Kelet-Magyarország, 1995. augusztus (52. évfolyam, 179-205. szám)

1995-08-15 / 191. szám

1995. augusztus 15. kedd Magyar filmek a tengerentúl » Washing ton/Toronto (MTI) — Húsz magyar fil­met vetítenek szeptember első felében Torontóban, a kanadai város 20. nemzet­közi filmfesztiválján. Az egy ország filmtermésének keresztmetszetét bemutató programnak ezúttal a Ma­gyar rapszódiák nevet ad­ták; kiemelten kezelik Tarr Béla munkásságát, a rende­ző hat filmmel szerepel a retrospektív sorozatban, köztük a monumentális Sá­tántangóval. Erdőss Pál négy filmjét válogatták be a programba, merítettek Gaz­dag Gyula és Xantus János (Eszkimó asszony fázik) al­kotásaiból, levetítik Elek Judit legújabb filmjét, s szintén az újabb termést képviseli Gothár Péter dí­jazott filmje, A részleg, vagy Pacskovszky József Esti Komél-adaptációja. A magyar nemzeti programon kívül, amellyel a szervezők az új magyar filmkészítők dinamikus nemzedékét kí­vánják reflektorfénybe állí­tani, szerepel afrikai soro­zat is, valamint világpremi­erek. Magyarország gazdag háború utáni filmes hagyo­mányokkal rendelkezik. Szabó István, Jancsó Mik­lós, Gaál István, Makk Ká­roly, Mészáros Márta nem­zetközi elismerést arató fil­meket készített, megerősí­tették Magyarországnak azt a hírnevét, hogy a képzelet­gazdagságot, a kreativitást tekintve a világ filmgyártá­sának élvonalában van. Ké­sőbb magyar filmkészítők új iskolája vívott ki magá­nak rangot. Filmjeik az em­bert próbáló változásokkal foglalkoznak. A torontói program az elmúlt tíz év termésére összpontosít. Az elmúlt tíz év magyar mozija egy földrengésszerű válto­zásokat átélő kultúra meg­döbbentő gyorsfényképét tárja elénk—jegyezte meg Piers Handling, a magyar program összeállítója. A szeptember 7. és 16. között megrendezésre kerülő film- fesztiválra rendezőket is hívtak meg Magyarország­ról. Hírcsokor A Mandala Nyár '95 ...keretében augusztus 17- én, csütörtökön a nyíregy­házi Szabadtéri Színpadon mutatja be a Madách Szín­ház társulata Dán Goggin: Apácák című musicaljét. (KM) Sylvester Stallone... ...minden idők egyik legna­gyobb pénzügyi szerződé­sét kötötte. Az akciófilmek rettegett amerikai hőse, csekély 60 millió dolláros szerződést írt alá a napok­ban az Universal Pictures stúdióval három film forga­tására. (MTI) Kepes András... ...jövő márciustól új, 90-100 perces értelmiségi talkshow-t tervez. A műsor előkészületei megkezdőd­tek, és a Magyar Televízió vezetése hozzájárult az adás negyedévenkénti je­lentkezéséhez. A show-ban Kepes András olyan ha­zai és külföldi sztárokkal készít majd interjúkat, akik éppen valamilyen érde­kes és magasszintű pro­dukcióval rukkolnak ki. (MTI) A Donau Balett... ... a hat közép-európai or­szág tíz balettegyütteséből verbuválódott társulat első közös produkciójának pró­báit kezdte meg a közel­múltban Győrött. Az első permien június közepén tartották volna Zágrábban. A háború azonban közbe­szólt, így a bemutatót szep­tember közepére halasztot­ták, a próbákat pedig átköl­töztették a horvát főváros­ból Győrbe. (MTI) Mindhalálig Take That Nyíregyháza (Szi. E.) Rob­bie! — száz és száz lányto- rokból tör fel kétségbeesett kiáltásként a szeretett név szerte Németországban. — Robbie! Miért tetted ezt?! Alig pár napja, hogy ko­runk bálványozott együtte­sének, a Take That (esetle­ges) feloszlásának híre az újságok címlapjára került, de a tömeghisztéria Német­országban, a Take That pa­radicsomában, máris orszá­gos méretűvé fajult. Európa hasonló nagyságú rajon­gást, mely már-már a tinik lázadásával fenyeget, a Beatles korszak óta nem élt meg. A botrány akkor tört ki, mikor a banda egyik tag­ja, a lányok kedvence, Rob­bie, valamilyen pénzügyi dolog miatt, hivatalosan ki­lépett a zenekarból. A ra­jongók előtt hamarosan vi­lágossá vált, hogy a négyta­gúvá csonkult banda nem sokáig evickélhet már a ze­ne egén, vagyis az együttest a vég fenyegeti. Ekkor a ka­maszlányok „TT” mániája kétségbeesésbe csapott át: több száz öngyilkossággal fenyegetőző bejelentés ér­kezett („A barátnőm fenn van egy tízemeletes ház te­tején és leugrik, ha Robbie nem lép vissza a Take That- be!”) egy tizenöt éves lány pedig sokkos állapotban kórházba került. A német hatóságoknak sürgősen lépniük kellett, és ha végleges megoldást nem is, de enyhülést sikerült hozni a megtört lányszívek­re: létrehoztak tíz olyan te­lefonvonalat, amelyek vé­gén a „Take That bánatban szenvedők” megértő fülek­re találnak. A vonalak ál­landóan égnek (még éjjel is!), és a gyakran hisztéri­kus tinilányok — ez idáig csupán egyetlen fiú tárcsáz­ta fel a lelkisegély-szolgá- latot — végre megértő „lel­ki vállakon” sírhatják ki magukat. A kedélyek tehát némi­képp lecsillapodni látsza­nak, de a szenvedő rajon­gók szerte Európában üvöl- tik a szeretve gyűlölt kér­dést: Robbie, miért tetted ezt?! De válasz nem jön... Húsz éve halt meg Sosztakovics Pályája, a kor politikai viszonyai miatt, nem lehetett egyenesvonalú Sosztakovics Akadémiai felvétel Budapest (MTI-Panoráma) — Húsz éve hunyt el Moszk­vában Dmitrij Sosztakovics szovjet-orosz zeneszerző. 1906. szeptember 12-én szüle­tett Szentpéterváron. Glazu­nov ajánlására a pétervári kon­zervatóriumban tanult 1919- től zongorajátékot, elméletet és zeneszerzést. Később, 1937-41 és 1945-58 között ugyanebben a konzervatóri­umban volt a zeneszerzés ta­nára, és ebbéli minőségében jelentős tanítványokat nevelt fel. 1943-1948 között a moszkvai konzervatóriumban is tanított. Kiváló zongorista is volt, 1927-ben a varsói Chopin-ver- senyen díjat is nyert. Rendkí­vül termékeny, és népszerű ze­neszerző volt, több mint százötven művet alkotott, ezek között van tizenöt szim­fónia, hegedű-, zongora-, és csellóverseny, kamarazene és kórusművek. Pályája azonban a kor politikai viszonyai mi­att nem lehetett egyenes vona­lú: több ízben is összeütkö­zésbe került a hivatalos eszté­tikával. Operaszerző Tizenöt szimfóniája közül az elsővel már 1926-ban, alig húszévesen a nyilvánosság elé lépett, és egy évvel később operaszerzőként is bemutatko­zott. Sem az orosz népi hagyo­mányokhoz hű 1. (f-moll) szimfónia, sem a nyugat-euró­pai új, kísérletező zene tanul­mányozása után született 2. (C-dúr) szimfónia, sem operái: Az orr Gogol nyomán, a Kis­városi Lady Machbet Leszkov elbeszéléséből nem nyerték meg az 1928 után egyre szigo­rúbb kultúrpolitika irányítói­nak tetszését. Műveinek hangvétele miatt az 1936. január 28-i Pravdá­ban megjelent cikk alapján hi­vatalosan bur- zsoá-deka- d e n s n e k , absztrakt for­malistának bé­lyegezte meg. Sosztakovics visszavonta az operát és más műveit, negye­dik szimfóniá­ja csak a fő­próbáig jutott, a Lady Mac- bethből új vál­tozatot is ké­szített 1960- ban, Katyerina Izmajlova címmel. A rehabilitá­ciót, az újabb, széles körű el­ismerést, az 5. (c-moll) szim­fónia hozta meg számára, Beethoven, Csajkovszkij és Mahler nyomdokai­ban járó lírai-patetikus hang­vételével. Rehabilitálják Ezt követte a 6. (h-moll) szimfónia (op. 54.); ezen mű­veiben a hivatalos értékelés szerint már sikerült tükröznie a személyiség forradalombeli és új társadalombeli kibonta­kozását. Talán legismertebb műve az 1942-ben, a németek által körülzárt városban írott 7. (C-dúr) Leningrádi szimfóniá­ja. 1948 után a túl németes a neoklasszicista manierizmus hibájába eső zeneszerzőt a kultúrpolitika ismét elmarasz­talta. A tapasztalt Sosztako­vics erre néhány, a hivatalos vonalba illeszkeoő művel (fő­ként kantátákkal) válaszolt — és Sztálin-díjat kapott. Sztálin-díj Csak Sztálin halála után, az ol­vadás idején követiette újra a személye diktálta stílust. 1960 után írt műveiben újra meglel­te ifjúkora szellemi független­ségét, merészségét. Az önélet­rajzi 8. vonósnégyes (Drezda) például a korábbi nűvekből (1. szimfónia, Lady Mach- beth) vett idézetekből építke­zik, egy másik ciklikusmű va­lamennyi tétele a zentszerző monogramjának megfelelő (D-Esz-C-H) hangokbó épít­kezik. Utolsó percéig allotott, nem sokkal halála előtt fejezte be új szonátáját, és komdyan foglalkozott egy új opera ter­vével: Solohov Csendes Don­ját akarta megzenésíteni. Sosztakovics rövidebb meg­szakításokkal a hivatalos poli­tika kegyeit is élvezte: több íz­ben lett a szovjet parlament képviselője, a szocialista mun­ka hőse. Sztálin-díjat és Le- nin-rendet is kapott, a halálá­ról szóló közleményt pedig Brezsnyev, Podgornij és Ko­szigin írta alá. Irótábor nyílik a Tisza-parton Tokajban három napon át a magyar irodalom áll majd a középpontban Nyíregyháza (KM) — Min­den esztendő augusztusában különböző elkötelezettségű írók, költők, kritikusok, iroda­lomtörténészek és olvasók né­hány napon át Tokajban ta­nácskoznak, beszélgetnek napjaink irodalmáról. Ebben az esztendőben au­gusztus 17-én, csütörtökön nyitja meg képzeletbeli kapuit a tábor. A háromnapos prog­ram érdemi része a nyitó nap délutánján kezdődik, ekkor kerül sor ugyanis „Az irodalmi Zalaegerszeg (MTI) — Az idei év zalai régészeti szenzá­ciója a homokbánya alatt meg­búvó, 1579-ben épített bajosai vár, amelynek feltárását nem­rég kezdték meg Vándor Lász­lónak, a Göcseji Múzeum igazgatójának irányításával. A bécsi udvari haditanács döntése alapján, a Muraközt veszélyeztető törökök elleni védelem jegyében emelt öt­szög alakú erődítmény mérete csaknem azonos a szigetvárié­val, belterülete mintegy 22 ezer négyzetméter. Korabeli leírások szerint többezer em­Szombathely (MTI) — Ki­emelkedő alkalmat kínált Vas megye számára, a térség érté­keinek és közösségi törekvé­seinek bemutatására a honfog­lalás 1100. évfordulója. A vendégcsalogató programok közül kiemelkedik a Savaria Sacra, amely Szombathely szülötte, Szent Márton tevé­kenységéhez kötődik. Nagy­szabású egyházművészeti ki­állítást terveznek: az anyagát köztudat dilemmái — irodalo­mértelmezés, értékelés, köz­vetítés” című tanácskozásra. Bodnár György, Angyalosi Gergely, Hubay Miklós és Kántor Lajos fejtik ki gondo­lataikat, majd Tokaji esték címmel alternatív programok, beszélgetés és borozgatás köz­ben folytathatják a megkezdett vitát a résztvevők. Ekkor mutatkoznak be a kárpátaljai költők, Dimanopu- lu Afrodité és Várhegyi Dénes színművész tolmácsolja verse­ber, köztük száznál több ács vett részt az egy évig tartó munkában, amely nem éppen minőségire sikerült: a homo­kos talajra épített, méternyi vastag falú téglavámak előbb az árkai, majd a bástyái omlot­tak be alig harminc év alatt, így nem tudta betölteni straté­giai szerepét, viszont kortörté­neti, régészeti jelentősége an­nál nagyobb. Már a néhány hét alatt előkerült leletanyag is reprezentatív délnyugat-ma­gyarországi metszetet ad az építtető osztrákok, Zrínyi György katonái és a helyi la­Pannónia egész területéről összegyűjtötték. A többnapos rendezvényhez, amelyre meg­hívást kapnak a Szent Márton­ról elnevezett külföldi egyház- kerületek is, zarándokutat kap­csolnak. A tervezett útvonal Szombathely-Ják-Vasvár- Csehimindszent (Mindszethy bíboros szülőhelye)-Kör- mend-Celldömölk-Pannon- halma. A Pátria program egyik kiemelkedő rendezvé­iket. Másnap folytatódik a nyi­tónapon megkezdett vita. Cse- ke Péter, Gerold László, Kon- csol László, Tarján Tamás, Zi- monyi Zoltán mondja el ezzel a témával kapcsolatos nézete­it. Délután négytől szabadfó­rum kezdődik, melyen az iro­dalom helyzete, az irodalom, a rádió, és a televízió kapcsolata kerül középpontba, ahol „szót kapnak” a Magyar Rádió, Ma­gyar Televízió és a Duna Tele­vízió vezetői. Este a szokásos Tokaji esték keretében alter­kosság használati eszközeiből. Sütőkemencék, cölöpépüle­tek, kovácsműhely és magtár maradványai egészítik ki az eddig talált személyes eszkö­zöket, szerszámokat és mázas edénytöredékeket. Filmen, rajzokon és más módon folyamatosan rögzítik a nagyszabású ásatás értékeit, amíg a szűkös pénzkeretből futja. Vándor László múzeum­igazgató régész szerint még legalább két ásatási szezonba telik Bajcsa XVI. századi, ó-olasz bástyás várának teljes feltárása. nye A négy nép, közös kultúra címet viseli, s azon a régió et­nikai sajátosságait, a szlovén, horvát, német és magyar la­kosság együttélését mutatnák be. Érdekesnek ígérkezik az Al­pok-Adria térség kézművesei­nek találkozója. Az őrvidéki rendezvénysorozat a honfog­lalástól eredeztethető gyepü- rendszer hagyományait állítja fókuszba. natív programok, beszélgetés és borozgatás várja az egybe­gyűlteket. A zárónapon, szombaton Az irodalmi köztudat dilemmái című tanácskozás zárószaká­szára kerül sor, majd Béládi Miklós irodalomtörténész tisz­teletére fát ültetnek a jelenlé­vők. Záró aktusként az Illyés Gyula-díj és az írótábor díjá­nak átadása következik. Az írótábor helyszíne: Tokaj, Bajcsy-Zsilinszky út. 15—17. Tel: (47) 352-355. Zenebarátok közgyűlése Budapest (MTI) — Az If­jú Zenebarátok Nemzetkö­zi Szövetsége Budapesten tartja ötvenedik közgyűlé­sét augusztus 15-19. kö­zött. A jubileumi közgyű­lés programját kirándulás és több zenei program egé­szíti ki. A hazai résztvevők mel­lett kanadai, macedón és román muzsikusok is fel­lépnek. Észtország, Mace­dónia és Románia most ké­ri felvételét az eddig mint­egy 50 tagországot számlá­ló nemzetközi szervezetbe. A nemzetközi szövetsé­get a második világháborút követően hozták létre bel­ga és francia muzsikus egyesületek abból a célból, hogy az értékes zene minél több fiatalhoz eljusson és pályakezdésükben segítsék a tehetségeket. Zenei tábo­rokat, koncerteket szervez­nek. Létrehozták az Ifjú Zenebarátok Világzeneka­rát és Világkórusát. Ma­gyarországot 1965-ben vette fel tagjai közé. Erődítmény feltárása Millecentenáriumi készülődés ♦ jia.íWA.MWBfSW irniTiiPA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents