Kelet-Magyarország, 1994. december (54. évfolyam, 284-309. szám)
1994-12-24 / 304. szám
TÁRLAT Nagy Sándor szobrai Nagy Sándor: Niké Nagy Sándor: Torzó Nagy Sándor: Térdelő figura Hatszázötven szobor! Még kimondani is sok, nemhogy befogni a tekintet rebbenő sugarával. Nagy Sándor kompozícióinak hatalmas regimentje sorakozik, tornyosul, sereg- lik eddig így, együttesen még seholsem és sohasem láthatott tömegben. Es mindaz, ami jelenleg a nyíregyházi Jósa András Múzeumban közszemlére tétetik, csupán töredéke egy közel fél évszázadot átívelő, rendkívül termékeny művészi pályának. Mert, amint a kiállítást szervező Papp D. Tibor művészeti írótól hallhattuk: a hetvenegy éves alkotó budapesti műtermében a nálunk most prezentált szobroknak a többszöröse vár a felfedeztetésre. A picinyke kő-villanásnyi figuráktól a gigantikus torzókig, idolokig. Az őserő, a letisztult látásmód, a tematikai egyszerűség, a barlangrajzok vonalakba sűrített univerzalitása — mindez egyszerre ott rejtezik a Bujon született szobrász munkáiban. A fővárosba, a Képzőművészeti Főiskolára valaha mezítláb elindult őstehetség mára révbe érkezett, de nem tétlenségbe. Ha kőszilánkot, kavicsdarabot talál, felveszi, dolgozni kezd vele — mert mást nem tehet. Ez az élete. Napkelet • A KM karácsonyi melléklete Meggyógyította az űrhajóst A Béres-csepp feltalálója, a kivételes képességű dr. Béres József 75 éves Elek Emil felvétele Korát meghazudtoló frissességgel dolgozza végig ma is a munkanapjait dr. Béres József. Február 7-én tölti be a 75. évét. Vitalitása, energiája kivételes egyénre jellemző. Évtizedekkel megelőzte kutatásaival a korát, s a 24 éves cseppeket ma már nemcsak a világ számos országában, hanem a Föld körül keringő űrállomásokon és a tengeralattjárókon is szedik. Hosszú, gyöt- relmes út vezetett idáig, s ha a segíteni akarás szándéka nem lendítette volna át a kutatót a megszámlálhatatlanul tornyosuló akadályokon, rég bedobta volna a törölközőt. De őt nem ilyen fából faragták. A megoldatlan kérdések mindig is izgatták Béres Józsefet. Az agrokémiából és élettanból doktorált kutató a burgonya és a dohány betegségeit figyelte meg a gyakorlatban. Világossá vált előtte: az élő szervezetek védekező apparátusa hanyatlik. A növénytanban ezt rezisztenciának, az állatok és az emberek esetében immunbiológiai aktivitásnak hívják. Látta, rohamosan nő a gyermekkori cukorbetegség, a leukémia, a koraszülés gyakorisága, kis súlyú, vagy rendellenességgel jön világra egyre több újszülött, bizonyos allergiás betegségek, megtermékenyülési problémák, viszonylag fiatalon jelentkező öregedési tünetek, az életfunkciók zavara napi probléma lett. S ezeket nem vírosok vagy baktériumok okozzák. Kutatásai során a szervezet védekező rendszerét, s annak romlása során fellépő változásokat vizsgálta. Azt tapasztalta: semmi nem rákkeltő, ha a védekezőrendszerünk tökéletesen működik. Gyulaházán például 14 éve csodálatos Gül Baba burgonya termett egy táblában, s nemrégiben megdöbbenve látta: teljesen sodrós itt a burgonya. Béres doktor kimutatta: bizonyos makroelemek túlsúlya a mikroelemekkel szemben felborítja a növény fejlődésének harmóniáját. S mindezt az emberi szervezetben is megfigyelhetjük. Ennek a felismerésnek a jegyében született meg a Béres-csepp ötlete: bizonyos mikroelemek bevitelével hathatósan állíthatjuk helyre a szervezet működésének egyensúlyát. A daganat is a felborult egyensúlyra utal, s ezért a cseppek a harmónia helyreállítását szolgálták. 1970-ben született meg a Béres-csepp és a gyógyulni vágyók valóságos zarándoklata kezdődött a kisvárdai házhoz. Százával éjszakáztak sátorban, hálózsákban a cseppekre várva. Béres doktor a laborban Ádáz csata folyt a hivatalos hatalom és az orvostudomány részéről Béres doktor ellen. Ám ahogy külföldön klinikai vizsgálatok igazolták a cseppek hatékonyságát, lassan elcsendesült a vihar. Három hónapja az USA-ban bejegyezték új szabadalomként, a világ 15 országában gyógyszernek, jó néhányban gyógyhatású készítménynek minősül. Hazánkban néhány éve megvásárolhatjuk a gyógyszertárakban. Nemrég találkozott Béres doktor Anato- lij Arcebalszkij orosz űrhajóssal Moszkvában. Rejtélyes egészségügyi problémák, bőrkiütés jelentkezett a fél évig a világűrben keringő űrhajós testén. A Béres-csep- pet egy ismerős javaslatára szedte, s teljesen rendbejött. Egy alapítványt hoztak létre, hogy mind többen jussanak Oroszországban is a szerhez. A kisvárdai kutató nemrégiben találkozott az orosz haditengerészet főparancsnokával, aki a legénység körében tapasztalt, hasonló tünetekről számolt be, mint az űrhajósok. Jövő év elejétől a kisvárdai kórházban alakítanak ki egy részleget, ahol a kevésbé drasztikus kezelési forma részeként a Béresterápia szerint kereshetnek gyógyulást a betegek. A nyolcvanas évek végén alapítványt hoztak létre. Erőteljes japán érdeklődés hatására a kutatás, fejlesztés, gyártás, forgalmazás összehangolására és jelentős bővítésére megalakították a Béres Rt-t, amelynek ma a feltaláló az elnöke. Ma az ország több városában, a Biogalnál, az Alkaloidában, a megyei gyógyszertári központban gyártják a csomagolásában is megújult cseppeket. Megjelent a gyermekeknek készült változat. Az idén másfél milliárd forintos forgalmat lebonyolító részvénytársaság évente 15 millió forintot fordít karitatív célokra, a rászorulóknak ingyen juttat a cseppekből. A cég tudományos igazgatója ifjabb dr. Béres József, a feltaláló fia. Nyolcvan felsőfokú végzettségű szakember, orvoscsoportok, gyógyszerek kapcsolódnak a munkájukhoz. A daganatos betegségek gyógyításában az USA-ban a legmagasabb kitüntetések egyikét kapta Béres doktor, s felvették a cseppeket a nemzetközi tisztelet (USA) könyvébe. Béres József 48 év munkaviszony után vonult nyugdíjba. A dohány vírusbetegsége ellen most nyújtott be szabadalmat. Előadásokat tart Oroszországtól Albániáig, az USA-tól Japánig. Túlvan egy infarktuson, és most 75 éves korában is megszállottan kutat a kisvárdai intézetben. — Az a tudat lendített át a nehézségeken, hogy éreztem, segíthetek. A csatározások elcsitultak és a beteg érdekében ma inkább az összefogást, az együttműködést tapasztalom. A cseppek 35 évvel előzték meg a korukat. Ha ma kezdeném, ugyanezt az utat választanám, mert lelkiismeretem szerint nem tehetek másként... FARKAS JÓZSEF: A bábtáncoltató betlehemezés A történelmi Szatmár mindenkor a népi műveltség kimeríthetetlen kincsesbányája volt. Ezen hagyományvilág feltárói, közreadói, ápolói leginkább tudós lelkészek, tanárok voltak. Napi munkájuk mellett gyűjtötték a szatmári falvak lakóinak ismereteit az életről, a vidámságról, a szomorúságról, a jó és gonosz szellemekről, az ünnepekről. Luby Margit a polgári iskolai tanárnő a fogyó legelők pásztoréletének tanulmányozása mellett figyelt fel a szatmárcsekei temetői fej fák különlegességére, Bura László odaáti gimnáziumi tanár a balladák keleteurópai zamatára, N. Batha Károly tanítóképző intézeti tanár szintén Szatmárcse- kén megtalálta a bábtáncoltató betlehemes játékot. Ma már tudjuk, hogy a hordozható betlehem keletkezése egyházi eredetű. A Szentföld első zarándokai áhítattal adtak hírt az ottani sziklabarlangról, a jászolmaradványról stb. Sőt Liberius pápa 354-ben gondoskodott arról, hogy a karácsony kultusz ápolására épített új római bazilikában (a b. Liberriben, a későbbi Beata Maria ad praesepeben a hívek szemléleti úton is gyönyörködhessenek a betlehemi jelenet emlékeiben. Az így kialakított templomi ünnepi színjáték természetesen gyorsan hódított. A IX-X. században már Angliában és Németországban is ismert és alkalmazott. Alig néhány század múltán viszont már panaszok hallatszanak az ünnep profanizálása miatt. A drámai játékokat először III. In- cze pápa tiltja el 1210-ben s valószínű ez a korlátozás indította Assisi Szent Ferencet arra, hogy a jászolt ne a templomban, hanem erdőben állítsa fel, ahol széna, szalma, élő állatok álltak rendelkezésre mint „kellékek”. A ferencesek és a klarissa apácák révén a betlehemi jelenet és a hozzá fűződő misztérium a XIV-XV. században már olyan népszerű, hogy a nép közt toborzott alakoskodók már nemzeti nyelveken adják elő mondókájukat. A kisebb egyházakban, ahol az alakoskodókat a jelenetekhez nem mindig tudták előteremteni, bábokkal kezdik az élő személyeket helyettesíteni. A híveknek a bábok nem voltak szokatlanok, mivel ismerték a mozgóbábos színházakat, a keleti eredetű marionetteket. Végül is a XVII. században minden templomból kitiltják a bábtáncoltatást, de akkor a világi papok a templomok előcsarnokaiban, a barátok pedig a kolostorok kapui alatt állították fel kedvelt marionettjeiket. A betlehemet a gazdagok lakásaikon állítják fel, míg a szegényebbek a falvakban házról házra körülhordozzák, miközben eléneklik hozzá a misztériumot. A hordozható tornyos betlehem tehát a valamikori templomra utalt, ahol előadták a játékot. A magyar betlehemes játékok ősi formája is a bábos vagy a bábtáncoltató betlehem, melyről sokáig azt hitték, hogy a Dunántúl katolikus falvaiban volt általános. A már említett N. Batha Károly kutatásaiból tudjuk viszont, hogy — máig ismeretlen okból — Szatmárban túlnyomóan református falvakban ismert és játszott volt egészen az 1920-as évekig. A népi előadásban a színpad két vagy három tornyú keresztekkel ékesített templomformájú betlehem, melynek kapujában mozognak, alakoskodnak a hátulról, vagy alulról rejtve mozgatott bábok. A bábok hossza 15-25 centi. Van köztük öreg juhász fehér báránybőrbeh, Titiri bojtár fehér ingben, gatyában, fekete lajbiban és kalapban. Angyalok fehér vászonruhában és fej kendőben, karok nélkül. Heródes levehető fejjel, piros ruhában. Ördög fekete báránybőrben, farokkal. Halál fehér ruhában, derekán fekete övvel, karja kasza alakúra kiképezve, mellyel játék közben leüti Heródes fejét. Kis Miklós, a gyertyapénzsze- dő fehér ingben, kék gatyában, piros posztó lajbiban. Sapkája réz pipakupakból. A valamikori templomszolga szimbóluma. A bábok mozgását a színpadforma határozza meg: forognak, verekednek, mozgásukat szövegmondás is kíséri, élő szereplőkkel előadott betlehemes játék közepette. A kellékek, betlehem, sisak, csörgős bot, kard, persely mellett igen érdekes a játék szövege és dallama is. Ezek elemzése során x
