Kelet-Magyarország, 1994. október (54. évfolyam, 232-257. szám)

1994-10-29 / 256. szám

10 BUDAPESTI ŐSZ Novemberi premierdömping a szín­házakban. A költségvetési megszorítá­sok miatt kicsit későbbre halasztott színházi évadkezdet után november­ben már egész sereg bemutatóra kerül sor a fővárosban. Az elkövetkező két héten november 4-én a Mikroszkóp színpadon új koalíciós kabaré pre­mierje lesz Mindenki mindenkivel címmel. November 5-én a Szkéné Színpad a Lila ködöt, a Budapesti Ka­maraszínház pedig Arthur Miller drámáját, az Alku-t mutatja be. A Ruttkai Éva Színház 7-én A kör négy­szögesítése, 11-én pedig az Újjé című darabot mutatja be. Ugyanezen a napon az Új színházban először ke­rül színpadra a Jó embert keresünk. Aranyossy György kiállítása. Székely- földi napok címmel került sor árube­mutatóra a Hangár áruházban. A ren­dezvényen erdélyi könyvkiadók mun­káit is láthattuk, és sor került a nagy­váradi születésű Aranyossy György grafikusművész kiállítására (lásd ké­pünkön). A fővárosban csak e hét végéig látható az anyag, de ezt kö­vetően több megyében is bemutatják. A művész 1976-tól 1990-ig a Ko­lozsvári Magyar Opera díszlet- és jelmeztervezője volt, de foglalkozott könyv- és reklámgrafikával is. A ma Budapesten élő grafikus munkái szá­mos európai múzeumban is láthatók. □ a a Oregon a Pecsában. Október 30-án a Petőfi Csarnokban vendégszerepei az amerikai Oregon együttes. A jazz, a klasszikus zene, az indiai népzene jel­legzetes ötvözetét játszó háromtagú zenekar azon kevés amerikai banda közé tartozik, amely európai jazz-t játszik. A jellegzetes stílust az oboa, szitár, tizenkét húros gitár felállás ad­ja, de az együttes tagjai több tucat más hangszeren is játszanak. □ □ □ Kobayashi Ken Ichiro fellépései. No­vember 3-án és 6-án is a Magyar Állami Hangversenyzenekar élén lép fel Kobayashi Ken-ichiro a Zeneaka­démián. November 4-én a Mátyás­templomban Deák László orgona­estjét hallgathatják az érdeklődők. Egy héttel később ugyanott Hock Ber­talan orgonái a Mátyás-templom énekkara közreműködésével. A Nem­zeti Filharmónia rendezvényei közül a Zeneakadémia a helyszíne Falvai Sándor zongoraestjének november 10-én. □ □ a Harangozó Gyula balettgála az Ope­rában. A magyar nemzeti balett megteremtője halálának huszadik év­fordulója alkalmából a hét végén ju­bileumi ünnepségsoroztot rendez a Magyar Állami Operaház. Szomba­ton ez alkalomból az opera vörös sza­lonjában Harangozó-emlékkiállítás is nyílik. A hét vége mindkét estéjén pedig gálaműsor lesz Harangozó Gyula balettjeiből. □ a a Féner Tamás fotói. A héten nyílt az a kiállítás, melyen Féner Tamás fotóművész óriásplakát-táblákról készített képei láthatók a Legújabb- kori Történeti Múzeumban. Novem­ber 11-ig lesz nyitva a Országos Széchenyi Könyvtárban Brigitte Uttar Kornetzky kiállítása. A Kasselben élő művész könyvszobrainak, könyveinek és írótábláinak kiállítását a Goethe Intézet és a Széchényi Könyvtár ren­dezte. Napkelet • A KM hét végi melléklete 1994. OKTÓBER 29., SZOMBAT Az újrakezdés pátoszával Új Színház néven alakult új színház Bu­dapesten. Az igazgató-rendező Székely Gá­bor mellett számos olyan művész szerző­dött ide (Cserhalmi György, Csomós Mari, Papp Zoltán, Sinkó László, Udvaros Dorottya), akik annak idején 1982-ben az azóta legen­dássá vált Katona József Színház alakulásakor is ott voltak. Ács János főrendező személyében pedig a „kapos­vári gyökér” van biztosítva a társulatban, de ő sincs egye­dül (Lázár Kati, Sztarenki Pál, Magyar Áttila). Az Arany János Színház épü­letében kaptak helyet, ahon­nan a műszaki gárda mellett 3-4 színészt is örököltek. De 1991-től már ebben az épü­letben dolgozott Ács János is. A főrendezőt először arról kérdeztük, hogy vajon nap­jainkban, amikor a színházak bezárásáról esik annyi szó, időszerű-e éppen új színházat alapítani. — Ott még azért nem tar­tunk, hogy színházakat be­zárnak — mondta Ács János — de tény, hogy annak a határán állunk. Ma minden magyar kulturális intézmény pénzügyi gondokkal küzd. Ebben a helyzetben én újra és újra csak arra a tehetségre tudok hi- vatkoni, ami válsághelyzetekben több ener­giát felhalmozva mégis működtetni képes ezeket. Tehát még tehetségesebbnek, még fáradhatatlanabbnak kell az embernek lennie. A mi hozzáállásunk attitűdje, művészi irányultsága próbál valami más, valami új lenni. A bennünk lévő másságot, a bennünk lévő jót szeretnénk felszínre hozni. Ami persze mindnyájunkban benne van, csak a körülmények rendre elnyo­morítják. Mi most megpróbálunk mindent élőiről elkezdeni, s hátha az újrakezdés igényével ez jobban sikerül. Az indulás ün­nepélyes és naiv, az újrakezdésnek van bi­zonyos pátosza, ami nélkül nem lehet ezt a szakmát csinálni. □ Miért éppen Új színház lett a nevük? Vajon mennyi ideig lehet ilyen névvel működni? — Felmerült, hogy legyünk Teátrum vagy Nádasdy Kálmán Színház. Mivel a Paulay Ede utcában vagyunk, az ő neve is szóba került. Végül maradt az Új színház, ami lehet, hogy kicsit nagyképű, de mi inkább az „új-ság”, az újrakezdés üzenetét szerettük volna kifejezni. Hogy négy év múlva létezünk-e még, s akkor milyen néven, ezt nem tudom. □ De vajon ma a minőség, az értékek felmutatása elegendő lehet-e egy színház fennmaradásához? — Egyáltalán nem biztos, hogy elegendő. Elég, ha körbenézünk a környező orszá­gokban: az államilag támogatott színházak mind megszűntek, az épületeket kiadták kaszinónak, ennek, annak. Magyarorszá­gon azonban egyelőre — ha nagy ne­hézségek közepette is — de az intézmé­nyesített színházak végül is megmaradtak, és léteznek. Ez a mi véleményünk szerint egy hihetetlen nagy előny, amit nem szabad elkótyavetyélni, mert ez aztán soha többé nem lesz. Még a nyugati országokból érkezők is irigyelve néznek bennünket, hogy Budapesten egy este húsz-harminc előadást meg lehet nézni a különféle szín­házakban. Még Londonban sincs ekkora kínálat! Ezt a hatalmas felhalmozott ener­giát nem szabad kiölni, hanem a kultúr­politikának éppenhogy segíteni kellene a megmaradásunkban. □ Érdekli az Önöket, hogy van-e ennek a mai Magyarországon realitása? — Azzal tisztában vagyunk, hogy még összébb kell húzni magunkat, hogy tovább kell egyszerűsíteni a díszleteket, redukálni a költségeket... □ Csak hát hol ennek a határa? Mert aztán eljutunk egy olyan pontig, amikor már olyan olcsó, olyan egyszerű lesz min­den, hogy az már nem is színház lesz... legfeljebb egy üres tér. — Nem tudok mást mondani: minket egy belső igény hajt. Hogy ezt meddig lehet csinálni, arra nem tudom a választ. Ä szín- házszeretetünkkel, az igényességgel meg­próbálunk addig dolgozni, ameddig lehet. S ha a költségvetésben tovább szorítanak minket, akkor sem tudunk mit csinálni, hiszen mi csak ehhez értünk. Számomra a közönséggel való közös munka rendkívül fontos. Az, hogy a közön­ség bejöjjön az előadásra, s azután örömmel jöjjön majd újra. Ami azt jelenti, hogy olyan minőséget kell nyúj­tani, amibe persze minden műfaj — például a zenés vígjáték is — belefér. Ezt az elfáradt, elfásult, pénztelen­ségbe fulladt közönséget be kell csalogatni és meg kell tartani, sőt akár egy közön­séget kinevelni. Főleg a mi színházunknak, melynek most az indulás alkalmából semmiféle közönsége nincs. □ Például ezért olyan vi­szonylag olcsók a jegyáraik is? — Igen, ez tudatos. Hiszen ma már egy középiskolai tanár sem igen engedheti meg egyébként, hogy rend­szeresen színházba járjon. Nálunk a legdrágább jegy 250 forint, amiért már a pi­acon nem is igen tudom, mit lehet venni. At akarjuk, hogy hozzánk az elszegényedő, de kultúrára éhes polgárok is el tudjanak jönni. Sőt, azt is tervezzük, hogy kellő érdeklődés esetén ál­lóhelyeket is biztosítunk — ingyen. Ha tehát akkora sikere lenne egy-egy dara­bunknak, amilyet kívánunk magunknak, akkor erre sor is kerül. □ Milyen lesz a repertoár? A színház a Csongor és Tündével debütált, s most készülnek a november 11-i Brecht-bemu- tatóra. — Igen, a Szecsuáni jólélek-et én ren­dezem, de az alcím lesz a címe: Jó embert keresünk. Aztán lesz a Homburg hercege, később a Don Juan, közben készülünk egy kabaréval, vendégjátszások is lesznek, az évad végén rendezek egy zenés vígjátékot is. Van-e jelentősége annak, hogy Ön épp ezzel a Brecht-darabbal mutatkozik be? — Azért változtattam címet, mert ebben az elvadult, eldurvult világban ez a darab a pénzről és a szerelemről szól. A kérdés, hogy maradhat-e az ember ebben a világ­ban jónak. Utálom a szót, hogy aktuális, de végül is erről van szó. Ez a fantasztikus darab arról szól, meddig mehetünk el személyiségünk föladása, elhasználódása nélkül, hogy saját magunkat ne tartsuk rossz embernek. Azt hiszem, ez lehet ma minden tisztességes ember legfőbb kérdése. Udvaros Dorottya és Schlanger András Pesten lép fel dr. Alban és a Culture Beat A fiatalabbak egyik kedvence, dr. Alban november 7-én a Budapest Sportcsarnok­ban ad koncertet, s egyik előzenekara az ugyancsak „jegyzett” Culture Beat lesz. A nigériai származású stockholmi fogorvos, Alban nevét az It’s My Life című slágere tette világszerte ismertté. Zenéje elsősor­ban abban különbözik a közönséges „rap”- től, illetve „beat”-től, hogy azt afrikai lé­vén, elegyíteni tudja a „reggae”-vel, illetve a „soul”-lal. így aztán a sokak számára monoton és unalmas stílusból egyszeriben egy „elbűvölő hangkollázs” válik, amit na­gyon nehéz lenne bármilyen kategóriába is beskatulyázni. „Engem érdekelnek az embereket érintő aktuális problémák, mint például a bizton­ságos szex, vagy a kábítószertől való óva- kodás. Hiszek a szerelemben, de arról a té­máról inkább hadd írjanak mások dalo­kat” — mondja önmagáról. Első kislemeze, a Hello Afrika, a szü­lőföldjéhez szóló kiáltás volt. Ez az LP az 1990-es évek legnépszerűbb hazai kiadvá­nyává lépett elő Svédországban. A No Coke című — ugyancsak híressé vált — dal pedig egy drogellenes kislemez, mely­ből platinalemez lett Európában. Az It’s my life-on viszont már jobban érezhető az európai táncstílus hatása, miként a fun­ky stílus jelenléte is. Van rajta egy dal (Om We Rembwe Ike), amelyet a már nem praktizáló doktor úr saját nigériai anya­nyelvén énekelt. A 19.30-kor kezdődő koncerten előbb a magyar Hip Hop Boyz, majd a Culture Beat lesz az előzenekar. Ez utóbbi együttes ugyancsak nem kis hírnévnek örvend, első­sorban a „Serenity” című albuma révén. E szuper táncritmusok szokatlan kavalkád- ját élőben hallhatják, akik elmennek a Bu­dapest Sportcsarnokba. Az OTP által is tá­mogatott jótékonysági koncert bevételét a nemzetközi gyermekmentő szolgálat javára ajánlják fel. A fotón a Culture Beat együttes szerepel Nagy Gábor (ISB) felvételei *' *****m Dombrovssky Adam

Next

/
Thumbnails
Contents