Kelet-Magyarország, 1994. november (54. évfolyam, 258-283. szám)

1994-11-26 / 280. szám

Napkelet • A KM hét végi melléklete 1994. NOVEMBER 26., SZOMBAT FŐVÁROSI ŐSZ Arany Európa 1994. Németország­ban immáron 26 éve sor kerül az Arany Európa gálaestre, ahol számos díjat adnak át az év legsikeresebb mű­vészeinek, politikusainak. Idén elő­ször rendezik ezt az eseményt külföl­dön, s éppen Budapesten. December 3-án a a Vígszínházban lesz a nagy­szabású gála, amelyet majd valamikor szilveszter tájékán közvetít a Magyar Televízió. Az idei díjazottak között találhatjuk a nemzetközi életmű-díjat kapó Cliff Richardot, „Az év trend­je” díjjal jutalmazott „2 Unlimited” együttest, az év dalát „I swear” eléneklő „All-4-One” együttest, az el­ső kelet-európai díjazottat: Zoran Sztevanovityt és rögtön a másodikat: az öt évvel ezelőtti „határnyitó” Horn Gyulát. Bozsik Yvette és társulata új darabjá­nak ősbemutatójára került sor az el­múlt héten. A legendás amerikai film­színész és jazz-muzsikus, John Lurie zenéjére készült táncdarabot a Pető­fi Csarnokban adták elő. OOO Színházi bemutatók. A budapesti színházbajárók számára a következő két hétben számos újdonság kínál­kozik. A teljesség igénye nélkül: Sza- konyi: Adáshiba (Karinthy), novem­ber 26: Szöktetés a szerájból (Erkel), A pulóvergyűjtő (Komédium), Teli- hold (Budapesti Kamaraszínház), no­vember 27: Háztűznéző (Radnóti), december 2: My Fair Lady (Nemzeti), Esküvő (R.S.9), december 3: Mefisz- to (József Attila). A Merlin Színház­ban érdekes vendégjátékra kerül sor: december 5,6,7-én a szatmárnémeti Északi Színház Mrozek Emigránsok című darabját. OOO Antik Enteriőr ’94. December 1-4- ig a Néprajzi Múzeum ad otthont az I. Magyarországi Régiség Kiállításnak és Vásárnak. A második világháború óta ez az első olyan rendezvény a ha­zai műtárgypiacon, amelyen a mű­kincskereskedők egymás mellett mu­tathatják be kínálatuk legjavát az érdeklődő és vásárló közönségnek. A rendezők a kiállítás tematikáját úgy állították össze, hogy bútoroktól kezdve ékszereken keresztül egészen a könyvekig a régiségek legszínesebb skáláját vonultassák fel. OOO A napkirály udvarának vendégjáté­ka a Zeneakadémián. November 27- én vasárnap „a hónap koncertje”- ként rendezi a Nemzeti Filharmónia a „La Petite Bande” együttes fellépé­sét. A francia barokk udvari muzsi­ka előadásán közreműködik Howard Crook tenorénekes is. Ugyancsak a Zeneakadémián lesz november 29-én Jandó Jenő (zongora), Perényi Eszter (hegedű) és Perényi Miklós (gordon­ka) hangversenye és december 1-jén is itt rendezik a Magyar Állami Hang­versenyzenekar Brahms-koncertjét. December 4-én a Régi Zeneakadémia a helyszíne a Budapesti Klarinéte­gyüttes 10 éves jubileumi hangverse­nyének. Misszió a magyar irodalomért József Attila Dombrovszky Ádám Az elmúlt héten mutatta be a Merlin Szín­ház a „Nem mind Arany, (de mind fény­lik)” című zenés irodalmi összeállítást. Se­bő Ferenc, a Kaláka együttes, Márta Ist­ván, Galkó Balázs, Selmeczy György és Jordán Tamás nem akármire vállalkozott: a középiskola első két osztályának kötelező magyar irodalmi anyagából Janus Pannoni- ustól Arany Jánosig válogatott, s adta elő a versek megzenésített változatát. A bemu­tatót követően Jordán Tamást, az előadás rendezőjét, mindenesét kérdeztük: miként született a darab ötlete. — Két éve megy a Merlinben nagyon nagy sikerrel József Attila Születésnapom­ra című műsora — kezdte válaszát Jordán Tamás. — Ez olyan fantasztikus hatással van a gyerekekre, hogy javasoltam a többi­eknek: ha ekkora a sikere, akkor köteles­ségünk csinálni a régebbi magyar iroda­lomból is egy hasonló összeállítást. Mivel azonban ennek a megvalósítása szinte le­hetetlen, hiszen időegyeztetési problémáink vannak, úgy gondoltam: nyáron kellene ki­szakítani két hetet, amikor összejönnénk, s kiválasztanánk a verseket, elkészítenénk az összeállítást. Erre idén augusztusban egy Kapolcs melletti kis panzióban sor is ke­rült. A Postabanktól kaptunk rá pénzt, és ott dolgoztunk teljesen zavartalanul. Elvit­tük a köteteket, hangszereket. Mindenki­nek volt ajánlata, egy dallama, esetleg egy félig kész dala, ezeket egyeztettük, s kö­zösen dolgozva született meg a hangszere­lés, a teljes produkció. Manapság ez igen ritka, hogy ilyenfajta műhelymunkára van lehetőség. Varázslatos volt, hogy együtt le­hettünk, és nemcsak a munkában, hanem emberileg is. □ Ön nemcsak szerkesztője, rendezője az előadásnak, de el is mond néhány ver­set. Többnyire azonban ott ül látszólag tét­lenül a színpadon. Kíváncsi vagyok, mi jár ott a fejében? — Amire én itt gondolok, az az egész Merlinről szól. Az a tény, hogy a iskolás­korú gyerekek idejöttek, hogy bérletet vál­tottak, hogy ilyen lelkesedéssel, felszaba­dultan itt vannak, az nem pusztán erről az előadásról szól, hanem egy útról, ami­nek talán még csak az elején tartunk, de következetesen végig akarunk rajta menni. Éppen ezért dupla öröm itt ülni, s élvezni az est sikerét. Én egy nagyon fontos misszi­ónak érzem, hogy most, mikor akkora vál­ságban vagyunk, amikor a fiatalok olyan mostohán vannak kezelve, az oktatás épít­ménye recseg-ropog, akkor ők itt vannak a színházban. Még akkor is, ha sokan le­gyintenek arra, hogy egy-egy alkalommal 150 gyerek látja az előadást. □ Akikből talán épp az új színházba já­ró közönség válhat... — Pontosan. Mi most itt a potenciális színházba járó közönséget neveljük. Akik most itt voltak, legközelebb minden bi­zonnyal másképp mennek be a színházba. Mert aggódom, hogy eltelik 5-10 év, s már nem lesz színházba járó közönség. S köz­ben senkit sem lehet elmarasztalni, megne­vezni hibásként, mert az okok összetet­tek, millió szempontból levezethetők. Saj­Jordán Tamás nos, ezek a fiatalok nem olyan nevelést kapnak sem a szülőktől, sem az intézmé­nyektől, hogy remélni lehessen: ők majd — akár csak jelenlétükkel — a kultúrát fogják támogatni. □ Ennek a műsornak az elkészítésekor Önök a magyar irodalom legnagyobb alak­jainak, klasszikusainak váltak a társszer­zőjévé. Érzékelik a felelősséget? — Az ember azt véli, hogy az iskolából, meg az évek során hozott magával any- nyit, hogy tisztában van a magyar irodalom­mal. Az igazi meglepetés az volt még az én számomra is, hogy teljesen újra kellett ol­vasni ezeket a köteteket, és hát rá kellett döbbenni: nem ismerem annyira, mint azt képzeltem magamról. Ez tulajdonképpen így egy újrafelfedezés volt, s tapasztalhat­tuk: micsoda kincsesbánya a mi irodal­munk! □ Azt gondolom: Önök kellő alázattal, s hozzáértéssel bántak ezekkel a kincsekkel. Egy verset kivéve. Kölcsey Ferenc: Emlék­lapra című epigrammájából nem egészen értem, miért kellett bohóctréfát csinálni. Lehet, hogy „a haza minden előtt” négy szócska mára már kicsit más jelentéssel is bír, számomra viszont hátborzongató volt, amit ezzel a maga idejében roppant jelentő­ségű hazafias verssel műveltek... — Tény, hogy volt benne blaszfémia. □ Nézze, ez engem már csak azért is sér­tett, mert mintha egészen napi-politikai szintre alacsonyodtak volna... óriási hatása — Picit talán igen. Amikor ezt megcsi­náltuk, pontosabban: a fiúk megcsinálták, éreztük, hogy talán súrolja a blaszfémia határát. De nem volt ebben szándék. In­kább egy olyan fogalmazás kerekedett, amely közel áll a mai fiatalokhoz. Azt hi­szem, azért abban a négy szólamban benne van a pátosz, az emelkedettség, csak azután összekeveredik. Talán kicsit összerímel az­zal a zilált élettel, ami minket körülvesz... nem tudom. De ej kell fogadnom ezt a kri­tikát, mert nem Ön az első, aki ezt mond­ja. — Magyar tanárok, pontosabban ta­nárnők már kifejtették hasonló aggodalmu­kat. Én azért azt gondolom, talán ahhoz hozzásegít ez az előadásmód is, hogy vala­hogy megmaradjon a vers a gyerekek fejé­ben. S talán éppen ezért a kezükbe is ve­szik a kötetet. □ Csakhát kérdés: egy ilyen érzelmi vi­szonyulás után vajon mit lehet kezdeni ez­zel az irodalomtörténetileg roppant fontos epigrammával. Hiszen éppen kabaré-jellege miatt ennek volt a mai előadáson a gyere­kek között a legnagyobb sikere... De túl sokat időztünk már ennél az egyetlen mű­nél. Miközben az összes többi megzenésí­tett vers tényleg nagyon tetszett, úgymond méltó volt a eredeti szöveghez. Kérdésem éppen ezért az: vállalják-e azt a bizonyos missziót országosan is? Készülnek-e vala­milyen körútra ezzel a műsorral? — Azért borzasztó nehéz, mert olyan művészekről van szó, akik rettenetesen el­foglaltak. A Merlinben is jóval kevesebb- szer tudjuk játszani, mint ahogy szeret­nénk. Talán ez ügyben azért segít az a tény, hogy hang- és videokazetta készül erről a műsorról. Abban reménykedem, hogy ez minden iskolába eljuthat. S talán a minisz­térium, az önkormányzatok is hozzájárul­nak ahhoz, hogy ez az iskoláknak ne ke­rüljön pénzbe. □ A magyar irodalomban eljutottak Ara­nyig. Lesz-e folytatás? — Nyáron szeretnénk ugyanígy folytat­ni Radnóti-ig, a rákövetkező nyáron pedig talán egészen napjainkig. A Sebő-együttes Nagy Gábor (ISB) felvételei Ajándék könyvek karácsonyra Közel százesztendős múltra tekint már visz- sza a karácsonyi könyvvásár. Ez az az alka­lom, amikor az emberek talán a legtöbb könyvet vásárolják, hiszen a könyv — azért még ma is — az egyik legszebb ajándékok közé tartozik. A száraz adatok szerint a téli könyvvá­sárra 78 kiadó 374 könyve jelenik meg 438 446 Ft értékben. Egy könyv átlagára 1172 Ft, de ebben benne van a 10-20 ezer Ft értékű Akadémia Kiadó által gon­dozott CD-ROM (angol-magyar szótárak), és a Belvárosi Kiadó viszonylag olcsó (100— 200 Ft. áru) Borostyán-sorozata (Görgey Gábor illetve Tóth Krisztina versei). Karácsonyra természetesen nem marad­hatnak el az ünnepi albumok, kötetek. Csak Karácsony témakörében is igen gaz­dag a válogatási lehetőség. Az Akadémiai Kiadó albumának egyetlen hibája, hogy ka­rácsonyi ajándéknak már késő megvenni, mert éppen a karácsonyi díszek, csoma­golások elkészítéséhez ad seregnyi ötletet. Az Officina Nova Adventtői karácsonyig című könyvével szinte ugyanez a helyzet. A Móra Kiadó Nagy karácsonyi képes­könyve viszont a szokásokról, a keresztény mitológiához való kötődésről tartalmaz gazdag anyagot. Az ajándékozás szempontjából érdemes figyelni a szép albumokra, atlaszokra, összefoglaló kiadványokra. Számos kötet jelenik meg a madarakról, lovakról, álla­tokról. A Mecénás adja ki a Képes ma­dárenciklopédiát, Holló és társa a Galápa- gos szigetvilágról jelentet meg kötetet és ugyanez a kiadó A világ legszebb állatait is bemutatja. A lexikonok sorában a Dunakanyar 2000 a Pannon Enciklopédia második da­rabjánál tart, az Akadémia Magyar Nagylexikonénak második kötetét pedig Karácsonyra már a harmadik is követi — egészen „Bi”-ig eljutva. Végre megjelenik — Péter László szerkesztésében — a há­romkötetes Új Magyar Irodalmi Lexikon. Tallózva az ajándékozásra alkalmas ki­adványok között ragadjuk még ki az Offi­cina Nova Királyok könyvét, illetve a Heli­kon Shakespeare összesét. S ha már az iro­dalomnál tartunk: a Magvető kiadta Csáth Géza összegyűjtött novelláit, a Püski Ki­adó pedig a zenemű születésének 150. év­fordulójára elkészítette Kölcsey Ferenc vers-kéziratából, Erkel Ferenc pályázati példányából a Himnusz hasonmás díszki­adását.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents