Kelet-Magyarország, 1994. október (54. évfolyam, 232-257. szám)
1994-10-01 / 232. szám
10 GALÉRIA Budapesti ősz N émet és magyar operaénekesek gálája. Október 8- án német-magyar operagálára kerül sor Budapesten, amelyen rangos énekesek adnak elő olyan zeneszerzőktől, mint Weber, Erkel, Goldmark, Mozart, Beethoven és Wagner. Az Operaház idén már harmadik alkalommal ad otthont a Budapesti Operabarátok Egyesülete dísz- hangversenyének. Két éve amerikai- magyar, tavaly osztrák-magyar gálára került sor, jövőre pedig olasz-magyar gála következik. A német-magyar est rendezője Kerényi Miklós Gábor lesz. PROGRAMOK A GOETHE INTÉZETBEN. A német kulturális intézetben (Budapest, Adrássy út 24.) a közelmúltban mutatták be Bakos Gábor kiállítását (képünkön). A fiatal magyar képzőművész bemutatóját követően október 5-én nyílik a Ludwig Múzeumban (Budavári Palota) Tim Ulrichs kiállítása. A Goethe Intézet szeptembertől decemberig sorra kerülő programjainak rendkívül gazdag választékából emeljük még ki az október 8-i régi Zeneakadémián hallható Boris Blacher Ensemble koncertet, amelyen magyar és német szerzők művei hallhatók. Bakos Gábor alkotása BUDAPESTI ŐSZI FESZTIVÁL. Szeptember 23 óta tart már a főváros nagyszabású őszi kulturális eseményre. A programokból a Goethe Intézet is kiveszi a részét. A kortárs opera fesztivál október 3-án kezdődik Melis László Kleis meghal című darabjának ősbemutatójával. Ugyancsak ősbemutató Faragó Béla: A titok című darabja, október 6-án pedig az Óbudai Társaskörben mutatják be Szoko- lay Sándor: Missa Pannonica című operáját. PIRANESI PARAFRÁZISOK. Október 7-én nyílik a Szépművészeti Múzeumban egy kortárs magyar képzőművészeti kiállítás. A múzeum a közelmúltban mutatta be a XVIII. századi grafikus, Piranesi kiállítását. Ezt követően hirdettek pályázatot kulturális öröksége apropóján. Az erre elküldött pályaművek lesznek most láthatók, melyeknek nagy része grafika, de nem hiányzik a rajz, a fotó, a festmény, a szobor és a díszletterv sem. A kiállítás egy szeletet kíván bemutatni a transzavantgarde korszak eklektikájából. JOHN SURMAN ISMÉT MAGYAR- ORSZÁGON. A Debreceni Dzsessz- napokról jól ismert angol fúvós, John Surman október 11-én norvég zenésztársával Karin Kroggal lép fel a Petőfi csarnokban. A bariton-, a szopránszaxofon és a basszus klarinét virtuóza kiváló kísérletező művész. A koncertet követően a nézők láthatják Surman filmjét is „My Grandmother” címmel, melynek kísérőzenéjét természetesen ő maga sze- tezte. A ZENE VILÁGNAPJA. Október elsején, a zene világnapján kezdődik a Korunk zenéje kortárs zenei fesztivál. A Zeneakadémia nagytermében a Szombathelyi Szimfonikus Zenekar lép fel, Krauze, Jeney és Petrassi darabokat előadva. Október 5-én ugyanott Durkó Zsolt szerzői estjén a Magyar Állami Hangversenyzenekar koncertje lesz hallható. A régebbi zene kedvelői számára egy október 2-i programot ajánlhatunk szintén a Zeneakadémiáról: az Orfeo zenekar Vivaldi-darabot ad elő. Napkelet • A KM hét végi melléklete _______________ 1994. október 1., szombat Értsük jobban egymás kultúráját A Kelet-Magyarorszägban bemutatkozik: a budapesti Goethe Intézet igazgatónő: „Várunk mindenkit, aki érdeklődik a német azonban Németország a világ egyik legnagyobb Goethe Intézetét hozta létre Budapesten a tervezettnél sokalta több munkatárssal. Nagyobbat, mint Londonban, Párizsban, New Yorkban. □ Milyen az Önök kapcsolata más külföldi intézetekkel. Riválisnak tekintik-e például itt Budapesten a Francia Intézetet, mely egy önálló modern Duna-parti épületben igen látványos programokat szervezve végzi munkáját? — A Francia Intézet egészen más kultúrpolitikát folytat, mint mi. Nem hiszem, hogy konkurálnánk egymással. Inkább az a jellemző, hogy egyes programok szervezésekor együtt is működünk más országok kulturális intézeteivel, így a Francia Intézettel is. A kétoldalú kapcsolatok építése mellett erre is hangsúlyt helyezünk. Az európai gondolattal nem is fér össze a kultúrák konkurenciája. De a lényeg: mi más módszerekkel dolgozunk, mint például a Francia Intézet. Számunkra nem a látványos események a legfontosabbak, hanem sokkal inkább az, hogy a mélyben kapcsolatokat építsünk. Mi nem tekintjük magunkat program-ügynökségnek sem, amely nagyszabású rendezvények szervezésével foglalkozik. □ Milyen jellegű programokat szerveznek? — Egy konkrét példa alapján próbálnám megvilágítani, hogy mi számunkra a fontos. Meghívtunk például egy frankfurti koreográfust, aki hat héten át magyar táncosokkal fog dolgozni. Ennek eredményeként decemberben a Petőfi Csarnokban sor kerül egy előadásra, s később ugyanezt a darabot az együttes Németországban is előadja. A hangsúly tehát az együttműködésen, a kölcsönös inspirációján van. Ugyanígy: német és magyar festők közös kiállítását rendezzük meg. A cél, hogy jobban értsük, ismerjük egymás kultúráját. □ Kik látogathatják a rendezvényeket? — Intézményünk nyitott, számos programunk van persze. Általában egy magyar szerző bemutatja német kollégáját, s utána következik egy beszélgetés, esetleg vita. Nem kell hivatalos meghívó e rendezvényekre, hanem várunk mindenkit, aki érdeklődik a programjaink, a német kultúra iránt. nanszírozzuk. Ez azonban nem jelent semmiféle politikai függőséget. A Goethe Intézet 100 százalékig független és politikailag semleges. Munkánkat semmilyen formában nem befolyásolná, ha a választások után ne talán tán egy másik párt, egy másik koalíció kerülne Németországban hatalomra. Jellemző például, hogy miközben annak idején Izrael német elismerését követően az arabok megszüntették diplomáciai kapcsolataikat Németországgal, ugyanakkor a Goethe Intézeteket nem záratták be. Mi erre az autonómiánkra büszkék is vagyunk. □ Kérem, beszéljen Önmagáról is! Hogyan került éppen Budapestre? — Romanisztikát,.germanisztikát, filozófiát tanultam, utána azonnal a Goethe Intézet munkatársa lettem. Évekig Németországban, majd Djakartában és Londonban. Két és fél éve az volt a kérésem, hogy Budapesten dolgozhassak. Már korábbról ismertem a magyar kultúrát, sok barátom is él Budapesten. Sikeres volt a pályázatom, s azóta férjemmel, aki üzletember, itt élek Magyarországon, s nagyon jól érzem magam. □ 1988-ban indult a budapesti Goethe Intézet — talán akkor nem is ezzel a névvel. Mérföldkő volt-e ez az időpont a magyar-német kulturális kapcsolatok történetében? — Azt gondolom, igen. Amikor alapították, egy szokványos méretű intézetet terveztek 14-15 munkatárssal. Az egyesítésben játszott magyar szerepet követően A Goethe Intézet hangulatos kávéháza Nagy Gábor (ISB) felvételei Dombrovszky Ádám 1988 óta működik Budapesten német kulturális intézet. Az Operaház tő- szomszédságában lévő épületben kerestük meg Barbara Sietz asszonyt, hogy a Goethe Intézet magyarországi munkájáról tájékozódjunk. Először az intézet történetéről kérdeztük a budapesti igazgatónőt. — A Goethe Intézeteket az 50-es évek eljén alapították müncheni központtal. Az egész világon ma összesen 160 intézet működik. Egyes országokban — mint például a viszonylag kisebb Magyarországon — egy intézetünk van, de például az Egyesült Államokban öt Goethe Intézet is dolgozik. Barbara Sietz □ Milyen feladatokkal kultúra iránt” jöttek létre? — A legfontosabb cél a kulturális kapcsolatok, cserék kiépítése volt. Hangsúlyoznám, hogy nem kizárólag kultúra-exporttal kívántunk foglalkozni. Tény, hogy a külföldiek számára közelebb akartuk vinni a német kultúrát, de feladatként fogalmazódott meg az is, hogy más népek kultúráját mi is megismerjük. A másik fontos cél a német nyelv tanítása és ápolása. Ennek érdekében német kurzusokat szervezünk, s ami még fontosabb: az iskolák, egyetemek német nyelvtanítását támogatjuk. Mindemellett információkat szolgáltatunk Németországról, bemutatjuk értékeinket. Tulajdonképpen a Goethe Intézet megalakulásának az volt a lényege, hogy az addigi szerteágazó munkát egy kézbe összpontosítsuk, s felelőssé tegyük ezek megoldásáért. □ Jelentkeztek-e új feladatok a német egyesítés után? — Nagyon sok. A határnyitást követően igen sok új feladatunk lett. Kezdve azzal, hogy Közép-Kelet-Európában számos új Goethe Intézetet nyitottunk meg. Budapest nem tartozik e sorba, hiszen itt intézetünket már 1988-ban, tehát egy évvel az egyesítés előtt megnyitottuk. Ez akkor — az el nem kötelezett országnak számító Jugoszláviát nem számolva — az első Goethe Intézet volt e térségben. Azóta itt a környező országokban is létrejöttek intézetek, de van azért még lemaradásunk: például Szlovéniában még nincs. Van viszont már jó néhány volt szovjet köztársaságban: Minszkben, Kijevben, Szentpéterváron, s természetesen Moszkvában. De akadnak még országok, ahol egyelőre nincs Goethe Intézet, s ez meg is adja a mi feladatainkat. Újdonság nyilván az is, hogy míg korábban az akkori NSZK-t reprezentálta az intézet, ma már az egykori NDK kultúráját is fel kell vállalnunk. Ez a gyakorlatban például azt jelenti, hogy ma már az új szövetségi államokból is hívunk meg tudósokat, művészeket, együtteseket. Budapestnek olyan szerepe is van, hogy olykor éppen itt találkoznak össze a szellemi élet különböző német területekről érkező reprezentánsai és itt vitáznak egymással... □ De hát ez korábban is így volt. A Balaton-part volt például a szétválasztott német családok egyik nagy találkahelye. — Valóban, Magyarország már akkor fontos szerepet játszott a mi életünkben. □ Tartanak-e valamilyen kapcsolatot a német kisebbségekkel? — Természetesen van kapcsolatunk például a pécsi Lenau-házzal. Szívesen látott vendégek nálunk a magyarországi németek, vagy bármilyen német, aki éppen Magyarországon tartózkodik. De hangsúlyoznám: a mi közvetlen feladataink közé nem tartozik az, hogy velük foglalkozzunk. Nekünk a magyarok számára kell programokat szerveznünk. □ Kormányszerv-e a Goethe Intézet? Honnan kapják a pénzt a működésük-höz? — A külföldön működő Goethe Intézeteket a német állami költségvetésből fi
