Kelet-Magyarország, 1995. augusztus (52. évfolyam, 179-205. szám)
1995-08-12 / 189. szám
1995. AUGUSZTUS 12., SZOMBAT gyelö szemek Magánnyomozók startja a jog porondján N emcsak a kikapós feleségeket, férjeket szeretnék szemmel tartatni megfelelő anyagiakkal is rendelkező honfitársaink, hogy a félrelépést dokumentálni tudják, de gyakran azt is jó tudni, milyen kondíciókkal rendelkeznek a leendő üzleti partnerek. A filmekben érdeklődéssel nézzük a magánnyomozók tevékenységét, akik törvényes és/vagy törvénytelen eszközökkel, de igyekeznek minden információt megszerezni megbízójuknak. Ilyenkor bátor, s nem ritkán nagy kockázatokat vállaló hősnek tűnnek a magánnyomozók, akik általában sikerrel teljesítik — viszontagságok és kalandok közepette — a megbízást. Hazánkban a törvény megszületett, de a végrehajtási utasítást még nem ismerik az érintettek, érdemes azért kissé körülnézni, hogyan vélekednek a magánnyomozásról, annak feltételrendszeréről. Annyi már az első beszélgetésekből nyilvánvalóvá vált, hogy az információs irodákhoz megyénkben elsősorban anyagi jellegű kérésekkel fordultak eddig az ügyfelek, akik nem véletlenül kíváncsiak leendő üzleti partnerük vagyoni helyzetére, adósuk jövedelmi viszonyaira, elsősorban tehát üzleti illetve céginformációk jelentették az eddigi munkát. — Nem lesz ez másként a jövőben sem, — jegyezte meg az egyik nyíregyházi cég vezetője, aki szerint az effajta munkához a szakmai alapot és tudást az egykori — immár nyugdíjba vonult — rendőrtisztek adhatják. A 87/1995-ös kormányrendelet, ami szeptember elsején lép hatályba, az egyéni valamint a társas vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenységre terjed ki. Ezek a tevékenységek csak személyre szóló rendőrhatósági igazolvány birtokában végezhetők, megfelelő képesítés birtokában. A követelmények — érthető okokból — szigorúak, nem kis feladatot jelent majd a tanfolyamok megszervezése és elvégzése, s nem kevés pénzbe kerül majd az érintetteknek. Csupán a vizsgák díja több tízezer forintra rúg, nem beszélve a 300 órás tanfolyam költségeiről. A magánnyomozók esetében szinte biztosnak látszik, hogy zömük egykori rendőrökből áll majd. — Véleményem szerint megyénként 1-2 magánnyomozói iroda működik majd hosszabb távon — értékelt az inkább inkognitóban maradni kívánó cégtulajdonos — elsősorban a megyeszékhelyen, esetleg vidéki kirendeltségeket fenntartva. Jónak tartom, hogy törvény szabályozza ezt a tevékenységet, bár vannak vitatható elemei is. Tudomásom szerint az Alkotmánybíróság elé kerül annak a cikkelynek tartalma, amelyik szerint az irodáknak nyilvántartást kell majd vezetni az ügyfelek adatait is rögzítve, s ezekbe a rendőrök betekinthetnek. (Ugyanez az ügyvédi praxisra nem vonatkozik.) Megítélésem szerint ez árt annak a bizalmi viszonynak, ami ki kell alakuljon a megbízó és a megbízott között. Annyi bizonyos — állítják a szakemberek — hogy a szabályozásra szükség van, még akkor is, ha a magánnyomozónak gyakorlatilag nincs több joga, mint az átlagembereknek. Legfeljebb hozzáértése, szakmai tapasztalata — s ideje a kutatómunkára. Nem kell ugyanis azt hinni, hogy itt van már a Kánaán, hiszen a filmbeli kollégákkal ellentétben nem lesz joga a magyar magánnyomozónak például arra, hogy lehallgató készülékeket vagy rejtett kamerát helyezzen el a megfigyelni kívánt személy lakásán vagy irodájában — be kell ugyanis tartani a törvényeket, s az említett dolgok törvénytelenek. — Mire lesz egyáltalán jogosítványa a magánynyomozói irodáknak? — Ha valakinek a tartózkodási helye nem ismert, de valamiért ki akarják deríteni, ha azt kell megvizsgálni, hogy mondjuk egy állattartásra vállalkozó személy rendelkezik-e a megfelelő feltételekkel, hozzáértéssel, ha arra kíváncsi a megbízó, hogy leendő ügyfele korrekt üzleti partner volt-e a korábbiakban, illetve életképes-e vállalkozása akkor az irodához fordulhatnak. De akkor is, ha örökségi, vagyoni ügyben kell adatokat beszerezni, vagy ha egyéb céginformációra van szükség. Persze attól sem zárkóznak majd el a magánnyomozók, ha személyi megfigyelést kell folytatni. — Kölcsönadtam hárommillió forintot, de nem adja vissza az illető. Kérem, tíz százalékért hajtsák be. Vállalják? — Ez nem ilyen egyszerű — hangzott a válasz — hiszen a törvényességre is figyelemmel kell lenni, a magánnyomozó, ha jogszerűen jár el, nem lehet verőlegény. Azt is tudni kell, uzsorakamatról volt-e szó, vagy tisztességes kölcsönszerződésről. Vannak módszerek, melyek alkalmazásával a tisztesség sem sérül, olykor az ésszerű meggyőzés is sikerre vezethet. Megnézzük az illető vagyoni helyzetét, hogy a nemakarás vagy a fizetésképtelenség húzódik meg a háttérben, mert ha a végrehajtás vagy a polgári per eredményt hozhat, akkor azt javasoljuk, de ha úgy sincs mit lefoglalni, akkor fölösleges idő és pénzpazarlás lenne folytatni az ügyet. Az esetek többségében sikerül kompromisszumos megoldást találni, így az ügyfél is elégedett, s az ellenfél sem ágál különösebben. — A törvény azért van, hogy betartsák — vélekedett egy másik iroda tulajdonosa, aki szintén kiterjeszti tevékenységét a magánnyomozásra. — Eddig — kis túlzással — a tarka kutya is kapott cég- alapítási engedélyt, örvendetes, hogy szakmaisághoz kötik ezentúl. Más kérdés persze, hogy az adott időhatáron belül meg lehet-e szerezni a szakképesítést, mert kissé rövidnek tűnik az idő. Persze nyilván előnyben lesznek azok az irodák, ahol könnyűszerrel alkalmaznak egykori rendőröket. De vitathatatlan: felértékelődik majd a szakemberek szerepe, s ez a minőségi munka javára billenti majd a mérleget. Aki jól dolgozik, az megmarad, a többi kihull a rostán. A törvény tehát megszületett, mondhatni: szabad a vásár. S miképp a puding próbája az evés, a magánnyomozóké az elvégzett munka lesz, immár törvényes keretek között. Vélhetően nem a magányos farkasok időszaka következik (mint gyakran a filmeken) inkább a csapatmunka kerül előtérbe. Hamarosan táblák sora jelzi majd a magánnyomozói irodák létét, érdemes lesz majd körülnézni, meddig, s miképp tudnak majd a felszínen maradni. Kováts Dénes Szűcs Róbert illusztrációi A KM VENDÉGE Európa irodalmi színpadán Tóth Kornélia Kétszeresen bizonyítania kellett mint elsőgenerációs értelmiséginek. Egyrészt a földműves család falun maradt tagjainak: még nem felejtett el kapálni, kaszálni, másrészt a tudományok megyei fellegvárának számító tanárképző főiskolán, valamint a tárca szakbizottságában: nem véletlenül doktorált, és vezeti az irodalom tanszéket a régió legnagyobb felsőoktatási intézményében. Pál György tanár úrral most egyfajta visszapillantásra vállalkozunk, keressük életének azokat a kulcsfontosságú eseményeit, amelyek meghatározták a pályafutását, alakították jellemét, formálták pedagógus- képző és tudományos tevékenységét. Alapító tagja a tanárképző főiskolának, több mint három évtizedet töltött a jövő pedagógusainak oktatásában. A földműves szülők a kétkezi munka becsületét, a föld szeretetét hagyták rá útravalóul. A hatgyermekes família húsz hold földön termelte meg a család kenyerét, de ez épp elég volt ahhoz, hogy apját kuláklistára tegyék és egyszer s mindenkorra elzárják a továbbtanulás útját az érdeklődő fiúcska elől. Egykori tanára, Toldi Manyika életre szóló könyvélménnyel ajándékozta meg, amikor kezébe adta Illyés Gyula: Puszták népe című szociográfiai munkáját. Noha a nagykállói Pál családnak soha nem kellett olyan nyomorúságos körülmények közt felnevelnie a gyermekeit, mint a cselédeknek, azért az osztálytársaihoz Harstánytanyára, Fischmanntanyára ellátogató fiú döbbenten tapasztalta a könyvben olvasottak hitelességét. Még egy okkal több, hogy tanulni akart mindenáron. Teljesen ismeretlen jótevő, egy pedagógus, — aki később igazgató az első munkahelyén — ajánlólevele segítette be a Kossuth gimnáziumba. A ragyogó érettségi után egyből felvették a debreceni egyetemre. Előbb az 5-ös iskolában, majd a Vasvári gimnáziumban tanított, s még huszonéves korában lehetőséget kapott az induló főiskola tantestületébe bekerülni. A saját jegyzetein és a szellemi szabadgyök- jein kívül a világon semmi nem állt rendelkezésre a főiskolá n. Koncepciókat fogalmaztak meg, saját kezűleg válogatták a könyv- p^l György tár alapjául szolgáló köteteket. A tanárképző főiskola igen hamar rangos szerepet töltött be a Szabolcs-Szatmár-Bereg művelődésében, százával indította útjára a pedagógusokat, akikből krónikus hiány mutatkozott a megyében. Szakmai rangot jelentett, hogy a legfelső irányító fórum, az irodalmi szakbizottság tagja lett. A TIT irodalmi szakosztályának elnöke, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Tagja és annak megyei elnöke, vándorgyűléseket, előadássorozatokat szervezett tavaly a határontúli magyar irodalomról. Részese volt az élet által ki- kényszerített változásoknak: a magyart először a népműveléssel, majd a könyvtár szakkal, a gyors-gépírással, később az idegen nyelvekkel párosították. Pál tanár úr a huszadik század magyar irodalmát választotta kutatási szakterületéül, s nem Szűcs Róbert felvétele véletlenül doktorált a fiatal Illyés világából. A puszták népe kitörölhetetlenül a leikébe vésődött... A kárpátaljai magyarság sorskérdéseivel, irodalmával akkor került közelebbi kapcsolatba, amikor két hónapig vendégtanárként oktatott az ungvári egyetemen. Kovács Vilmos, Bállá László, Fodó Sándor munkásságát, kulturális köntösbe öltöztetett, a magyarság megmaradásáért folytatott küzdelmét nyomon követhette. Később is gyakran publikált szakmai folyóiratokban a kárpátaljai irodalomról. Családja harmonikus háttérrel ajándékozta meg. Felesége szintén magyar-történelem szakos tanár, a 3-as iskolában tanít. Nagyobbik lányuk, Andrea a Kölcsey gimnáziumban állt katedrára, a kisebbik, Zsuzsa viszont pszichológus lett. A felvételin kijelentette: három bölcsész mellé kell egy pszichológus... Eredeti elképzelése szerint Pál György még egy évet tanítani szándékozott. Ám a főiskolán végrehajtott létszámcsökkentést látva, nem akarta, hogy fiatal kolléga kényszerüljön búcsúzni, ezért egy évvel hamarabb állt fel a székéből. Nyugdíjban a legsürgősebb tennivalójának a nagykállói református latin gimnázium történetének megírását tartja. Elkalandoztunk Wittenbergig, ahol kállói diákok tanultak. 1501-ben már említést tesznek az első oskolamesterről. A civilizált Európa színpadán vagyunk, ahol a paraszti származású értelmiségi kereste és találta meg a helyét... Napkelet • A KM hét végi melléklete ||gJ|g[||J^Bn!
