Kelet-Magyarország, 1994. december (54. évfolyam, 284-309. szám)

1994-12-07 / 289. szám

1994. december 7., szerda Összegzés és előkészület Záródokumentum: az EBEÉ meghatározó szerepe a kihívások kezelésében Budapest (MTI) — Záródo­kumentum elfogadásával vé­get ért kedden Budapesten az Európa-csúcs. A dokumentum- csomag tartalmazza a buda­pesti csúcs résztvevőéinek po­litikai nyilatkozatát, a II. vi­lágháború befejezése 50. év­fordulójának emléket állító nyilatkozatot, valamint tizen­egy fejezetbe foglalva taglalja a konferencia határozatait az EBEÉ (új nevén EBESZ) fej­lesztésétől kezdve a különféle regionális konfliktusokon át a mediterrán országokkal való együttműködés fejlesztéséig bezárólag. A „Valódi partnerség felé egy új korszakban” címet vi­selő politikai nyilatkozat han­goztatja: az EBEÉ állam- és kormányfői azzal a céllal gyűltek össze a magyar fővá­rosban, hogy összegezzék a közelmúlt történéseit, áttekint­sék a jelen fejleményeit, és te­kintetüket a jövőre vessék. A résztvevők olyan időpontban gyűltek össze, amikor közele­dik a II. világháború lezárásá­nak 50. évfordulója, a Helsinki II. Erzsébet angol királynő távozik a windsori kastélyból, miután kedden az épületet és környékét szeizmológiai vizsgálatok és próbafúrás végett átadták a szakembereknek. Erős a gyanú ugyanis, hogy a kastély alatt, 300 méter mélyen nagy mennyiségű, feltehetően mintegy százmillió hordónyi olaj található AP-felvétel Záródokumentum aláírásának 20. évfordulója, és amikor a Berlini Fal leomlásának ötö­dik évfordulóját ünnepeljük. Az állam- és korniányfők hitet tesznek az EBEÉ megha­tározó szerepe mellett az egy­séges és szabad, biztonságos és stabil EBEÉ-közösSég meg­teremtésében. Egyben meg­erősítik a Helsinki Záródoku­mentum és az azt követő EBEÉ-dokumentumok elveit. Ezek olyan közös értékeket tükröznek, amelyek irányt szabnak a tagállamok politiká­jának egyénileg és közösség­ben is, minden szervezetben és intézményben, amelyben kép­viseltetik magukat. Az EBEÉ olyan biztonsági struktúra — hangoztatja a nyi­latkozat—, amely Vancouver­től Vlagyivosztokig magában foglalja az államokat. Az ál­lam- és kormányfők ezzel kap­csolatban megfogalmazzák azon szándékukat, hogy új politikai lendületet adjanak az EBEÉ-nek, amely ezáltal al­kalmassá válhat arra, hogy meghatározó szerepet játsszon a XXI. század kihívásainak kezelésében. Ebbéli elhatározásuk tükrö­ződik abban is, hogy az EBEÉ mostantól fogva az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) nevet vi­seli. Az EBEÉ jó eszközül szol­gált arra, hogy leküzdjék az akadályokat, és megbirkózza­nak a régiószerte végbement változásokkal. A nyilatkozat ezzel összefüggésben utal ar­ra, hogy az állam- és kormány­fők legutóbbi találkozója óta újabb bátorító fejlemények történtek. Felszámolták a hi­degháború maradványainak többségét. Szabad választáso­kat tartottak, és szerteágaztak a demokrácia gyökerei — ol­vasható a záródokumentum­ban. Mindazonáltal a stabil de­mokráciához, a hatékony piac- gazdasághoz és a szociális igazságossághoz vezető út to­vábbra is rögös. A szabadság terjedését — állapítja meg a nyilatkozat — új konfliktusok, illetve vissza­térő régi problémák kísérték. Továbbra is előfordul az EBEÉ-térségben, hogy kato­nai eszközökkel tesznek kísér­letet a hegemónia megszerzé­sére, illetve a területi terjesz­kedésre. Az emberi jogokat és az alapvető szabadságjogokat továbbra is semmibe veszik, türelmetlenség tapasztalható, és diszkrimináció éri a kisebb­ségeket. Az agresszív naciona­lizmus, a rasszizmus, a sovi­nizmus, az idegengyűlölet, az antiszemitizmus és az etnikai feszültség pestise még mindig terjed. A szociális és gazdasá­gi instabilitással egyetemben ezek a jelenségek a válságok, az emberi szenvedés legfőbb forrásai. Arról tanúskodnak, hogy nem sikerült valóra vál­tani az EBEÉ elveit és köte­lezettség vállalásait. Ez a hely­zet határozott cselekvést köve­tel. Együttműködésre van szük­ség, hogy érvényt szerezzenek ezen elveknek és kötelezettsé­geknek, illetve hatékony szoli­daritással és együttműködés­sel enyhítsék a szenvedést. Nem korszerű, de működőképes Interjú Sárdi Gyula MÁV-üzemigazgatóval az emberi mulasztásokról Réti János Debrecen (KM) — Az elmúlt hétvégén történt vasúti ka­tasztrófa élénken foglalkoztat­ja a közvéleményt, hiszen ilyen következményekkel járó baleset szerencsére igen ritka a kötött pályán folyó tömegköz­lekedésben. Ennek ellenére vagy talán éppen ezért a vo­nattal utazók körében ilyenkor szinte maguktól fogalmazód­nak meg kérdések: mit értsünk a szajoli tragédia kapcsán em­beri mulasztás alatt, milyen az egyes vonalak, pályaszaka­szok műszaki színvonala? Egyáltalán: a MÁV helyze­téből következően mennyire biztonságos a vasúti közleke­dés ma Magyarországon, kö­zelebbről a keleti országrész­ben? A válaszokat Sárdi Gyu­la területi üzletigazgató adta lapunk olvasói számára. A váltók biztonsága — A sokat emlegetett bizton­sági berendezések tartják a kapcsolatot, illetve létesítenek függést a váltók és a jelzők között. Vagyis: elvileg addig nem vezérelhető szabad jelzés a közeledő mozdony vezetőjé­nek, amíg a rendszer, a beren­dezés a váltó helyes állásáról meg nem győződött. □ Szajolnál a mozdonyveze­tő szabad jelzést észlelt... — A váltók és jelzők egy­mástól való függésének két változata van, ami természete­sen kihat a kezelésre és ellen­őrzésre is. Van a vonóvezeté­kes váltódob, ami mechanikus és van a jelfogó függéses, ami elektronikus kapcsolatot tart fenn a váltó valamint a jelző között. □ Ez a bizonyos váltó nyil­ván mechanikus rendszerű, és így játszhatott szerepet a bale­setnél emberi mulasztás. — Valóban. A vonóvezetés- es rendszer emberi ellenőrzést igényel, mivel közvetlenül nem érzékeli, ha baj van a vál­tóval, szemben az elektronikus rendszerrel, ami abban a pilla­natban magától jelzi, ha vala­mi nem megfelelő. Ember és technika □ Akkor tehát Szajol, 2-a pén­tek délután... — ...amennyire utólag re­konstruálták a történteket: Tö- rökszentmiklósról érkezett egy mozdony két kocsival, amit a gyorsvonat érkezése előtt negyed órával a foga­lomtól távolabb eső vágányra akartak tolatni. A váltókezelő nem állította át a váltót, ennek ellenére a tolatás megkez­dődött. Ez volt az első mulasz­tás. A hibát a mozdony „ész­lelte” és vasúti szakkifejezés­sel élve „felvágta”, vagyis a maga számára átállította a vál­tót. A váltókezelő ezt figyel­men kívül hagyva nem állítot­ta vissza, és természetesen nem is ellenőrizte az állását. Ez volt a második mulasztás. — A hibát észlelnie kellett a tolatásvezetőnek, sőt ahogy ez később kiderült, a vonatkísé­rőnek is, de egyikük sem je­lezte és nem is jelentette a rendellenes állapotot. Ez volt a harmadik mulasztás. Nem siklanak ki □ Közben a jelző szabad pá­lyát adott... — Igen, a mechanikus rend­szer megengedni a szabad jel­zést akkor is, ha rendellenes­ség van, ezzel szemben az elektronikus ilyen esetben azonnal észreveszi a hibát és automatikusan megakadályoz­za a szabad jelzés kivezérlését. □ A mechanikus rendszer mennyire tekinthető elavult­nak? — Ma már nem korszerű, de működőképes. A biztosító be­rendezéseinek fejlesztése te­rén is van lemaradásunk, de ez nem azt jelenti, hogy kisik- lanak a vonatok. Azt már igen, hogy a pályák magasabb szín­vonalú szolgáltatás követel­ményeinek nem felelnek meg, vagyis ahogy avulnak a beren­dezések, később úgy kell csökkenteni a megengedett se­bességet. Egyébként Szolnok és Záhony között három me­chanikus biztosító berendezés működik, de ez a technika, ez a rendszer, a sajnálatos tragé­dia bekövetkezte ellenére — és ezt külön hangsúlyozni kí­vánom — nincs közvetlen ha­tással a forgalom biztonságá­ra. Az emberre ró nagyobb ter­het, nagyobb felelősséget. Kelei-Magyarország fi IflPí * | #• Érvek súlya Dombrovszky Adám A belügyminiszter igen­csak fel volt háborod­va az „átvilágítás­ról” szóló úgymond „titok­sértő” bírói nyilatkozat kapcsán. Csak úgy áradt belőle a szó, érvek sokasá­gát halászta elő annak iga­zolására, hogy bizonyítsa az illető bírák alkalmatlan­ságát. Az érvek egy vezérfo­nalra voltak felfűzve: mind az első szabad magyar par­lament által megválasztott átvilágító bírákat támadta. Akiknek a lehetetlenné téte­lével gyakorlatilag az ér­vényben lévő ügynöktör­vény végrehajtását lehet megtorpedózni. Kuncze Gábor Eigner bí­ró azon kijelentésére rea­gált, miszerint az abc-sor- rendben első negyven or­szággyűlési képviselő kö­zött valószínűleg egy olyan van, aki annak idején saját kezűleg aláírt beszervezési nyilatkozattal ügynöki há­lózati feladatot vállalt. A belügyminiszter érveinek egyike azt sérelmezte, hogy ez a kijelentés — akár igaz­nak bizonyul, akár nem — az egész parlament lejára­tására alkalmas. Hiszen miután nem ismert, hogy ki­re gondol a nyilatkozó, va­lamennyi képviselő neve szóba kerülhet. Szinte az eseménnyel egyidejűleg döntött a Leg­felsőbb Bíróság Lengyel László ügyében. Mint talán emlékeznek: még Antall mi­niszterelnök jelentette fel a közgazdászt azon kijelenté­séért, miszerint „a közigaz­gatásban kialakult a tökéle­tes korrupció, pontosan meg lehet mondani, hogy melyik minisztert vagy fő­osztályvezetőt mennyiért le­het megvenni.” A volt kor­mány ideje alatt a Veszp­rém Megyei Bíróság bűnös­nek találta Lengyelt, most azonban a Legfelsőbb Bíró­ság — többek között — a következőket állapította meg: a kijelentés azonosít­ható passzív alany hiányá­ban nem sértette meg a Büntető törvénykönyv ren­delkezéseit. A politológus nem állította azt, hogy a kormány minden minisztere korrupt. Kijelentése csupán egy vagy néhány miniszter jó hírnevét, becsületét csor­bította. Az sem állapítható meg, hogy személy szerint ki képviselte a kormányt, és ki volt az, akinek a szemé­lyén keresztül a kormányt sérelem érhette. Ezen döntéssel kapcso­latban nemigen hallottunk egyetlen kétkedő megjegy­zést sem a most hatalmon lévőktől. Ha viszont valaki azt mondja: az első vizsgálódá­sok arra mutatnak, hogy a jelenlegi parlamenti képvi­selőink között van egykori IllUll-as ügynök, az felhá­borító. Valóban felháborító. De nem elsősorban azért, amiért a belügyminiszter mondja. Hanem sokkal in­kább azért, mert lassan öt évvel a rendszen’áltást kö­vetően még mindig megvan a lehetősége annak, hogy a második szabadon válasz­tott magyar Országgyűlés padsoraiban egykori IHlUI-as ügynök üljön. S ha az éveken át oly kínkeserve­sen készült ügynöktörvény végrehajtását sikerül vég­képp zátonyra vinni, akkor ülni is fog! Hírvnustra A boszniai... ...látogatáson tartózkodó Malcolm Rifkind brit védel­mi miniszter hétfőn mély aggodalmát fejezte ki a fe­szültség növekedése és a kéksisakosok zaklatása mi­att. (MTI) Az ENSZ-főtitkár... ...azt ajánlotta a világszer­vezet Biztonsági Tanácsá­nak, hogy küldjenek megfi­gyelőket Tádzsikisztánba a tűzszüneti egyezmény be­tartásának ellenőrzésére. (MTI) A dominikai... ...Puerto Plata közelében hétfőn lezuhant egy sport­repülőgép. A fedélzeten tartózkodó hat német turista és a dominikai pilóta életét vesztette. (Reuter) Egy szudáni... ...római katolikus püspök hétfőn azt nyilatkozta, hogy az afrikai országban négy arab keresztényt feszítettek keresztre a biztonsági erők, mivel nem akartak vissza­térni a muzulmán hitre. (Reuter) Napjainkban egyre több eset bizonyítja, hogy szinte kimeríthetetlen a kábítószer­csempészek fantáziája. A legutóbbi bűntény alanya ez az óangol juhászkutya volt, akinek Kolumbiában tíz, kábítószerrel töltött gumióvszert rejtettek a gyomrába AP-felvétel TÚL MEGYEN —

Next

/
Thumbnails
Contents