Kelet-Magyarország, 1994. december (54. évfolyam, 284-309. szám)

1994-12-21 / 301. szám

1994. december 21szerda GAZDASAG Kelet-Magyarország 13 Kockáztató hitelpolitika Az egyik legismertebb spanyol bankár, Mario Conde rövidesen rács mögé kerül Madrid (MTI) — Az egyik legismertebb spanyol ban­kár, aki hosszú évekig a si­keres, gazdag ember minta­képe volt, miután elnöksége alatt tönkrement a harma­dik legfontosabb bank, a Ba- nesto, parlamenti bizottság előtt felelt az igazgatása alatt történtekért. A spanyol par­lament most elfogadta a bi­zottság jelentését, a Banesto elnökhelyettese máris bör­tönbe került, és valószínűleg Mario Condéra is ez vár. A történet 1989 végén kez­dődött, amikor a spanyol bankszektor a felfelé ívelő szakaszban volt. A pénzinté­zetek hihetetlen nyereségre tettek szert a megelőző, gaz­daságilag expanzív időszak­ban, a szocialista kormány tá­mogatásával és egyre erősebb befolyásával. A bankok fúzió­jának időszaka volt ez. BBV (Banco Bilbao y Vizcaya) né­ven összeolvadt két erős bank, a Bilbao és a Vizcaya, a Banco Central pedig a Conde-féle Banestróval való sikertelen egyesülési kísérlet után a His- panóval egybeolvadva létre­hozta a Banco Central His­panót (BCH). 1990-től kezdve viszont megváltozott a hely­zet, elkezdődött a gazdasági és pénzügyi recesszió. Mario Conde — a Banesto élén — viszont éppen ekkor kezdett agresszív beruházási és fej­lesztési programjába. 1991 ta­vaszán aztán megszületett az Argentaria, a nagy, erős, álla­mi bank, amely maga mögé szorította a két erős magán­bankot, a BBV-t és a BCH-t, aminek következtében a két kevésbé nagy, de szintén fon­tos magánbank, a Banesto és a Santander még hátrább került. Ez utóbbi viszont azóta beke­belezte csődbe ment ellenfelét, a Banestót. Mario Conde bankjában — miután három évig egyetlen fillér nyereségre sem tettek szert —1992 elején tört ki a botrány, amikor is kiderült, hogy egyesek a bank számára nem „termelnek” nyereséget, saját maguk szá­mára viszont annál többet. En­nek kapcsán avatkozott be aztán az állam, kezdődött a parlamenti bizottság vizsgála­ta, aminek mostanra lett meg az eredménye. November közepére, majd­nem egy évvel a Banesto inter­venciója után lett kész a parla­menti bizottság vizsgálatának végeredménye. Ezalatt az igazságszolgáltatás elegendő bizonyítékokat gyűjtött össze ahhoz, hogy börtönbe küld- hesse Condét és tízfős csapa­tát, akiket a közvélemény egyébként már elítélt. Conde fél, hiszen a csapat tagjaiban csak az a közös, hogy mind il­legális eszközökkel gazdagod­tak meg, a Banesto kárára. Rengeteg érdekellentét van azonban köztük, mind tud va­lamit, de mind mást, és Conde attól fél, hogy mindegyikük vallomása részben — nagy részben — ellene is felhasz­nálható lesz. December 15-én aztán le is tartóztatták — és börtönbe csukták — Arturo Romanit, Mario Conde jobb­kezét, a Banesto volt elnökhe­lyettesét. Jogtalan kisajátí­tással, okirathamisítással és az árak machinációjával vádol­ják. Ugyanaznap született meg a parlamenti döntés, egyhan­gúlag elfogadták a parlamenti bizottság 11 hónapos munká­val létrejött jelentését, mely Mario Condét vádolja a bank csődbe jutásáért. Ezek szerint Mario Conde 1987 és 1993 között a következőket követte el: — Elővigyázatlan, veszélyes és teljesen hibás hitelpolitikát folytatott. — Vállalatait túlsá­gosan kockázatos módon igaz­gatta. — A bankhoz tartozó iparvállalatok közvetlen ha­szonforrássá váltak, és hosszú távon csökkentették és veszé­lyessé tették a részvények rentabilitását. — A csoporton belüli vállalatok közti akciók révén fiktív nyereségeket könyvelt el. — A kiadások te­kintetében expanzív politikát folytatott. — Nagy beruházá­sokat valósított meg a tö­megkommunikáció területén (70 milliárd pezetáról van szó). — Elleplezte a rossz bankpolitikáját. — A Banesto pénzéből utalt olyan iparvál­lalatok számára, melyekben személyes érdekei vannak. — Kihasználta személyes hatal­mát szabálytalan manőverek végrehajtására, és megakadá­lyozta a pénzügyi ellenőrző hatóságok munkáját. Hogy mit kaphat mindezért, és milyen politikai következ­ményekkel járhat az ügy, az a közeljövőben kiderül. Új szippantó Nyírtelekről A Kamaz tehergépkocsira szerelt agrogép-felépítmény a bemutatón A szerző felvétele Nyírtelek (KM - GB) — Hiánypótló új termékkel rukkolt elő a nyírtelki AG- ROGÉP Kft. A korábban ál­talánosan elterjedt, de már 5 éve nem gyártott IFA teher- gépkocsis szippantóknál kö­zel kétszerte nagyobb, 10 köbméteres tartállyal felsze­relt szippantó kocsik gyár­tását kezdték meg. A nyíre­gyházi BIOFER Kft.-vel kooperációban, Kamaz te­herautó alvázra épített, kor­szerű gép első darabját teg­nap mutatták be a szakmai közönségnek. — Jelenleg nincs a hazai kereskedelmi forgalomban olyan, világszínvonalú beren­dezés, amely megfizethető is lenne a kommunális és kör­nyezetvédelmi szolgáltatáso­kat végző cégek számára — mondta Bártfai József, az új gép kizárólagos forgalmazását végző BIOFER Veszélyes Hulladék Feldolgozó és Ipari Szolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója. — Az Európában legolcsóbbnak számító cseh Tátra cég hasonló terméke is közel kétszer annyiba kerül, nem beszélve a nyugatiakról, mint a Nyírtelken gyártott. A 220 lóerős Kamaz tehergép­kocsira hidromotoros meghaj­Gázautó Pécs (MTI) — A gázautó­zás hazai áttörésének éve lesz a közelgő 1995-ös esztendő — állítja a gáz­üzemre való áttérés felté­teleit elsőként megteremtő és a hazai gázkutak felét működtető Globimpex- Autogas. A cég által Kör­nyezetvédelmi és Telepü­lésfejlesztési Minisztéri­umtól ezerötszáz gépkocsi átalakításához elnyert tá­mogatás autónként tizen­nyolcezer forinttal teszi olcsóbbá a gázüzemre való áttérést, így ötvenkétezer helyett csak harmincnégy­ezer forintba kerül egy át­lagos kocsi átalakítása. tással szerelt Agrogép felépít­mény további előnye, hogy az országban nyolc helyen meg­oldott a szervizelése. A gép első, most bemutatott példányát már meg is vette egy bajai, vízügyi szolgáltató cég. A további berendezések gyártásáról az illetékes cég­vezetők elmondták, hogy 1995 Budapest (MTI) — A korábbi húsz helyett ma már harminc napra elegendő hazánk kő­olaj-, illetve kőolajtermék-tar­taléka — tájékoztatta az MTI-t Csernák József, a Kőolaj-és Kőolajtermék Készletező Szö­vetség vezérigazgatója. Ez 175 ezer tonna feldolgozatlan kőolajat, mintegy 155 ezer tonna gázolajat, és több mint 100 ezer tonna ólmozott és ól­mozatlan benzint jelent, ami 500 ezer tonna kőolajegyen­értéknek felel meg. Az idén 206 ezer tonna kőolajat vá­sárolt a szövetség. A készletezésről szóló tör­vény szerint hazánknak 1995. január 1-jétől kell rendelkez­nie az egy hónapos tartalékkal, amit a szövetségnek már de­első fél évében mintegy húsz szippantó elkészítésére van nyírtelken kapacitás. Ám ez minden bizonnyal elegendő lesz, figyelembe véve, hogy országosan pénz szűkében vannak, az egyébként a gép­parkjukat felújítani akaró, po­tenciális vevők. Már tárgyalásban vannak cember elejére sikerült telje­sítenie. A felhalmozott készlet könyv szerinti értéke — adó­terhek nélkül — 7,2 milliárd forint, de piaci értéke ennél természetesen jóval maga­sabb. A szövetség számára az olajkereskedő cégek szerezték be a megrendelt mennyisé­geket, erre havonként pályáza­tot írtak ki, és a későbbiekben is így lesz. Szállított a szövet­ség számára többek között a MÓL Rt., a Mineralimpex és az ÖMV — mindig az a cég, amelyik előnyösebb feltéte­lekkel tudta beszerezni a ter­méket. Az idén augusztus­szeptember során sikerült a legalacsonyabb áron vásárolni a kőolajat. A beszerzéseket a egy német forgalmazó céggel, amelyik érdeklődést mutat az AGROGÉP-BIOFER szip­pantó kocsi iránt. Persze nem német piacra szánná a nyírtel­ki típust, hanem a volt szocia­lista országok, elsősorban a szovjet utódállamok ilyen irányú igényeinek kielégíté­sére. szövetség hitelből finanszíroz­za. A tartalékokat a százha­lombattai, tiszaújvárosi, ko­máromi, szajoli és pétfürdői tárolókban helyezték el. A szövetség december 20- án tartja közgyűlését. Napi­rendjén a jövő évi üzletpoliti­ka és költségvetés megtár­gyalása szerepel. A tervek sze­rint 1995-ben újabb 200 ezer tonna kőolajtermék vásárlá­sokra lesz szükség, hiszen az év végére el kell érni a 40 na­pos tartalékot. A készleteket évente fokozatosan növelik. A törvény előírása szerint Ugyanis 1999. január 1-jére el kell érnie a 90 napra elegendő mennyiséget. Ezzel párhuza­mosan a tárolókapacitásokat is bővíteni kell. Harmincnapos kőolajkészlet Olajcsempész irániak Nicosia (MTI) — Az Egye­sült Államok azzal vádolta meg Iránt, hogy segédkezik Iraknak az ellene elrendelt ENSZ-olajembargó kiját­szásában — adta hírül a Middle East Economic Weekly című gazdasági hetilap hétfőn megjelent legfrissebb számában. A Reuter ismertetése alapján a vádat Washington levélben közölte az ENSZ Biztonsági Tanácsának szankcióügyekben illetékes bizottságával, s azonnali in­tézkedést kért. Amerikai in­formációk szerint Irán a Perzsa-öböl kikötőin ke­resztül segíti az iraki olaj kijutását a világpiacra. Az amerikai levelet a tér­vek szerint a bizottság feb­ruár közepén esedékes ta­nácskozásán vitatják meg. A MEES megjegyezte: Washington ezzel újabb je­lét adta annak, hogy to­vábbra is szigorú politikát kíván folytatni mind Irak­kal, mind pedig Iránnal szemben, s a levéllel felte­hetően az iraki olajexport újbóli engedélyezését akar­ja késleltetni. Elemzők sze­rint nem várható, hogy 1995-ben Irak ismét enge­délyt kapna olajának ex­portjához, ám orosz, és va­lamelyest francia részről támogatnák a tilalom fel­oldását. Washingtonnak mindazonáltal vétójoga van a kérdés eldöntésében. Áruleíró kódrendszer Peking (MTI) — A Vám- igazgatások Világszerve­zetének Politikai Bizottsá­ga úgy határozott a hét vé­gén Pekingben, hogy ezen­túl a vállalkozóknak is hoz­záférhetővé teszi a harmo­nizált rendszerű tarifák kódjait. CD-lemezre viszi az áruleíró kódrendszert, és vállalkozóknak is elérhető­vé teszi a lemezt, ha sikerül kidolgozni a megfelelő ti­tok- és adatvédelmi szabá­lyokat. Arnold Mihály vezérőr­nagy, a magyar Vám- és Pénzügyőrség országos pa­rancsnoka elmondta, hogy az ülésen szó volt ezenkívül a származási szabályokról, a vámérték megállapításá­ról és a vámeljárási szabá­lyokat egységesítő kiotói egyezmény korszerűsítésé­ről. Magyarország ez év jú­niusa óta tagja a Politikai Bizottságnak. Lévén ott az egyetlen közép-európai or­szág, képviselni kívánja az egész térség érdekeit. — A jövő év elején összehívjuk Budapestre a régió orszá­gainak vámilletékeseit. Megvitatjuk, hogyan kap­hatna térségünk egy rotá­ciós alapon betöltendő ál­landó helyet a testületben . I Jövő év... ...január 1-jétől részlegesen konvertibilis lesz a zloty, vagyis szabadon átváltható a kereskedelmi elszámolá­sokban, csupán a tőkefor­galomban nem. (MTI) Ebben az... ...évben megközelíti a hat­ezret a magyar piacon el­adott Renaultok száma. (MTI) A francia... ...parlament hétfőn végle­gesen megszavazta a SEI- TA nevű dohányipari cég privatizálását. (MTI) Kubában... ...idén sikerült megállítani a gazdaság zuhanását, telje­sítményének további rom­lását. (MTI) A cseh kormány... ...hétfőn megállapodott a Volkswagen és a Skoda cég között 1991-ben létrejött szerződés kiegészítéséről. (MTI) Tőzsde Index (ideiglenes) december 20-án: 1445,00 (+6,53) Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1994. december 20. Valuta Deviza Kanadai dollár 79,31 80,89 80,03 Pénznem _______Vétel Eladás Közép árf. Kuvaiti dinár 368,51 375,75 371,85 Német márka 7029 71,71 70,98 Angol font 172,53 176,01 174,13 Norvég korona 16.1! 16,43 16.25 Ausztrál dollár 85,77 87,37 86,66 Olasz lírai 1000) 67,09 68,49 67,62 Belga franki 100) 341,77 348,69 345,19 Osztrák se, 9,99 10,19 103» Dán korona 17,91 18,27 18,07 Port. esc.(lOO) 68,39 79,79 69,07 Finnmarka 22,70 23,16 22,89 Spanyolpes.(IGO) 83,56 85,28 84,24 Francia bank 20,38 2080 2058 Svájci frank 83,01 84,71 83X4 Holland fonni 62,78 64,04 63,41 Svéd korona 14,69 14.99 14,83 ír font 160,26 173,72 171,97 USA dollár 110,57 112,71 111,63 Japán jen (100) 110,29 112,49 111,35 ECU 03,93 136,65 135,28 Árfolyamok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents