Kelet-Magyarország, 1995. július (52. évfolyam, 153-178. szám)

1995-07-04 / 155. szám

1995. július 4., kedd TUDOMÁNY, TECHNIKA Aranyérmes szabadalom Nyíregyházi siker a genfi világkiállításon • A forrasztópáka hiteles története Zentai Mihály Nyíregyháza — A rádiótech­nika fejlődése a múlt század utolsó éveitől rohamosan hó­dította meg a világot. Ebben az évben ünnepeljük a rádió­hírközlés világcentenáriumát, valamint a magyar rádiómű­sorszórás 70. évfordulóját. Az elektronika betört az élet minden területére. Az alkotó emberek fantáziája nem ismer határokat. E tudatosság adta lehetőségeket igyekszik ki­használni a kapcsolatteremtés, szórakoztatás és a mindennapi tevékenysége könnyítésére. Az elszomorító, hogy legtöbb­ször a hadiipar alkalmazza el­sőnek az újdonságokat, és nem a leghumánusabb célok érde­kében. Az ilyen kutatások és fejlesztések sok új megoldást eredményeznek. A megvalósí­tásukhoz természetesen kell egy-két igen fontos elem, így az „isteni szikra” és sok-sok pénz. Ha ez kitartással páro­sul, az eredmény nem marad el. Nyíregyházán már 1957- ben az első amatőr tv-adás megvalósításával példáját mu­tatta ennek Bíró László. A ko­rábbi Gelka szerviz vezetője fiatal, értelmes munkatársakat vett mindig maga mellé. Bo- ruzs Gábor, Tóth Attila és Molnár Ferenc is ezek körébe tartozik. Az értelmes emberek tevékenységük során nem csak néznek, hanem látnak is. A téma itt is mindig az utcán hever, csak észre kell venni őket és azokat meg kell valósí­tani. A ’70-es évek elején a szervi­zekben pillanatpákát nem volt szabad használni. Szabálysze­gők mindig voltak és lesznek is. Tóth Attila is ezek közé tar­tozott. Szerviz- és kísérletező tevékenysége során gyakran használta a kor új, divatos és energiatakarékos eszközét. Egyik alkalommal észrevette, hogy a deformálódott pákahe­gyen a forrasztóón mozog. Ujongva közölte ezt főnökével aki azonnal meglátta ennek a felismerésnek hasznosítható­ságát és nemes egyszerűséggel közölte, hogy ez szabadalmi Az elmés eszköz téma. Még azon a napon meg­fogalmazták a szabadalmi be­adványt. Tóth Attila egy korábbi ka­tonaismerősét, aki egy buda­pesti cég vezetője lett, bízta meg az eljárás lefolytatásával. Két év elteltével nem történt előrelépés, ezért a leírást visszakérte. Ezt követően éve­kig nála porosodott. 1979-ben emigrált Ausztriába, és ott nyújtotta be a leírást felisme­réséről. A szabadalmat elfo­gadták és bejegyzését követő­en az USA is elismerte. Mivel száz éve nem volt olyan oszt­rák szabadalom, amit az Ame­rikai Egyesült Államok is elis­mert volna, a kormány az azonnali állampolgárság meg­adásával honorálta ezt a sikert. A szabadalom tárgyát a pá­kahegy hurok alakú kialakítá­sa képezte. 1988-ban hazaláto­gatott Nyíregyházára. Első lé­pése volt, hogy főnökét meg­keresse. Elmesélte Bíró Lász­lónak a történetet, aki javasol­ta, hogy nagyfrekvenciás árammal kellene a pákahegy fűtését megoldani, ezáltal köny- nyebb, jobban használható lenne a szerszám. Kezdetben egyedül kísérle­tezett, de lehetőségei miatt nem ért el eredményt. Egy ma­gyar kutatócsoportot kért fel az ötlet kivitelezésére, akik egy speciális, akkor Cocom listán szereplő ferritvasat kér­Archív felvétel tek a megva- lósításhoz. Ezt sikerült megszerez­nie, de a várt eredményt nem érték el vele. A kuta­tók ekkor egy szintén em­bargó alá tar­tozó integrált áramkör be­szerzésére kérték. Ezt a feladatot már nem tudta tel­jesíteni. Új­bóli nyíregy­házi látoga­tásán részle­tesen beszá­molt volt fő­nökének a fejlemények­ről. Bíró László a tőle megszokott egyszerűséggel és határozottsággal közölte vele, hogy „két hét alatt megol­dom”. Ha nem is ekkora, de egy hónap múlva elkészült az un. deszkamodell. Ekkor már 1990-et írtunk, bizony sok év telt el az ötlet felismerésétől a megvalósításáig. Újabb nehézségként a sza­badalmaztatása jelentkezett. Sikerült találniuk mecénást, akinek segítségével Ausztriá­ban közösen jegyeztették be az újabb szabadalmat. Ehhez já­rult hozzá korábbi munkatár­suk Molnár Ferenc. A készter­mék előállítása és forgalmazá­sa további komoly anyagi erőpróbát jelentett számukra. Ezt három újabb szponzor be­vonásával oldották meg és lét­rehozták a LOTEX Kft.-t. így készült el az első sorozat, mel­lyel kijutottak Svájcba a Sza­badalmi Világkiállításra. Az 1995. március 29-től áp­rilis 9-ig Genfben rendezett fórumon a világ 40 országából jött kiállítók mutatták be a nagyközönség előtt technikai újdonságaikat. Piciny standjuk a nemzeti színű zászlóval és a szabadalom bemutatásával sok érdeklődőt vonzott. A ne­ves szakemberekből álló zsűri a sok újdonság közül a pilla­natforrasztópákákat és megal­kotóit a kiállítás aranyérmével jutalmazta. A három szabada­lom felhasználásával elkészí­tett szerszámot a nyíregyházi gyártóüzemükben állítják elő. Ezek után a kudarcok és sike­rek után a termék piaci beve­zetése jelenti az újabb felada­tot az alkotó kollektívának. Többször használható New-York (MTI-Press) — Újra megkezdi repülé­sét a Delta-Clipper DC-X, egy 12 méter hosszú kísér­leti rakéta, amely minden fellövése után függőlege­sen landol négy kitolható lábára. A DC-X kicsinyí­tett modellje egy újrafel­használható jövendő raké­tának, amellyel az űrhajó­zás költségeit akarják csökkenteni. 25 ország — közös műholdas műsor Belgrád (MTI) — Közép-Eu- rópa 25 állama megegyezett abban, hogy közös műholdas tévécsatornát hoznak létre a térségbeli nemzetek közötti kulturális és gazdasági együtt­működés serkentésére — je­lentette be Belgrádban Milan Atanaskovic, az ART televzió főszerkesztője. Atanaskovic szerint a 25 or­szág a június 20-a és 22-e kö­zött Budapesten rendezett „Szervezett Babilon” alapító konferencián döntött arról, hogy megalakul az Alfa nem­zetközi együttműködési ala­pítvány. „Az Alfa többnyelvű műholdas adás lesz, s a műso­rok elsősorban a kultúrára és a gazdaságra összpontosítanak majd” — mondta Atanasko­vic, majd hozzátette: a hírmű­sorok tárgyilagosak és politi­kailag semlegesek lesznek. A tervek szerint az Alfa 1996 végén indítaná be kísér­leti adásait, s 1997-ben kez­dődne meg a rendszeres sugár­zás. „A csatornán rengeteg fil­met vetítenek majd, s az erede­ti nyelven sugárzott műveket feliratozzák majd” — mondta az Alfát bemutató sajtóérte­kezleten Djordje Milojevic. Az alapítók becslései szerint az első időszakban 5 millió dollár kell az adás beindításá­ra, míg a terv teljes megvalósí­tása 100 millió dollárba kerül. A budapesti konferencián részt vevő jugoszláv küldött­ség tagjai azt is kiemelték, hogy a tanácskozás volt az el­ső olyan nemzetközi fórum, amelyen a horvát küldöttség nem kifogásolta a jugoszláv delegáció jelenlétét. Kelet'Magyarország 7 Atlanti s-Mir- űrrandevú Rácz Péter Washington (MTI) — Mint rövid hírekben már beszámoltunk róla: az eredeti terveknek megfe­lelően csütörtökön sikere­sen összekapcsolódott az Atlantis amerikai űrrepü­lőgép az orosz Mir űrállo­más. Legutoljára húsz év­vel ezelőtt került sor ha­sonló űrrandevúra az Apolló-Szojuz-program keretében. A száztonnás Atlantis ma egy hete indult útnak, hogy üldözőbe vegye a kozmosz­ban száguldó, százhúsz ton­nát nyomó Mirt. A start óta fokozatosan csökkent a tá­volság a két objektum kö­zött, olyannyira, hogy csü­törtök hajnalra már csak hetven kilométer választot­ta el az Atlantist a Mirtől. Az amerikai űrrepülőgép délre már hatvan méterre cserkészte be az űrállomást, várva a földi irányítóköz­pontok végső utasítását az összekapcsolódási művelet megkezdésére. A dokkolás végül is pon­tosan a tervek szerint, prob­lémamentesen zajlott le nagyjából Közép-Ázsia fö­lött, az orosz-mongol határ térségében. Több mint óránkénti huszonötezer ki­lométeres sebességgel szá- guldva a világűrben az At­lantis szinte centiméterről centiméterre közelítette meg a Mirt. Ezért Robert „Hoot” Gibson, az űrrepü­lőgép parancsnoka „nyolc­dimenziós manővernek” nevezte a rendkívüli odafi­gyelést és összpontosítást igénylő műveletet. A ma­nőver kényességére jellem­ző, hogy műveleti hibahatár nem lehetett több két fok­nál, nagyobb hat centimé­ternél és hosszabb két perc­nél. ' Az összekapcsolódás után még húsz perc kellett, hogy véglegesen rögzítsék a csa­pokat. A houstoni központ a dokkolást követően kö­zölte, hogy a légnyomás-ki­egyenlítés mintegy másfél órát vesz igénybe, és azután megtörténhet a történelmi jelentőségű kézfogás az At­lantis és a Mir személyzete között. A két űrlétesítmény együttrepülését mintegy öt napra tervezték. Ezalatt a váltás is lezajlott a Miren. A stafétabotot Anatolij Szolovjev és Nyikolaj Bu­darin vette át az eddigi há­romfőnyi személyzettől, köztük Norman Thagardtól, aki június hatodikén, nyolc­vanöt napos űrbéli tartóz­kodás után beállította az amerikai rekordot. Az összekapcsolódással megkezdődött az a nagy­szabású amerikai-orosz vállalkozás, amelynek ke­retében az Atlantis-Mir- randevút még további hat közös repülés követi az A Mir és az Atlantis az összekapcsolódás pilla­natában Alpha nevű nemzetközi űr­bázis felépítésének előké­születeként. A hatvanmilli- árd dolláros program kere­tében létrehozandó, négy­száz tonna súlyú kutató űr­állomást a tervek szerint 2002-ben adnák át. Nagy nemzetközi vissz­hangja volt az űrrandevú­nak. Butrosz Gáli ENSZ- főtitkár a „nemzetközi együttműködés új korsza­kaként” méltatta az Atlantis amerikai űrrepülőgép és a Mir orosz űrállomás össze­kapcsolódását. — Ez a si­ker nemcsak két lenyűgöző technológia ötvözését bizo­nyítja, hanem azt is, hogy a két nemzet milyen nagy tá­volságot tett meg a kölcsö­nös megértés és bizalom te­rén — hangsúlyozta Gáli. A Mir legénységének amerikai tagja szombaton amerikai televízióknak adott nyilatkozatában el­mondta, hogy az űrrepülés ideje alatt veszített vala­mennyit súlyából, de meg­fogadta az orosz kozmona­uták tanácsait, akik sokkal tapasztaltabbak a tartós re­püléseket illetően, mint az amerikaiak. Thagard napi 4 óra testedzést végzett. A Mir és a csütörtökön hozzákapcsolódott ameri­kai űrsikló legénysége az elmúlt napokban sikeres szilárdsági próbákat vég­zett a két összekapcsolt űr­járművel, s megállapítot­ták, hogy az együttesen 220 tonnát nyomó szerkezet jól bírja a rázkódást, a lökése­ket. Kipróbálták az Atlantis hajtóművének gyújtását is. Charles Precourt (balra) amerikai, és Gennagyij Strekalov orosz kozmonauta tapasztalatcseréje az űrállomáson AP-felvételek 23E SALON INTERNATIONAL DES INVENTIONS GÉNÉVÉ 1995 A kitüntető oklevél Nagyfrekvenciás gyors ki- és beforrasztőpáka károsítja a fóliát. Egy tobblá- bu alkatrészt. IC-t‘ néhány sec. akti kilörraszthat. A szerszám túlmeiegedés ellen thermostop automatikávai védett. Karbantartási ígúnyé; csak a fej időnkénti tisztítása. A fej élettartama átlagos szervtzhasználaf esetén har­cai0 nagyon egyszerű. A másodpereccel akár zsebre is tehető. , * i ■ ' :■ -s vsíi'Jí, •. . % ■ .y.-gj könnyebb gyaMormsztó- pisztoly: súlya mindössze 0,27 kg, 6-8 sec. alatt üzem­kész. Az ónt az alkatrész lá­bairól akár függőlegesen tél- fele is képes szállítani a gyűjtőréazbe. így lehetővé válik az alkalrész gyors, sé­rülésmentes kiemelése. A ki­forrasztáshoz nem kell segé­deszközöket használnia, pl onszívét stb. az ont gyalü- kém távolítja el a panelról. Szakszerűen dolgozhat, nem Nem kel! trafót hasznaim, a készülék 220 V-os hálózati feszültségről működik és tel­jesítménye 50 W. A tejen megjelenő igen alacsony, feszültségű nagy­frekvenciás áram a készülé­kekben levő áramköröket semmilyen formában nem károsítja, statikus töltések som alakulhatnak ki. A szá­rak az esetleg mégis felmerü­lő igény esetén elektromosan földelhetők. A víláeon a les-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents