Kelet-Magyarország, 1994. november (54. évfolyam, 258-283. szám)
1994-11-02 / 259. szám
KULTÚRA 1994. november 2., szerda Hazaindul a Munkácsy-kép Budapest (MTI) — Munkácsy Mihály Krisztus Pilátus előtt című monumentális festménye várhatóan néhány hónap múlva érkezik meg Magyarországra. Erről Sz. Kürti Katalin, a debreceni Déri Múzeum munkatársa tájékoztatta az MTI-t. A művészettörténész elmondta: Joseph Tannenbaum kanadai műgyűjtő letétként bocsátja a képet a debreceni múzeum rendelkezésére, hogy Munkácsy trilógiája együtt legyen látható. Az Ecce homót a cívis város gyűjteményében őrzik, a passiósorozat másik darabját, a Golgotát Be- reczky Csaba New York-i galériatulajdonos adta tíz évre letétként a Magyar Nemzeti Múzeumnak. A felújítási munkálatok befejeztével, várhatóan 1995 végén vagy 1996 elején Munkácsy Krisztus-trilógiája teljes pompájában látható lesz a debreceni Déri Múzeumban. A balettmester Budapest (MTI) — Húsz esztendeje hunyt el Harangozó Gyula Kossuth-díjas balettművész. Az évforduló alkalmából tisztelgő rendezvénysorozatot szervez a Magyar Állami Operaház, a Magyar Táncművészeti Főiskola, valamint az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. Szabály György, az Operaház balettigazgatója közölte: Harangozó Gyula a magyar nemzeti balett megteremtője volt. Munkássága ezer szállal kötődött az Operaházhoz. A kiváló karaktertáncos nevéhez számos nagysikerű koreográfia fűződik. Harangozó állította például balettszínpadra Bartók két egyfelvonásos remekét, A fából faragott királyfit, illetőleg A csodálatos mandarint. Szakály arról is szólt, hogy a táncművészetet megújító koreográfus- balettmester műhelyében tanultak a balettszínpadok világszerte elismert csillagai. „Harangozó Gyula emlékkönyv” címmel kiadvány is napvilágot látott „A magyar táncművészet nagyjai” sorozat újabb köteteként. w ma *r m Hírcsokor Megyénk... ...középiskoláinak kórusai találkoznak a vásárosna- ményi művelődési központban november 14-én. A kórusfesztiválon mintegy 5-600 ifjú énekes vesz részt. (KM) Kassára... ...látogat november 7-én a Móricz Zsigmond Színház. A társulat a Kicsengetés és a Sári bíró című darabokat mutatja be. (KM) A Krétarajzok... ...képzelt riport az amerikai popfesztiválról című zenés darabot láthatják a kisvár- dai fiatalok movember 5-7. között a kisvárdai művészetek házában. A Mandala Dalszínház öt előadásban mutatja be a produkciót. (KM) Szüreti... ...bált rendez a Nyírpazonyi Fiatalok és Öregek Alapítványa november 6-én a pa- zonyi óvoda ebédlőjében. A bevételt jótékony célra fordítják. (KM) Számítástechnikai... ...szakköröket indít több általános iskolában a Rutin- soft Oktatási Informatikai Stúdió. Az intézet további szakkörök indítását is vállalja. (KM) Pótlékártalom Minya Károly Vannak olyan közmondások, amelyek igazságtartalmát kétkedve fogadjuk el. Ilyen például a ,Jóból is megárt a sok” szólásunk. Dehogy árt, • gondoljuk gyakran, kiváltképp ha anyagiakról van szó. Nos az egyik intézmény hivatalos körlevele mégis, mintha azt sugallná, hogy amennyiben ez a jó pénzbeli pótlék formájában jelentkezik, bizony az ártalmas lehet. Az említett leiratban ugyanis ez áll: Tájékoztató az egészségre ártalmas munkaköri pótlékokról. Első olvasatra talán fel sem tűnik, hol hibázik a mondat nyelvhelyességi szempontból, azonban ha jobban megnézzük, s feltesszük a kérdést, mi is ártalmas valójában, rögvest kiderül: a pótlék. Természetesen szó sincs a zajártalom mintájára kialakult pótlékártalomról, csupán arról, hogy a mondat megfogalmazása félreérthető, hibás. Hisz nyilván olyan pótlékok elosztásáról döntött a testület, amely azoknak jár, akiknek munkaköri beosztásában egészségre ártalmas hatás jelentkezik. Vegyszer, radioaktív sugárzás miegymás. Rövidebben: az egészségre ártalmas munkakörben dolgozók bérpótlékáról van szó. Ahogy mondani szokták, nem mindegy, a harcsa mája vagy a Marcsa hája, kóbor Julcsa vagy a jó bor kulcsa, a pótlék ártalma vagy az ártalom pótléka. A Három nővér hatásos előadás Nem nyugtathat meg a távolság közömbösségre csábító lehetősége Amikor 1901. [január 31-én a moszkvai Művész Színház bemutatta a Három nővér című darabot, nem aratott fényes sikert, pedig akkor már Csehov és a Művész Színház szoros kapcsolatban voltak. A sirály már ott hullámzott a függönyön, mindenkit emlékeztetve, hogy a színház elkötelezte magát Csehov mellett. A korabeli kritikák önismétléssel vádolták a szerzőt, aki szándékosan értelmetlen megoldásokkal zsúfolja teli darabját. Aztán ez is elmúlt, s a Három nővér elindult hódító útjára. Magyarországra jó húsz év késéssel érkezett: 1922. október 15-én mutatta be a Vígszínház. A Móricz Zsigmond Színháznak a Három nővér a harmadik Csehov-bemutatója. Ivó Krobot rendezte az Ivano- vot (1989) és a Cseresnyés- kertet (1992), s most Verebes István rukkolt elő a Három nővér színpadra állításával. A darab eddigi budapesti bemutatóin a legjobb művészek birkóztak meg a feladattal. így van ez Nyíregyházán is, hiszen csaknem a teljes élgárda a színpadon van. Szükség is van rájuk, mert Csehov színpadi megjelenítése -ma sem tartozik a könnyű feladatok közé. Már szinte közhelynek számít, hogy Csehov esetében sohasem az a fontos, amit látunk, hanem ami a szemünk elől rejtve marad. A Három nővér hősei is a sorsukba belebukott emberek, s úgy hordozzák egyéni tragédiájukat, hogy annak mélységeibe csak a figyelmes szemlélő láthat bele. Elvágyakoznak a kisszerű életből a szülőváros, Moszkva tágasságába. Arról ábrándoznak, hogy egyszer még tartalmasabbá válik az életük, megtanulnak dolgozni, értéket hoznak létre. De a vidéki kis- szerűségbe belefulladnak az erőtlen vágyak, nem marad csak a boldogabb élet sejtelmes szépsége, izgalmas kalandja. A húszéves Irina (Gábos Katalin) ünnepel, s tele van boldogsággal: a természet is a szépséget árasztja. Egyetlen baja, hogy nem tudja, mi a szerelem. Pedig ketten is pályáznak a kezére: a csúnya, de mélyen érző Tuzenbach (Bede-Fazekas Szabolcs) és az állandóan kötekedő, kellemetlen fráter, Szoljonij (Bajzáth Péter). Az ünneplő társaság kiegészül, mert megjelenik az új dandárparancsnok: Versinyin (Kerekes László). A finom lelkű férfi kétségbeesetten gyötrődik rosszul sikerült házasságában. Minden bizonynyal ez is a magyarázata annak, hogy Mása (Varjú Olga) — az egyetlen férjes asszony a testvérek közül — könnyen utat talál a szivéhez. Az ő házassága is régen kiüresedett, mert Kuliginnel (Felhőfi-Kiss László) való kapcsolata már nem nyújt számára semmit. Mása és Versinyin kitörési kísérletének és bukásuknak a rajza a dráma és az előadás leghatásosabban megfogalmazott vonulata. Olga (Pregitzer Fruzsina) a nővérek között a megtartó erőt jelképezi. Az első pillanattól vállalja, hogy irányítja a magukra maradt lányokat, összetartja a megmaradt családot. Szükség is van rá, mert a legreménytelje- sebb Andrej (Gazsó György) fokozatosan feladja tudományos ambícióit, nem tud harcolni a kisszerű, de raffinált Natasa (Peremartoni Krisztina) ellen. Végül Natasa eltávolítja a házból Olgát, mert tudja: a többiekkel egyedül is képes elbánni. Csebutikin (Szigeti András) belülről is, kívülről is szemléli a család életét (úgy tűnik, valaha nagy mint harcoljon értük. (Talán átfutott Pregitzer Fruzsinán a Nyíregyházán való tartózkodás néhány esztendeje?) Ha egyáltalán ki szabad emelni a jók közül a legjobbakat, akkor két név kívánkozik előre: Varjú Olga és Gazsó György. Varjú Olga az első felvonás elején szinte meg sem szólal, csupán gesztusai vannak, az arcán fut végig, amit hall. Nem beszél, utat. A félénk kislányból mindenkin uralkodni akaró asz- szony lesz, aki már-már natu- ralisztikus eszközökkel ragaszkodik gyermekeihez. Szinte alig látjuk az arcát, egy idő után mégis félünk tőle, mert megérezzük: az általa megjelenített magatartás emészti fel az emberek nemes szándékait. Bede-Fazekas Szabolcs (Kuligin) és Bajzáth Péter A testvérek (Varjú Olga, Gábos Katalin, Gazsó György, Pregitzer Fruzsina) szerelmet érzett a lányok édesanyja iránt). De a sorsot nem tudja (nem is nagyon akarja) feltartóztatni, mert neki is megvan a maga keresztje, amit cipelnie kell. Verebes István jól tette, hogy bevitte az előadást a Krúdy Kamaraszínpadra. Olyan közel került hozzánk a Három nővér, mintha a rövidke udvar kerítésén könyökölnénk, s előttünk zajlana a testvérek élete. Jobban részt kérünk belőle, s nem nyugtathat meg a távolság közömbösségre csábító lehetősége. Az első felvonásban még zavart kissé a túlzottan dinamikus mozgás, mert nem látszott indokoltnak, de a második felvonástól ez is a helyére rázódott: maga a darab diktálta a tempót. Csehov világa nem tűri ezt a fajta dinamizmust. Az előadás egyik erénye — a rendezés szempontjából — a Csehovhoz való hűség. A másik a fegyelmezett színészvezetés, amely tudatosan építi a darabot jelenetről jelenetre, a harmadik az az igény, hogy a színészek hatoljanak önmagukba és értsék meg a lehető legteljesebben az ábrázolandó figurát. Az előadásban részt vevők — a színpadmestertől a díszítőig — segítették a siker megszületését. Ennek köszönhetően az előadásnak számtalan átforrósodott jelenete volt. Szigeti András (Csebutikin doktor) mindvégig megőrizte sze- retetre méltó egyéniségét, bölcsességét, ő volt az, aki a leginkább képes volt a környezetét kívülről szemlélni. Szigeti András nagy színész. Tele fortyogó indulattal, amelynek alig tud parancsolni. De ezek az indulatok szinte átsütnek a bőrén, kordában tartásuk sajátos aurát alakítanak ki körülötte. Pregitzer Fruzsina ezen az estén Olga maradt a tapsrendben is. Oda is magával vitte Olga felelősségét, hiábavaló küzdelmének fájdalmát, hogy beteljesítse Irina és önmaga álmát: visszatérni Moszkvába. Zárkózott maradt, pedig ő képviselte a leghatározottabban a tisztaságot és a jóságot, de inkább elmenekült, semde az egész testével reagál az elhangzottakra. Versinyin megjelenésekor megérez valamit, s rögtön felélénkül. Rátalál valamire, amire régóta szüksége van, s amely nélkül az élete olyan, mint egy üres szoba. Vállalja Versinyin iránti szerelmét, a belebukás kockázatával együtt. Amikor a negyedik felvonásban Versinyin elbúcsúzik tőle, a földön vonaglik, szinte haldoklik. Mert nincs ott élet, s nem fájdalmas ott a halál sem, ahol felemelt tekintetünk senkiével sem találkozik. Gazsó György már a Kicsengetésben is meggyőzött bennünket arról, hogy Nyíregyházán eddig nem ismert karakter lépett a színpadra. Már ott is érezni lehetett a művészi alázatot, amellyel alárendeli magát a figurának. A Három nővér nagy jövő előtt álló And- reje alól fokozatosan kopik ki a lehetőség. Eljön a pillanat, amikor felismeri, hogy végképp elsüllyedt, de már nincs ereje megváltozni, újra felépíteni önmagát. Marad a hegedű, amely segít az elmerülésben, a felejtésben, mert kizárja a külvilágot. Gazsó György játéka pontos és hibátlan, mértéktartó, de belülről sugárzik. Mindent elhiszünk neki. Gábos Katalin (Irina) különösen az első felvonásban volt jó. A későbbiekben a sodródás rajzában remekelt. A darab végén már csak ő képes arra, hogy valóban otthagyja a házat, s megpróbáljon új módon élni. Kerekes László (Versinyin) megjelenése megváltoztatja a testvérek addigi életét. Valahogyan mindenkinek viszonyulnia kell hozzá. Kerekes László játéka pontosan megrajzolja a figura átváltozását: hogyan lesz a közönyös emberből szerelmes férfi, majd saját filozófiájának a rabja. Versinyin nem hisz a szerelemben, ezért képes eltaszítani magától Mását is. Kerekes méltó partnere Varjú Olgának. Együttesük a reménytelen emberi sors tragikus fájdalmát rajzolja. Peremartoni Krisztina (Natasa) teszi meg a darabban és az előadásban is a legnagyobb (Szoljonij) egymás riválisai. Bede-Fazekas a játékban is hajlik a filozofikus értelmezésre, de mindezt szimpatikusán és emlékezetesen csinálja. Bajzáth sikeresen megformálja a cinikus köntösbe bújt szerelmest, aki lelki sérüléseit agresszív magatartásba fojtja. Kocsis Antal Ferapontja eltalált alakítás. Úgy tűnik, Kocsis már rendelkezik azzal a bölcsességei, amellyel belátja: lényegét tekintve nincs nagy és kis szerep, csak megoldandó feladat. Máthé Eta színészileg remekül ellenállt annak a kihívásnak, hogy a maga karakteréből többet vigyen a szerepbe. így Anfisza mindaddig jelentéktelen maradt, amíg Olga lehetőséget nem adott neki, hogy önmaga lehessen. A vetélytársak (Bajzáth Péter és Bede-Fazekas Szabolcs) Harasztosi Pál felvételei A Három nővér nyíregyházi előadása hatásos, végiggondolt, s a megjelenítésben is kiérlelt produkció. Lehet, hogy nem lesz kasszasiker, de az biztos, művészi értékeit tekintve sokáig emlékezetes marad. Még akkor is, ha a ruhatárban összegubancolódott torokkal kérjük ki a kabátunkat, mert a reménytelenség mindig letaglózza az embert. Nagy István Attila Magyarosan
