Kelet-Magyarország, 1994. december (54. évfolyam, 284-309. szám)

1994-12-21 / 301. szám

12 Kelet-Magyarország Kiskarácsony, nagykarácsony Mizser Lajos Nyíregyháza — A címet lehet folytatni is: vkisült-e már a kalácsom.” így kez­dődik a kedves gyermek­dal. Ez rendben is volna, de miért kapott a karácsony szó jelzőket? Nyilván nem a ritmus kedvéért. Mi ma már egyszerűen karácsonyt mondunk nagykarácsony helyett. Az ünnep egyidős a kereszténységgel. A ma már általánosan használt karácsonyfa-állítás szokása viszont nagyjából 150 éves. A műit század közeprén ter­jedt el a felsőbb néprétegek, illetve a pest-budai pol­gárság körében. A nagyka­rácsony egyrészt Jézus szü­letésének, másrészt a bé­kességnek az ünnepre. A kiskarácsony pedig az újév jelölője. Nem véletlen, hogy a székely rovásírásos nap­tárnak ez a címe: Kiskará­csonytól Sülvesterig (azaz január 1-jétől december 31- ig). A kiskarácsony eredeti­leg Jézus körülmetélésének a napja, latinul: Circumci- sio Christi. A circumcisio- ból keletkezett nyelvünk­ben a csízió szó, amely versbe szedett naptárt jelen­tett; manapság már csak az „ismeri (érti) a csíziót” szó­lásunkból ismeretes. A középkorban január 1. (kiskarácsony) mellett más napok is előfordultak év­kezdet (újév) gyanánt: de­cember 25. (nagykará­csony), március 25. (Jézus fogantatásának, ismertebb nevén: Gyümölcsoltó Bol­dogasszony napja), továbbá a húsvét (az évkezdetet nagyszombattól számolva). Ezen a tarkaságon csak a XVII. században változtat­tak, s azóta használjuk ál­talánosan január 1-jét év­kezdetként. Erre nagy szük­ség volt, annál is inkább, mert a megelőző dátumokat kritika nélkül fogadtuk el. Gondoljunk csak az állama­lapító István királyra! Őt 1000. karácsonyán koro­názták meg. Ez a nap a ma is használt Gergely naptár szerint 1001. január 6-ra esik. Nagy királyunk István vértanú (ünnepe: december 26.) tiszteletére kapta a ke- resztségben ezt a nevet. Egy nappal később a Jáno­sok ünnepük nevüket—Já­nos evangélista napján. In­nen származik a Szent Já­nos pohara kifejezés, amely a búcsúpoharat jelenti. íme mennyi ünnep van egy ün­nepben, pedig még az Évákról és Ádámokról nem is beszéltünk. Gyermekkarácsony Nyíregyháza, Mátészalka (KM — B. L) — A kará­csony szép ünnepére han­goló programok várják a gyerekeket a nyíregyházi és a mátészalkai művelődési központban december 22- én. Nyíregyházán reggel 9 órakor kezdődik az egész­napos gyermekkarácsony. A kamarateremben például non stop filmvetítés lesz: mese és természetfilmek va­lamint filmvígjátékok szó­rakoztatják majd a gyereke­ket. Akik ajándékot szeret­nének készíteni, azokat kézműves foglalkozásokra várják. A táncoslábú fiata­lok táncházban rophatják. A hangversenyteremben a Mandala Dalszínház mutat­ja be a Légy jó mindhalálig című produkciót. Délután 5 órától pedig a Zizi Labor Három királyok címmel mutatja be zenés darabját. A születésnapjukat ünneplő gyerekek meglepetésben részesülnek. Gyermekjátszóház lesz csütörtökön a mátészalkai művelődési központban is. A Doctorock... ...együttes december 21-én is bemutatja a Jézus című műsorát a kisvárdai művé­szetek házában. (KM) Bábműsor... ...várja a gyerekeket a má­tészalkai művelődési köz­pontban december 28-án délelőtt tíz órától. A helyi Csipet csapat bábcsoport meseműsort mutat be. Az idén is... ...megrendezik a hagyomá­nyos Újévi koncertet a Buj­tosi Szabadidő Csarnokban január 1-én. (KM) Zorán... ...lesz a vendége a Open Doors klubnak. A népszerű énekes december 28-án 20 órától lép fel Nyíregyhá­zán. (KM) Karácsonyi... ...koncertet tartanak a vásá- rosnaményi művelődési központban december 22- én. A hangversenyen több művészeti csoport működik közre. (KM) Szép hangversenyt rendeztek a nyírpazonyi görög katolikus templomban, amelyen debreceni művészek mellett az újfehértói kórus is közreműködött Bodnár István felvétele KULTÚRA 1994. december 21., szerda Kezdetben volt az ige... Molnár Károly Mátészalka — Valljuk be, nem számíthatott nagy elisme­résre az a kórusvezető, aki a hetvenes évek végefelé nyil­vános városi ünnepségen a Mennyből az angyalt énekelte egy gimnáziumi kórussal. Sze­rencsére Mátészalka akkori vezetői is értékelték a kezde­ményezést, s a kezdeménye­zőt, Csányi Ottó karvezetőt. Az eltelt közel két évtized­ben megszokottá vált, hogy a szatmári településeken mind több helyen sor kerül olyan karácsonyi hangversenyekre, ahol a mátészalkai Adám Jenő pedagógus kórus hozzájárul a szeretet ünnepére való készü­lődéshez. A kórus annak ide­jén úgy jött létre, hogy a város pedagógusaival együtt énekel­tek a városkörzet nevelői is. Ez a kapcsolat élő azóta is. Egy kicsit jelképes, hogy december 14-én este 6 órakor az új művelődési házban szólalt meg a karácsonyi ha­rang Szabó Attila zenetanár jóvoltából. Mint a legtöbb eset­ben, itt is több közreműködő akadt, s bemutatkozott a helyi iskola kórusa is. Itt is felhang­zott a Leszállt az éj dicső királya című ősi karácsonyi ének, a szalkaiak előadásában Csányi Ottó és Szabó Attila feldolgozásában. A műsor vál­tozatosságát szolgálta, hogy szólóénekest is hallhatott a közönség Dusinszki István személyében, egy kicsit a mátészalkaiak hírverését szol­gálandó Losonczi Léna köl­tőnő Apokrif adventi ima című versét Tőkés Levente mutatta be nemcsak Nyírkátán, de A mátészalkai kórus. Vezényel Csányi Ottó másnap Jármiban is. Az itteni műsor első részében kapott helyet a vendéglátó község ál­talános iskolája diákjaiból álló énekkar. Az elmúlt években is rend­szeresen szerepeltek a szalkai­ak templomi hangversenye­ken. Ezt a hagyományt idén folytatták. December 20-án délután 4 órakor Fábiánházán a görög katolikus templomban mutatkoztak be. Itt Szabó Atti­la közreműködésével szólalt meg Archadelt: Ave Máriá­ja. A határainkon túl élő hon­fitársainkra gondolva került a műsorba Tamási Áron egyik novellája, Porkoláb Anikó szólaltatta meg. Színesítette a műsort Vivaldi A négy évszak című művének második tétele, amit hegedű Szentirmai Zsolt- né mutatott be. A kórus tagjai más városban folytatnak tanulmányokat, de az egykori karvezetőjük hívó szavára vállalták, hogy fellép­nek a karácsonyi műsorban. Az Esze Tamás Gimnázium jelenlegi és volt diákjaiból ala­kult a GIM SINGERS Szántó Enikő, Takács Anita, Iszály Mónika, Varga Beáta, Nyír­egyházi Erika, Tóth István, Varga Gábor, ifj. Stempel László és Tőkés Levente: s a régiek: Erdei Andrea, Kochán Noémi, Jeney Apor és Varga Gábor. Műsorukat a világhírű Continenstal Singers együttes műsorából kölcsönözték. A kí­sérő zenekar tagjai Csányi Szabolcs, Szató Attila, Varga Zsolt. Újszerűén jelenítették meg József Attila betlehemi királyok című versét. Ezt az összeállítást ugyane­zen a napon 19 órától Mérken A szerző felvétele a római katolikus templomban is láthatta-hallhatta az érdek­lődő közönség. A mérki mű­sorban a helyi általános iskolá­sok betlehemi játékkal idézték a szeretet ünnepét. Természetesen saját közön­ségük előtt is szeretnék be­mutatni a karácsonyi hangver­seny 1994 című összeállítást. December 21-én a most fel­szentelt mátészalkai új római katolikus templom adott ott­hont a karácsonyi hangver­senynek. Mátészalkán a 6. sz. általá­nos iskola diákjai is bekap­csolódtak a programba, mely a több éves hagyományokhoz híven Gruber Csendes éj című kórusművét sem nélkülözte. A közreműködők mindenhol Ko­dály Esti dalának előadásával zárták az emlékezetes hang­versenyt. Váci-morzsák 1. Kezdő újdondász korom­ban, úgy húszévesen magá­hoz rendelt a főszerkesztő s mondta, szedjem össze ma­gamat, mert nem akárkihez, hanem magához a Kossuth- díjas költő Váci Mihályhoz küld, aki éppen most kezdi a fogadóórát a városházán, mint képviselő. Egyből a tor­komba ugrott a szívem, sza- bódtam volna, de más, ren­des újságíró nem lévén kéz­nél, a parancs végleges volt. Ha titkoltam volna is lerítt rólam a zavarom, amit ta­lálkozásunk első pillana­tában észrevett a költő. Kezet nyújtott, mondta, szevasz, és ragaszkodott hozzá, hogy visszategezzem... így talál­koztunk először. Már elhúzta a delet is a szemközti torony harangja, de Váci még min­dig fogadta a panasszal tele embereket. Kinek lakása nincs, kinek a gyerekét nem vették fel az egyetemre; más a sáros utca, vagy az ehetet­len kenyérre panaszkodott. Mindent töviről hegyire fel­jegyzett, türelmes volt s míg a panasz áradt feléje, mint egy festőművész tanulmá­nyozta az arcokat. — Segítenél nekem? — kérdezte, amikor két pana­szos között magunkra ma­radtunk. Itt egy tízes, hozhat­nál pár kiflit, éhen mégsem lehetünk naphosszat. Lenn az utcai forgatagban fogaim között morzsoltam a költő-képviselő legfrissebb sorait: „... már elhagytam a magam sorsát... közeledtem mindenkiéhez...” Ez lett a fo­gadóóráról beszámoló írás címe... * * * 2. A hajnali gyorssal mentem Pestre; hogy el ne késsek, jó­val az indulás előtt kiértem a pályaudvarra. Éppen akkor húzott be Pest felől a vonat, ami majd bennünket vitt visz- sza. Álltam a peronon s vala­ki rám köszönt hangosan: —Szevasz, kire vársz? Váci Mihály volt, aki kissé törődötten a hosszú utazástól érkezett Pestről. Mondtam, én most indulok majd; s ér­deklődtem, őt mi szél hozza. — Üzent az édesanyám, hogy a tévé, amit vettem ne­kik elromlott s jöjjek haza, vigyem be a gelkába. Hát ezért. Aztán hívott, kapjunk be valamit a restiben: őt is fel­frissíti, engemet is ébren tart a fővárosig. Benn ő állt a pénztár előtti sorba, kért, fogjam a táskáját, s egyszer látom, hogy két papírpohár- ral a kezében közeledik. — Na, akkor pálinkás jó­reggelt, Nyíregyháza — mondta, s zajtalanul koccin­tottunk. f Kikísértem az állomás elé. O végigpásztázta a szemével az elé táruló teret, az Arany János utca akkor még új há­zait. Csendesen, mintha csak magának mondaná, így szólt: — Látod, milyen szép ez így napfelkeltekor. Hogy ad­hatták ennek a városrésznek a lelketlen Déli Alközpont nevet? Ki volt az a nagy­okos? 3. Valamilyen alkalomból irodalmi, művészeti pályáza­tot írt ki a megyei tanács, amire — sokak között—ma­gam is beneveztem „Apám emléke” című novellafüzé­remmel. A pályaművek el­bírálására a két Mihályt: Vácit és Czinét — kérték fel. Szól egyszer akkori főnököm, Sipkay Barna, most talál­kozik Vácival, menjek vele és érdeklődjük meg, mikorra várható az eredményhirde­tés. Az akkori Béke cukrászdá­ban, közvetlenül az elfüggö­nyözött terem sarokasztalá­nál ültünk le, hármasban. Váci sört ivott, Sipkay rágta a cigarettát, mert nagyon ideges, dühös volt. — Már egy fél éve megkap­tátok a kéziratomat és semmi hír. Pedig én nagyon bíztam a támogatásodban... Sipkay hangja itt elcsuk­lott, a szemüvege bepárá­sodott, majd félrefordulva el­törölt néhány könnycseppet. Váci kissé hunyorogva nézte, nézte az elkeseredett Sipkayt, aztán váratlanul a vállához bökött: — Na, te bolond, ne csi­náld ezt... Egy hét múlva jött az exp­ressz levél a kiadótól: a leg­közelebbi könyvnapra megje­lenik a „Messzi harangszó”. Sipkay ezzel debütált a magyar irodalomban. Nyíregyházán „a színház” egy időben a József Attila Művelődési Ház volt, s az előadásokat a nagyteremben (a mostani kaszinóban) tar­tották, ahol színpad is állt. Szerzői estet hirdettek egy al­kalommal: Veres Péter, Váci Mihály az akkor még csak ígéret Végh Antal műveit tolmácsolták, s szóltak a je­lenlévőkhöz a szerzők. Erre az eseményre is amolyan „ki­küldött tudósító”-ként men­tem, azzal, hogy ha lehet, kapjam el Vácit egy inter­júra. Ót keresve nyitottam be a színpad mellett lévő, öltöző­nek is használt helyiségbe, ahonnan néhány falépcső ve­zetett a színpadra. Váci Mihály ott ült a falép­csőn, térdén fehér papírlap­pal, a kezében tollal, mintha körülötte túlvilág volna, elmélyülten írt, húzott, össze- firkált sorokat, gyűrt papírt dugott a zsebébe. Egyszer észre vett bennünket, akik mögötte álltunk s mondta, hallgassátok meg, jó ez vagy rossz? Akkor csiszolta a Kelet fe­lől című versét. A Váci-életművet elemzők mellőzik az efféle apró em­beri momentumokat. Pedig „Miskát” természetes, póz­nélküli egyszerű embernek ismerték „az én szőke váro­somban” . Karácsonykor len­ne 70 éves. Angyal Sándor visszaemlékezéséből

Next

/
Thumbnails
Contents