Kelet-Magyarország, 1994. december (54. évfolyam, 284-309. szám)

1994-12-27 / 305. szám

1994. december 27., kedd KISKERT Tisztaságban a tej „föle" A tejbegyűjtőkben jövőre már a szabad szemmel nem látható tisztaságot: az összcsíraszámot is vizsgálni fogják Harasztosi Pál archív felvétele Nyíregyháza (KM - GB) — Köztudomású, hogy az el­múlt évek során az egész országban, a többi állatfaj­hoz hasonlóan kritikus szint­re csökkent a szarvasmar­halétszám (is). Bár egy idő­ben valóban tejtúltermelés­ről lehetett beszélni, ma már a jelenleginél több alapa­nyagot is fel tudnának dol­gozni a tejipari vállalatok. A mennyiség növelése mellett talán még sarkalatosabb, egy­szersmind zsebbe vágó kérdés mind az ipar, mind a tejter­melők számára, hogy alapve­tően javítani kell a tej minő­ségén, ha versenyben akarnak maradni a fogyasztók kegye­iért vívott, élesedő harcban. A Szabolcs-Tej Rt. már né­hány hónapja két irányban is erőfeszítéseket tesz alapanyag gondjainak megoldására. Egy­részt a PRIMOM Vállalkozói Központtal karöltve a megyei tehénlétszám, s vele együtt a felvásárolható tej mennyiségé­nek a növelésén fáradozik. Másrészt pedig szakmai elő­adásokat tartva felvilágosító munkával igyekszik előkészí­teni az e téren alapvető hiá­nyosságokkal bíró kisterme­lőket a tej jövőre bevezetendő minőségi átvételére. Ami vi­szont a termelés jövedelme­zőségében jelenthet ugrás­szerű javulást a feltételeket teljesítő tehenes gazdáknak. A közelmúltban Nyíregyhá­zára a PRIMOM Inkubátor- házába hívták meg a megye tejbegyűjtő és tejtermelő vál­lalkozóinak egy csoportját, ahol a Primom és a Szabolcs- Tej szakemberei szakmai előadásokon adtak tájékoz­tatást a vállalkozásindítás, -bővítés lehetőségeiről, illetve a minőségi tejelőállítás szak­mai követelményeiről. A meghívott vállalkozók között több olyan is volt, akik sok megyei társukkal egyetemben már elnyerték a Primom és a Bioecet Budapest (MTI) — Ha nem tartják be a gyártási előírásokat, s a megenge­dettnél nagyobb mennyisé­gű formaldehidet és metil- alkoholt tartalmaznak a szintetikus ecetek, károsak lehetnek az egészségre, mi­vel az ideg-, illetve a sejt­mérgek kategóriájába tar­toznak, így a megengedett határértéken túl, fogyasz­tásuk veszélyes. A mes­terségesen gyártott ecetek esetében ezért a határér­tékeket szigorú minőségi rendeletek szabályozzák. A biológiai ecetek vi­szont az emberi szerve­zetnek kimondottan hasz­nos aminósavakat és vita­minokat tartalmaznak. A biológiai erjesztésű sava­nyítószerekben a fehér­jeszintézishez nélkülözhe­tetlen, úgynevezett eszen- ciális aminósavak talál­hatók, míg a szintetikus úton nyert ecetekben mindezek nincsenek meg. Megállapítást nyert, hogy a belföldi piacon forgalma­zott egyes 10 százalékos ecetkészítmények, vala­mint néhány 20 százalékos eceteszencia nem biológiai erjesztéssel, hanem szin­tetikus ecetsav hígításával készültek, s nem tartalaz- zák az előállításukhoz elő­írt biológiai ecetmennyi­séget: azaz hamisítványok. Szabolcs-Tej által meghirde­tett pályázatot. Ezek az ál­lományukat bővítő termelők 100 ezer forint saját erővel úgy vásárolhattak 700 ezer forint értékben — csakis „hárommentes” állományból származó — tehenet vagy vemhes üszőt, hogy 200 ezret tulajdonképpen ajándékba kaptak az államtól. — A Szabolcs-Tej Rt. fel­dolgozásra kerülő tej alap­anyagának 42 százaléka szár­mazik kistermelőktől — mondta az előadást követő be­szélgetésünk alkalmával dr. Borbás László a társaság higiénikus állatorvosa. — Erre a jelentős mennyiségre a jövőben is számít a cég. Ám csak akkor tudja majd — egy több hónapos előkészítő sza­kasz után — a termelő szá­mára is tisztes jövedelmet tar­talmazó áron megvásárolni, ha csökken az a nagy minőségi különbség, amely a nagyüze­mi, és a kisüzemi tej között, az utóbbi hátrányára jelenleg mu­tatkozik. — A tejtermékek minő­ségén igen gyorsan javítania kell a tejiparnak. Egyrészt erre szorít Magyarország Európai Unióval kötött társulási szer­ződése és az ennek szellemé­Budapest (MTI-Press) — A köztestületi kamarák közül el­sőként létrejött Magyar Ag­rárkamarát 373 küldött hívta életre, mintegy 40 ezer mező- gazdasági termelőt, feldolgo­zót és forgalmazót képviselve. Elnöknek Csikai Miklóst a Szentesi Árpád Szövetkezet és a Csongrád megyei TESZÖV elnökét választották. A Falutévé Gazdapáholyá­ban így válaszolt a riporter kérdéseire. □ Mivel kezdi el munkáját? — A legfontosabb feladat­nak azt tartom, hogy az ér­Nyíregyháza (KM) — Már az országgyűlés előtt van a hegy­községi szervezetről szóló törvényjavaslat, amely fontos állomást jelent a hazai szőlő és bortermelés fejlesztésében. Márciusban hirdették ki a hazánk és az Európai Unió között létrejött, a bormegne­vezések kölcsönös védelméről szóló megállapodást. A hegy­községekről szóló törvény a magyar borok minőség- és eredetvédelmének a szervezeti kereteit hivatott megterem­teni, ám egyéb jeles termőtá­jakon díszlő gyümölcskultú­rák művelői számára is gondo­latébresztő lehet. A hegyközségek a minőségi ben hamarosan életbe lépő élelmiszertörvény, amelyek keményen megszigorítják a feldolgozható alapanyagra vo­natkozó előírásokat. Elsősor­ban a nyers tej összcsíraszáma az, amely nem léphet át egy — a jelenlegi kistermelői tejben mértnél jóval alacsonyabb — szintet. — A másik kényszerítő kö­rülmény már jelenleg is szo­rongató. Ez pedig a belföldi piacokon kialakult verseny­helyzet. Manapság az tud ver­senyképesen megmaradni a piacon, aki olyan minőségű termékekkel képes ott megje­lenni, amelyeknek a szavatos­sági ideje hosszabb. Márpedig ilyen tejtermékek előállításá­hoz ugyancsak olyan nyers tejre van szükségünk, amiben igen alacsony az összcsíra- szám, valamint az úgynevezett szomatikus sejtszám. □ Mit tesz a begyűjtött tej előbb vázolt minőségjavulása érdekében a tejipar? — Felvilágosító munkába fogtunk. Rendszeresen részt veszünk falufórumokon, ahol szakmai előadásokat tartunk a tejtermelő gazdáknak. Néhány begyűjtőben már idén elkezd­tük a minőségjavító progra­mot. Ez abból áll, hogy a tej­dekképviseletekkel és szakmai szervezetekkel együtt rábírjuk a kormányzatot arra, hogy az agrárorientációs törvényt vég­re készítse elő, terjessze be a parlamenthez, mert a törvény­re égető szüksége van a mai és a holnapi generációnak is. □ Megfelelő időpontban alakult a kamara? — Én úgy gondolom, jobb lett volna, ha testületünk, amely az agráriumban dolgo­zó termelőket, feldolgozókat, forgalmazókat képviseli, már hamarább létrejön. Az előké­szítés ugyan minden megyé­bortermelés helyeit jelentő, borvidéki és bortermőhelyi települések termelőinek, va­lamint a feldolgozóknak a szakmai önkormányzatai lesz­nek. A hegyközség köztestületi formában fog működni, s a szőlő és bortermeléssel kap­csolatos közfeladatokat is ellát majd, beleértve egyes köz- igazgatási feladatokat, ame­lyeket jelenleg állami vagy helyi önkormányzatok végez­nek. A hegyközségek területi (borvidéki) szervezetei a hegyközségi tanácsok, orszá­gos szervezetük pedig a Hegy­községek Nemzeti Tanácsa lesz. A szervezetrendszer csarnokban a gyors minősítést lehetővé tevő „reduktáz pró­bát” azonnal elvégzi a csar- nokos a tej átvételekor. □ Milyenek az első tapasz­talatok? — Ahol ezt bevezettük, bi­zonyos idő után jó eredmé­nyeket kaptunk. Bebizonyoso­dott, hogy a termelők legna­gyobb része képes a leadott tej minőségének a javítására. Több millióról több százezerre esett vissza a tej összcsíraszá­ma. Persze minden településen van néhány termelő, aki úgy látszik képtelen az előrelépés­re, a tisztábban fejés, a tej- csarnok hűtött körülményei közé történő azonnali tejlead­ás terén. Az ilyeneket, a saját jól felfogott érdekükben, ki kell zárniuk maguk közül a higiénés alapszabályokat kö­vetkezetesen betartó gazdák­nak. □ A tejtermelők pénztár­cáján is érzékelhető mikortól várható a minőségi tejátvétel általános bevezetése? — Már most, az új esz­tendőtől általánosan bevezeti a Szabolcs-Tej Rt. ezt a bakteri­ológiai minősítést. Ám néhány hónap türelmi időt hagyunk, s úgy tervezzük, hogy „élesben” csak 1995. október 1-jétől megy majd a dolog, amikor a minősítés alapján fogunk a kistermelői tejért is fizetni. A tej felvásárlási áráról annyit máris elmondhatok, hogy lé­nyegesen többet kap majd az, akinek a teje a „fizikai I. osz­tályból” — éppen alacsony összcsíraszámánál fogva — átminősül a „bakterológiai III. osztályba”. Tíz hónap áll tehát a megye kisüzemi tejtermelőinek ren­delkezésére, hogy átálljanak és megtegyék azokat a lépé­seket, amelyekkel az általuk megtermelt tej összcsíraszá- mát csökkenthetik. Az ily mó­don elért minőségi javulás lesz a záloga a tejtermelés jöve­delmezőbbé tételének. ben megtörtént, de talán azt nem mindegyik érdekelt fél gondolta végig, talán még ma sem, hogy vajon mi is az alap­ja az Agrárkamarának, miért van neki, mint közreműködő­nek erre szüksége. Azt hiszem, hogy nekünk, mezőgazdaság­ban élőknek, rendkívül fontos, hogy az állami szerepvállalás ne maradjon beavatkozás jel­legű. Váljon politikamentessé és valóban az ágazatban dol­gozók közreműködésével és az ő érdeküknek megfelelően szülessenek meg a szabályok. Ezeket önként vállalhatjuk. alapvető rendeltetése, hogy a termelés és feldolgozás termő­helyi sajátosságoknak meg­felelő szabályozását, valamint ellenőrzését ellássa, s ezáltal a minőséget garantálja, emellett az adott termőhelyről való származást igazolja. Ennek következtében garantáltan ma­gas színvonalú termékek ke­rülnek a kereskedelmi forga­lomba. A szabályozás igazodik az EU országok jogrendszeréhez, illetve kereskedelmi gyakor­latához, a termelők ilyen irá­nyú igénye teszi időszerűvé. A törvény mintegy 430 telepü­lés, összesen több mint száz­ezer termelőjét érinti. A Gazdapáholy vendége Az állami szerepvállalás nem lehet beavatkozás jellegű Törvény a hegyközségekről A Pocokveszély Nyíregyháza (KM — Ny. Zs.) — Bár a téli hónapok­ban a növényvédelem szempontjából is nyugalmi időszak jellemzi a kerteket, a gazdáknak ilyenkor is lehet s kell védekezni a kultúrnövények károsítói ellen. A Nyugat-Nyírség körzetében feltűnő a mezei pocok elszaporodása, igaz, csak gócosan jellemző, de az előfordulási helyeken messze meghaladja a 20 lakott lyuk/100 négyzet- méter veszélyességi szintet. A növényvédelmi jogsza­bályok rendelkezései sze­rint annak, aki földet hasz­nál, növényt termeszt, fel­dolgoz vagy tárol, kötelező a károsítok ellen védekezni. Ennek elmulasztása esetén 10 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható és költségére közérdekű véde­kezés rendelhető el. A mezei pocok minden évben (az erősen szikes és futóhomok jellegű területek kivételével) országszerte elszaporodik. Egyedszá- muk növekedését kedve­zően befolyásolják az évelő pillangós növénykultúrák, az elhanyagolt gabonatar­lók, cukorrépa- és burgo­nyatáblák, továbbá gyepe­sített szőlő-, illetve gyü­mölcsültetvények, valamint parlagon hagyott területek, legelők, árokpartok. Egy­nyári növények tarlóterü­letein a védekezést elősegíti a talajművelés, szántás, tárcsázás. Zöldellő évelő pillangósokban, parlag- és gyepesített területeken (a növényállomány 2-3 cm-es tarlóra vágása után) a Thionex 50 WP készítmény alkalmazása segít 2,6-3,5 kg/ha dózisban. A területi­leg illetékes növényegész­ségügyi és talajvédelmi ál­lomás kérelemre engedé­lyezheti a Thiodán 35 EC, a Thiodán 50 WP, és a Thio­nex 35 EC készítmények felhasználását is. Gócos fertőzés esetén a Polytanol vagy a Delicia Gastoxin al­kalmazható kizárólag egészségügyi gázmester irányítása mellett. Szabadon vásárolható és használható rágcsálóirtó szer a Redentin 75 készít­mény, amely a házikerttől az árutermelő területekig, valamint a raktározott ter­mények rágcsáló mentesí­tésére egyaránt engedélye­zett. Gyenge fertőzés ese­tén hektáronként 10 kg-ot, közepes fertőzésnél 15 kg- ot, erős fertőzésnél 20 kg-ot kell a talajfelszínre kiszór­ni. Konyhakertekben a szert ajánlatos a pocoklyu­kakba önteni (1—1 dkg/ lyuk). Alkalmazása éppen ilyenkor hatékony, amikor a vegyszerezendő területen zöld növényzet nem talál­ható. Gyógynövénykódex Budapest (MTI) — Elké­szült a gyógynövény-etikai kódex tervezete. Célja, hogy a gyógynövény-gyűj­tők, a felvásárlók, a keres­kedők, a kutatók csak sza­bályszerűen ellenőrzött gyógynövényeket használ­janak fel, hozzanak forga­lomba. A gyógynövények szabályos kezelése és for­galmazása ugyanolyan fontos, mint a gyógysze­reké, hiszen az orvosságok alapanyagát képező 71-féle drog e növényekben talál­ható. Elvárás tehát a sza­bályszerű, engedélyezett te­vékenység, akár felhasz­nálásról, akár árusításról van szó. A kódex tervezete szerint az ezt megszegőket kizárják a szövetségből. Ma is érvényes szabály, hogy a kiskereskedelmi for­galomba kerülő gyógynö­vényeket előzetesen ható­sági vizsgálatnak kell alá­vetni. A vállalkozók ez alapján kapják meg a forga- lombahozatali engedélyt. Több nagykereskedő sok­szor hamis engedéllyel, vagy engedély nélkül hozza forgalomba a termékeket. Változtatásra szorul az az önkormányzati gyakorlat is, hogy a gyógynövény nagykereskedői engedélyt — vállalkozói szabadság címén — a drogismeret iga­zolása nélkül is kiadják. A Gyógynövény Kutató Intézet, akinek feladata lenne a társaságok ellen­őrzése a jelenlegi jogszabá­lyok alapján nem tud meg­felelni az elvárásnak. Eleve csak drogériákban és gyógynövényboltokban el­lenőrizhetnek, pedig a gyógynövények feketepia­ca ma már többszöröse a legálisnak. A Kárpótlási... ...Hivatal javasolni fogja az életjáradék havi alapössze­gének 25 ezer forintra eme­lését, valamint a kárpótlási törvény módosítását, hogy minél többen vehessék igénybe ezt a lehetőséget a kárpótoltak közül, mondta Nagy Ferenc, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal vezetője. (MTI) Kisorsolták... ...a Nyíregyházi Agroker Rt. Gazdaboltjaiban ez- évben meghirdetett nyere­ményakció nyerteseit. A gazdabolt vezetők decem­ber 20-ai év végi érte­kezlete után lezajlott sor­soláson a legjobb vásárlók közül a fődíjakat az alábbi­ak nyerték: Tóth Béláné, Nyírgyulaj (Olympus fény­képezőgép), Faragó Flaskai Attiláné Berettyóújfalu (Videolejátszó) és Pál Jó­zsef Márokpapi (Fuji fény­képezőgép). (KM) A szőlő... ...integrált védelméről és az 1994. évi növényvédelmi tapasztalatokról tart elő­adást Sallai Pál a növény­egészségügyi állomás igaz­gatója a TIT Mezőgazdasá­gi Szakosztályának decem­ber 29-én 16 órakor kez­dődő, ez évi utolsó össze­jövetelén. (KM) Integrált... ...termelés, vetőmagterme­lés témakörben előadás­sorozatindul 1995. február­jától a GATE Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolai Karán. (KM)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents