Kelet-Magyarország, 1995. július (52. évfolyam, 153-178. szám)

1995-07-11 / 161. szám

1995.július II.. kedd KULTÚRA Zenei napok Nyírbátor (KM) — Szom­baton este megszólalnak a fanfárok, megkezdődik a XXIX. Nyírbátori Zenei Fesztivál. Július 15. és 30. között tehát ismét megren­dezik a történelmi városban a zenei napokat. A nyitó hangversenyt a református templomban tartják, ahol a Miskolci Szimfonikus Zenekar, a Debreceni Kodály Zoltán Kórus, valamint Daróczi Tamás énekművész lép fel. Vezényel Kovács László. A műsorban elhangzik Orbán György Missa Quarta című műve, Mahler Adagietto részlete és Kodály Psalmus Hungaricus című szerze­ménye. A nyírbátori minorita templomban július 19-én és 22-én lesz hangverseny. A zárókoncertet a zenei napo­kon fellépő művészekből alakuló, alkalmi nagyzene­kar részvételével július 30- án tartják a műemlék temp­lomban. A hagyományok­nak megfelelően, az idén is lesz zenei rendezvény a Nyírbátor környéki telepü­lések református, római és görög katolikus templomai­ban, így július 17-én Nyír- mihálydiban, 21-én Nagy- kállóban, 23-án Hodászon és Nyírbélteken, 29-én pe­dig Vállajon. A zenei napok történetében először, a ha­táron túl, a romániai Nagy­károlyban is rendeznek koncertet, július 28-án. A rendezvénysorozat ide­jén zenei tábort szerveznek a fiatal zenészeknek, akik neves szakemberek irányí­tásával készülhetnek majd a hangversenyekre. A tábor­ba 150 tehetséges, ifjú ze­nészt várnak. Az idén is megrendezik a Weiner Leó Nemzetközi Hangszeres Versenyt. Mandala Nyár '95 Nyíregyháza (KM - B. I.) — Gazdag program várja júliusban a nyíregyházi sza­badtéri színpadon a köny- nyebb műfajok kedvelőit. Pénteken, július 14-én a Krétarajzok a képzelt ri­portból és egy amerikai popfesztivál című muzikel- lel folytatódik a Mandala Nyár ’95 rendezvénysoro­zata. Ezután, július 21-én a Kőműves Kelemen, 22-én a Légy jó mindhalálig és 23- án pedig a Kolumbusz az őrült spanyol című zenés darabok kerülnek színre. Az idén sem marad el a budapesti Madách Színház társulatának a vendégjáté­ka. A pestiek a ’95-ös évad egyik szuperprodukcióját hozzák el Nyíregyházára július 26-29. között négy előadásban. (Esőnap július 30.). A darabban olyan ne­ves sztárok működnek köz­re, mint Sáfár Mónika, Sas- vári Sándor, Vikidál Gyula, Juhász Jácint, Kautzky Ar­mand és Szerednyei Béla. A nagysikerű muzikel Jézus történetét az anya oldaláról mutatja be János apostol el­mesélésében. Az egyik be­mutatót az Ifjúsági Európa Bajnokság résztvevői is megtekintik. Ezekben a na­pokban, az IEB kulturális kísérő rendezvényeiként, a Manadal Nyár a Kossuth téren különböző progra­mokkal kedveskedik a ven­dégeknek. A Madách Színház egyébként egy fergeteges produkcióval, a világ szín­padain nagy sikerrel ját­szott Apácák muzikel-víg- játékkal tájol majd a sza­badtérin augusztus köze­pén. A dalszínház is javá­ban próbál, augusztus 4-én tartja a Doktor Herz című muzikel premierjét. A New Buda... ...című színjáték látható legközelebb — július 21-23. között — a kisvár- dai Várszínházi Esték nyári sorozatában. A bemutató érdekessége, hogy az elő­adást a Határon Túli Ma­gyar Színházak Fesztivál­ján részt vett társulatok kö­zös produkciójaként viszik színre. (KM) Bukovina... ...és a Gyimes vadregényes tájain járt a közelmúltban a Magyar Kodály társaság megyei tagcsoportja. A kö­zel egyhetes úton több, mint ötvenen vettek részt. (KM) Magyar nyelvű... ...könyveket gyűjtenek a nagyhalászi polgármesteri hivatalban. A könyveket a romániai Sarmaság számá­ra gyűjtik. Bárkinek az ado­mányát elfogadják. (KM) Újra lesz... ...mozi Rakamazon augusz­tustól. Az előadásokat a he­lyi művelődési ház vetíti 18 és 20 órától. A gyermekek ifjúsági bérletet is válthat­nak. (KM) Zárva lesz... ...a nyíregyházi Váci Mi­hály Művelődési Központ július 24. és augusztus 6. között. (KM) A Tisza és a Bodrog torkolatát örökítette meg Krutilla József művésztanár egyik legújabb grafikáján KM-reprodukció Festőpalánták a vízesésnél Ideális környezettel fogadja Hejce az alkotókedvű szabolcsi diákokat, művészeket Munka közben az alkotótelepen A szerző felvétele Bodnár István Hejce (KM) — Régi paraszt­ház faragott kerítéssel, híd és zuhogó vízesés, égbenyúló hegyek. Mindez metszete­ken, festményeken. A képek érdekessége, hogy szabolcsi általános iskolások festették, és a hejcei művelődési ház­ban vannak kiállítva. Ötödik alkalommal rendezték meg az idén Hejcén az alkotó­tábort. A választás nem volt véletlen, sőt, szerencsésnek te­kinthető, hiszen a gyönyörű zempléni falucska valóban ideáiisan szép hely festők szá­mára. Amerre a szem ellát, hegykoszorú, a völgyben sza­ladó patakok, árnyas ligetek, és egyszerű, de szép házacs­kák a régi településeken. A táborban Pék Katalin, a nyíregyházi városmajori mű­velődési ház népművelője fo­gad, vidám gyerekek társa­ságában. Ez az első csoport, főleg nyíregyházi és nyírbátori gyerekekkel találkozunk. Már egy hete itt vannak, és sokat dolgoztak. Ennek eredménye a tárlat, amelyen legalább száz kép látható. Néhányat mi is szívesen elfogadnánk. Feltűnő a műfaji változatosság. Som­fainé Dávid Judit tanárnőtől megtudom, hogy a cél a műfa­ji változatosság. Legutóbb ép­pen a linómetszés rejtelmeit tanulgatták a gyerekek. Szuhi Rita és Dorogi Szabolcs rög­tön elénk is rak néhány pro­dukciót, haza is visznek majd belőlük, lesz mivel dicsekedni otthon. A kiállítás közepén egy furcsa mű, olyan kétmé­teres állatfigura, amely közös alkotás lehet, mindenki ra­gasztott rá valamit. Jó móká­nak bizonyult az elkészítése, és amellett nem is rossz mun­ka. Persze a festés, rajzolás mel­lett jut idő szórakozásra, ki­rándulásra is. A közeli Ger- gely-hegyet is megmászták a gyerekek a tanárnő társaságá­ban. Élményekben gazdag ki­rándulás lehetett, hiszen a hegy több, mint 700 méter. Meglehet, hogy néhol lett egy kis izomláz, de mindenki azt mondja: megérte. Sajnos hamarosan véget ér a tábor, a gyerekek haza készü­lődnek. A kisdiákokat közép- iskolások váltják fel, majd fő­iskolások jönnek, az utolsó turnusban pedig képzőművé­szek veszik birtokba ezt a szép zempléni falut. Tapasztaltuk: a helybéliek szívesen fogadják őket. A színészt a színház gyúrja A szakma szinte minden területén kipróbálta sokoldalúságát, tehetségét Budapest (MTI) — Új szere­pek, sikeres előadások ürü­gyén természetes, ha a szí­nész nemcsak a színpadon tárulkozik ki a közönség előtt. Mi azonban most más okból, születésnapja alkalmából ke­restük fel Szabó Gyulát, a Thália Színház művészét. Amikor meghallotta, hogy mi­ért keressük, mintegy hango­san gondolkodva azt mondta: „Hogy elröppent az idő! Már 65 esztendős vagyok.” Egyéb­iránt nyugodt szívvel mond­hatná magát akár ötvennek is, mert csak a haja ezüstös, az ar­cán egyetlen barázda sem árul­kodik az évek múlásáról. O Milyen volt a hajdani kunszentmártoni fiúcska gyer­mekkora? — Igazán boldog. Egyszerű család volt a miénk, én voltam a kilencedik, s egyben legki­sebb gyermeke szüleimnek. Édesanyám, Susányi Anna őrizte a családi fészket. Mér­hetetlen sok szeretetet kaptam a családomtól. Kölcsey Mizser Lajos Nyíregyháza — A nevezetes Mándy család tagjai közül Péter vitte legtöbbre, életét, tevékenységét jól ismerjük. Mivel az egyik fiát is így hív­ták, a 40-es évektől kitette neve elé az id. jelzőt. 1784- ben született Mikolán. Nyolcéves korában került a pataki kollégiumba, ahol töb­bek között Fáy Andrással szívta magába az ismereteket nyolc éven át. A következő ál­lomás Pozsony volt, ahol né­metül, franciául és olaszul ta­nult. Az iskolai szünet alatt or­szággyűlési írnok is volt. Majd visszatért Patakra és a hírne­ves kövy professzornál jogot tanult. Hazatérve kezdett részt venni Szatmár megye közéle­tében. Lassan, de biztosan emelke­dett a hivatali létrán, kezdve a másodjegy zőségtől a főszol- gabíróságon át egészen az első alispáni székig. Közben meg­nősült, családi gondjai is meg­nőttek, hiszen tizenhárom O Abban a nehéz világban a szülei nyilván kenyérkere­sőnek, s nem színésznek szán­ták. — Bizony, nem erre a pá­lyára készültem. Apám szavá­ra gépipari szakmát tanultam. Csakhogy az igazi rajongás a zene felé vitt. Zongorázni sze­rettem volna. Édesapám azt ta­nácsolta, hogy válasszam in­kább a hegedűt, mondván, hogy e hangszernek lelke van. Azonkívül bármikor a kezem­be vehetem, ha játszani támad rajta kedvem.,így aztán hege­dülni tanultam. Nagyon komo­lyan vettem, naponta 6-8 órát gyakoroltam. □ Ezek után hogyan lett mégis színész? — Véletlenül. Két baráto­mat kísértem el a felvételi vizsgára. Ha már ott voltam, én is beadtam a jelentkezési lapomat, de legalulra tettem, hogy ne kerüljön rám a sor. Időközben megfordították a lapokat, s az enyém a tetejére került. Ekkor már kénytelen voltam elszavalni egy verset. Hamarjában Ady Endre Zsóka gyermekéről kellett gondos­kodnia. Mint gazdálkodó kö­zépnemes, mikolai, szárazber­ki és csekei birtokait modem gazdászati elvek szerint vezet­te, sőt gyarapította is oly­annyira, hogy öröklött birtokát megtízszerezte. Jobbágyháza­kat építtetett pl. Mikolán és Mándon. Sőt, Mikolán még könyvtárat is alapított. Szí­vesen adakozott nemes célok­ra. Jövedelméhez viszonyítva jelentős összegeket adomá­nyozott a Magyar Tudomá­nyos Akadémia, a Magyar Nemzeti Múzeum, a pataki, a debreceni stb. iskolák javára. Kölcsey Ferencnek nemcsak barátja, harcostársa, hanem másodunokatestvére is volt. Levelezett Kazinczy Ferenccel is. Erre Mándy nagyon büszke volt, hiszen ezt írja a „szent öreg”-nek: ,,...a’ Tekintetes Ur intésit parancsolat gyanánt ve­szem életem fogytáig”. Ez 1873-ban, 89 éves korában Szatmáron következett be. Munkássága szerteágazó. A gazdasággal foglalkozó cikkei (Buza-üszögról, Curialis zsel­búcsúzója című költeményét mondtam, s legnagyobb meg­lepetésemre fölvettek. Csodá­latos évek következtek a főis­kolán. Együtt végeztem példá­ul Dómján Edittel, Avar Ist­vánnal, Káló Flóriánnal. ü Melyik szerepe volt a leg­emlékezetesebb? — A pályám során sok jó szerepet eljátszhattam. Majd minden szerepem egy-egy kedves emlék. A főiskolától búcsúzó vizsgaelőadásunk ma is él emlékezetemben. Shakes­peare Vízkereszt vagy amit akartok című darabját játszot­tuk, fantasztikus sikerrel. Vagy az első szerepem az Ifjú­sági Színházban, ahol a Pál ut­cai fiúk-ban Boka Jánost ala­kítottam. Q A szakma szinte minden területén kipróbálta magát. Filmekben és tv-játekokban szerepelt. Azok közé a színé­szek közé tartozik, akiktől öröm versel hallgatni. A szink­ronban, rádiójátékokban úgy­szintén állandó a jelenléte — hangját százezrek csodál­ják. Elsősorban film- vagy lérek, Néhány szó a haszonju­hászat érdekében) tudomá­nyos folyóiratokban jelentek meg. Kiadatlan még a nyíregyhá­zi levéltárban található A kép­viseleti Korteskedések iránti nézetek című röpirata. Szat­máron (ahogy ő írta: Szatmári) adták ki A magyar nyelv ere­dete; javaslat arról: mikép le­hetne a magyar írást könnyíte­ni, s egyszerűsíteni című könyvét. E hosszú címben az is benne van, hogy Mándy a magyar helyesírás korszerűsí­tése mellett tört lándzsát. Azt szerette volna megvalósítani, hogy a két betűvel jelölt más­salhangzókat miként lehetne egyetlen betűvel helyettesíte­ni. Gyűjtötte a ritkább és újab­ban előforduló szavakat, kife­jezéseket az akadémiai nagy­szótár részére: összesen 402 küldeményt juttatott el az Akadémiához. Ebbéli tényke­dését így indokolja a tudós tes­tületnek írt egyik levelében: „...parányi tehetségemet a Ha­za, s különösen édes anyai nyelvünk gyarapítására szen­színpadi színésznek tartja ma­gát? — Mint valószínűleg min­den színészhez, hozzám is a színpad áll legközelebb. Hi­szem, hogy a színészt a szín­ház gyúrja, faragja nemeseb­bé. Nem emlékszem olyan szerepre, amit visszaadtam volna. „Mindenevő” voltam és va­gyok, mert a színész minden megoldott feladattal egyre több lesz. Ü Szabad idejében — már ha van — mit csinál szívesen? — Megnézem azokat a fil­meket, amelyeket eddig még nem volt időm megnézni. El­olvasom azokat a könyveket, amelyeket még nem volt időm elolvasni. Azonkívül olykor­olykor élvezem az édes sem­mittevést. O Mit szeretne kapni legin­kább születésnapjára? — Egészséget. Hogy minél tovább lehessek a családom­mal és nevelhessem a gyerme­keimet, a hat és fél éves Zsófit és a négy esztendős ifjú Szabó Gyulát. telni, s mit bírok? annyit fogy- tig lendíteni önkéntes köteles­ségemnek esmérendem.” Az „önkéntes kötelesség”-et bizo­nyítja az is, hogy a telekköny­vekből kigyűjtötte egész Szat­már megye földrajzi neveit. Majd amikor 1864-ben Pesty Frigyes kezdeményezésére or­szágos gyűjtés indult, Mándy kiegészítette eddigi munkáját, és egy kötetre való anyagot küldött az Akadémiának (talán ez is megjelenik egyszer). Mint fordítót is számon tart­juk. Immanuel Kant Pedagógi­áját, valamint Heinrich von Kleist Tavasz című versét ül­tette át nyelvünkre. A kortár­sak leveleiből tudjuk, hogy verselgetett is, ám költemé­nyeit soha nem adta ki. Úgy látszik, kellő önkritikával élt, hiszen abban a korban Berzse­nyi Dániellel, Kölcsey Ferenc­cel, Vörösmarty Mihállyal (ne is soroljam tovább!) remény­telen lett volna versenyre kel­ni. Talán előbukkan előbb- utóbb néhány verse, amelyek­ből meg tudnánk ítélni, hogy ebbéli tevékenysége milyen szintű is volt. Ferenc harcostársa volt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents