főn az ITAR-TASZSZ-nak az orosz külügyminisztérium egyik illetékese. A név nélkül nyilatkozó kül­lévő várost, ám a korábbi akci­ók eredményeképpen hét hely­színen is erdőtüzek törtek ki, s komony károk keletkeztek az épületekben. A boszniai szerbek már négy éve támadják Dubrovni- kot és a várostól délkeletre lé­vő repülőteret. Az ismétlődő tüzérségi akciók miatt a város turistabevételek nélkül ma­radt. A város polgármestere szerint korábban a költségve­tési bevételek hatvan százalé­ka származott az idegenforga­lomból. Helyszíni jelentések szerint a nyugat-boszniai Glamoc és Grahovo térségében is tüzér­ügyi tisztségviselő szerint Clintonnak az amerikai atom­kísérletek valamennyi fajtájá­nak betiltására vonatkozó kez­deményezése azon nemzetkö­zi erőfeszítések közé illeszke­dik, amelyek az összes atom­robbantás teljes beszüntetésé­re irányulnak. Oroszország több olyan javaslatot tett már, ségi párbaj robbant ki a horvát és szerb erők között. A har­cokról szóló közlemények szerint a szerb erők továbbra is félig gyűrűben tartják a július végén horvát kézre került Gra- hovót, s újabb kísérletet tesz­nek a város visszafoglalására. Az ENSZ jelentése szerint hétfőn is folytatódott a muzul­mán hadsereg Donji Vakuf el­leni offenzívája, amelyben mintegy 10 ezer katona vesz részt. Az ENSZ illetékesei szerint egyelőre nem tudni, hogy a kormányerőknek sike­rült-e újabb területeket ellen­őrzésük alá vonni a közép­boszniai város környékén. amelyek véghezvitetele fontos előrelépést jelenthetett volna az atomfegyvermentes világ megteremtése érdekében — hangsúlyozta a külügyi illeté­kes. Hozzátette, hogy jelenleg a külügyminisztérium szakér­tői figyelmesen tanulmányoz­zák az amerikai elnök javasla­tát és annak lehetséges hatását. Amerika kész a stopra Az orosz szakértők tanulmányozzák a javaslatokat Különleges alkalmat láthatunk ezen a vasárnap, Ghánában készült felvételen. II. Otumfuo Opoku Ware, Ghána Ashanti régiójának királya ünnepli trónra lépésének 25. évfordulóját. Az eseményt — mely egyúttal az Ashanti Monarchia 300 éves fennállásáról is megemlékezett — hat afrikai király tisztelte meg jelenlétével AP-felvétel A szóvivő cáfol Moszkva (MTI) — Az orosz külügyminisztérium még nem kapta meg a Hor­vátország elleni gazdasági büntetőintézkedések beve­zetését szorgalmazó alsó­házi törvényt, így ez ügy­ben még nem alakíthatta ki hivatalos álláspontját — közölte hétfőn Mihail Gye- murin külügyi szóvivő. Gyemurin cáfolta az In- terfaxnak korábban nyilat­kozó, meg nem nevezett magas rangú külügyi tiszt­viselő azon állítását, amely szerint a külügyminisztéri­um látványos, ám tartal­matlan lépésnek ítélte az al­sóház döntését. A szóvivő hangsúlyozta, hogy a diplomata minden alapot nélkülöző nyilatko­zata nem tükrözi a külügy­minisztérium hivatalos ál­láspontját. Á külügyi szóvivő egyút­tal kedvezőnek értékelte, hogy Bili Clinton amerikai elnök megvétózta a fegy­verembargó egyoldalú fel­oldására vonatkozó kong­resszusi határozatot. Rámu­tatott, hogy a fegyverszállí­tási tilalom feloldása nem­csak a boszniai helyzetre hatott volna hátrányosan, hanem a volt Jugoszlávia egész területén is hátrányos befolyást gyakorolt volna. Úgy vélte, hogy az elnöki vétó a háború kiszélesedé­sének megakadályozását szolgálja. „Moszkva arra számít, hogy az amerikai végrehaj­tó szervek előremutató ál­láspontjukat a jövőben még egy fontos elemmel kiegé­szítik, azaz támogatni fog­ják a Belgrádot sújtó nem­zetközi büntetőintézkedé­sek feloldását” — mondta Gyemurin az Interfaxnak. Rálőttek a gépkocsira Szarajevó (MTI) — Rálőt­tek hétfőn az amerikai nagykövetség páncélozott autójára Szarajevóban. A gépkocsit kis öbű kézifegy­verekből érte találat. A ko­csi a boszniai főváros repü­lőtere és belvárosa között közlekedik. Az incidensről ENSZ-források számoltak be, jelezve, hogy senki sem sérült meg. Az amerikai nagykövetség megerősítet­te a támadásról szóló hírt. Hírni tistra Már javában... ...készülnek az önkormány­zati forrásmegosztásra vo­natkozó javaslatok a Bel­ügyminisztériumban és a Pénzügyminisztériumban. (MTI) i Anthony Lake,... ...az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsa­dója vasárnap villámlátoga­tást tett Törökországban, és az ország vezetőivel megvi­tatta a volt Jugoszláviában kialakult válság fejlemé­nyeit. (Reuter) A boszniai... ...béketerv megvalósítására és ellenőrzésére az Európai Biztonsági és Együttműkö­dési Szervezet (EBESZ) a legalkalmasabb — állapítja meg kommentárjában a bonni General-Anzeiger. Klaus Kinkel... ...német külügyminiszter hétfőn ismét nyomatékosan felszólította a kasmíri em­berrablókat, hogy feltétel nélkül engedjék szabadon a fogságukban lévő túszokat, köztük egy német diákot. Elhurcolt műkincsek: „az utolsó hadifoglyok" A moszkvai Grabar Intézetben mintegy 60, hazánkból elrabolt festményt őriznek (MTI-Panoráma) — AII. vi­lágháború végén hadizsák­mányként a Szovjetunióba húrcolt műkincsek sorsát öve­ző vita a mai Oroszországban a parlamentet is tűzbe hozza és a lakosságra is átragad. A na­cionalisták és a kommunisták többsége számára ezek az utolsó bizonyítékai annak, hogy Oroszország megnyerte a háborút. A liberálisok, a ki­sebbség viszont „az utolsó ha­difoglyoknak” nevezik a titkos­raktárakban őrzött műkincse­ket. A párizsi l’Express legutób­bi száma szerint mintegy 600 ezer darab — olajfestmény, grafika, metszet, nyomtat­vány, ékszer, porcelán, bútor — alussza, jórészt ládákba csomagolva, Csipkerózsika- álmát. A németek egyedül mintegy 200 ezer műtárgyat követelnek vissza. Nem sok jót ígér a kérdés jogi rendezé­séről készülő törvény, amely­nek tervezetét Szergej Baburin ultranacionalista képviselő terjesztette be. Az biztos, hogy a németek semmit sem kapnak vissza, az egykori háborús szövetségesek azonban vissza­kérhetik kulturális javaikat — nyilatkozta Baburin a L’Ex- pess három munkatársának. A hetilap hozzáteszi, hogy a törvény értelmében ezeknek az országoknak csak egy évük lenne a továbbra is elzárt mű­tárgyak azonosítására, az összes műkincsek lajstromba vétele azonban egy évtizedig is elhúzódhat még. S ha ennek ellenére sikerülne egy mű­tárgy azonosítása? Baburin szerint meg kell téríteni a res­taurálás, tárolás költségeit. Magyarországról a Baburin- nal folytatott beszélgetésben nem esett szó. Irina Antonova, a Puskin múzeum igazgatónő­je viszont a l’Express munka­társainak elmondta, semmi okát nem látja annak, hogy Oroszország vissszaszolgál- tassa Magyarországnak a Hat­vány- és a Herzog-gyűjte- ményt. A múzeum idén febru­árban nyolc remekművet, ma­gyar gyűjtemények darabjait — Degas, El Greco, Goya al­kotásait — is bemutatta egy kiálításon. „Mágyarország Németországgal kollaborált, a képeket pedig eladták egy ná­cinak” — mondotta. A TExpress emlékeztet arra: Hatvány Ferencet és Herzog Andrást a hírhedt Adóid Eich- mann kényszerítette arra, hogy gyűjteményeiket „eladják” ki­utazási vízumért. A műkin­csek 1945-ben a Vörös Hadse­reg kezébe kerültek s tévedés­ből Gorkijba (ma Nyizsnij Novgorod) kötöttek ki. Ä Gor- kiji Szépművészeti Múzeum 1958-ban mintegy száz — ke­ret nélkül még mindig német ládákba csomagolt — képet restaurálás céljából Moszkvá­ba küldött. A moszkvai Grabar Intézet­ben a l’Express szerint jelen­leg mintegy 60, Magyaror­szágról elhurcolt festményt őriznek, zömükben a Hatvany- és a Herzog-gyűjtemény da­rabjait. Az újságírók a Grabar Krgyjanovskovo utcai névte­len vöröstéglás épületében Alekszej Vlagyimirov igazga­tójóvoltából két, 1945-ben el­tűnt képet meg is tekinthettek: El Geco Krisztusát és Adolf Menzel a Muzsikus álma című festményét. A hetilap megemlíti, hogy 1974-ben Leonyid Brezsnyev, 1992-ben pedig Borisz Jelcin néhány magyar festőművész alkotását visszaadta Magyar- országnak. A zűrzavart tetézi az a képtelenség, hogy Nyizs- nyij Novgorod múzeuma most visszaköveteli „képeit”. A tit­kos listára helyezett műkin­csek egynémely darabja a na­gyobb múzeumok és intézetek trezorjából a minisztériumok, vagy például a Frunze Katonai Akadémia falán kötött ki, de kapott a Szovjetunió Bissau- Guinea-i nagykövetsége is, nem szólva a nómenklatúra krémjének dácsáiról. Valen- tyin Falint nemrég nyilváno­san megvádolták, hogy meg­kaparintotta a drezdai képtár néhány festményét. A műkin­cseknek már a háború során megkezdett dézsmálását bizo­nyítja közvetve, hogy Nyuga­ton időnként a Szovjetunióba hurcolt műalkotások bukkan­nak fel a feketepiacon, sőt né­ha nyilvános árverésen is. Az FBI 1993 júniusában New Yorkban így foglalt le három, a brémai gyűjtemény­ből származó képet, amelyek idén februárban visszakerültek a német városba. Az eladó észt emigráns szerint a képeket a német kapituláció után aján­dékba kapta katonai elöljáró­jától — írja a TExpress „1945- 1955: Az ellopott képek sagá- ja” című, festmények színes fotóival illusztrált cikkében. Egy külön írás számol be ar­ról, hogy a Szovjetunió 1958- ban úgy döntött: kétmillió — hivatalosan nem létező — mű­tárgyat (köztük a Pergamon- oltárt) visszaad az NDK-nak, az 1956. évi magyar forrada­lom leverése után nyújtott ke­letnémet politikai támogatá­sért jutalmul. Ennek körítése­ként találták ki a mítoszt, ame­lyet Sosztakovics egy kantátá­ban is megörökített: a drezdai gyűjtemény, így Rafaello Six- tusi Madonnája megmenekült, a szovjet katonák kimentették a lángban álló, félig elárasztott földalatti rejtekhelyről. Taposóaknák Udvar, Magyarbóly (MTI) — Négy taposóakna robbant fel hétfőre virradó éjjel, illetve a hétvégén a Baranya megyei Udvar és Magyarbóly határközsé­gektől délre húzódó ma- gyar-horvát határ túlold­alán. A térség 1991 nyara óta szerb ellenőrzés alatt áll, s az aknákat a megszál­ló szerbek telepítették egy általuk feltételezett Ma­gyarország felöli horvát el­lentámadástól tartva. Az udvari közúti, illetve a ma- gyarbólyi vasúti határátke­lő állomásokon azóta sincs forgalom, a határ alatt az utat ugyanis annak idején harckocsiakadályokkal tor­laszolták el, a Pécs-Pélmo- nostor-Eszék vasútvonal vágányát pedig felrobban­tották a szerbek. Fischer Antalné, Udvar község pol­gármestere az MTI tudósí­tójának elmondta: szomba­ton két akna robbanása ri­asztotta meg a helybélieket, majd vasárnap déltájban újabb detonációt észleltek. Magyarbólyban a vasúti töltés határon túli szakasza mellett robbant fel a negye­dik taposóakna. Pokolgép robbant Belgrád (MTI) — Ismeret­len tettesek hétfőn a sze- rémségi Karlócán robbanó­szerkezetet dobtak az egyik horvát család házára. A robbanástól az épület a ka­pu és a garázs megrongáló­dott, de szerencsére senki sem sebesült meg. Az esetleges újabb tám­adástól tartva névtelenséget kérő család tagjai elmond­ták: vasárnap egy ismeret­len telefonáló „usztasának” nevezte őket, majd felaján­lott nekik egy csereházat a krajinai Korenicában. A pokolgépes támadás mellett egyéb támadások is érik a vajdasági horvátokat, s Karlócán több házra is ki­írták: „Usztasák! Költözze­tek el!”. A krajinai szerb mene­kültek fenyegetései és tá­madásai elől az utóbbi na­pokban már mintegy ezer horvát menekült el, s a tá­madók megrongáltak több egyházi épületet is.

Next

/
Thumbnails
Contents