Kelet-Magyarország, 1995. május (52. évfolyam, 102-127. szám)
1995-05-04 / 104. szám
KULTÚRA 1995. május 4., csütörtök Goebbels-napló München (MTI) — A müncheni Jelenkori Történeti Intézet kiadásában megjelent Joseph Goebbels naplójának új, tudományos kiadása. Ellentétben Adolf Haler hamisított naplójával, Goebbels valóban írt naplót, részben kézírásos, részben diktált formában. Goebbels 1933-tól 1945-ig propagandaminiszter volt, és ebben az időszakban a politikai eseményeket és a maga személyes ügyeit rendszeresen kommentálta. Ennek a naplónak a jelentőségét legfeljebb Albert Speer emlékiratai múlják fölül. A napló tudományos kiadása a nemzeti szocializmus kutatásához rendkívül fontos adalékokat nyújt. A szöveg kiadása azonban sok problémával jár. Már 1950-ben per indult Amerikában, mert az amerikai kormány egy újságíró által közölt naplótöredékeket hadizsákmánynak tekintette, és a megjelent példányokat elkobozta. 1954- ben Goebbels örökösei minden kézirat jogát eladták Francois Genoud svájci üzletembernek. Genoud-nak fizetett a Hoffmann és Campe hamburgi kiadó 1974-ben, a Piper kiadó 1992-ben, valamint a Daily Mail és a Der Spiegel című lapok is a napló egyes részeinek közléséért. A müncheni intézet kiadója, Elke Fröhlich is kénytelen volt egyezséget kötni Genoud-val, amikor a moszkvai archívumban talált anyagokkal kiegészített napló kiadására vállalkozott. A Goebbels-napló két kötetben jelenik meg. A most megjelenő első rész nem tartalmaz szenzációkat. Ismeretes volt eddig is, hogy Goebbels csodálta Sztálint, mert véleménye szerint a szovjet diktátor teljes értékű forradalmat hajtott végre. Az is ismeretes, hogy az 1944. július 20-i Stauffenberg-mexény- let után Goebbels maga szeretett volna diktátor lenni. Az új kiadás azonban a pszichológiai hatásokra helyezi a súlyt, így például arra, hogyan érhettek el akkora hatást semmitmondó hazugságok. A napló utolsó feljegyzései 1945. április 29-én, Goebbels öngyilkossága előtt két nappal keltek. Hírcsokor Busi Lajos... ...jeles mezőtúri fazekas népművész alkotásaiból nyílt kiállítás a gyomaend- rődi Kner Nyomdaipari Múzeumban. Busi Lajos, aki 1984-ben nyerte el a Népművészet Mestere címet. Babus Jolán... ...nevét veszi fel a vásáros- naményi középiskolai kollégium. A névadó ünnepséget május 5-én tartják. Barokk... ...hangversenyre várják az érdeklődőket május 7-én 18 órától a nyíregyházi evangélikus templomban. A műsorban közreműködnek: a nyíregyházi Művészeti Szakközépiskola Harmónia Kamarazenekara, Bonyisz- lavszkyné Rudnyicki Tatjána, Bonyiszlavszky Attila hegedűmévészek és Tóth Tamás trombitaművész. Az Űr érkezése... ...címmel rendeznek országos szavalóversenyt május 6-án és 7-én a nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnáziumban. Az elődöntőt szombaton 14 órától, a döntőt vasárnap 9 órától tartják. (KM) A 9. Nemzetközi... ...Könyv- és Sajtókiállításon (Genfben) az előző évihez viszonyítva nem változott lényegesen a látogatók száma: a tavalyi 112 ezerről 113 ezerre emelkedett. A nyíregyházi művészeti szakközépiskolában a Millart Textil Stúdió kiállítását dr. Supka Magdolna, Széche- nyi-díjas művészettörténész (középen) nyitotta meg Balázs Attila felvétele Bárdos-hetek Budapest (MTI) — Immár 19. alkalommal rendezik meg a Bárdos Lajos zenei heteket, amelyet az 1986- ban elhunyt zeneszerzőről neveztek el. Az április 29. és június 18. közötti fesztiválon 120 magyar és külföldi énekkar vesz részt. A rendezvényre több erdélyi gyermek- és ifjúsági kórus is érkezik. A kezdők éppúgy lehetőséget kapnak a bemutatkozásra, mint a legkiválóbbak. Az eseménysorozat központja Budapest, de több vidéki településen is lesznek koncertek. A budapesti nyitóhangversenyen, a Régi Zene- akadémián kamarakórusok és vegyes karok lépnek fel. A gyermekkarok koncertje május 1-jén délután volt, a Városmajori Gimnáziumban. Kellemes érettségi-játék Nosztalgiázás a színházban • Szórakozás tanulságokkal • A sikerszéria lehetősége Varjú Olga és Kerekes László Harasztosi Pál felvétele Nagy István Attila Nyíregyháza (KM) — Szép lenne, ha az évad hátralevő részében érettségi előtt álló diákok töltenék meg a színháztermet. De — tartok tőle — ők inkább a feladatokra koncentrálnak. Ezért aztán zömmel a nosztalgiázó felnőttek nézik meg az előadásokat. Remélhetőleg minél nagyobb számban. Fodor Lászlónak, az Érettségi című játék írójának hasonló élményei lehettek, mint sok százezer társának. Kapott jót és rosszat, felemelőt és megsemmisítő élményeket az iskolától. Meg persze olvasta Karinthy Frigyesnek erről a témáról szóló műveit. A visszakérem az iskolapénzt című jelenetet bizonyosan. Akárhogyan történt, az Érettségi — a Móricz Zsig- mond Színház művészeinek jóvoltából — kellemes játékká kerekedett. Horváth Kató nyolcadik „b”-s tanuló egy szerencsétlen véletlen folytán kellemetlen helyzetbe került. Szerelmes levelének piszkozata a vénlány Szalay kezébe került, aki meg- savanyodott ifjúságáért a szerelemvágyó Katón szeretne bosszút állni. A kislány veszélybe kerül, hiszen mindez az érettségi előtt két héttel történik, s könnyen kicsapás lehet a vége. Aztán mégis mást akar az élet. A tanári kar sem egységes az ügyben, ott is különféle sorsok feszülnek egymásnak. Van, aki megérti a szerelmet, s van, aki szenvedő alanya. Minden dolognak mértéke az ember, így aztán bízni lehet abban, hogy Horváth Kató sorsa jóra fordul. Az Érettségi kiváló szerep- osztásban látható. Reménykedjünk, hogy a következő Karádi Zsolt Nyíregyháza — Szegény Camus! Bizonyára elborzadna, ha látná, mi lett világhírű regényéből, A pestisből! Hogyan vált mozgóképi áruvá a filozófia! Mert Luis Puenzo argentinfrancia filmje adaptáció, s mint ilyen, azt az örök, s e műfajjal kapcsolatban újra meg újra fölteendő kérdést veti fel: lehet-e a nyelv létmódjában létrejött művet az általa közvetíteni szándékozott gondolat sérülése nélkül áttenni egy másik nyelv kifejezésrendszerébe? A válasz kétarcú: az adaptáció és az alapjául szolgáló könyv viszonya egymáshoz a szükségképpeni kompromisz- szumoktól az átírásig, a pusztán ötletfelhasználásig terjedhet. (Súlyosabb esetekben a meghamisításig is, persze). A mozgókép soha nem lehet azonos a szöveggel, hiszen amikor a nyelvi fordulatokat vizualitássá kell változtatni, akkor bekövetkezik a lehetetlen megkísértése. (Szerencsés kivételként szokás emlegetni ebben az összefüggésben Hu- szárik Zoltán Krúdy-olvasatát, a Szindbádot). Luis Puenzo azonban nem Huszárik. Camus 1947-ben évadban sikerszéria előtt áll. Ennek minden feltétele adott. Kitűnőek a színészek, akik minden bizonnyal saját középiskolai élményeiket is felidézhették a próbák alatt, s az előadásban ott van ennek a jó íze. Kerekes László remekül játssza a „foglalkozási ártalomban” szenvedő férfi tanárt, akibe az egész lányiskola szerelmes. De hát ezt az érzést az életkor hozza magával, s rögtön elmúlik, mihelyt korban illő fiatalember tűnik fel a láthatáron. Varjú Olga a magányba szorult tanárnő rajzában remekelt, aki konok erővel megőrzi önmagában az emberséget, s összeszorított fogakkal viseli, hogy nem veszi észre a belőle áradó érzést az, akinek szól. Kocsis Antal Bárány tanár ura nyugdíjba készül. Kocsis szívszorító gesztusokkal búcsúzik a tanári tárgyaitól, s utána úgy somfordái ki, hogy észre sem veszik. Szalay Klotild vénkisaszírott munkáját, amely „194...- ben játszódik az algériai Oran- ban, átteszi 199...-ba, s egy képzeletbeli latin-amerikai kikötővárosba. Ez a gesztus az első nagy probléma. Minden más Camushoz viszonyított lényeges torzítás ebből a tényből fakad. Puenzo elképzelése érthető: a pestis a regényben metafora, amely gyökereit valóban diktatúrákba és háborúkba mélyeszti. Az író szerint a kórt terjesztő patkányok előbb-utóbb visszatérnek, így a járvány időtlen témát kínál. Csakhogy ami Camus-nél filozófia, az Puenzónál kép, ami Camus prózájában eszme és erkölcs, az Puenzónál sztori. Fölösleges és ebben a terjedelemben lehetetlen lenne összevetni pontról pontra Camus remekét a film történéseivel. Utaljunk itt csak annyira, hogy Puenzo nagyjából megtartja a regény szereplőit és eseménymenetét, ám egykét esetben fontos a könyv lényegét érintő pontokat értelmez át. Ezek közül leginkább említésre méltó a Camus-höz képest bekövetkezett időugrás. A rendező Rambertből, az újságíróból kreál két francia tévés figurát. Egy férfit és egy nőt. Ez az érzéki nő(stény) (Sandrien Bonnaire) a hullahegyek közepette nyílt ajánlatokat tesz Rienx doktornak (William Hurt). A gyártók és szonya Csorna Judit alakításában a szemünk előtt változott át szeretetre érdemes emberré. Csorna Judit határozott vonásokkal keltette életre a figurát, egyszerre láttatta kívülről és belülről. Gazsó György dr. Richtig tanár ura ismerős figura. Ahogy Varjas tanár úr jellemzi az egyik jelenetben: fél a feleségétől, s ezért az iskolában akarja magának megteremteni a hatalmat. Gazsó György remekül alakította ezt a karaktert, aki visszavonul, ha muszáj, de feloldódni sohasem képes. (Talán azért, mert matekot tanít, s a szerzőnek, meg mindenkinek a világon kellemetlen élményei vannak a matekkal kapcsolatban. A művészek pedig így állnak bosszút.) S a többiek: Megyeri Zoltán, a jóságos Varjas tanár úr, Réti Szilvia, a testnevelő tanár; Be- de-Fazekas Szabolcs Hegedűs tanár ura, Horváth László Attila énektanára, Koblicska Kálmán hivatalsegéde mind-mind forgalmazók bizonyára értékelték Puenzo ötletét, amely szerint Sandrine Bonnaire figyelemre méltó keblei gyakran legyenek meztelenek. (Elvégre szerelem és halál a művészet történetében gyakran szerepel együtt). Mindemellett igazán csak mellékesen jegyzem meg, hogy Camus művészi szempontból nélkülözi a női szereplőket. 1946-ban jegyzi föl: „Pestis: nő nélküli világ, levegőtlen...” Amiért ellenben mégis végignézhető ez a mozi, az nem más, mint az aktualitás. A történelemben kísértő totalitárius berendezkedésű államok aktualitása. Erről szólni Latin- Amerikában bátorság. A bátorság viszont nem esztétikai kategória. Puenzo az elrajzolá- sokkal kívánta hitelessé tenni művét. A végeredményt szemlélve azonban épp az ellenkezőjét érte el. A remekműből így lett eladható mese. Igaz, egy kicsit riasztó mese. Olyan, amelyben a drámából melodráma lesz, s amely arra is alkalmas, hogy a haldokló kisfiú, meg a lelkét kilehelő patkány iránt is részvétet ébresszen. Mielőtt túl sokat töprengenénk a filmen, hasznos lenne magát Cammus-t elővenni, s megnézni, mennyivel több a művészet, mint a vele kacérkodó — noha tisztes szándékú — filmipar. eleven, önálló tulajdonságokkal jellemzett figurák. (Még akkor is, ha ez nem a darab szövegének, hanem a színészi játéknak köszönhető.) A diákok ugyanolyanok, mint napjainkban, pedig a történet az 1934/35-ös tanév végén játszódik. Horváth Katóval is az történik, ami mindig is szokott: a tizenkilenc éves lányt utoléri a szerelem. Gosz- tola Adél játékában mindez hiteles, őszinte, de a ravaszságtól sem mentes. Az előkép- zősök játékával is teljesen elégedettek lehetünk, s csak örülhetünk annak, hogy a színház ennyit tesz az „utánpótlás” nevelése érdekében. Tasnádi Csaba legfontosabb rendezői érdeme, hogy fegyelmezetten bánt a humorral, nem engedett a harsányság csábításainak. A sok-sok jó geg nem vitte el az előadást, mert mindig volt egy kis rés, amelyen bekukucshálhattunk, s észrevehettük: ami a felszínen mosolyra fakaszt, belül nagyon is emberi. Névjegyek Nyíregyháza-(KM - P. Cs.) — A Fényképezés a Vizuális Nevelés Szolgálatában Alapítvány első alkalommal rendezi meg; ebben az esztendőben az I. , Országos Névjegy pályázatát. Á szervezők célja, hogy végre összegyűjtsék és kiállításon bemutassák a ma használatos névjegyeket, azok tartalmi és formai gazdagságát. Szívesen veszik a már elrongyolódott, ölök emlékként megma- > radt „jegyeket” is. A pályázaton bárki részt vehet. A beküldhető névjegyek számát nem korlátozzák, minden kártya szerepel majd a kiállításon. A névjegy' tulajdonosának a nevét pedig tartalmazza erre az alkalomra megjelentetett katalógus, A pályázat díjazására 60 000 Ft-ot fordít a rendező intézmény. A névjegyek folyamatosan postázhatok a kitöltött nevezési lappal együtt. A beküldési határidő: 1995. augusztus 31. A kiállítás tervezett időpontja 1995 októbere. Nevezési lap és részletes pályázati kiírás igényelhető a következő címen: Győri Lajos. 1390 Budapest 62. Pf. 166. Mese a haldokló patkányról Hasznos lenne magát a regényt is netalán elővenni
