Kelet-Magyarország, 1995. január (52. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-25 / 21. szám

1995. január 25., szerda Fórum olvasóink leveleiből Pusztuló fák Nyíregyházán, a Kossuth téren a régi burkolatot felszedték. Helyette igen drága köveket raktak le amerikai mintára. Ez eddig szép és jó, de ha meg­nézzük, nem lett volna szabad megengedni ebben a nehéz időszakban. Az árából takaré­kosan, jelentős számú lakást lehetett volna felépíteni. Ha már mégis megtörtént, gon­dolhattak volna a meglévő szép fákra is, s legalább a ko­ronájuk a szélességében nem töltik ki betonnal a talajt. A fa az életet adja az emberiség­nek, mi pedig hálátlanok va­gyunk, szándékosan megöl­jük! Ha nagy meleg van, igyekszünk az árnyékába hú­zódni! Ne bántsuk tehát a fát! Birgány Gyula Sóstófürdő, Napfény u. 18. Kutyaugatás A nyilvánosság az utolsó re­ményünk, hogy panaszunkat orvosolják. Nyíregyházán az Örökösföldön élünk. A Jel­vény utca egyik épületében egy család kutyát tart. Ez még nem lenne olyan baj, de sze­rencsétlen jószág a nap 24 órá­jából 23,5 órát az erkélyen tölt. Éjszakától éjszakáig ugat, vonít, általában amikor az em­berek aludni szeretnének. Ezt már nem lehet elviselni, amit ez az eb művel. Ehhez jön még a nyáron, az erkélyről áradó kibírhatatlan bűz. Szeretnénk végre tudni: mit lehet ilyen esetben tenni? Jelvény utcai lakók Kamatadó Sokak nevében kérem az Önök segítségét. Évek óta megszoktuk', hogy az önkor­mányzattól kapjuk az ún. ka­matadó-támogatást. Sajnos ta­valy hiába kértük, elutasítottak bennünket. Azért is érdekel a dolog, mert sem a rádióban nem hallottam róla, sem az új­ságok nem írták, hogy el­törölték. K. L. Tiszaeszlár Áfra Miklós tiszaeszlári jegyző válaszában kifejtette, a község 1994. évi pénzügyi tervét olyan mértékű költségvetési hiánnyal fogadták el, mely nem engedte meg a korábban adott — nem kötelező jellegű — támogatások folyósítását. A település önkormányzata tavaly év elején hatályon kívül helyezte a támogatásról szóló rendeletét és ezért nem állt módjukban 1994-ben az összeget tovább fizetni. Adni öröm Adni nagyobb öröm mint kap­ni. Szeretném, ha ezt a kis örömet megoszthatnám Önök­kel, hiszen a gyermekekről van szó. Nyírtelek 1. számú iskolájában még ilyen nem volt. Ha iskolánkban Mikulás­ünnepséget rendeztek, eddig mindig a szülőknek kellett a csomag árát beadni. Tavaly karácsonykor igazán nagy meglepetés érte gyermekein­ket, de még a szülőket is. Az iskola vezetése a tanári karral összefogva csodálatos műsort tanított be, melyet a kará­csonyi ünnepségen be is mu­tattak. Az igazi meglepetés az volt, amikor a nagy kará­csonyfa alatt minden alsóta­gozatost ajándék várt. Hogy ezt miként csinálták, és ki Belvárosi kontrax mennyit fáradozott ez ügyben, az mindenki előtt titok maradt. Az igazgatónőtől boldog arc­cal vette át sok olyan gyermek az ajándékot. S lehet néme­lyiknek ennyi volt a kará­csonyi ajándék mindössze. Azt az érzést szavakkal el­mondani nem lehet, ezt látni kellett. Ezúton köszönjük meg Balázs Attila felvétele az iskola vezetőinek és a tan­testületnek, hogy szebbé tették gyermekeinknek a szeretet ün­nepét. Kívánjuk, hogy továb­bra is tiszta szívvel és jó egészséggel oktassák gyerme­keinket. Az iskola tanuló- és szülői közössége mm lg <1 •» m m m mS »II1H wl Hatékonyabb a bírósági végrehajtás Dr. Bartha Sándor Nyíregyháza — Aki rendsze­res olvasója a rovatunknak, az tapasztalhatta, hogy ami­kor a végrehajtás került szó­ba, a törvény rendelkezéseit erősen kifogásoltam. Meg­jegyzem, hogy tulajdonkép­pen nem is törvény volt az a tizenhét évvel ezelőtt alko­tott jogszabály, hanem az akkori Népköztársaság El­nöki Tanácsa által hozott törvényerejű rendelet. Mindig az volt a végső követ­keztetésem, hogy a végrehaj­tási szabályok nem a hitelező­nek, nem a végrehajtást kérő­nek, hanem kifejezetten az adósoknak kedveznek. Na­gyon sokszor azt is megírtam, hogy az egyik megoldást az adósok börtönének a visszaál­lításában látnám. 1994. szep­tember 1-től új, most már az Országgyűlés által alkotott törvény lépett hatályba és tel­jesen megváltoztatta a korábbi jogszabály szemléletét, mód­szerét. Manapság a végrehaj­tási ügyek száma növekszik, ennek ellenére, a végrehajtás eredményessége csökken, s legfeljebb az ügyek felében si­kerül csak behajtani a követe­léseket. Másrészt, sokan, való­ban a nehéz anyagi helyzetük miatt nem tudnak eleget tenni kötelezettségüknek. Kevés a végrehajtó A korábbi bírósági végrehajtás szabályai elavultak, már nem felelnek meg a szociális pi­acgazdaságra épülő, egyre in­kább kibontakozó társadalmi, gazdasági viszonyoknak, a jogállam követelményeinek. Emellett, a végrehajtás gyako­ri eredménytelenségének oka, a bírósági végrehajtói szerve­zetben és munkájában is kere­sendő. Kevés a végrehajtó, egyrészük szakmailag felké­születlen, anyagilag sincsenek kellően ösztönözve. Nemcsak bírósági, hanem közigazgatási és közvetlen végrehajtást szabályozó ren­delkezések is vannak. Ebben az új törvényben, ezek mindig visszautalnak a bírósági vég­rehajtás szabályaira, amelyek­nek így az alkalmazási köre más jogterületekre is kiterjed. Elég említenem: az adók, va­lamint a társadalombiztosítási járulékok behajtását, amelyek közigazgatási úton történnek. Az új szabályok hatéko­nyabbá teszik a bírósági vég­rehajtást azáltal, hogy egysze­rűsítik és gyorsítják az eljá­rást, megakadályozzák a köve­telések behajtásának kijátszá­sát, megszüntetik az indoko­latlan adósvédelmet, eredmé­nyesebbé teszik a végrehajtás alá vont vagyontárgyak lefog­lalását és értékesítését. Ugyan­akkor a végrehajtás alóli men­tesség új rendelkezéseivel méltányosabb eljárást tesznek lehetővé. Mindezt a végrehaj­tás szervezetének gyökeres át­alakítása is elősegíti. A tör­vény a teljesség igényével sza­bályozza a bírósági végrehaj­tás minden lényeges kérdését. Ezzel elsősorban azt szolgálja, hogy a bírósági határozatok a gyakorlatban érvényre jussa­nak és ezáltal az igazságszol­gáltatás elérje a célját. Mint említettem, vannak a bíróságon kívül más szervek is, amelyek vitás jogi ügyek­ben döntenek, és amelyeknek szervezete és eljárása több te­kintetben hasonlít a bíróságok szervezetéhez és eljárásához. Indokolt ezért, hogy az ilyen szervek határozatainak a vég­rehajtása is, bírósági végrehaj­tás útján történjék. A bírósági végrehajtás az egyedi, vagyoni végrehajtás egyik útja. Ennek keretében tehát az adós egyes vagyontárgyait külön vonják végrehajtás alá, ellentétben a felszámolási eljárással, amely az adós vagyonát a maga egészében ragadja meg, és fordítja a tartozások kielégíté­sére. Közvetlenül Az egyedi vagyoni végrehaj­tásnak jogi gyakorlatunkban más útjai is vannak. így, a már említett közigazgatási és a közvetlen végrehajtás. Az előbbit a közigazgatási szer­vek, illetve közigazgatási fel­adatokat is ellátó más szervek folytatják le. A közvetlen vég­rehajtást pedig olyan szervek, amelyek sem bírósági, sem közigazgatási szerveknek nem tekinthetők. Közvetlen végre­hajtás esetén kizárólag az adóst megillető pénzösszegből hajtható be a követelés, ilyen közvetlen végrehajtásra jogo­sult, a Munka törvénykönyvé­nek megfelelően a munkáltató, az őt megillető egyes követe­léseknek az adós munkabéré­ből, és egyéb járandóságából való levonása révén. Az egyedi vagyoni végre­hajtás fő útja tehát a bírósági végrehajtás. A törvény, az egyedi vagyoni végrehajtás három útja közül ezt szabá­lyozza teljes részletességgel. Kimondja, hogy a bírósági végrehajtás szabályai irány­adók akkor is, ha közigazga­tási, vagy közvetlen végrehaj­tás során kell a pénzkövetelést az adós munkabéréből vagy egyéb járandóságából, illető­leg a pénzintézetnél kezelt összegből behajtani. Ez azon­ban nem jelenti azt, hogy e szervek bírósági végrehajtást folytatnának le. Inkább azzal a következménnyel jár, hogy a közigazgatási végrehajtást és a közvetlen végrehajtást szabá­lyozó törvények, különösen az államigazgatási eljárás általá­nos szabályai, az adózás rend­jéről, valamint a társadalom- biztosításról szóló törvények és más jogszabályok önmaguk nem szabályozzák részletesen a munkabérre, egyéb járandó­ságra, valamint a pénzintézet­nél kezelt öszszegre irányuló végrehajtást, hanem e tekintet­ben visszautalnak a bírósági végrehajtás szabályaira. Kényszerrel A bírósági végrehajtás lénye­géhez tartozik, hogy ez a bíróságnak vagy a bíróság mellett működő szervnek olyan eljárása, mely során, kényszerrel is el kell érni, hogy az adós teljesítse a köte­lezettségét. A bíróságit, mint vagyoni végrehajtást — ellen­tétben a büntetésvégrehajtás­sal — a vagyoni kényszer jellemzi. Ez abban áll, hogy az adós vagyoni jogait korlátoz­zák, majd az ilyen joga meg­szűnik, egyúttal a vagyoni jo­got, a kötelezettség teljesítésé­re fordítják. Kelet-Magyarország 7 Kérjük... ...szíveskedjen közölni tel­jes nevét és címét, mert csak így tudunk ügyében eljárni — üzenjük M. Ist- vánnénak Nyírbátorba. Másodfokú... ...szakvélemény kiadására az Országos Égészségbiz- tosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézete hi­vatott — válaszoljuk tisza- berceli olvasónknak. Munkaruha... ...juttatás csak azok részére kötelező, ahol a munka el­végzése a saját ruha nagy­fokú szennyezésével jár — tájékoztatjuk M. A.-né nyír­egyházi levélírónkat. A földkiadó... ...bizottságok működési költségeinek finanszírozá­sáról az 1993. évi II. tör­vény rendelkezik (ún. át­meneti törvény), de annak gyakorlati megvalósítása szinte mindenütt akadozik — tájékoztatjuk K. A. olva­sónkat. Jogászunk... ...válasza szerint, írásban szólítsa fel a szövetkezetét, abban jelölje meg kárigé­nyét és a határidőt — üzen­jük Tiszavidre. Egy zár is elég Nyíregyházáról érkezett az a levél, melyben olvasóink érdeklődtek: mostanában biztonsági zárral, illetve pánttal kereskedő ügynö­kök járják a lakásokat. S ar­ra hivatkoznak, hogy töb­bek között azért jó egy má­sodik zár felszerelése, mert egyébként betörés esetén a biztosító nem fizet kártérí­tést. Vajon elfogadja-e a biztosító ha csak egy — de biztonsági — zár található a lakáson, amit építéskor sze­reltek fel? A Hungária Biztosító Rt. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Igazgatóságától Szász István igazgató vá­lasza szerint, valótlan az az állítás, hogy második zár felszerelése nélkül — betö­réses lopás esetén — nem fizetnek kártérítést. A Hun­gária Biztosító Rt. a lakás- biztosítás keretében a vé­delmi színvonaltól függően téríti a betöréses lopásból származó károkat. Bizton­sági zárral felszerelt (mely lehet öt csapos henger-, hat rotoros mágnes-, két tollú kulcsos, szám- vagy betűje­les kombinációjú zár) ajtó esetén az alábbi összegeket fizeti a biztosító. Amennyiben az ügyfél­nek a biztosító által kínált- nál magasabb kártérítési igénye lenne, úgy a cég ma­gasabb védelmi színvonalat követel meg, melynek vi­szont része a két biztonsági zár, valamint a megerősített zárlemez is. Ekkor vizsgál­ják az ajtólap és a tok zárás­pontosságát, az ajtószerke­zet kivitelét, anyagát, meg- erősítettségét, a zárnyelvek zárásának mélységét, a két méternél alacsonyabban lé­vő ajtók, ablakok rácsozott- ságát. E szempontok alap­ján döntik el, hogy a tel­jeskörű mechanikai véde­lem megvalósul-e. Ebben az esetben már magasabb összeget fizetnek a betöré­ses lopás kártérítéseként. Ha biztosított fél vagyon­tárgyainak értékét a bizto­sítási összegek nem fede­zik, így lehetőség van an­nak emelésére. De akkor már minimális elektronikai jelzőrendszer beszerelését is kérik. Szerződés és fegyelem Több fogyasztó kérdéssel fordult nyíregyházi szerve­zetünkhöz, hogy mi az igazság abban, mely szerint a Kábelkom Kft. február 1- jével több mint 50 száza­lékkal emeli a szolgáltatá­sai díjait, s erről az előfi­zetőket nem tájékoztatta. Vizsgálódásunk alapján sajnálattal kell megállapíta­nunk, hogy ismételten egy monopolhelyzetben lévő szervezet intézkedéséről van szó. A Kábelkom ugyanis a saját maga által meghatározott, úgynevezett blankettaszerződést sem tartja be. A nagyobb részt csak erős előfizetői, s laza szol­gáltatói kötelezettségeket tartalmazó „Szolgáltatási megállapodás” 13. pontja szerint ugyanis „A havi elő­fizetési díjat a Szolgáltató jogosult módosítani, melyről az Előfizetőt a ter­vezett változást megelőző­en legalább 30 nappal írás­ban tájékoztatja”, (tehát nem a sajtó, kábelújság stb. útján!). A tényszerűséghez hoz­zátartozik, hogy készült a múlt év december 27-i kel­tezéssel egy írásos tájékoz­tató, melyet már csak az időpont miatt sem lehetett a február 1-i tervezett áreme­lést megelőző 30 nappal korábban kézbesíteni, így azt december végén elő­fizetők csak kis része kapta meg, többen januárban ta­lálták postaládájukban. No­vemberben a „kupon” fü­zettel minden előfizető ka­pott tájékoztatást, de ebben, a postai befizetési utalvá­nyokon még a régi díj sze­repelt. Joggal tételezhetjük fel, hogy szándékos csúsz­tatásról van szó! Véleményünk szerint a szerződéses fegyelem, a tisztességes piaci magatar­tásra vonatkozó szabályok megsértéséről van szó. Nem vitatjuk, hogy jelentős költséggel jár a közel 20 ezer előfizető írásos tájé­koztatása, de a megállapo­dásnak mindenkire, kötele­ző érvénnyel kell vonatkoz­nia. Külön kérdés az áremelés indokoltsága. Azt termé­szetesen tudomásul kell vennünk, hogy itt is emel­kedhetnek az árak, de az 50 százalék feletti mértéket nem tartjuk elfogadható­nak. Az elektromos áram ekkora áremelést nem okozhat. Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület Nyíregyházi Szervezete * ICM-POSTA »

Next

/
Thumbnails
Contents