Kelet-Magyarország, 1995. július (52. évfolyam, 153-178. szám)

1995-07-11 / 161. szám

1995. július 11kedd . GAZDASÁG Holland, francia, svájci, német és olasz cégek a bérmunka megrendelői a Fehérgyarmati Számos- menti Ruhaipari Szövetke­zetnek. A budapesti Skála Metrónak és egy miskolci cégnek is dolgozik a szö­vetkezet. A bő megrende­lés miatt a fehérgyarmati­ak alvállalkozásba adtak ki több munkát megyénk né­hány szövetkezetének. A mennyiségi munka növekedésének ellenére idén is kifogástalan minő­ségben termel a szövetke­zet, hogy megtartsa a hagyományos és megbízható megrendelőit Nábrádi Lajos felvétele Forintosított légrugóspirál A Taurus Pálma Kft. a megnövekedett gyártást a képződő nyereségből finanszírozza Nyíregyháza (KM - M. Cs.) — A kontinens harmadik legnagyobb légrugógyára­ként jegyzik a Taurus Pálma Kft. nyíregyházi gyárát. Eu­rópában 1,2-1,4 millió légru­gót állítanak elő, ebből a nyíregyházi gyár 140 ezret készít. A légrugósítás Euró­pában a legnagyobb,ennek a technológiának a félhaszná­lása most kezdődik a többi földrészen, így Dél-Ameri- kában, Távol-Kelet és Auszt­ráliában, nyilatkozta Len­gyel Lajos, a kft. ügyvezető igazgatója. — Az elmúlt években légru­gógyártás éppen a járműipar recessziója miatt stagnált — kezdi a beszélgetést az ügyve­zető igazgató —, a fellendülés tavaly év végétől érződik, de ez kifejezetten Nyugat-Euró- pára és Amerikára vonatkozik. Mindez azt is jelenti, hogy a járműipari alkatrészek iránt a kereslet megnőtt, ami magával hozta az alapanyagárak emel­kedését is. Ugyanakkor a ha­zai piacon igen nehéz eladni, hiszen az Ikarus továbbra is „betegeskedik”, Keleten nincs fizetőképes kereslet, a nyugati piacokat pedig már felszabdal­ták, a konkurensek közül elég ha csak a Continental vagy a Pirelli nevét említem, velük kell árban és minőségben ver­senyeznünk. — Az az igazság, a jármű­ipari cégek egy új piaci sze­replőt csak akkor fogadnak el, ha a korábbi beszállítójukkal azonos minőségben, viszont legalább 20 százalékkal ol­csóbb áron szállít. Ebben a pi­aci körben a felhasználókat csak az árnyereség motiválja, a minőség ugyanis körülbelül egyforma. Két évvel ezelőtt, 1993 de­cemberében ISO 9002-es mi­nőségbiztosítási tanúsítványt szerzett a cég, amelyet a TÜV Hannover adott ki. Mindez feljogosította kft.-t arra, hogy több elsőszerelő céget keres­sen meg üzleti ajánlatával, így például az Ivecot, a Neoplant. Ezeknek a nyugat-európai cé­geknek egy része autóbusz-, másik része tengely- illetve haszonjárműgyártó. A partne­rek és a leendő vásárlók a nyíregyházi gyárban tartottak auditokat, ahol ellenőriztek technológiát, a technológia dokumentálását, a minőség- vizsgálatokat és a technológiai folyamat állandóságát. Ebben az évben a külföldi vevők 4 auditot tartottak Nyíregyhá­zán, amelyek 100 százalékban pozitívak voltak, így sikerült bővíteni az üzleti partnereik számát, ezek közé tartozik pél­dául a Brazil Mercedes. Utób­bi azért is fontos, mert azokon a földrészeken, ahol most kez­dik bevezetni a légrugókat, még nincs felosztva a piac, ezért kezdett intenzív marke­ting munkát a Pálma Dél- Amerikában. A légrugó gyártás a Taurus Pálma Kft. árbevételének több mint 50 százalékát adja, a töb­bit a járműipari harmonika, légágy, gumilemezek és kom­penzátorok gyártása hozza. Az említett termékek 55 százalé­kát az elmúlt évben közvetle­nül a felhasználóknak expor­tálta a kft., emellett számos olyan belföldi vevő is akad, amely külföldre adja tovább a Pálma termékeit. A járműipari fellendüléssel párhuzamosan a tavalyihoz képest 28 százalé­kos árbevétel növekedést ter­vez a kft., ugyanakkor a bel­földi értékesítés mintegy 10 százalékkal esik vissza. Az ár­bevétel-emelkedés a dolgozók bérén is érződik, hiszen a cég­nél 1991-ben az átlagbér alig haladta meg a 200 ezer forin­tot, tavaly már 455 ezer volt, idén mindezt 530 ezer forintra akarják emelni. — Az igények annyira meg­nőttek, hogy a legnagyobb gondot a gyártás finanszírozá­sa jelenti — folytatta Lengyel Lajos. — A felhasználó első szerelők ugyanis biztos piacot jelentenek, viszont a fizetési határidő a kiszállítástól számí­tott 90-120 nap. A pontosság is számít, ha nem küldjük ki időre a megrendelt terméke­ket, akkor szerződés szerint igen kemény büntetést kell fi­zetni. A forgótőke egy részét az a nyereség adja, amelyet a cég idén az első öt hónapban megtermelt, ennek összege kb. 50 millió forint. Arra még nem szorultunk rá, hogy az export finanszírozási hitelt igénybe vegyük, de ha ennyire megnö­vekszik a forgalom, akkor rá­kényszerülünk. Ehhez azt is fi­gyelembe kell venni, ha az olasz vevő 120 napra fizet, ak­korra a forint közel 10 százalé­kot inflálódik, de ha ugyanazt a pénzt a bankba tennénk, ak­kor 10-12 százalék kamatot kapnánk érte. — Tervezzük az árbevétel növekedéssel együtt, hogy a beszállítóktól is hosszabb fize­tési határidőt kérünk, a képző­dő nyereséggel is növeljük a forgótőkét, így egész évben meg tudjuk oldani a gyártás fi­nanszírozását. — Ez a spirál felfelé menő, mennél többet értékesítünk, annál nagyobb nyereséget ho­zunk létre, annál több a kész­letszint, a forgótőkeigény is. Viszont a termelés bővülésé­vel az egy termékre jutó általá­nos költség egyre csökken, így emelkedik a nyereségünk is. Nem véletlen az, hogy a gumi- és járműiparban a monopóliu­mok és a nagyobb cégek rentá- bilisabbak és olcsóbban tudják értékesíteni a termékeiket, mint a kisebbek, mert az egy termékre jutó általános költség sokkal kisebb. Egy bizonyos szintig a termék visel általános költséget, utána viszont ez a rész nyereséggé alakul át. Mindez számunkra is kedve­ző. Almatermés: negatív csúcs A fagykárt szenvedett fák kevés gyümölcsöt hoznak Gyorshírek Az elmúlt... ...évhez viszonyítva tízszá­zalékkal kevesebb vendég érkezett a Panoráma Ho­tels Rt. siófoki szállodáiba. Az ukrán... ...parlament első olvasat­ban elfogadta a természe­tes személyek jövedelem- és vagyonbevallási kötele­zettségét előíró törvényt. Brazíliában... ...felgyorsítják a privatizá­lást, és magánkézbe adják a távközlést és az olajipar egy részét is. (MTI) Oroszországnak... ...nem sikerült végső meg­állapodásra jutni a neki hi­telező kereskedelmi ban­kokkal a volt Szovjetunió adósságának átütemezésé­ről. (MTI) Országszerte... ...jónak ítélik a szakembe­rek a különféle zöldségek terméskilátásait. (MTI) Újfehértó (KM - Ny. Zs.) — Negatív csúcsoktól tartanak a szakemberek, amikor az 1995- ös almatermés becslésére vál­lalkoznak. A közelmúlt ültet­vényszemléi alapján az ország idei almatermését mintegy 450-500 ezer tonnára prog­nosztizálják, a legnagyobb ter­mővidéki pozícióját őrző me­gyénkben és körzetében pedig 240 ezer tonna almára számí­tanak a kertészek — foglalja össze a szakemberek vélemé­nyét az Almatermesztők Szö­vetségének lapjában, a Friutin- foban Kovács Lajos, az Alma Terméktanács információs menedzsere. A rendkívül alacsony termé­sért leginkább az ültetvénye­ket zöldbimbós (az ország dé­lebbi részein pirosbimbós) ál­lapotban érő fagyhatás okol­ható. A fagykár mértékét to­vább növelte a gyümölcsfák gyenge kondíciója, ez viszont az elmúlt évek elégtelen nö­vényvédelmi munkáinak, el­maradt tápanyagutánpótlásá­nak a következménye. A vár­hatóan igen gyenge termés mindezen tényezők együttes hatásának következménye. Az ágazat jövedelmezőségét ebben az évben a kevés termé­sen kívül tovább rontják minő­ségi problémák, becslések sze­rint az össztermés mintegy 70 százaléka varasodás és perzse­lés miatt csak ipari feldolgo­zásra lesz alkalmas. A fentie­ket látszik igazolni az is, me­gyénk göngyöleggyártó üze­mei még nem kezdték meg a termelést. Az előző év hasonló időszakában közel 400 ezer darab almásláda volt már készleten, míg jelenleg ez a mennyiség 70 ezer darabra be­csülhető. Az üzemek konkrét megrendelés hiányában koc­kázatosnak tartják a termelés beindítását. Előzetes számítá­saik szerint egyébként az ex­port almásládák ára 72-75 Ft + áfa körül alakulhat. Az étkezési alma piacát is az óvatos, tapogatózó tárgyalá­sok jellemzik. A FÁK-tagor­szágok részéről élénk érdeklő­dés tapasztalható, de megkö­tött szerződésekről még nem érkeztek hírek. A vevők egye­lőre 38-40 USA centes vételi árajánlattal jelentkeznek, ez azonban a termésre vonatkozó előrejelzések ismeretében va­lószínűleg nem motiválja majd a termesztőket a minősé­gi körszedésre és csomagolás­ra. Az ipari üzemek is készül­nek a szezonra, több üzemben (pl. Anarcs, Vásárosnamény, Vaja) fejlesztették, bővítették a kapacitást, az átalakítási munkálatokat azonban az át­vétel idejére mindenütt befeje­zik, így idén sem kell tartani torlódástól. A léalma felvásár­lási árát illetően még sehol nem bocsátkoztak jóslásokba, mivel azt a sűrítmény minden­kori piaci árai határozzák meg. Ám néhány szakember véle­ménye szerint a termesztők mindenképpen magasabb be­vételre számíthatnak egység­nyi termésük után, mint az előző évben. Agrárvállalkozások Budapest (MTI) — Az Eu­rópai Unió (EU) a Phara- program keretében több hasznos projekt beindulásá­hoz nyújtott pénzügyi segít­séget. A Földművelésügyi Minisztérium (FM) ugyan­csak részesült és részesül (1995-1999 között további 65 millió ECU-t hívhat le a földművelésügyi tárca) az ágazatot érintő projektek megvalósításának pénzügyi támogatásában. Négy évvel ezelőtt, 1991 májusában az FM Phara-támogatásból 10 millió ECU-val, akkor mintegy 0,9 milliárd forint­tal, valamint az agrárágazat hitelezésében leginkább ér­dekelt öt kereskedelmi bank — az Agrobank, a Bu­dapest Bank, a Magyar Hi­telbank, a Mezőbank és a Kereskedelmi és Hitelbank — 0,1 milliárd forinttal hozta létre az Agrár-vállal­kozási Hitelgarancia Ala­pítványt. Az alapítvány célja — tudta meg az MTI-Press Ul­rich Anikó ügyvezetőtől —, hogy az agrárágazatok vál­lalkozóinak hitelképességét növeljék, s javuljon a hitel­hez jutási esély, feltétel- rendszer. A bankok azóta két további pénzintézettel, így az OTP Bankkal és a Takarékbankkal bővültek, ami az alapítvány további erősödését is jelzi. Az indu­ló tőkéjük pedig 1 milliárd forintról 3 milliárd forintra nőtt. Az alapítvány a legtá­gabb értelmezésben azzal segíti a kis- és középvállal­kozók hitelhez jutását, hogy a hiteles kockázatából maximálisan 50 millió fo­rint értékhatárig, 50 száza­lékos mértékben részt vállal garancianyújtás formájában a vállalkozók hiteltörleszté­séért. Az idén 4,5 milliárd fo­rint értékű hitelkihelyezés­hez tud az alapítvány ga­ranciát vállalni, s ez az összeg megegyezik a tava­lyival. Az elmúlt három év­ben összesen 1461 hitel mögé álltak garanciával — mondotta Ulrich Anikó — ami azt is jelenti, hogy leg­alább 15 ezer embert érin­tett ez a segítség, s amely­nek 11,75 milliárd forint volt a garantált hitelössze­ge. Ezen időszak alatt összesen 231 millió forint értékben került sor garancia kifizetésére, amely 41 hitel- kihelyezéssel volt kapcso­latos. Tavaly 418 garancia- kérelmet fogadtak el, ennek értéke 4 milliárd 436 millió forintot tett ki. Az idén — június elejéig — összesen 132 darab hitelügyhöz kap­csolódtak garanciával, s a hitelösszeg nagysága meg­haladta az 1,1 milliárd fo­rintot. A Takarékbank idei belé­pésével — miután a bankok kvótát kapnak év elején a hitelkihelyezés nagyságára — a jelenlegi 4,5 milliárd forint további 500-600 mil­lió forinttal növekszik. Ezáltal az idén még mint­egy 3,8 milliárd forint hitel- kihelyezéshez képes az ala­pítvány hitelgaranciát nyúj­tani. A valós képhez az is hozzátartozik, hogy idén már 25 esetben kényszerül­tek (összesen 147 millió fo­rint értékben) garancia­visszafizetésre. Ez a szám azért ilyen magas, mert 2-3 éves ügyletekről van szó, amelyeknek a fizetési köte­lezettsége most esedékes. Az alapítvány működését úgy alakították ki — tájé­koztat az ügyvezető — hogy nem vizsgálják önál­lóan a vállalkozók hitelké­pességét. A garancia vál­lalására vonatkozó döntés beépül a banki hitelvizsgá­lati eljárásba. Nincs kap­csolatuk a kis- és középvál­lalkozókkal, tehát nem kell külön kérelmet benyújtani a garancia megszerzéséhez. A vállalkozó az említett hét bank egyikével áll kapcso­latban, s a bankon keresztül juthat a hitelgaranciához. A bank nézi meg a projektet abból a szempontból, hogy megfelel-e az alapítvány feltételeinek. Megnézik, hogy az igényelt összeg nem haladja-e meg az 50 millió forintos felső határt, hogy vidéken és nem a fő­városban valósul-e meg a projekt. jár A f i í * 1111 i T «1 i Kárpótlási jegy! Index (ideiglenes) július 10-én: 1485.94 (+9,47) Érvényben: 1995. július 10. Valuta Deviza Kanadai dollár 92,11 93,89 93,27 Pénznem ______Vétel Eladás Közép árf. Kuvaiti dinár 416,72 424.98 421.35 Némcl márka 89,64 91,42 90.60 Angol font 199,53 203,41 201,66 Norvég korona 20,17 20,5? 20.40 Ausztrálé» 89,52 91.32 90.55 Olasz líra(lüOO) 77,87 79,35 78,33 Belga frank(lOO) 436,60 445,20 440,96 Osztrák se. 12.74 13,00 12,88 Dánkorona 23,04 23,50 2328 Port. esc.(lOO) 85,15 86.81 86,02 Finn márka 29,18 29,76 29.48 Spartyxrf pes.< 100) 103,76 105.76 104.60 Francia frank 25.8« 26.30 26,03 Svájci frank 107,94 110,08 109,03 Holland fonni 80,06 81,64 80,89 Svéd korona 1748 17.62 17.47 írtbnt 204.67 208.63 206.43 USA dollár 125,13 127,55 126,49 Japán jen (100) 143,04 145,96 144,87 ECU 166,17 169,41 167.70

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents