Kelet-Magyarország, 1995. január (52. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-03 / 2. szám

14 Keiel'Magyarország CSUPA ÉRDEKES 1995. január i., kedd Áru: a szerelem és az emberi test Nyíregyháza (KM) Doku­mentumok , és képzelgések (1.) — Sok nyugat-európai újságban jelennek meg ilyen apróhirde.tések: — Jöjjön a szerelem pa­radicsomába (X utca, Z házszám. Y emelet 8-as aj­tó). — 19 éves szuperlány, aki a szexre született, várja azokat az urakat, akiknek a szex a legfontosabb (tele­fonszám). — Egészen új intim jel­legű masszírozás. Próbálja ki, uram (pontos cím.). — Szőke angyalok, akik tudnak vadmacskák is lenni (telefonszám). — Nem szereti ön a pro­fikat? (pontos cím) — Autósok! Az autópá­lyától 200 méterre balra x községben fotómodellek és videoműsorok várják önö­ket! (pontos Cím) — Két mulatt lány szerel­mi iskolát nyitott! (telefon­szám) Burkolt és nyílt ajánla­tok. Napjainkban virágzik a leánykereskedelem a nyu­gati országokban, és legú­jabban Keleten is. Mielőtt belevesznénk a részletekbe, lépjünk vissza az időbe, is­merkedjünk meg a pénzért megvásárolható szeretke­zés történetének néhány mozzanatával. Ókor, Baby­lonia. Egy pró­féta a Nabuko- donozor király által fogságba vetett zsidók tapasztalatai alapján így ír Babylonia asz- szonyairól: ■ ■ „A pők kö­telekkel övezve ülnek a temp­lomba vezető utak szélén és illatos áldozati ajándékot éget­nek el az isten­nő tiszteletére. Amikor pedig az idegen fel­szólítja az egyiket, hogy kövesse őt a Aphrodite születése nő ocsmány Borsos Miklós. 1980 szavakkal fordul mellette ülő társnőjéhez, akit az ide­gen nem tartott érdemesnek arra, hogy együtt háljon vele és megoldja kötelé­keit”. Itt elidőzhetünk egy ki­csit. A kötelék megoldás­nak jelképes értelme van. Aki a felszentelt babylomai asszonnyal szerelmeskedni akart, annak meg kellett ra­gadnia a köteléket és magá­val kellett hurcolnia a nőt a közeli berekbe. Bizonyos feltevés szerint az elhurco­lás a nőrablás korszakának maradványa, az ősi szokás jele. Ciprus szigetén a ha- jadonok kiszépítették ma­gukat, felvették legszebb ruhájukat és kimentek a tengerpartra. Ott sétáltak és várták a hajósokat. Szeret­keztek velük a napfénytől forró fövenyen. A hajósok­tól kapott ajándékokból ala­kult ki a ciprusi lányok ho­zománya. Az istennő papnői. Egyiptom, ugyancsak ókor. A történetírók szerint a Nílus-menti ország lányai, asszonyai érzékiek és élv- hajhászók voltak. Eleinte a prostitúció a vallásos alapo­kon fejlődött ki, akik pénz­ért árusították testüket, azo­kat az istennő papnőinek tekintették. Később azon­ban rideg üzletszerűséggel folytatták az egyiptomi nők ezt a pénzszerzési tevé­kenységet, függetlenül a társadalmi rangjuktól, szár­mazásuktól. Keopsz, a lenyűgöző nagyságú piramisok építő­je, amikor a kincstár ki­ürült, a lányát a bordélyház­ba küldte. A történet foly­tatását bizonyítékokkal senki sem támaszthatja alá. Mindenesetre jól hangzik. A királylány így szólt a bor­délyházban: — Én is piramist építek a magam emlékére. Ezért minden látogatóm szállít­son egy óriási követ a si­vatag szélére, A vendégek állítólag szí­vesen engedelmeskedtek. Egy piramis ezért állítólag ma is az ókori egyiptomi prostitúcióra emlékeztet. Naukritosz különös hír­névre tett szert az ókorban. Kelet legszebb lányai és asszonyai várták itt az ál­dozatkész férfiakat. Nem­csak az egyiptomiak jártak ide, hanem a gazdag görö­gök is ide utaztak. A tör­ténetírók szerint a naukri- toszi szórakozás árait nem a szegények lehetőségeihez mérték. Drága ételek, italok és még drágább nők várták a vendégeket. Hérodotosz meséli a követ­kező esetet: „Az egyik hölgy rendkívül magas árat kért kegyeiért. Egy görög ifjú halá­losan beleszere­tett, azonban fi­zetni nem tu­dott. Az ifjú kétségbeesett és már öngyilkos akart lenni. A szerelem isten­nője azonban megkönyörült rajta. Az ifjú a tenger partján mély álomba merült és álmá­ban megjelent az imádott nő és a fiatalember valamennyi vá­gyát teljesítette. Amikor az ifjú felébredt, büszkén elbe­szélte mindenkinek, hogy vágya teljesült. Tudomást szerzett az ifjú álmáról a kéjnő is. Pénzt követelt tő­le, mert szerinte álmában éppen olyan örömet szer­zett neki. mintha valójában az övé lett volna. Az ifjú nem akart fizetni. A nő ek­kor a bírákhoz fordult, akik csak két kérdést tettek fel: — Almodban lett tiéd ez a nő? — érdeklődtek az ifjútól. — Akkor, csak akkor. Mélyen aludtam — vála­szolt a fiatalember, — amikor a Szerelmi vágyam teljesült. :— Nappal nem voltál az övé? — kérdezték Naukri- tos bírái a kéjnőtől. — Nem. Csak álmában — mondja a nyilvános ház szépe. — Akkor ítélkezünk — szólt a legidősebb bíró és nagy bölcsen döntött: — Megengedjük neked, Naukritosz szépe, álmodj arról, hogy megkaptad az ifjútól a pénzt és így azután ő már nem tartozik neked semmivel.” (Összeállította: Molnár Károly) (Folytatjuk) Vendégségben — Magyarországon Expoprogramok helyett • Események a honfoglalás 1 100. évfordulójára Budapest (MTI Press) — „Vendégségben — Magyar- országon”. Ez a címé annak a programsorozatnak, mely 19%-ra, a honfoglalás 110Ö. évfordulójára készülő or­szág rendezvényeit, esemé­nyeit foglalja magába. Rö­videsen a kormány elé ke­rülnek az erre vonatkozó elképzelések, tervek, ame­lyeknek a gerincét a meghiú­sult expo vidéki programjai alkotják. Arról a — megvalósíthatósági tanulmánnyal is minősített — közel háromszáz rendezvény­ről van szó. amelyek több, mint 1100 pályázat közül ítél­tettek a legjobbnak. A kor­mány úgy döntött, hogy ezek a szellemi és anyagi energiák, az expó elmaradása ellenére se vesszenek kárba. Ezért meg­felelő segítséget nyújt a terve­zett rendezvények, programok lebonyolításához, a bennük rejlő értékek megőrzéséhez, hasznosításához. A támogatás mértékéről, feltételeiről is ha­tároz majd a kormány, amikor megtárgyalja a „Vendégség­ben — Magyarországon” ren­dezvényeire vonatkozó javas­latokat. A tervezés, a szerve­zés és a programok koordi­nálásának egyik gazdája a Kormánybiztosi Iroda lesz. Itt érdeklődtünk arról, hogy a kormánydöntés után mi vár­ható a „Vendégségben — Magyarországon” néven indu­ló programtól. — Azt szeretnénk elérni, hogy a nagy, történelmi évfor­duló jegyében és évében meg­tartott rendezvények a hagyo­mányokat és egy új, modem Magyarország képét ötvözzék. Ezt mutassák be minden hon­fitársunknak, vendégeinknek, történeté” kiál­lítás, a Géniusz nevet viselő és a világ szellemi alkotásainak leg­jobbjait bemutató kiállítás, a II. Eu­rópai Matemati­kai Kongresszus, a Pavarotti-kon- cert, vagy a ko­lozsvári és a po­zsonyi opera ven­dégjátéka, az ex­po helyén felé­pülő vatikáni pa­vilonban sorra kerülő egyház­történeti kiállítás. A kormánydöntés után nyomban óriási tempót kell diktálnunk, mert már szorít az idő. Ugyanis vala­mennyi rendezvényünket be kell iktatnunk az 1996-os tu­risztikai programba, hogy a hazai és a külföldi vendégek megfelelő ajánlatok közül választhassanak. Ebben nagy segítségünkre lesz az Országos Idegenfor­galmi Hivatal, amely partner- intézményként segíti a „Ven­dégségben — Magyarorszá­gon” program megvalósítását. A kormánydöntés után tehát azonnal egyeztetni kell min­den érdekelt szervezettel, tár­sasággal a programot. Már csak azért is, hogy a márciusi berlini turista börzén — a vi­lág legjelentősebb ilyen szak­rendezvényén — már kész, színvonalas programokat ajánlhassunk az öt kontinens­ről érkezett cégek képvise­lőinek. így számíthatunk sok ven­dégre, rendezvényeink meg­felelő látogatottságára. A nyíregyházi múzeumfalu, amely rangos események színhelye lehet Elek Emil felvétele akik hazánkba jönnek ez alka­lommal. Az sem titkolt törekvésünk, hogy a többszáz program, ren­dezvény a szórakozáson, is­meretszerzésen keresztül ma­radandó és pozitív élményt ad­jon, egyúttal hagyományte­remtő is legyen. Vagyis olyan programokat szorgalmazunk, amelyek megismételhetők, te­hát a jövőben is mind több vendéget „csalogatnak” visz- sza. hímevet, tisztes megél­hetést nyújtva a házigazdák­nak — foglalja össze ár. Her- kó László, a Kormánybiztosi Iroda idegenforgalmi és kul­turális főigazgatója. □ Ehhez azonban részben szemléletformálásra, részben a feltételek megteremtésére van szükség. Mindebből mit tart a legfontosabbnak? — Azt, hogy minden érintett ismerje fel: csak akkor lesz sikere a „Vendégségben — Magyarországon” program­nak, ha a híres, magyaros ven­déglátás maradéktalanul érvé­nyesül, minden turista szere­tett vendégnek érzi magát hazánkban. Az ilyen mentelitású — kel­lő szakmai hozzáértéssel pá­rosított vendégfogadás együtt­jár a turistaforgalom bevéte­lének növekedésével és ha­zánk jó hírének öregbítésével. Ehhez persze megfelelő szín­vonalú szolgáltatásokat kell teremteni, amiket az ide érke­zők szívesen vesznek igénybe. A konnánynak szánt javasla­tunkban ehhez jelentős anyagi támogatást igényelünk. □ Kérem, említsen néhány, várhatóan nagy látogatottsá­got ígérő rendezvényt! — Csak ízelítőként tudok kiemelni a sok-sok esemény közül néhányat. Ilyen lesz minden bizonnyal a Nemzeti Múzeum „Új Magyarország A jövő évezred úthálózatának építése Fór is György Brüsszel (MTI) — A „kivite­lezési listáról” született esseni elvi egyetértés — s ami ennél is többet ér: bizonyos hiányzó pénzügyi források felkutatása után — immár „csak” az ad­minisztrációs, jogi huzavoná­kat kell valahogy lezárni, s akkor legkésőbb 1995 végéig megkezdődhet Európa jövő évezredi közlekedési hálózatá­nak — a híres „transzeurópai hálózatnak” — az építése. Az első fázisban összesen 14 közút és vasútvonal fej­lesztésével még csak az Euró­pai Unió jelenlegi országait, idővel azonban (további 8 pro­ject erejéig) immár a kelet- és dél-európai partner- (vagy tag­jelölt) országokat is közös vérkeringésbe kapcsolják. A hálózat ötléte a tavalyi brüsz- szeli EU-csúcson elfogadott Delors-féle Fehér Könyvben szerepelt. Alapvető célja már akkor az volt. hogy nagyszabású infra­struktúra-fejlesztési beruházá­sokkal közvetlenül és közvet­ve új munkahelyek százez­reinek létrehozását segítsék elő. Egyúttal azonban a terv gazdái — a Henning Christo­phersen EK-bizottsági alelnök nevével fémjelzett szakértői munkacsoport — a köz­lekedési feltételek radikális megjavításától, a szállítás és közlekedés jelentős meggyor­sításától általában a termelés és értékesítés folyamatának is reméltek és remélnek ösztön­zést adni. Az eredeti elképzelés össze­sen 34 közút, vagy vasútvonal, illetve tengeri, vagy légikikötő fejlesztését tartalmazta, ame­lyeknek 2010-re kellene elké­szülniük — nem kevesebb, mint 400 milliárd ECU-s (közel 500 milliárd dolláros) ráfordítással. Ezt követően a nyári korfui csúcs bizonyos „szelekciós szempontrend­szert” fogadott el. jelezve egy­úttal, hogy a felsorolt munkák mintegy harmadánál kész a munkák azonnali megkezdé­sére áldását adni. Mindezek nyomán állt össze a lista arról a 14 projectről, amelyet az állam- és kor­mányfők Essenben jóváhagy­tak, s amelyeket jelenlegi ára­kon 91 milliárd ECU-s (va­lamivel több, mint 103 mil­liárd dolláros) költségvetés mellett az ezredfordulóig be is kellene fejezni. A terveknek több mint har­mada — 5 program — az úgy­nevezett ,.rendkívül nagyse­bességű vasút” (TGV) vona­lainak kiterjesztését célozza. A különböző szupergyorsa­ságú „tengelyek” a tervek sze­rint egységes vérkeringésbe kapcsolják majd a jelenlegi tagországok nagyvárosait. így felépül majd az „észak-déli” tengely (Nümberg-Berlin- München-Verona útvonallal), miközben már javában a kivételezés alatt áll a Pá- rizs-Brüsszel-Köln-Amszter- dam-London vonal. Délen Madridtól Barcelonán át Montpellierig épül majd az egyik szárny; míg a másik Lyon-Torino-Milano-Velen- ce-Trieszt városokat kap­csolja majd össze. Az ötödik az úgynevezett „keleti ten­gely", amely részint Párizs- Metz-Strasbourg irányában épül, részint ezek folytatása­ként Luxembourgot, illetve Németországban Karlsruhe-t és Mannheimet foglalja még magában. A közúti beruházások egyi­ke a Liszabonból kiinduló por­tugál-spanyol-francia autópá­lya, a másik egy görögországi autóút-program finanszírozá­sát célozza. A további prog­ramok között van egy írorszá­gi vasútfejlesztési beruházás — illeszkedés a brit vasutak rendszeréhez —; a milánói Malpensa repülőtér kivitele­zése; a Rotterdamot a Ruhr- vidékkel összekötő (vasúti te­herszállítást szolgáló) vonal létesítése, s végül a Dániát Svédországgal összekötő első híd megépítése. Egy további project a Glawsgow-t a nyugati brit par­tokkal összekötő kompvonal létrehozását célozza, egy másikkal pedig Stockholm- Koppenhága-Oslo-Stock- holm útvonalon egy vasúti­közúti kombinált gyorsfor­galmi .Jráromszög” létesítése a cél. Jóllehet, az „első körben” még nincsenek benne, azon­ban az ambiciózus csomagterv számol a kelet-európai tér­ségek bekapcsolásával. Egye­lőre nyolc útvonal lehetőségét vázolták fel, közülük a Tri­esztet Ljubljanán és Budapes­ten át Kijevvel összekötő köz­út és vasútvonal terve érintheti majd Magyarországot. A csúcstalálkozó megbíza­tása alapján most a brüsszeli bizottságon a sor, hogy a nyolc közül javaslatot tegyen azon programokra, amelyek prioritást kaphatnak (s ezzel esélyt a kivitelezés ezredfor­dulóig történő befejezésére). Nem hivatalos szakértői vé­lemények szerint erre minde­nekelőtt a leendő Berlin-Var- só-Minszk-Moszkva (vasúti- közúti) tengely esetében lehet majd számítani. Autópálya-kereszteződés — Amerikában (Los An­geles) KM-archív

Next

/
Thumbnails
Contents