Kelet-Magyarország, 1994. november (54. évfolyam, 258-283. szám)
1994-11-02 / 259. szám
1994. november 2., szerda GAZDASÁG Munkanélküliség a térségünkben Nyíregyháza (KM) — A keleti megyék munkaügyi tanácsainak regionális értekezletét november 3-án és 4-én rendezik meg Nyíregyházán. Erre az alkalomra az Országos Munkaügyi Központ adatait felhasználva elkészítették azt a statisztikákból álló anyagot, amely beszédes és összehasonlítási alapul szolgálhat. Az egyik adathalmaznak ez a címe: Regisztrált munka- nélküliek száma iskolai végzettség szerint. Ebből kiderül, hogy Békés megyében a regisztrált munkanélküliek közül 1407, Borsodban 6104, Hajdúban 2939, Szabolcs-Szatmár-Beregben 4119 nem rendelkezik a 8 álA szeletek öt megye pénzügyi helyzetére utalnak talános iskolai végzettséggel. Békésben 98, Hajdúban 224, Jász-Nagykun-Szolnok megyében 103, megyénkben 132 egyetemet végzett munka- nélkülit tartanak nyilván. A grafikonokból az is kiderül, hogy megyénk jelentős támogatásokat kapott a központi alapból, s a képzések, átképzések terén is figyelemre méltó eredményeket értünk el. Az igénylista most sem csökken Fejlődés a keleti térségben • A záhonyi „hídfőállás" szerepe felértékelődött Debrecen (G. Sz. L.) — Az utóbbi hetekben már csaknem a napi hírek szintjén történnek az események a kelet-nyugati kapcsolat kiépítésének folyamatában. Mint arról lapunkban hírt adtunk, a napokban a Joint Venture Szövetség Debrecenben tartott kétnapos Kelet-Nyugat Konferenciát és Üzletember-találkozót. A rendezvény célja az volt, hogy milyen módon lehet fejleszteni Kelet-Magyarország híd szerepét a keleti és nyugati kereskedelem révén. A több mint kétszáz résztvevő közel egyharmada olyan orosz, ukrán, román és szlovák üzletember volt, akik már a kapcsolatfelvételen túl konkrét javaslatokkal és ajánlatokkal érkeztek. Számukra, illetve a magyar üzleti élet képviselői részére egyaránt jelentős volt Berényi Lajos ipari minisztériumi államtitkár konferenciát nyitó előadása, illetve az azt követő pódiumbeszélgetés. Szélesíteni kell Kedvező fogadtatást kapott az a megállapítása, hogy a Hom- kormány az előző időszaktól eltérően súlyponti kérdésként kezeli Magyarország keleti — közeli és távolabbi — szomszédaival való viszonyát. „Nem az a cél, hogy az elvesztett piacokat visszaszerezzük, hanem az, hogy lényegesen árnyaltabban és hatékonyabban dolgozva az eddiginél — s minden lehetőséget idejekorán felismerve s kihasználva — előretörjünk. Ki kell szélesíteni kapcsolatainkat és utána minél mélyebbre hatolni a piaci területeken. Az pedig, hogy a konferencia éppen Debrecenben került megrendezésre, a legkevésbé sem véletlen. A keleti térség és ezen belül is Záhony és körzete a „'hídfőállás” szerepét hivatott betölteni”. — mondta az államtitkár. Előadása további részében részletesen érintette az orosz és az ukrán kereskedelmi lehetőségeket. Utalt arra, hogy felgyorsult a különböző szintű kereskedelmi diplomácia. Magyarország részéről különös tekintettel a délvidéki eseményekre alapvető érdek a kőolaj és a földgázigény oroszországi forrásainak biztosítása, illetve a nyersanyagok félkész- és késztermékek beszerzési lehetőségeinek kiszélesítése. Oroszország számára viszont kiemelten fontosak az élelmiszer-, gyógyszer- és vegyipari termékek vásárlásán túl egyre inkább a gépipari gyártmányaink is. Ukrajna számára ugyancsak ezek az áruféleségeink a keresettek elsősorban, de rendkívül széles az „igénylista”. Elmondta, hogy a fizetési feltételek partnereink részéről távolról sem kedvezőek ma még, de ez nem lehet gátló tényező. Most kell felismerni a piaci lehetőségeket és nem szabad meghátrálni. Zavart okoz Bajor Tibor országgyűlési képviselő korreferátuma szorosan illeszkedett az állam- titkári előadáshoz. „Bár a korábbi rendszer hirdette az internacionalizmust, a határ menti együttműködés szinte kizárólag a tervgazdaság által meghatározott és jó előre szerződésekben rögzített vasútüzemi kapcsolatokra korlátozódott. így a határ menti regionális együttműködést sem a területi közigazgatási és civil szervezetek irányították és szervezték, hanem az itt folyó termelés szükségleteinek és a kelet-európai rendszerek napi politikájának megfelelően a nagyvállalat — a vasút. A tényleges gazdasági viszonyok megjelenése nemcsak a hivatalos kapcsolatokban, hanem a magánember életében is funkcionális zavarokat okozott. Ezeket ismerte fel Csap, Tiszacsemyő és Záhony ön- kormányzata, amikor a rendszerváltás után elsőként a térségben testvérvárosi szerződést kötött. Az eltelt viszonylag rövid idő alatt ez a folyamat jelentős eredményeket produkált. Tény, hogy a forgalom csökkenésével megjelent egy jelentős nagyság- rendű munkanélküliség. Ugyanakkor kialakult és működik a fekete és a „szürke” kereskedelem. Ezzel egy időben viszont erőteljesen érzékelhető mindhárom irányból a gazdasági és földrajzi helyzetből adódó saját út keresése, amely szükségszerűen közös úttá kell, hogy váljon. Ki kell mondani végre, hogy a térségben az ukrán, a szlovák és a magyar egyaránt egymásra utalt — hangsúlyozta a képviselő. Lehetséges termelő tevékenységet folytató vámszabad terület kialakítása. Elsősorban a feldolgozóipari jelleg erősítésével. Erre a jogi háttér lényegében adott. A nemzetközi gyakorlatban is elterjedt közepes nagyságrendű vállalkozói zóna kialakításának szándékából szükséges kiindulni és eleve a terjeszkedés szándékát kell számításba venni. Természetesen gondolni sem szabad arra, hogy szűklátókörűén a beruházási költségek csökkentése érdekében nem a nemzetközi gyakorlatnak megfelelő infrastruktúra épül ki. Áll ez különösen a telekommunikációra — mondta többek között. A közös cél Záhony és körzete transzmisz- sziós szerepet tölthet be, kiépülése jelentős fejlődést, a térség gazdálkodását, s ezáltal létbiztonságot eredményezhet Az érintettek együttműködési készségén múlik a régió jövője. A vállalkozók üzletkiépítési szándéka érzékelhető, a kormányzati szféra „hangsúly- váltása” ösztönző, tehát az együttműködési irány megfogalmazása, illetve mielőbbi megvalósítása a sürgető következő lépés. Kinek-kinek a saját területén, a közös cél, a kisvárdai-záhonyi térség fejlesztése érdekében — fejezte be előadását Bajor Tibor országgyűlési képviselő. Számítógépen a győri kekszszámlák A hagyományos papírszámlák helyett CD-lemezt használnak archiválásra Győr (MTI) — Optikai CD- lemezre helyezték át a Győri Keksz Kft. számlaarchívumát. Ezzel a hagyományos papírszámlák helyett CD-leme- zeken őrzik a cég értékesítési, beszerzési bizonylatait. A számítógépesítésre, CD- alapú számlaarchívum kiépítésére azért volt szükség, mert a vállalat forgalma az elmúlt években gyorsan növekedett, s ez maga után vonta a bizonylatok számának jelentős emelkedését is. A Győri Keksz és Ostyagyár 96,5 százaléka 1991-ben került az angol United Biscuits tulajdonába. Azóta a külföldi tulajdonos jelentős fejlesztéseket hajtott végre, s ennek eredményeként a forgalom felfutott. Az idén egymilliárd forintos forgalom- növekedéssel számolnak, az értékesítés az év végéig várhatóan eléri az 5,2 milliárd forintot. A termelés felfutásával a cég menedzsmentjének, s főleg a számviteli részlegnek is lépést kell tartania. Ezért a Győri Keksz Kft. a budapesti UniQum Systems Kft.-vel szerződést kötött a papíralapú archívum optikai CD-lemezre történő átállítására. A rendszerház egy hónap alatt elvégezte az archívumok állapotanalízisét. A hamburgi ÁCS Systemberatung GmbH adta a fejlesztéshez szükséges felhasználói szoftvert. Ezt a szoftvert jelenleg Európában 4000 vállalatnál használják, olyan helyeken, mint a Lufthansa, a Tchibo, a Bundesbahn és a France Telecom. A szoftvert az UniQum Systems írta át magyar nyelvű archiváló programra. Rekord nevezés a Foodapest nagydíjra A szakkiállítást november 23-26-a között rendezik meg Budapesten Budapest (MTI) — A Hung- expo Rt. Agro Stúdiója november 23-26-a között rendezi meg a budapesti vásár- központban a Nemzetközi Élelmiszeripari és Élelmiszergépipari Szakkiállítást, a Foodapest ’94-et. A vásárral egyidejűleg kerül sor a Kiváló Minőségű Élelmiszer (High Quality Food) termékversenyre. A hazai és nemzetközi érdeklődés az idén minden várakozást felülmúl, amit az is mutat, hogy a versenyre 156 terméket neveztek be, közülük 13 a külföldi. A díjra pályázó készítmények többsége a baromfi, illetve hústermék, és sok mélyfagyasztott élelmiszert is neveztek. A Foodapesten nagydíjat nyert termékeket külföldön is jegyzik. Ä világhírű német Nieder- reuther cég a Foodapesten kapott ajánlólevél, illetve a nagydíj alapján bevezeti és ajánlja a nyertes termékeket a német piacon. Festékgyártás Kétezer tonnás növekedés Budapest (MTI) — Az idén kétezer tonnával növeli értékesítését Magyar- ország legnagyobb festékgyára, a francia-német tulajdonban lévő Total-Hae- ring Kft. A gyár termelése eléri a 15 ezer tonnát, s árbevétele 2,8 milliárd forint körül alakul. Az elmúlt évben a gyár 13 ezer tonna festéket állított elő, és az értékesítés 1,9 milliárd forint volt. Peuer István ügyvezető igazgató az MTI-nek elmondta, hogy ebben az esztendőben új festékgyártó egységet helyeztek üzembe, s a gyár kapacitása így 3 ezer tonnával bővült. A márciustól működő egység tette lehetővé az értékesítés növelését. A budapesti gyárban 1500-2000 féle festéket állítanak elő. Termékeiket Hollandiába, Horvátországba, Ukrajnába exportálják. A gyár 200 dolgozót foglalkoztat. Közös agrárpolitika Bécs (MTI) — A legnagyobb kihívást a kelet-európai országok jelentik — mondotta Franz Fischler, az Európai Unió mezőgazdasági tárcájának szombaton megválasztott új osztrák biztosa. Fischler, aki vasárnap Prágában a cseh mezőgazdasági miniszterrel tárgyalt, az osztrák sajtónak nyilatkozva elmondta, hogy az Európai Unió egyik legfontosabb feladatának tekinti a volt KGST országok integrálását az Unió mező- gazdasági rendszerébe. Mindez hosszabb távra érvényes, hiszen a keleti irányú bővítés legjobb esetben az 1996-os kormányfői konferencia után lesz csak igazán téma — mondotta —, 1997 előtt nem számít a csatlakozási tárgyalások megkezdésére. Mint elmondta, mindenképpen reformra szorul a közös agrárpolitika, különben nem védhető ki az anyagi összeomlás. Gyorshírek Napjainkra... ...165-re emelkedett a kubai-külföldi közös vállalatok, illetve más gazdasági társulások száma, a partnerek között 38 ország cégei szerepelnek, legtöbb a spanyol, kanadai, francia, olasz és mexikói vállalkozás. (MTI) A Magyar... ...Külkereskedelmi Bank Rt. november 1-jétől emelték a forintbetéteinek kamatait. (MTI) A tyreKare... ...gumiabroncstömítő anyagot mutatja be csütörtökön 10 órától Nyíregyházán, a Primom Agrármarketing Centrum Konferenciatermében a Nivotex Kft. és az Alfa Globus Kft. (KM) A Duna... ...Tőzsdei Befektetési Alap befektetési jegyei november 2-ától jegyezhetők, az alap szinte kizárólag tőzsdei értékpapírok vásárlására kívánja fordítani a befektetők pénzét. (MTI) Szerdától... ...újabb kárpótlási jegy hasznosító rt. részvényei jegyezhetők. A Gót Ingatlanbefektetési Rt. újdonsága, hogy az összegyűlt kárpótlási jegyekkel ingatlanokat, és nem privatizált állami cégeket kívánnak szerezni. (MTI) Index (ideiglenes) november 1-én: 1590,27 (+5,08) Érvényben: 1994. november 1. Valuta Deviza Kanadai dollár 78,28 79,86 79,06 Pénznem ______Vétel Eladás Közép árf. Kuvaiti dinár 556,48 365,72 360,24 Német márka 70,57 71,99 7133 Angol font 173,60 177,08 175,15 Norvég korona 16,25 1657 16,37 Aasztráf dollár 78,63 8023 79,45 . Olasz lírai 1000) 68,99 70,39 69,52 Belgafrank(IOO) 343,22 350,14 346,47 Osztrákse.(IOÖ) 1030 1023 1013 Dáataaa m ts.40 1824, Port. esc.l 100) 68,88 70,28 69,77 Finn márka 23,03 23,49 23.30 Spanyol p»(tÉ) 84,71 8643 8562 Francia frank 20,62 2164 2561 Svájci frank 84,51 86,21 85,50 Holland fonni 62.95 64,21 63.64 Svédkor«« 14,76 151» 14,97 ír font 17031 17427 17228 USA dollár 105,88 108,02 106,92 Japán jen (100) 109,35 11135 110,63 ECU 134,54 13726 13591 Árfolyamok Kárpótlási jegy