Kelet-Magyarország, 1994. november (54. évfolyam, 258-283. szám)
1994-11-09 / 265. szám
1994. november 9., szerda KIH-POSTA 1 Fórum olvasóink leveleiből Már csak mutatóba maradtak a régi népi építészet emlékeit őrző házak. Képünk a Beregben készült Kilátástalan Sokan és sokat panaszkodtak már a nyíregyházi KGST-piac környéki közlekedési viszonyokra. Sajnos, az eddig hozott intézkedések nem jelentettek megoldást. Most én egy újabb problémára szeretném felhívni a figyelmet. A piac felől a Tokaji útra szinte lehetetlen a kihajtás. Aki jobbra fordul Nyíregyháza irányába, de különösen a balra kanyarodok, nem látnak semmit az út mentén parkoló autóbuszoktól, autóktól. Már nagyon sok koccanásnak és „keményebb” ütközésnek voltam tanúja, mert aki ki akar jönni, kénytelen erőszakoskodni, vagy várhat órákat. S hallgathatja a mögötte jövők szidalmait. Jó lenne kitalálni valamilyen megoldást, hogy balesetmentes legyen ez a kereszteződés. Telki Mihály Nyíregyháza, Rákóczi u. Áldatlan állapot Bár lapjuk hasábjain ígéretet tettek az illetékesek, hogy tanulmányozzák a problémát, de ha ezt meg is tették, nem történt sem közlekedésszervezési, sem más jellegű, az arra közlekedők érdekét szolgáló változtatás. Nyíregyházán, a Kossuth utca-Dohány utca sarkán munkaidő után kialakuló áldatlan állapotról van szó. A Dohány utcán — mióta a közeli kereszteződésekben a zöldhullámot bevezették — rendkívül megnövekedett a gépkocsiforgalom. Este rendszeresen parkolnak az autósok a tilosban és az egyébként is szűk utca szélén, sőt a járdán. A gyalogosok, gyerekek állandó veszélynek vannak kitéve a közlekedési káosz miatt az ABC környékén. Soha nem láttunk még arra sem rendőrt, sem büntető közterületfelügyelőt. Addig nem intézkedik senki, vagy mutogatnak egymásra, amíg valakit baleset nem ér?! Egy környékbeli aggódó lakó Harminc éve Különösen örömteli eseménynek voltam a résztvevője 1994. október 22-én a szat- márcsekei általános iskolában. Az 1964-ben végzett növendékek 30 éves osztálytalálkozóra gyűltek össze. Régen tapasztaltam annyi szeretetet, örömöt, mint ami e kis összejövetel résztvevőit fonta át. Azt hiszem az esemény örök emlék marad mindannyiunk számára. Köszönjük a szervezőknek és az osztályfőnöknek, hogy lehetőséget adtak az új- ratalálkozásra. Talán több ilyen rendezvényt kellene tartani, hogy az emberek újra örülni tudjanak egymásnak e rohanó világban? A résztvevők nevében: Mércse Józsefné Szatmárcseke, Honvéd u. 27. Átmeneti segély Betegség miatt nagyon rossz anyagi helyzetbe kerültem. Özvegy vagyok, két tanuló gyermekem van. A szomszéd- asszonyomtól hallottam, hogy ilyenkor átmeneti segélyt adhat a polgármesteri hivatal, ha valaki megszorul. Kérem, tájékoztassanak róla, mert nagyon nagy szükségem lenne a segítségre. Özv. N. Lászlóné Nyíregyháza Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése 26/1994. (V. 18.) sz. rendeletének 8. paragrafusa alapján átmeneti segélyt lehet megállapítani annak: 1. Akinek krónikus, hosszan tartó betegségből eredő jelentős jövedelemcsökkenés következtében a létfenntartása veszélyeztetetté válik; 2. Munkanélküli és semmilyen munkanélküli ellátásban nem részesül, jövedelemmel nem rendelkezik; 3. Állandó ápolásra, gondozásra és felügyeletre szoruló közeli hozzátartozóját ápolja és részére ápolási díjat nem állapítottak meg; 4. Elemi kár érte; 5. Önhibáján kívül, előre nem tervezhető, nagyobb anyagi kiadással járó váratlan helyzetbe került. Ágytól, asztaltól megegyezéssel Kihűlt kapcsolatok • Vagyonmegosztás válás után • Kiteregetett szennyes Nyíregyháza (KM) — A családjogi törvény szerint a bíróság a házasságot bármelyik házastárs — illetőleg a házastársak közös — kérelmére felbontja, ha a házaséletük teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. A törvény azt is kimondja, hogy a házasság felbontásánál a közös kiskorú gyermek érdekét figyelembe kell venni. Családjogi törvényünk alapján a házasság felbontásának ma kétféle módozata ismeretes. Nem kell felfedni Az egyik és a hagyományos módozat az, hogy a bíróság a szükséges bizonyítás lefolytatása útján részletesen feltárja a házasság megromlásának folyamatát, és ennek alapján dönti el, hogy a házasélet valóban teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott-e, vált- e teljesen feldúlttá, végérvényesen kihűlt emberi kapcsolattá. Csak ennek a módszernek a segítségével bonthatja fel a bíróság a házasságot, ha a válni készülő házasok között ezekben nincs egyetértés, ha az alperes házastárs ellenzi a házasság felbontását, vagy a megegyezésen alapuló válásnak nincsenek meg a szükséges, törvényben előírt feltételei. A bontás hagyományos módszerének kétségtelen hátránya, hogy a házastársaknak a bíróság előtt ki kell teregetniük a házaséletük minden „szennyesét”, és mindezt a bíróság az ítéletében is rögzíti. Emellett a bírói bizonyítás folyamata is csak meglehetősen közvetett tények feltárására alkalmas, olyan, a házasság belső tartalma szempontjából rendszerint lényeges követelmények tekintetében, mint amilyen a házastársak szexuális kapcsolata. Erre a bíróság — ha hajlandóak a házastársak őszintén feltárni — az ő előadásuk alapján következtethet, de a tények valószínűségének elbírálására nyilván nem vállalkozhat. A házasság felbontásának hagyományos módszeréből adódó hátrányok miatt a házasság felbontásának nálunk gyakoribb másik módja, hogy a válás a házastársak megegyezése alapján zajlik. Ma az esetek mintegy háromnegyedében a házastársak ezen akarati egyetértése, megegyezése alapján folynak a bontóperek. Ilyenkor nem kell felfedni a házasság megromlásának okait. A megegyezés értékelése családjogunk szerint voltaképpen csak állami elismerést igénylő bizonyítéka a házastársakra és közös gyermekükre vagy gyermekeikre nézve is fenntarthatatlan élethelyzetnek. A megegyezés — vagy más szóhasználattal az egyező akaratnyilvánítás — lényegét tekintve bizonyíték, azt bizonyíthatja, hogy a bíróság elé került házasság végérvényesen és helyrehozhatatlanul megromlott, tartalmatlanná vált kötelék-e vagy sem. A bontásban való megállapodáson kívül minden esetben szükség van a család úgyszólván valamennyi vitás ügyében való előzetes megállapodásra is, és ezeknek méltányosaknak és törvényeseknek kell lenniük. A kapcsolt megállapodások támaszthatják alá a megegyezés megalapozottságát. A közös vagyon Hogyan kell megkötni a házassági vagyonjogi megállapodást? A megegyezésen alapuló válás egyik előfeltétele, hogy a házastársak az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszűntetésének kivételével a házastársi közös vagyon megosztásában is megegyezzenek, és egyezségüket e körben is jóváhagyja a bíróság. A vagyoni megállapodás során ügyelni kell arra, hogy az egyezség végrehajtható legyen, például, ha valamelyik házastárs készpénzfizetést vállal, annak határidejét is rögzítsék. Közös banktartozás egyik házastárs által történő átvállalásának előfeltétele, hogy ahhoz a bank is hozzájáruljon. A vagyoni megállapodás során gyakran előfordul, hogy akár a közös gyermek érdekében, akár más okból, az egyik házastárs igen jelentős vagyoni értékről mond le a másik javára. A családi viszonyok sajátos természetével összefüggő joglemondást tartalmazó egyezséget nem lehet elfogadhatatlannak tartani. A joglemondó nyilatkozat indokát azonban célszerű rögzíteni a későbbi viták elkerülése végett. Ha a közös vagyon kizárólag ingóságokból áll, a vagyonjogi megállapodás megkötése viszonylag egyszerű. Ha ugyanis a közös vagyon kizárólag ingóságokból áll, és e tárgyakat a házastársak egymás között már megosztották, azok birtokba adása is megtörtént, az egyezségnek csak azt kell tartalmaznia, hogy a házastársaknak egymással szemben a házastársi közös vagyon megosztásával kapcsolatban további követelésük nincsen. A családjogi törvényhez kapcsolódó miniszteri rendelet által nyújtott, most említett lehetőség leegyszerűsíti a vagyoni megállapodás megkötését, de nyitva marad az a kérdés, hogyan történjen az egyezség megszövegezése, ha a házastársak valóban már el is osztották az ingókat, de fennmarad valamilyen ingatlanra — például öröklakásukra — a tulajdonközösség. Nagy érték A bonyodalmat az okozhatja, hogy különösen nagy értékű ingóságok — értékes személy- gépkocsi, jelentős ékszerek stb. —- az ingatlan közös tulajdonának a későbbiekben átváltással való megszűntetésénél is számításba jöhetnek. Ezt a válni készülő házasoknak sem szabad figyelmen kívül hagyniuk. Kelet-Magyarország 7 Ha a dolgozó... ...mond fel, akkor munkanélküli-járadékban valóban nem részesülhet 180 napig — üzenjük G. Sándornak Nyíregyházára. Gyes,... ...gyed nem illeti meg a rokkantnyugdíjast, de méltányosságból kérheti a folyósítását a Megyei Egészségbiztosítási Pénztártól (4400 Nyíregyháza, Vörösmarty tér 7. szám) — üzenjük Mátyás Mártonnénak Kisvárdára. A tartási... ...szerződés felbontásához teljes bizonyító erejű okirat szükséges a felek és a két tanú aláírásával, amelynek alapján az eredeti állapotot a földhivatal visszaállítja — válaszoljuk az „Egy idős asszony” jeligéjű levél írójának. A kereskedő... ...köteles a termékhez magyar nyelvű használati utasítást mellékelni — üzenjük Répási Mihálynak Záhonyba élő tisztelt olvasónknak. A MABISZ... ...címe: 1144 Budapest, Gvadányi u 69-79. szám — üzenjük Cs. Tamásnak Nyíregyházára. (KM) Építési ügyek Dr. Kovács Mihály Egy beregi faluban élő olvasónk arról panaszkodik, hogy a polgármesteri hivatal a szomszédok tiltakozása ellenére építési engedélyt adott egy vállalkozónak italbolt építésére. Azt szeretnék tudni, hogy a szomszédok tiltakozása ellenére létesíthető-e presszó, illetve milyen jogorvoslati lehetőségük van. ,A panaszt kétfelé kell választani. Külön jogszabály vonatkozik ugyanis az egyes építmények engedélyezésére és másik jogszabály az üzletek működésére. Az építésügyi jogszabályok egyértelműen rögzítik, hogy az építési engedélyhez kötött építményt (lakás, üzlet, garázs stb.) engedélyező határozatot meg kell küldeni a szomszédos ingatlanok tulajdonosai részére is. Amennyiben ezt az I. fokú építési hatóság elmulasztja, akkor felügyeleti intézkedést a Köztársasági Megbízott Területi Hivatalától kell kérni, mint II. fokú építésügyi hatóságtól. Az építési engedélyhez, amennyiben az a vonatkozó jogszabályi előírásoknak, valamint a szakhatósági feltételeknek (Tűzoltóság, ÁNTSZ stb.) megfelel, nem szükséges a szomszédok beleegyezése, hiszen ez sértené a tulajdonos rendelkezési jogát. A szomszédok beleegyezése nem szükséges ahhoz sem, hogy a vállalkozó presszót, vagy italboltot létesít, hiszen a vállalkozási engedélyhez, illetve az üzlet megnyitásához és a szeszesitalméréshez szükséges feltételeket a jogszabály határozza meg. A jogszabály a szomszédjogok védelmét annyiban veszi figyelembe, hogy az egyes vendéglátó egységek nyitvatartási idejét — amennyiben bebizonyosodik, hogy zavarja a környéken lakók nyugalmát — korlátozza, azaz a 22 óra utáni nyitva tartást megtiltja. Egy nyírségi levélírónk azt sérelmezi, hogy lakóhelyén az önkormányzat jegyzője a kerítés építésére megadott engedélyében olyan kötelezettséget rótt rá, ami ellentétes az ügyben keletkezett korábbi bírósági ítélettel. Vagyis a régi megyehatárig engedi csak a kerítést megépíteni és nem a bírósági ítéletnek megfelelő vonalig. Olvasónk gondja egyszerűen orvosolható, hiszen a jegyző határozata ellen van jogorvoslati lehetőség, meg kell fellebbeznie a határozatot a Köztársasági Megbízott Területi Hivatalánál, ahol intézkedni fognak a bírósági ítéletnek megfelelő döntésről. Tájkép csata közben. Bontják a nyíregyházi Kossuth téri Csemege ABC-t Harasztosi Pál felvételei Szerkesztői üzenetek
