Kelet-Magyarország, 1994. november (54. évfolyam, 258-283. szám)

1994-11-17 / 272. szám

1994. november 17., csütörtök GAZDASAG Kelet-Mag yar ország 13 Nem volt igazán kedvező a nyár a mezőgazdasági növényekre. A hosszú kánikula csak a dinnyének kedvezett, a többi növény bizony megsínylette a szárazságot. A káposzta köztudottan vízigényes, szerencsére mivel későn érik, illetve jócskán ősszel takarítják be, ezért a szep­temberi és októberi csapa­dék nagyon jót tett a fejlő­désének. A mostan hideg, csapadékos novemberben már a fagyra is gondolnak, s vágják a káposztát Baktalórántházán, Vida Gyula kisgazda földjén Harasztosi Pál felvétele Adósságszolgálatra 4,5 milliárd Jövőre megkezdődnek az előkészületei az államháztartási reformnak Budapest (MTI) — A kö­zelmúltban fejeződtek be a tárgyalások Magyarország és a Nemzetközi Valutaalap között, és tovább folytatód­nak a megbeszélések, miután a parlament elfogadja majd a jövő évi költségvetést. Ak­kor ugyanis kiderül, hogy a kormány, illetve a képvise­lők mennyire hajlandók megfogadni az IMF taná­csait. Ha hajlandók, van megállapodás a Nemzetközi Valutaalappal, ha nem, ak­kor nincs. Meg lehet azonban jósolni, hogy a kormány mindent megtesz a konszenzus érde­kében, és valószínűleg a parla­ment sem fogja vállalni annak a felelősségét, hogy megro­moljanak a kapcsolatok a Nemzetközi Valutaalappal. Az elmúlt két év során az or­szág bruttó eladósodása több mint 6 milliárd dollárral növe­kedett. Ilyen gyors mértékű eladósodásra Magyarország gazdaságtörténetében még nem volt példa. Ennek elle­nére az ország hitelminősítése nem romlott. Sőt, a közelmúlt­ban az egyik amerikai hi­telminősítési intézet, a Stan­dard and Poorís megerősítette az 1992-ben adott minősítését, hozzáfűzve, hogy a magyar gazdaság stabil, politikai meg­rázkódtatások nincsenek, az adósságmenedzselés megfele­lő, s így a befektetők ebben az országban stabil kilátásokkal forgathatják pénzüket. Mind­ezt persze annak a reményé­ben tette az intézet, hogy továbbra is együtt tud működ­ni a magyar kormány a Nem­zetközi Valutaalappal. Más kérdés, hogy ha ez az együtt­működés megszakad, valószí­nűleg Magyarország minő­sítése rosszabbá válik. Egy ilyen minősítés pedig azért fontos, hogy az ország megfelelő feltételekkel hoz­zájuthasson külföldi forrá­sokhoz. A jelentős eladósodás miatt évente körülbelül 3 mil­liárd dollárnyi hitel jár le, ennyit kell törleszteni, ami nem megy másként, csak új kölcsönök felvételével. Emel­lett a kamatfizetések is elérik az 1-1,5 milliárd dollárt. Bár a valutatartalékok 6-7 milliárd dollár között vannak, azért lehet látni, hogy a gazdasági játéktér nem túl nagy. Ameny- nyiben a befektetők hite Ma­gyarországban megrendül, a hitelezők bizalma valamilyen oknál fogva csökken, úgy az ország külső finanszírozása könnyen bajba kerülhet. Ezért pedig alapvető, hogy a magyar kormány milyen kapcsolatot épít ki a Nemzetközi Valu­taalappal. Vita nem lenne, és könnyen egyetértés alakulhatna ki, ha a Hom-vezetés végrehajtaná mindazt, amit a Nemzetközi Valutaalap javasol. Ráadásul a magyar gazdaság érdekei is egybeesnek ezekkel a javasla­tokkal. Kelet-Európábán Ma­gyarország az egyetlen, ahol viszonylag sértetlenül megma­radtak a korábbi jelentős szo­ciális juttatások. Bár a sokat emlegetett szociális háló szá­mos helyen lyukas, azért Ma­gyarországon még mindig működik. Többek között ezzel magyarázható, hogy a gazda­sági átalakulás viszonylag zökkenőmentesen ment vég­be, és jelentős társadalmi megrázkódtatások nem követ­keztek be. Ám ennek a szo­ciális hálónak a fenntartása annyira költséges, hogy a ma­gyar gazdaság jelenlegi jöve­delemtermelő képességét is­merve az ország folyamatos külső eladósodását ered­ményezi. Az óriási költségek persze megjelennek a költség- vetésben, s ezzel magya­rázható, hogy az államház­tartás deficitje évről évre nő. Az elmúlt évben még csak 200 milliárd forint volt, az idén várhatóan 300 milliárd forint fölé kerül a hiány, jövőre pe­dig a hagyományosan számí­tott deficit előreláthatólag meghaladja a 400 milliárd fo­rintot. Ekkora költségvetési deficit mellett nem lehet egyensúly­ban tartani a folyó fizetési mérleget sem, aminek követ­kezménye, hogy tavaly ebben a mérlegben 3 milliárd dollárt meghaladó hiány alakult ki, s az idén is közel annyi lesz a deficit. így érthető, hogy a Nemzet­közi Valutaalap azt javasolja: drasztikusan csökkenteni kell ezeket a kiadásokat. Magyar- országon az elmúlt hat év során egyetlen kormány sem vállalkozott arra, hogy akár a kezdő lépéseket is megtegye ezen az úton, habár minden vezetés megígérte ezt a Nem­zetközi Valutaalapnak, s eddig el is hitték. Ám az ilyen alapon létrejött megállapodásokat a magyar vezetés rendre meg­szegte. így volt ez az Antall- kormány és a Nemzetközi Va­lutaalap közötti hároméves megállapodással, majd az azt követő másfél éves megál­lapodással is. A mostani tárgyalásokon is­mét egy rövid távú megál­lapodás körvonalazódik azzal, hogy ennek teljesítésétől füg­gően egy hároméves progra­mot is kidolgoz a Hom-kor1- mány a Nemzetközi Valuta­alappal. Mindennek természetesen az alapja, hogy jövőre meg­kezdődjenek az előkészületei az államháztartási reformnak. Békési László pénzügymi­niszter ezt már többször ki­látásba helyezte, de az ellenál­lás a kormányon belül sem lebecsülendő, s a jelentős be­leszólást élvező szakszerve­zetek részéről pedig óriási. Ez a reform ugyanis nem je­lent mást, minthogy fizetni kell majd az oktatásért, az egészségügyi ellátásért, az or­szág teherbíró képességének megfelelően kell átalakítani a szociális hálót. Erről van szó, amikor a vezetés gazdasági megszorításokat hangoztat, azt, hogy összhangba kell hoz­ni a hazai fogyasztást a gaz­dasági lehetőségekkel. A négy évvel ezelőtti helyzettel ellen­tétben most nincs lehetősége Magyarországnak további eladósodásra. így valószínű­leg le kell nyelni a javasolt ke­serű pirulákat, lehetőleg minél előbb, mert különben ve­szélybe kerülhetnek a négy­éves gazdasági átalakulás eredményei, maga a kiépült piacgazdaság is. A szőlőt két részletben fizetik Jó évjáratra számítanak az egri borvidéken • Egyéni szerződéseket kötöttek Eger (MTI) — Az idén több mint 100 ezer mázsa szőlőt vásárolt fel az egri, illetve a mátraaljai borvidéken a régió egyik legnagyobb borászati vállalata, az Egervin Borgaz­daság Rt. — tájékoztatta ked­den a szüret befejezése után az MTI tudósítóját Lengyel Mik­lós, a cég termelési igazgatója. Mint elmondta: a tavaszi bő esőzések hatására, a szőlő erős fejlődésnek indult, ám a nyári aszály keresztülhúzta számítá­saikat, így, mintegy 30 száza­lékkal gyengébb lett a termés a vártnál. Szeptemberben szerencsére újra csapadékosra váltott az időjárás, s fehér szőlőfajtákból préselt must 16-19 fokos, a kékszőlőkből sajtolt pedig 17-21 fokos lett. Mint a ter­melési igazgató elmondta, a szőlőt együttesen mintegy 1500 kistermelőtől, továbbá az egri és a mátraaljai borvidéken működő szövetkezetektől vá­sárolták fel. Valamennyiükkel egyéni szerződéseket kötöttek. A gazdáknak általában két rész­letben fizetik ki a termésért járó pénzt. Az első részletet már rendezték, március 31-ig azonban mindenki megkapja a teljes járandóságát. Lengyel Miklós végül hang­súlyozta: a termés borászati értékelése folyamatban van. Véleménye szerint ha nem is kiváló, de jó évjáratú borokra lehet számítani Eger kör­nyékén. Speciális olajban sütik a chipset Százmilliós korszerűsítés a Győri Keksz Kft.-ben • Különleges csomagolás Győr (MTI) — Korszerű­sítette a sósmogyoró előál­lítását a Győri Keksz Kft. A chipsüzemben új gépsort állí­tottak munkába, amely az Amerikából importált hántolt mogyorót süti. A rágcsálni­való készítéséhez a legjobb minőségű magot, továbbá speciális étolajat használnak. Ä gyártósor teljesen automa­tizált, működését számítógép vezérli, ez garantálja a termék egyenletesen jó minőségét. A kft. brit tulajdonosa, az United Biscuits (UB) gondoskodott arról is, hogy a gyártmány mi­nőségromlás nélkül hosszan eltartható legyen. Ennek ér­dekében különleges csoma­golóanyagot és olyan tech­nológiai mégoldást alkalmaz­nak, hogy a mogyoró ne oxi­dálódjon, ne avasodjon. A társaság a snack-félék hjízai választékát úgynevezett Pellet-termékekkel bővíti ka­rácsony előtt; az Angliából félkész állapotban szállított burgonya-alapú gyártmányt Győrött sütik ropogósra. A chipsüzem fejlesztésére mint­egy százmillió forintot költöt­tek, noha maga az üzem is új­nak számít, hiszen másfél év­vel ezelőtt avatták. A Croky márkanéven forgalmazott chips-ek gyártásához ma már az itthon termelt burgonyát használják fel. A Győri Keksz Kft. termé­keiből Horvátországba, Szlo­véniába, Szlovákiába is szállí­tanak. Ai Icát reszstop Halódó japán-amerikai tárgyalások Tokió (MTI) — Továbbra is teljes a bizonytalanság akörül, hogy újrakezdőd­hetnek-e — és ha igen, mi­lyen feltételekkel — az au­tók és autóalkatrészek ke­reskedelmével foglalkozó japán-amerikai tárgyalá­sok. Hasimoto Rjutaro ja­pán nemzetközi kereske­delmi és ipari miniszter a múlt hét végén elvi megál­lapodásra jutott ugyan a folytatásról Mickey Kantor­ral, az Egyesült Államok kereskedelmi képviselőjé­vel, a két fél ezt követően elhangzott nyilatkozataiból azonban kitűnt, hogy a megállapodás tartalmát il­letően még sincs egyetér­tés. Keddi sajtóértekezletén Hasimoto azt mondta, hogy az Egyesült Államok ellent­mondásos jelzéseket küld, amelyek homályban hagy­ják valódi szándékait. Sze­rinte Tokióban már vég­képp nem értik, hogy az amerikai álláspont szerint mit jelentene és hogyan képzelhető el a tárgyalások felújítása. Hasimoto és Kantor az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) miniszteri értekez­lete keretében tartott talál­kozóján vitatta meg a kér­dést. Egyetértettek abban, hogy az október elején megfeneklett tárgyalásokat fel kell újítani, de az is szó­ba került, hogy Japán csak bizonyos konkrét feltételek mellett hajlandó erre. így például nem kíván olyan dolgokról tárgyalni, ame­lyek úgymond „kívül esnek a kormány hatáskörén” — más szóval nem fogja ad­minisztratív intézkedések­kel befolyásolni a japán autó- és autóalkatrész-im­port alakulását. Hasimoto szerint Kantor ezt az állásfoglalást úgy értelmezte, hogy Japán készen áll a tárgyalások felújítására, de azt már nem mondta ki, hogy el is fogad­ja-e a feltételeket. Ron Brown kereskedelmi mi­niszter ezzel szemben úgy nyilatkozott, hogy Tokió feltételekhez kötött ajánlata nem elfogadható kiinduló­pont. Mindennek ellenére japán illetékesek tájékoz­tatása szerint Hasimoto és Brown — ugyancsak az APEC miniszteri értekez­letén — megerősítette a tár­gyalások mielőbbi újra- felvételre vonatkozó meg­állapodást. Mi több, Brown még az ellen sem emelt ki­fogást, hogy a megbeszé­léseket a japán kormány hatáskörén belül eső témák­ra korlátozzák. ML ^ % %* j il # §§& J í Az APEC... ...csúcsértekezletén részt­vevők megállapodtak arról, hogy legkésőbb 2020-ig szabadkereskedelmi öve­zetté alakítják a térséget. Októberben... ...szeptemberhez képest 2,1 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. (MTI) Űj elnöke... ...lesz a Francia Gyáripa­rosok Szövetségének: Jean Gandois, a Péchiney nevű óriáscég korábbi elnök­vezérigazgatója. (MTI) Kuba... ...ásványi kincseinek hasz­nosításában is támaszkodni kíván a kapitalista országok befektetőire. (MTI) A létminimum... ...összege a jelentős ár­emelkedések hatására nőtt, az egy főre jutó megélheté­si köítség a tizedik hónap­ban 320 forinttal volt maga­sabb, mint korábban. (MTI) Tőzsde Index (ideiglenes) november 16-án: 1544,74 (-12,56) Hivéitdlos árfolyamok MMHMHMMRMI Érvényben: 1994. november 16. Valuta Deviza Kanadai dollár 79.50 81.08 80.37 Pénznem ________Vétel Eladás Közép árf. Kuvaiti dinár 362,88 370,12 366,48 Német márka 69.81 71,23 70,54 Angol font 170,92 174,40 172,60 Norvég korosa 15,95 16,27 ' 16,10 Ausztrál dollár 81,47 8337- 8232 Olasz líra(lOOO) 68,22 69.62 68.90 Belga frank(lOO) 339.27 346.19 342.82 Osztóksc. 9,92 10,12 10.02 Dán korona 17,87 18,23 18.04 Port. esc.(lOO) 68,37 69,77 69,14 Finn márka 22,98 23.44 23.09 Spanyol pes.( 100) 83,93 85,65 84,82 Francia frank 20.34 20.76 2054 Svájci frank 82,94 84,64 83,81 Holland fonni 62,29 6355 62.93 Svéd korona 14,74 15,« 1450 Íí font 16759 17105 16935 USA dollár 108,55 110,69 109,65 Japán jen (100) 110,02 112,22 111,21 ECU 133.09 13531 134,44 Árfolyamok

Next

/
Thumbnails
Contents