Kelet-Magyarország, 1995. január (52. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-24 / 20. szám
1995. január 24., kedd CSUPA ÉRDEKES Biztos mellek (MTI-Press) — Rád költöttem a száz pengőmet, azért vagy oly csodaszép... A dalköltőnek persze semmi sem volt drága. De hol vannak már a száz pengők és a csak száz pengőt érő csodaszépek, amikor a tarifát szőrösszívű könyvelők határozzák meg a biztosítók irodájában? Ok döntik el, hogy menynyit ér Sofia Loren nyaka, Omella Muti keble, Michael Jackson hangja, sől Mick Jagger férfiassága. Az árjegyzéket a Voici adta közre, tételesen is nevesítve a tarifát. Ebből kitűnik, hogy a legkeresettebb sztármanöken, Claudia Schiffer nem kicsinyes, az egész testére biztosítást kötött: több mint 3 millió dollár lenne a fájdalomdíja, ha történne vele valami végzetes. Mindezért évente alig 28 ezer dollárt kért tőle a biztosító vagyis annyit, amennyit akár egyetlen napon is megkereshet. A már említett Omella Muti keble 370 ezer dollárt ér. Ha Bruce Springsteen elveszítené a hangját, 6 millió dollárt is meghaladó összeggel kárpótolnák. Michael Jackson ennek a harmadát kapná hasonló esetben. Pontosan annyit, amennyire a Rolling Stones sztárénekese számíthatna, ha kiderülne, hogy impotens... Mindebből úgy tűnik, hogy a film, a divat és a pop-rock a legveszélyesebb üzem. A Voici listája szerint azonban féltenivaló más szakmában is adódik. Gerhard Berger, a Forma-1 kiszámíthatatlanságára gondolva három biztosítást is kötött: az életét 15 és fél millióra, a kezét 6 millióra, a lábát több mint 7 és negyed millióra becsültette. Mindezért közel 120 ezer dollárt kér a biztosítója évente. Összehasonlításként: az olaszok népszerű Roby Baggiójának a gólerős lába a felét éri Berger munkás-lábának. Salman Rushdie, az Iránban halálra ítélt író annyi kockázatot jelent a biztosító számára, mint Berger, ám ha írásképtelenné válna, fele annyit fizetnének csorbulásáért, mint Berger lábáért. A Földön is túliak (MTI-Press) — Földöntúli lények pedig vannak! És ezt nem a mindenre kapható sci-ft-szerzők vallják, hanem három tekintélyes amerikai tudós — Walter Simmonds, Sandip Pakvasa és John Learned, valamennyi egyetemi tanár — írja az Asztronómiai Társaság lapjában. Sőt arra is biztos módszert ajánlanak, hogy miképpen lehet azonosítani a földöntúliakat, akiket eddig csak a film jelenített meg az ET képében. Ha a naprendszeren túl -valóban létezik valamiféle civilizáció, akkor a velük való kapcsolatteremtéshez először is össze kell hangolni, szinkronizálni kell az ismert világ időmérő rendszerét, mondják az amerikai űrlénykutatók. Erre azért lenne szükség, mert a tudományos mérésekhez — ebben az esetben az asztronómia terén — nélkülözhetetlen az egybehangolt idő. A puszta ténymegállapításnál már többről lehet szó, lehetőséget kínál a tudomány, az elektromosan semleges elemi részecske, a neutrino impulzusainak alkalmazásával. Hogy igazuk van-e, az már az idén kiderülhet, mert állításuk szerint már készítik Hawaiin a fentiekre alapozott berendezést, amely lehetővé teszi, hogy az óráinkat az ET- időszámításhoz igazíthassuk és megtudhassuk végre, hogy hol is vannak. Arany a kertek alatt Budapest (RDV) — Az aranykeresés egyre népszerűbb szabadidős tevékenység és ott bukkannak rá, ahol senki nem gondolná. Az új aranykeresők csákányokkal és lapátokkal, kézi aranyszérrel és homokmosó teknőkkel fölszerelkezve órákig állnak a jeges folyókban és patakokban, gyors meggazdagodásról álmodozva. Többségük számára ez csak álom marad - de akadnak sikertörténetek is, amelyek tovább éltetik a reményt. A Válogatás januári számában megjelent cikk, melyet Michael Bowker írt és a magyar arany fellelhetőségéről az eredetileg a Magyar Hírlapban megjelent rövid összefoglaló egészít ki, számol be néhány ilyen példáról. Hol kell keresni? Az aranykutatók az arany legsajátosabb tulajdonságából indulnak ki — a fajsúlyából. Az aranykeresőknek meg kell tanulniuk, milyen útvonalon mozoghat egy aranyrög a folyóban. Olyan ez, mintha valami rejtélyt oldana meg az ember — állítja egy egykori rendőrtiszt, aki mostanában naphosszat aranyat keres. Meg kell tanulni az aranymosók táncát, az iszap, a homok és a kavicsdarabok kiszűrését az aranymosó tálból. A geológusok becslése szerint az aranykincs tetemes része még a föld alatt rejtőzik, hivatásos és amatőr kutatók tízezreinek adva ezzel reményt. És a magyar arany? Európa legnagyobb lelőhelye található a Mátrában. Szupergyors autó (MTI-Press) — Ha minden a tervnek megfelelően alakul, akkor 1995 az autózás nagy éve lesz: először sikerül átlépni a hangsebességet földi pályán. Richard Noble brit autóversenyző — 1983 óta ő tartja a sebességi rekordot 1051 km/órával a Thrust 2 nevű földi rakétájával — azonban már építi azt az autót, amellyel nemcsak a saját rekordját kívánja túlszárnyalni, hanem a hangküszöböt is át akarja lépni. Nem félelmetes szörnyek King-Kong utódai nem támadnak az emberre, növényevők és csoportokban élnek (MTI-Press) — A gorilláknak, e hatalmas emberszabású majmoknak meglehetősen rossz a hírük, s rossz hírükre csak nehezen tudnak rácáfolni. Hosszú évtizedekig a két méternél magasabb óriás állatok, 300 kilójukkal, King-Kong- szerű félelmetes szörnyek képében éltek az emberek tudatában. Akik vérengzőek, agresszívek, kiszámíthatatlanok. A valóság azonban egész másképpen fest. A gorillák kizárólag növényekkel táplálkoznak. Szigorú társadalmi rendben élnek, és megfelelő bánásmód mellett olyan ártalmatlanok, mint a gyerekek. Ezeket a megállapításokat elsőként az amerikai gorillakutató, Dián Fossey asszony tette, aki 17 éven keresztül élt a ritka hegyi gorillák között, mindaddig, amíg feltételezhetően az orvvadászok meg nem ölték 1985-ben. A tudósok a gorillák három alfaját különböztetik meg. Vannak az úgynevezett hegyi gorillák, ezekből csupán párszáz példány él Közép-Afrika hegyes vidékein. Megkülönböztetjük a keleti síkságokon élő gorillákat, amelyekből mintegy 3 ezer példány él még, ezenkívül vannak a nyugati síkvidéki gorillák, 60 ezer példány van belőlük. Az állatkertekben kizárólag síkvidéki gorillákat tartanak. Ezek meglehetősen stabilan kialakult csoportokban élnek. Egy csoportban minimum 5, maximum 20 gorilla él együtt. A csoportok nagy erdős, mocsaras területeket és tisztásokat járnak be élelem után kutatva. Este azután alvófészkeket keresnek, alacsony bokroBudapest (RDV) — A szovjet kutató fel akarta hívni a világ figyelmét a vegyi fegyverekkel folytatott kísérletekre, le akarta leplezni, hogy megsértették azt a kétoldalú egyezményt, amelyet az Egyesült Államok és a Szovjetunió kötött a vegyi fegyverek megsemmisítéséről. Ezért bűnhődnie kellett. Letartóztatásának történetét a Reader’s Digest Válogatás januári számában olvashatjuk. J. Michael Waller a szovjet hadiipar túlélőinek kísérletéről ír, akik Mirzajanovot el akarták hallgattatni mindazokkal együtt, akik megerősíthették állításait. Vil Mirzajanov szülei, meg- győződéses kommunisták lévén, fiukból hűséges párttagot neveltek, aki vegyészmérnöki diplomát szerzett az egyetemen, és részt vett egy szuper(MTI-Press) — Az önkéntes véradásra való gyakori, sokszor drámai felhívásokból mindenki tudja, milyen nélkülözhetetlen az orvosok számára, főleg a sürgős műtéteknél, hogy elegendő vértartalékok álljanak rendelkezésre. Ez azonban világszerte probléma, kevés a véradó. Ezért a világ számos intézetében dollármilliókat fordítanak a mesterséges vér kikísérletezésére. A Stomatogen nevű amerikai biotechnológiai cég kutatói — mint egy londoni konferencián bejelentették — átütő sikert értek el a mesterséges vér előállításában. Olyan A gorilla mama kölykével kát szemelnek ki, vagy ágakkal, növényekkel fedett földi fekhelyet készítenek maguknak az éjszakai nyugalom idejére. Most is, mint korábban, az emberek megnehezítik a békés gorillák életét, mivel mesterségesen beszűkítik életterüket. Ezáltal nagyobb veszélyt jelentenek számukra, mint az orvvadászok közvetlen reájuk leselkedő halálos fegyvere, a dróthúrok, amellyel könnyen elejtik, s gyakran megcsonkítják szegény állatokat, vagy meg is ölik őket. Ezért az afrikai természet- védelmi hatóságok a kelet- zairei Kahuzi-Biega nemzeti parkban megpróbálják a gorillák életterét a környezetük mezőgazdasági fejlődésével összhangban tartani. Megakadályozzák további erdők kiirtitkos vegyifegyver-program kidolgozásában. Mirzajanov különleges kiváltságokban részesült, de ezek ára a teljes elszigeteltség volt. Mikor Mirzajanov megtudta, hogy az intézetében előállított vegyi fegyverek nem a haza védelmét szolgálják, lel- kiismeret-furdalása támadt, de tovább kellett sodródnia az árral. Amit már nem tudott elviselni, az az a felfedezés volt, amelyet egy volgográdi lakótelep melletti vegyiüzem szemléjénél tett: egy bizonyos ideggázt a közeli tavakba vezettek le, ezzel a vegyszer- koncentrátum a veszélyes szint ezerszerese lett. Ezt Mirzajanov jelentette a feletteseinek, akik megrótták és eltiltották az ellenőrzésektől. 1987 a glasznoszty fénykora és Gorbacsov Nyugaton egyre növekvő népszerűségének az eljárást dolgoztak ki, amelynek során az eddigiektől eltérően ne véradásból származó, de a hosszas tárolás miatt transzfúzióra már alkalmatlan, „öreg” vérből elvonják ki a hemoglobint, hanem bonyolult géntechnológiai módszerrel állítják azt elő. Ez a génmanipulált változat. Ugyanolyan feladatokat képes ellátni, mint a természetes hemoglobin, amely az oxigént a tüdőből a test szöveteibe szállítja. Így lehetővé válik, hogy nagy fer- mentorokban állítólag szinte korlátlan mennyiségben gyártsák ezt az anyagot. Persze még nem most, hanem két-három év múlva. Ektását, az ökológiai egyensúlyt fenn kívánják tartani, illetve ehhez igazítják a területek mezőgazdasági hasznosítását. A turizmus, mint új bevételi forrás jelentkezik az afrikaiak számára. Szigorúan ellenőrzött körülmények között a gorillák megszokhatják kisebb turistacsoportok látogatását. A körültekintő óvintézkedések lehetőséget nyújtanak arra is, hogy számos más állat és növény életterét, és az erdőt, mint klimatikus tényezőt biztosítsák az állatok számára. Az afrikai majomkutatók szerint nem minden gorilla tűri el „rokonainak” látogatását. (Mint ismeretes, biológiai hasonlatossága tekintetében a csimpánz után a gorilla áll legközelebb az emberhez.) Az egyes gorillák személyiségétől is függ, hogyan viselik el az időszaka. Gorbacsov bejelenti, hogy a Szovjetunió egyoldalúan beszünteti a vegyifegyvergyártást. Mirzajanov azonban úgy látja, hogy semmi nem változik. 1991 májusában kilép a kommunista pártból, és megfogadja, hogy felhívja a figyelmet a vegyi fegyverek veszélyességére. Cikkeket ír, interjúkat ad, leleplezéseit a kormány tagadja. 1992-ben a KGB börtönbe hurcolja, ahol 11 napot tölt, majd szabadlábra helyezik tárgyalása kezdetéig. Sok tudós ' biztosítja együttérzéséről, de kezdetben kevesen merték tanúvallomásukkal megerősíteni Mirzajanov vádjait. Végül Nyugaton is felfigyeltek az ügyre, amelyről Mirzajanov be akart számolni az USA-ban. Útlevélkérelmét azonban tavaly júniusában elutasították — így erre nincs lehetősége. kor végzik majd rutinszerűen a kórházakban és a mentőállomásokon, mentőautókban a géntechnológiával előállított hemoglobinnal történő transzfúziókat. A művér nemcsak egyszeriben megszüntetné a vérbankok gondját, tehát a donoroktól nyert vér hiányát, hanem kizárná annak lehetőségét, hogy a transzfúziónál használt vérben esetleg jelenlévő AIDS- vagy hepatitisz (fertőző májgyulladás)-víru- sok megfertőzzék a betegeket. A mesterséges vér nem tartalmazza azokat a sejteket sem, amelyek a bizonyos vércsoportokba tartozást mindenkinél meghatározzák. MTI-felvétel emberek közelségét. Az ezüsthátú felnőtt hím gorillák mintegy 20 fős csoport felett uralkodnak, és óvják őket a betolakodók ellen. A gorillák a fejlődés folyamán kialakítottak egy egymás megértésére szolgáló figyelmeztető jelzéssorozatot. Ha az ezüstösszőrű gorillavezér a látogató békés szándékáról meg van győződve, elviseli annak közeledtét. A gorilláknak szigorú viselkedési illemtanuk van. Egy mély pillantás a másik szemébe, például az agresszivitás jele — figyelték meg a gorillakutatók. Ha az ember félszegen visz- szahúzódik, a gorillák nyugodt beletörődéssel viszonozzák az ilyen viselkedést. Ha azonban az állat az emberre támad, annak alapjában véve az ember nem megfelelő viselkedése lehet a kiváltó oka. A bakancs (MTI-Press) — A hölgyek levették a tűsarkú cipőt, és bakancsot húztak. Ha ez a tél parancsa lenne, szót sem érdemelne. Egyébként is a divatban ne keress logikát, mondják a divatszakértők. Ám a bakancs a kirakatokat is uralja, szerte Európában, mert a legutóbbi jelentések szerint milliószámra kapják a rendelést a legjobb gyárak. Először ízlésficamnak tartották, ma már le sem fényképezik a bakancsot viselő Madonnát, Chert, Naomi Campbellt, a divatbemutatók fekete Vénuszát, Paul McCartneyt, a Beatles túlélőjét, meg azokat, akik vagy őket utánozzák, vagy a divatot követik. Sőt már azt is tudjuk, hogy ilyen a téli „szerelése” a Szentatyának is... A sztrálábbelivé vált bakancs ugyanis nem a di- vatcsinálóknak köszönheti a sikerét, hanem az ügyetlen, vagy finomabban kifejezve a peches síelőknek. A története a következő: egy bizonyos doktor Klaus Martens, miközben a síbalesetéből gyógyítgatták München egyik kórházában, azzal töltötte az idejét, hogy a téli sport leginkább veszélyeztetett amatőréinek megalkossa a bokát védő lábbelit. Az általa csak ortopéd cipőnek nevezett bakancs megalkotásához mérnök barátja adta a szaktudást. A mű olyan tökéletesre sikerült, hogy azonnal szabadalmaztatták is. Oroszország halálos titka Mesterséges vér a láthatáron r73^Sel-^|yaioisSg
