Kelet-Magyarország, 1994. november (54. évfolyam, 258-283. szám)
1994-11-26 / 280. szám
MAGÁNVÉLEMÉNY Nőnemben Fehér galléron ragadni Több millió értékű lakásokat íratnak a gyerekek és a családtagok nevére Jóideje annak, hogy tanácskozásra gyűltek össze különféle rendű és rangú politikusok. A hosszú asztalnál ülve úgy tűnhetett, nincs beosztás és cím szerinti megkülön- bözetés, pártbéli vagy felekezeti hovatartozás, mindenki beszél mindenkivel, a társaságban szemmel láthatóan jó hangulat uralkodott. Szokatlan volt a meghittnek látszó együttlét, s szokatlan a televízió oparatőreinek viselkedése is. Nem távoli, öszefoglaló képeket készítettek és mutattak, direkt a közelire mentek. Egy-egy kecses fülcimpát, egy feltűnő bizsut, netán kitaposott cipőt vagy éppen közel tízcentis tűsarkat pásztáztak a kamerák, melyeknek kezelői különös érzékenységgel viseltettek a bokák, a keblek, a rakoncátlan hajtincsek és a lakkozott körmök iránt... Mindezek után talán mondani sem kell, nőkonferenciáról szólt a tudósítás, s a tudósítót nem elsősorban a téma, sokkal inkább a témát tárgyalók külalakja ragadta meg. A fentiek pedig azért jutottak épp most az eszembe, mert olvasom, hogy fővárosunkban ismét tanácskoznak a lányok és asszonyok. Az Európa Tanács Információs és Dokumentációs Központja szervezésében pártok képviselőnői, szociológusok, szakértők, meghívott előadók a női egyenjogúság problémáit vizsgálják Budapesten. Épp ideje ennek. A nők helyzetéről ugyanis sokat, sokféleképpen hallani, csak egy dologról beszéltünk eddig keveset. Arról, hogy a magyar politikában és közéletben alig van nő, miniszter is mindössze egy akad, s kicsinyke vigasz, hogy tudását és rátermettségét nagyra értékelve róla legalább azt tartják, „egyetlen férfi a kormányban”. Úgy tűnik, a magyarországi férfiuralom másoknak is szemet szúrhatott, mert az Európa Tanács egy nemrég napvilágra került jelentésében, mely az emberi jogok magyarországi helyzetével foglalkozott, a dokumentum megfogalmazói kritikusan szóltak arról, hogy hazánkban kevés nő szerepel a politikában, a közéletben. A megállapítás igazát nem kell különösképpen bizonyítani. Elég csak arra gondolni, hányán indulnak most mondjuk polgármesterjelöltekként a településeken, s elég utalni arra, milyen akadályokat kell leküzdeniük azoknak, akik közszereplésre adják a fejüket. Addig is, amíg a helyzet megváltozik, javaslom a különféle tanácskozások operatőreinek, menjenek a férfiakhoz is közelebb, s fotózzanak csak bátran szőrös füleket, kitaposott félcipőket, félrecsúszott, gyűrött nyakkendőket is. téma meg maradjon mellékes, néincsak a nőknél, hanem ha férfiak tárgyalnak, akkor is... Kovács Éva AKTUÁLIS INTERJÚNK Dr. Marjay Zsolt Harasztosi Pál felvétele gatív hatása máris mérhető. Nagyon sokan tőkeszegényen „mennek bele” a vállalkozásba, és/vagy ráadásul hozzáértés nélkül alakítanak gazdasági társaságot. Nem mérik fel az objektív helyzetet, többet vállalnak, mint amit teljesíteni tudnak. A vége pedig az, hogy a hiteleket nem tudják visz- szafizetni. Holott tudniuk kell, hogy a csalást nemcsak az követi el, aki megtéveszti a bankot a hitelfelvételnél, hanem az is, aki Az a tétel, hogy a gazdaság a racionalitásra épül, teljesen elfogadható. De elfogadható- e erkölcsileg a gazemberség? Vagy adjunk igazat azoknak, akik azt mondják, hogy kevés dolog áll oly távol egymástól, mint a gazdaság és etika? Nehéz belenyugodni abba a tapasztalatba, hogy ha valaki boldogulni akar, akkor azt csakis a normák, törvények felrúgásával teheti meg. Keringenek pletykák milliós csalásokról, összelopott vagyo- nokról, ügyeskedéssel szerzett házakról, gesztenyekikaparókról, pecsenyesütögetőkről, minden hájjal megmentekről. Elvétve vizsgálatokról, leleplezésekről és büntetésekről is szólnak a híradások. Ám vajon hányákat büntetnek meg, s náluk hányszor többen élik világukat...? Hogy meddig és miért, erről dr. Marjay Zsolt ügyésszel beszélgettünk, aki azoknak a táborába tartozik, akik hadat üzentek a gazdasági bűnözésnek. Marjay Zsolt részt vett a megyénkben lezajlott néhány nagyobb ügy kivizsgálásában is. Jelenleg pedig képezi magát tovább, hogy jobban belelásson a „cinkelt” kártyákba...A dolog természetéből adódóan volt néhány olyan kérdésem, melyre a válasz során — teljesen érthető módon — nem kívánt bővebb fejtegetésbe bocsátkozni. Ilyen volt mindjárt az első. □ Mennyi ma az egy főre jutó szélhámosok számai — Sajnos, sok. De pontosítsunk. Sokan becsületesek, de jó néhányan a meg nem engedett utat kihasználva akarnak meggazdagodni. □ Mi tartozik egyáltalán a gazdasági bűncselekmények kategóriájába? Annál is jobb lenne ennek tisztázása, mert a közvéleményben keverednek a fogalmak... — A gazdasági bűnözés gyűjtőfogalom. Nagyon leegyszerűsítve: a gazdálkodási kötelezettség és a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények tartoznak ide. A gazdasági szférában elkövetett cselekmények nagy része viszont a vagyon elleni cselekmények keretében mutatkozik meg. Ide tartozik például a csalás, sikkasztás, hűtlen kezelés, és az időközben visszakerült hanyag kezelés, szerzői és szomszédjogok megsértése, vásárlók megkárosítása...Ebben a körben nagyon nehéz a bizonyítás, annál is inkább, mivel ez az intellektuális, az úgynevezett fehérgalléros bűnözés területe. A nyomozóhatóság, az ügyészség, a bíróság jól kvalifikált, jól képzett, rafinált, sokszor diplomás elkövetőkkel áll szemben. □ Az ilyen típusú cselekmények száma bizonyára növekszik, illetve nőni fog, sok szakember már előrevetíti a szürke- és feketegazdaság további térhódítását. Más tendenciák meg az egyre gyarapodó kényszervállalkozások veszélyeire hívják fel a figyelmet. Ez utóbbi a gazdasági bűncselekmények szempontjából bizonyára fontos információ. Miért? — A tendencia e téren valóban növekedést jelez. Megyénkben különösen nagy a kényszervállalkozások aránya — ennek ne□ A korrupciós jelenségek, a vagyonát- játszási trükkök, a gazdasági bűncselekmények híreit hallva sokan szigorú gazdasági rendőrségért kiáltanak. A lakosság végsősoron helyesen érzékeli a visszás jelenségeket, de vajon a jogalkalmazó hogyan értékeli a szabályozás eredményességét? — Nem a gazdaságvédelmi nyomozó- hatóságok mint felderítő szervek szigorúságával van baj. Nagyobb és még felkészültebb apparátus, jobb technikai felszereltség kellene, és megfelelő koordinatív munka a különböző szervek között. A jogi szabályozás próbája mindig a gyakorlat, de ha sok kiskapu található a jogszabályokban, akkor feltehetően szükség van azok módosítására. A jogszabályok alkalmazása az első hullámban van, még nincs igazán büntetőjogi gyakorlat. Az első nagy ügyek még folyamatban vannak — a hatás tehát, márminthogy a büntetés mértéke mennyire lesz visszatartó erejű, még nem látható. De azt senki se várja, hogy a büntetőjog fogja megszüntetni a gazdasági szférában meglévő visszásságokat. kasztás mint bűncselekményi forma is igen elterjedt. A vállalkozások felvázolt szomorú sorsát mutatják a csődbűntettek. A legnagyobb üzlet ma az olajjal történő mindenfajta manipuláció, a zárjegyhamisítás. A megyében is van — egyelőre nyomozati szakban — ilyen büntetőeljárás folyamatban. A sok ukrán miatt megyei sajátosság a hamis pénzzel kapcsolatos bűncselekmények típusa. A megbízhatatlan forrásból származó pénz közé akár óhatatlanul is belekeveredik a hamis, s ez többnyire valutaváltásnál derül ki. Álltunk már bandával is szemben, de a szervezettségnek egyelőre nincs jele. □ Említene olyan lezárult ügyet, ahol a büntetést kellő súlyúnak tartja? — Reményi Péter záhonyi vállalkozó 35 rendbeli bűncselekménysorozatot követett el, az Interpol hozta haza Svédországból. Öt év börtönt kapott különösen nagy kárt (30 millióról volt szó) okozó csalásért. A vállalkozását úgy kívánta finanszírozni, hogy magánszemélyekkel szerződéseket kötött, ebben vállalt kötelezettségeit azonban nem teljesítette. Ezt a büntetést kellő súlyúnak tartom, elsőfokon jogerős lett. □ A büntetőeljárás célja kettős: a felelősségre vonás és a sértett kártalanítása. Ez utóbbi bizonyára nem túl gyakran valósulhat meg, hiszen a fehérgallérosok tudják, hogy csak azt lehet zár alá venni, ami az ő nevükön van. Erre azért vigyáznak... Mert ha a büntetést nem is kerülhetik el, a szabadulás után élhetik világukat. — Igen, tapasztaljuk, hogy 14-15 éves gyerekek és a családtagok nevén milliós lakások vannak, amit nyilván nem ők vettek. A vagyonelkobzást így elkerülhetik. Merőben más lenne a helyzet egy jogsza- bálykitétel-módosítással, mely arról szólna, hogy ha minden kétséget kizáróan, bizonyíthatóan valamely vagyontárgyat bűn- cselekményből származó jövedelemből vásároltak, akkor azt zár alá lehessen venni. már a hitelfelvételnél tudja, hogy nincs realitása a kölcsön visszafizetésének. S nem azért, mert az illetőnek nincs két keze, két lába, hanem, mert nem lesz olyan nyeresége, vagy már a hitel felvételekor veszteséges volt a vállalkozása. Ennek dacára mégis felveszi a kölcsönt. □ Akkor hát oszlassuk el a tévhitet, hogy a bankok nem szórakozásból olyan marconák, ha hitelügyletről van szó... — Okuk van arra, hogy sokkal óvatosabbak legyenek. Nyugaton is többszörös fedezet kell, csakhogy a piac sokkal kiszámíthatóbb, és jobbak a tervezhetőség esélyei is — nálunk ennek az ideje még nem jött el. Nincs még megfelelő etikai normákon, üzleti kultúrán alapuló kapcsolatrendszer a gazdasági szféra partnerei között. Nem az az elv, hogy tisztességesen, korrekten viselkedek a partneremmel szemben, mert vissza akarok még térni hozzá, hanem szinte mindenki már rögtön az elején nagyot akar „szakítani”. □ A főváros után nálunk alakult a legtöbb gazdasági társaság. Ennek egyik oka az említett kényszervállalkozás jelensége, a másik pedig a régió földrajzi helyzete, a keleti piac nagy csábítása. — Sokan arra alapoztak, hogy ha majd megnyitják a határokat... Volt ezzel kapcsolatban egy nagy ügyünk is. Záhonyban egy vállalkozó kemény beruházásokat folytatott, s amikor már kiderült, hogy ** A megyében vannak már bandák, de a szervezettségnek egyelőre még nincsen jele. yy nem lesz utazó áradat, akkor is tovább próbálta kölcsönökből finanszírozni — immár a délibábot. □ Nemcsak a cselekmények száma, hanem az elkövetési érték is nő. A gazdasági bűncselekmények mely fajtáival találkoznak a leggyakrabban? — Főleg a bankok sérelmére elkövetett csalások, ezen kívül az áfa-csalás, állami támogatások igénybevételével kapcsolatos csalás (lásd birkás-ügyek) igen gyakori, de nem ritka a hűtlen kezelés sem. A sik^ Ha sok kiskapu található a jogszabályokban, akkor szükség van azok módosítására, yy ^ Az is elkövet csalást, aki már a hitelfelvételnél tudja, a kölcsönt nem képes _________megfizetni. yy Szőke Juciit A.
