Kelet-Magyarország, 1995. július (52. évfolyam, 153-178. szám)

1995-07-08 / 159. szám

Napkelet • A KM hét végi melléklete

1995. JÚLIUS 8., SZOMBAT

MOZAIK

Muzeális kocsi

Ugyancsak újkori találmány a televízió. Ki hinné, hogy a Magyar Televízió első közvetítőkocsija, amely 1957-től szolgált az előadások, a május elsejei felvonulások és nemzetközi futballmeccsek közvetítésére, immár tizenhat éve nyugalomba vonult. Éppen ezekben a napokban folyik a restaurálása, hogy aztán bevonuljon a Műszaki Múzeum telephelyére (lévén, hogy a múzeumnak nincs kiállító helyisége).

Egy orosz Pesten

Dmitrij Prigov: Sárkány és Takarítónő

Amikor megkérdezték Dimitrij Pri- govtól, hogy költő-e vagy képzőművész, azt válaszolta: „Tulajdonképpen félek attól, hogy véglegesen választanom kell. Ezért minden alkalommal, ha valaki az egyiket állítja, arra kell gondolnom, én a másik vagyok Prigov, aki az 1940-es esztendő szülöttje, Moszkvában él és dolgozik. Volt szobrász, verseket ír, rajzol, objekteket és installációkat készít, performanszokban lép fel, és kísérletezik az irodalom és a képzőművészet határait áttörő művekkel. Jelen kiállítása, amely Németország után és Franciaország előtt érkezett Magyarországra, ugyancsak írást és képet kapcsol össze. Újságlápokra, többnyire a Pravda oldalaira írt, rajzolt, szövegkörnyezetükből kiragadott szavakat, szörny alakokat tartalmaz. Nagy szerepe van az újságpapírnak az installációin is. A szavak mellett ott vannak a szemek, mint misztikus szimbólumok. Egy rendkívül érzékeny és érzékletes művész mutatkozik be a Ludwig Múzeumban, Július közepéig látható kiállításon.

Klezmerek

A klezmer azt jelenti, hangszeres zenész, egy régi héber szóból eredően. S főként a kelet-európai jiddis zsidó kultúra hangszeres népi együtteseit illetik ezzel az elnevezéssel.

Magyarország első és egyetlen ilyen jellegű népzenei együttese, a Budapesten Klezmer Band 1990-ben alakult Jávori Ferenc vezetésével. Azzal a céllal, hogy a zsidó ünnepek, esküvők, színházak zenei hagyományait őrizzék és népszerűsítsék. Hiszen Kelet-Európábán régi hagyománya volt annak, hogy zsidó zenészeket kértek fel muzsikálni a lengyel, orosz vagy moldvai nemzetiségűek többnaposra nyúlt lakodalmaira. A klezme- rim által játszott zene egyaránt tartalmazott zsidó és nem zsidó eredetű táncokat. Különböző stílusban, a hallgatók kívánsága szerint elégikus dalokat éppúgy előadtak, mint frivol táncokat.

A magyar együttes már szép sikereket aratott itthon és külföldön is, Izraelben, Svájcban, Hollandiában, Franciaországban és Németországban. A napokban jelent meg második CD lemezük, amelyet élő koncerttel, táncbemutatóval kapcsoltak össze.

Schéner,

Erdősi Katalin

A látásnak nincsenek törvényei,

mégis gyönyörködni tud.

Szemünk ott szeret tanyázni,

ahol a Szépség van.

A Szépség meghatározhatatlan

és tünékeny,

de nyomot hagy maga után. ”

Schéner Mihály száz aforizmában véste papírra azt, ami keveseknek sikerült: szavakba foglalta a szépség természetrajzát. E kincsestár néhány esztendővel ezelőtt formás bársonykötésű könyvecskében került napvilágra. A festőművész, az ecset tudorának vallomása egy élet bölcseleté.

O az aedificator, az építőművész, mondották róla egykoron. Pedig ő a homo lu- dens, a játszó ember. Hogyan is lehetne másként oly játszi könnyedséggel bírni a testvérmúzsák szerelmét? Szelleme éppoly magas hőfokon izzik, amikor fest, rajzol, kerámiát formáz, bábot tervez, mint amikor papírra veti gondolatait vagy éppen montázst állít össze a barátaival együtt készített fotókból.

Schéner Mihály számára játék az alkotás. Komikus játék, hiszen érzékszerveiben ott lapul a világmindenség. Minden szava, minden ecsetvonása arra szolgál, hogy fölrázza a szunnyadó emlékeket, hogy fölmutassa a kor lenyomatát.

Békés megyében, Medgyesegyházán született. Azt mondja, akkor még rendje volt az életnek:

— mert mindenki tudta mi a dolga, mi a kötelessége. S az is természetes volt, hogy az ember képességei és szorgalma szerint boldogul. Mai szemmel nézve mindennek volt szertartása, s ez tette kiegyensúlyozottá az életet. Emlékszem, gyermekkoromban a parasztember milyen keményen meg- küzdött egy-egy hold földért. De volt is becsülete. Manapság többnyire ügyeskedéssel, nyerészkedéssel szerzik sokan a pénzt, nincs mögötte a megszenvedett munka aranyfedezete.

Csapong a képzelet, amikor Schéner Mihállyal beszélgetünk. Könnyedén lépünk át a múltból a jelenbe, s vetíti elénk jövőképét. S a tűnő emlékezet elővarázsolja a kezdő lépteket, amikor édesanyja a petróleumlámpa fényénél vezetgette rajzolgató fia kezét.

a játékos

Schéner Mihály: Meseház — Meseasztal és trónszék

— Édesanyám széplélek volt, mindenre érzékeny.

O is festegetett, úgy a maga kedvére. De inkább engem biztatott. Esténként együtt rajzolgattunk.

Ahogyan cseperedtem, egyre nehezebb lett minden. Hajnalban keltem, ösztöndíjas diák voltam Békéscsabán. A rajztanárom biztatott nagyon, menjek a Képzőművészeti Főiskolára, ahol Rud- nay Gyula festőművész osztályába kerültem. Amikor végeztem, már az év őszén Aszódra kerültem tanárnak. Nem lehettem az akkori idők példás pedagógusa, mert felismervén Huszárik Zoltán tehetségét, kiküldtem őt a kertbe festegetni. Hadd szárnyaljon, akinek megadatik, miért sínylődjék az unalmas órákon.

Ez a korszak 1947-től 1956-ig tartott. Azután jött az a bizonyos kiállítás a Csók István Galériában. Az akkori kritika semmit nem értett meg művészetéből. Mi több, alaposan lehúzta. Az első támadás után Schéner Mihály a kihívásra szigorú, fegyelmezett alkotó munkával válaszolt. Immár mesterségbeli tudással felvértezetten visszatalált szülőföldjére. Talán maga sem vette észre, s már a népművészet kincsestárából merített ihletet. Élkészültek a színes kerámiák, térplasztikák, a mézeskalács-kerámiák: Rózsa Sándor a lovon vagy éppen a Szent István sótartó.

— Szeretném a magyar történelem nagy alakjait a használati tárgyakon is megjeleníteni. Igazán nem szentségtörés ez. Emlékszem, gyermekkoromban ilyen tányérból ettem. Nem győzöm hangsúlyozni: a gyerekkel kell kezdeni. Ekkor a lélek még nyitott, gazdagítható. Nos, azt kell kipuhatolni, hol érzi magát jól a lélek. Kicsit többet kedveskedjünk a gyermekeinknek. A magyar lélekből kiveszőben a játékosság, ezért nem értik meg még saját kicsinyeiket sem.

Szívesen menekül Békéscsabára, a Meseházba. A békéscsabaiak megvásároltak e célra egy régi parasztházat, s ott berendezkedhetett a festőművész. Nem is olyan régen könyv készült a Meseház csodáiról. A Meseház mellett megalkotta a Diabolin- kont, az ördögjárást.

— Számomra az igazi klasszikus szépséget a görög kultúra jelenti. Ám azóta sok minden megváltozott. Az alkotó megszenvedi a kort, s a művész kötelessége, hogy fölmutassa azt, ami fenyeget, hogy megnevezze, hogy megszabaduljunk nyomasztó terhűktől.

— Ahogyan a népművészet a mindennapi szükségletekbe beépítette a szépérzéket, a szeretet, a maga szegénységében nagyon is gazdagon élte az életét. Ezt vágynám vissza, ezt a szépséget. Hogy a lélek megkapja mindennapi táplálékát.

Áz alkotás létformái — ez volt a címe Schéner Mihály akadémiai székfoglaló beszédének. S hol máshol tarthatta volna e fontos eseményt, mint Békéscsabán.

Schéner Mihály öntörvényű művész. Hogyan fogalmazza meg a művészet lényegét?

— A művészet nem prédikál: sem jót, sem rosszat. Autonóm a maga területén. Magát adja, a szépséget.

(Schéner Mihály festőművész, kiváló művész a képzőművészet minden ágában maradandót alkotó játékos, kísérletező életművéért az idén Kossuth-díjat kapott.)

mit tud — üvegből

san megformált üvegtárlókban. Tálak és poharak, kancsók és korsók, kelyhek és vázák, háztartási eszközök, citromprés, almareszelő, teaforraló, tároló, aztán díszüvegek, üvegplasztikák, üvegszobrok. Lámpák, világítótestek, oszlopok, üvegképek, üvegablakok, pannók, építészeti díszüvegek. És a fantázia szabad szárnyalásai — üvegből. Ékszerek, absztrakt formák, hajlított és rogyasztott, préselt és ragasztott, festett, fúvott, csiszolt, kemencében alakított üveg. Van lüszterezett, optikailag díszített, aranyozott, kobalttal színezett, antikolt, üvegszállal díszített, irizált üveg. Fantasztikusan szép formák, harmonikus minták, kecses hajlítások meg merev kontrasztok jelennek meg az üvegeken.

Itt vannak az üvegművészet nemzetközileg is elismert mesterei, mint Bohus Zoltán, Horváth Márton, Mester Éva, Szabó Erzsébet, Buczkó György. A köztéri munkái révén ismertté vált Kovács Júlia, Szilágyi András művészházaspár, a csillárrendszerei által elhíresült Rénes György, az üvegszobrász Melchner Mihály, a fényjátékot, színjátékot plasztikáiban integráló Pólyák János és Horváth Gabriella.

Több tervezőnek megadatott, hogy egy- egy üveggyár termékeinek meghatározó mestere legyen. így a tömeggyártás feltételei mellett juttathatta érvényre dizájneri vénáját az Ajkán dolgozó Németh Magda. Ivóedényeivel, kehelykészleteivel aratott sikert a több mint harminc éve Párádon tervező Kékesiné Sipos Judit. A faital Szilcz Mariann, aki előbb restaurátornak készült, de beleszeretett az üvegbe a Glass Rt. számára tervezett díszüvegeket. És egészen fantasztikus munkákkal álltak elő a fiatalok: Füri Judit természet által ihletett plasztikáival, M. Tóth Margit statikus, tömbszerű állatszobraival. Smetana Ágnes mintha növényeket, virágokat álmodna üvegbe. Sigmond Géza abszolút-eklektikus üvegképei látványukkal nyűgöznek le. Míg többen természeti formákat mentenek át üvegbe, addig Darabos Anita a tárgyak impressziójára figyel. Borkovics Péter pedig az anyagokat, technikákat szabadon kezelve szerepeket oszt, amikor az üveghez nyúl.

Akár egy-egy művész munkájában, akár a látvány bűvöletében akar elmélyedni a látogató, óriási választékot talál.

Köblitz Birgit: Üvegkép

Kertészfi Ágnes: Fém-üveg plasztika

Az üveg, mint tudjuk, színtelen, olykor színes, rendszerint átlátszó, kemény, rideg, mesterséges szilikát anyag. Hogy ez a hideg-rideg, merev anyag mindenre alkalmas, azt már az időszámítás előtti évszázadokban is tudták. Az üveget fújták, vésték, köszörülték, öntötték, festették, színezték.

A magyar üveg nyomait egy pásztói ásatás hozta felszínre, amikor is egy XII. századi üveghutát leltek fel üvegdarabokkal, palackmaradványokkal. Az elmúlt századok megannyi üvegművészeti tárggyal folytatták az iparművészet ezen ágazatának ki- teljesítését. Most pedig az Iparművészeti Múzeumban az utóbbi harminc év hazai üvegművészetét bemutató kiállításon ismerkedhetünk a kortárs magyar üveggel. Negyvenegy alkotó életműve tárul fel a Paradoxon — üveg — művészet című augusztus végéig látogatható kiállításon.

S miben is lehetne az üveg, mint gondo-