Kelet-Magyarország, 1994. december (54. évfolyam, 284-309. szám)

1994-12-07 / 289. szám

1994. december 7., szerda KULTÚRA Barangoló Xantus Budapest (MTI) — Száz esztendővel ezelőtt — 1894. december 13-án — hunyt el Xantus János nép­rajzkutató, akadémikus, a Néprajzi Múzeum és a Bu­dapesti Állatkert alapítója. Halálának centenáriuma al­kalmából tisztelgő kiállítás nyílik Xantus János Kelet- Ázsiában címmel a Kossuth téri gyűjteményben. A tár­latokban válogatás látható Xantus japáni, kínai, kokin- kínai, vagyis vietnami és la­oszi, illetőleg sziámi, kelet­indiai, bomeói, valamint szumátrai tárgyi gyűjtésé­nek legérdekesebb darabja­iból. Xantus János 1825 októ­berében született. A dunán­túli ügyvédből lett 1848-as honvédtiszt 1850-ben Ang­lián át az Egyesült Álla­mokba szökött. Évtizedes emigrációja alatt bebaran­golta a kontinenst, és meg­ismerkedett a különböző in­dián kultúrákkal. Meteoro­lógiai megfigyeléseket vég­zett az amerikai tengerésze­ti mérnökkar kapitányaként a Csendes-óceánon. Gyűj­tőútjairól gazdag termé­szettudományos anyagot juttatott haza a Magyar Nemzeti Múzeumnak. A Magyar Tudományos Aka­démia 1859-ben választotta tagjai közé. Xantus 1864- ben tért vissza Magyaror­szágra, és tevékenyen részt vállalt a pesti állatkert létre­hozásában. Az intézmény 1866-ban nyitotta meg ka­puját, amelynek Xantus volt első igazgatója is. Két évvel később csatlakozott a Kelet-Ázsiába induló expe­dícióhoz. A hároméves „barangolásról” végül is több mint 160 ezer darabot meghaladó természetrajzi és néprajzi anyaggal tért haza. Áz ezekből válogatott bemutató sikere eredmé­nyezte a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Tárának életre hívását, amelynek vezetőjévé 1872. március 15-én nevezték ki Xantus Jánost. Ez a dátum a Népraj­zi Múzeum születésnapja. A nagyvárosi népzene (city folk) egyik reprezentánsa az angliai Cardiffban; a virtuóz gitárjátékhoz még utcai szinten is dukál a hi-fi technika Mán László felvétele mm r gtjn #11* Picasso... ...Braque, Toulouse-Laut­rec, Mednyánszky, Egry, Vadász, Vértes és Deim művek is szerepelnek a Műgyűjtők Galériája Auk­ciós Ház december 10-ei grafikai árverésén. A licitá­lás 10 órakor veszi kezde­tét. (MTI) Képregény... ...-találkozót rendeztek a múlt hét végén az Orosz­lányi Művelődési Központ és Könyvtárban. Az orszá­gos szintű összejövetelen bebizonyosodott, hogy a képregény nemcsak szóra­koztat, hanem szerepe lehet az idegen nyelvek oktatásá­ban. (MTI) Barota Mihály... ...Híradás a végekről című kötetének bemutatóját de­cember 15-én 17 órai kez­dettel tartják a nyíregyházi Városi Művelődési Köz­pontban. (KM) A Szatmárnémeti... ...Színház társulata a Ga- lócza című darabbal ven­dégszerepei december 8-án 19 órától a fehérgyarmati művelődési központban. Tűzzománcokkal... ...szerepelnek a Nyírbátori Országos Zománcművésze­ti Alkotótelep tagjai a deb­receni MSZP-székházban a napokban megnyílt tárla­ton. (KM) Marica és Charlie Budapest (MTI) — Két es­tén csendülnek fel Kálmán Imre Marica grófnő című operettjének népszerű dal­lamai a Budapest Kong­resszusi Központban. A kétfelvonásos operettet de­cember 15-én és 16-án te­kinthetik meg az érdeklő­dők 19 órai kedzettel. Mari­ca grófnőt Pitti Katalin ala­kítja. A további szerepek­ben Jankovics József, Osz- vald Marika, Csere László, Makay Sándor, Mucsi Sán­dor, Kalmár Magda, Ha­lász Aranka, Kokas László, Pál Attila lép színpadra. A központ év végi rendezvé­nyei között szerepel Hor­váth Charlie koncertje, Ha­lász Judit karácsonyi hang­versenye, valamint a szil­veszteri show-műsor. Megújuló hangszercsodánk A tárogató a hangjával megérinti a szíveket, tüzével hazafias érzéseket éleszt A vajai Rákóczi Tárogató Egyesület tagjai gyakran fellépnek különböző rendezvé­nyeken Harasztosi Pál felvétele Kormány Margit Penyige — Egy novembervé- gj délelőttön izgatott gyerek­sereg várta a tornateremben Nagy Csaba főiskolai mű­vésztanárt, a tárogató és más fúvós hangszerek szakava­tott mesterét, hogy rendha­gyó, komplex történelem, irodalom és ének-zene órát tartson a penyigei felsőta­gozatosoknak. Ugyanis 1996-ban lesz száz­éves a felújított tárogató, a ku­niékor jellegzetes, a magyar­ság féltve őrzött emlékű, törté­nelmi hangszere. Emlékező dallamok Nagy Csaba tanár úr nem elő­ször járt Penyigén. A korábbi években több alkalommal volt szerencsénk gyönyörködni tárogató-, klarinét-, oboajáté­kában, melyek bemutatásakor mindig hatásosan tudta meg­idézni a történelmi kort, a ku­ruc kor irodalmát, zenéjét. így történt ez most is a „Hej, Rákóczi, Bercsényi” című elő­adáson. A Rákóczi-nóta órain­dító dallamával a hatalmas tor­naterem fokozatosan megtelt egy régi, de soha nem feledett, emlékekben, hagyományok­ban és hatásaiban ma is élő történelmi korszak hangulatá­val. A kuruc tárogató eredetije — a Balkánon is használatos töröksíp — nálunk ma már csak múzeumokban fordul elő. Erős hangzása az egykori szul­táni seregekben igencsak be- tölthette a harcteret, mivel a menet élén ötven-hatvanad magával szólalt meg egyszer­re. Magyaros változata mére­tében és formájában, ennél­fogva hangzásában is más, puhább hangjaival alkalma­sabb a magyarság hol mélabú- san szomorú, hol táncra buz­dító hangulatának kifejezésé­re. A tárogató szorosan össze­fonódott a kuruc korszakkal, a Rákóczi vezette szabadságharc eszméjével. A tárogatóval kapcsolatba hozható dalirodal­munk jelentős része, népze­nénknek több darabja. A mai tárogatót 1896-ban a budapesti Schunda hangszer­gyáros készítette. A tárogató név és a vele kapcsolatban fel­újított kuruc emlékek hamaro­san országszerte népszerűvé tették ezt az új hangszert. A fa­lusiak is megkedvelték, s ma már népi hangszerként is szá­mon tartjuk — írja Sárosi Bá­lint. A fájdalmas vesztés A tanár úr az ünnepi óra to­vábbi részében Rákóczit és a kuruc kort idéző verseket, da­lokat adott elő. Kérdéseivel utalt a gyermekek történelmi, énekórái ismereteire, tovább­fejlesztve azokat zenei beté­tekkel. A tárogató bársonyos hangja jótékonyan lengte kö­rül a hallgatóságot. A Csínom Palkó dallamának idézésekor bemutatott a „dali pár pisz­toly” egyike, mely a Hadtörté­neti Múzeum tulajdona. A ta­nár úr színes magyarázatából megtudtuk, miért volt *ük- sége a 17-18. században egy kuruc katonának „pár” pisz­tolyra, s hogyan működött, mi­lyen babrás, időigényes volt a töltése. A nagyságos fejede­lem ünnepi díszlakomáit is­mertetve illusztrációként arannyal hímzett zöldbársony kabátot öltött a tanár úr, jelez­ve ezzel is II. Rákóczi Ferenc illem- és pompakedvelő vol­tát. A tárogatón felcsendülő udvari zenét, a lassú és az ugrós táncdallamot hallgatva magunk elé képzelhettük a pompás ruházatú társaságot. De a nagy várakozással és reménnyel indult szabad­ságharc hét év után elbukott, s a tárogatókon megszólaltak a kesergők, a fájdalmas vesztés hangjai. Az instrumentumokat összeszedték, összetörték, elégették, mintha a császáriak még a hangszertől is féltek volna, mely hangjával meg­érinti a szíveket s tüzével ha­zafias érzéseket éleszt. Hosszú időre elhallgatott, de sohasem némult el. A magyar szabadság egyik szimbóluma lett. S az is ma­rad. A tanár úr ünnepi óráival végzett nemes missziója min­dig aktuális a felnövekvő ma­gyar ifjúság számára. A Tenkestől Rákócziig Ezen az órán a Tenkes kapitá­nya című film zenéjétől elju­tottunk a Rákóczi indulón át a Kossuth rádió szignáljáig, s befejezésül együtt énekeltük a Kossuth-nótát a tárogató hangjaival. Franciából már az átlag felett Nyíregyháza (KM - P. Cs.) — A megyében több intéz­ményben is oktatnak a Ma­gyar-Francia Ifjúsági Alapít­vány közvetítésével hozzánk került tanárok. Nemrégiben Szabó Magda az alapítvány főtitkára látogatott megyénk­be, hogy tapasztalatokat gyűjt­sön az iskolák munkájáról, te­vékenységéről. — Áz intézményt a művelő­dési miniszter 1992-ben hozta létre, abból a célból, hogy szo­rosabb legyen e területen is a két ország kapcsolata, és ily módon is emelje az oktatás színvonalát. Az első évben ti­zenkét nyugdíjas pedagógus érkezett hazánkba. 1993 nya­rától a francia kormány hozzá­Jeney Johanna Mátészalka — Amint arról már beszámolt a megyei lap Kis-Kelet melléklete, Máté­szalkán 1994. november 21 -én hétfőn a város iskolái példa­mutató összefogással Óda a fényhez címmel zenés irodal­mi estet rendeztek a vak, vala­mint gyengénlátó költők, írók Óda a fényhez című antológiá­jából válogatva a műsor szá­mait. A színháztermet zsúfolásig megtöltő közönség (főként diákok) között ott voltak a vá­ros vezetői, az egyházak lelké­szei, az iskolák tanárai, a Va­kok és Gyengénlátók Orszá­gos Szövetségének mátészal­kai tagjai, a helyi szervezet ve­járult, hogy ötven frissen vég­zett diplomás oktassa orszá­gunk középiskoláiban a nyel­vet. Ezek a fiatalok az egye­temen olyan nyelvtanári diplo­mával rendelkeznek, ami fel­jogosítja őket arra, hogy a franciát mint idegen nyelvet tanítsák. □ Mely iskolákban taníta­nak az alapítvány emberei? — Kisvárdán két intéz­ményben tanít egy oktatónk. A nagykállói kéttannyelvű gim­náziumban, bár a német áll az első helyen, igényesek más nyelvek oktatásában is. Fran­ciából szintén anyanyelvi ta­nár segít a jobb felkészülés­ben. □ A korábbi évek gyakorla­zetője. Budapesti vendégünk volt Lak István, a szövetség el­nökségi tagja, s az őt kísérő Makiári Cecilia. Az est fővéd­nöke a 138. sz. Ipari Szakkö­zépiskola és Szakmunkáskép­ző Intézet volt. A szervezés­ben, a rendezésben Tőkés Szi- lárdné, az iparisok könyvtáro­sa nagy segítséget kapott Var- gáné Herman Anikótól, az Esze Tamás 'Gimnázium könyvtárosától, az iskolák — e nem mindennapi feladatért — lelkesedő tanáraitól. A közönség gondos drama­turgiával megszerkesztett elő­adáson vehetett részt. A beve­zető vers után Nagy Gusztáv a fővédnök-iskola igazgatója mondott észhez és szívhez szóló köszöntőt. Az ezt követő mintegy másfél órás műsort a ta az volt, hogy kevesen vá­lasztották a franciát. — A más országokkal való kapcsolatteremtésben a miénk modellértékű. Nagyon fontos, hogy a XX. században ne le­gyen egy nyelvnek sem kizá­rólagos privilégiuma. Az a ta­pasztalat, hogy az emberek úgy vannak vele: az angol fon­tos, a német tudása ebben a ré­gióban elengedhetetlen, a francia nem jó semmire. Vi­szont: egyre több a külföldi beruházók között a francia. Már 200 vállalat telepedett le hazánkban. Ha valaki az érett­ségivel jól hasznosítható nyelvtudást szerzett, bárhol tudja alkalmazni. Áz alapítvány tanárai a min­zeneiskola növendékei osztot­ták hangulatilag egységes blokkokra. Színesítette a diákelőadók fellépését Bőmé Sipos Beáta az általa megze­nésített és elénekelt versekkel, valamint Deme Jánosné váro­sunkban élő vak fiatalasszony megzáróan szép versmondásá­val. Lak István meghatottan fe­jezte ki örömét, köszönetét a szervezőknek, az előadóknak és a közönségnek egyaránt. A maradandó irodalmi élmény közben tanulhattunk is: tanul­hattuk, hogy szép és nemes célért összefogva örömet sze­rezhetünk másoknak, s rajtuk keresztül önmagunknak, ta­nulhattuk elfogadni a mássá­got, tanulhattuk, hogy a vak ember elsősorban ember. dennapok aktualitását hozzák ide. Csökkenhet az a sokk, amit az anyanyelvi környezet okozhat. Az itt oktató tanárok jóindulatú semlegeséggel ér­keznek hozzánk. Mi is sokat tehetünk azért, hogy az itt töl­tött év vagy évek alatt ez az alapállásuk pozitív módon változhasson. Természetesen azzal mindenki tisztában van, hogy ez részükről sem karita­tív ügy. Azok jönnek, akik or­szágukban nem kapnának ál­lást. Ez számukra „ugródesz­ka”. Azt azonban nem szabad el­felejteni, hogy a megyében az országos átlagnál többen ta­nulják a francia nyelvet, és ezt támogatni kell. Horta-tánc Nyíregyháza (KM) — A budapesti Goethe Intézet felkérését elfogadva készí­tette el Rui Horta portugá­liai koreográfus a Százhar­minchárom című táncmű­vet. A művészt a hideg te­lek és a gazdag történelmi múlt emlékei vonzották hazánkba. Nagyon rövid idő, három hét alatt hozta létre a művet Ez csak a táncosok odaadó közremű­ködésével volt lehetséges. A munka legfontosabb ré­szei nem is láthatók a szín­padon: megmarad viszont azoknak az emlékezeté- i ben, akik nap mint nap dol­goztak a Golgota Stúdió : legfelső emeletén. Ódái fényességű irodalmi est

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents