Kelet-Magyarország, 1994. október (54. évfolyam, 232-257. szám)
1994-10-27 / 254. szám
1994. Oktober 27., csütörtök ZÖLDÖVEZET A nehézfémek nehéz esete A növénymintákban az egészségügyi határérték nyolcszázszorosát mutatták ki Nyíregyháza (KM — T. M. I.) — „Itai-itai”-nak hívják azt a szörnyű fájdalmakkal, nemritkán halállal járó megbetegedést, amelyet a kad- mium okoz. Ez a nehézfém a megmérgeződött ember csontjaiból kivonja a kalciumot, így gerincoszlopa összeroppan. A betegséget a japánok fedezték fel, ők nevezték el jajgatásukról. És ez csak egy azok közül az egészséget károsító bajok közül, amelyeket a legveszélyesebb hulladékok közé számító gal- vániszapban található nehézfémek — mint króm, nikkel, kadmium — okozhatnak. Megyénkben jelenleg közéi kétezer tonna galvániszap sorsa kérdéses, ami két felszámolás alatt lévő cég telephelyein vár elszállításra, ráadásul az egyik elképesztő mértékű környezetszennyezésért felelős. A másik „örökséget” még vizsgálják... Kétezer tonna Számos cég, kisszövetkezet foglalkozott galvanizálással, átalakult formában ma is teszi. Kisebb-nagyobb problémákat talál náluk is a Felső-Tisza- Vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség, de ilyen baj még nem szakadt a nyakukba, mint a két, felszámolás alatti céggel. Az egyik Nagydoboson, a másik kállósemjéni központtal működött, ennek Nyíregyházán, a Vasgyár utcán is volt telephelye — jóformán a belváros peremén. — A korábbi ipartelepítés eredménytelensége most üt vissza ránk — mondja dr. Novákné Utas Zsuzsa a Környezetvédelmi Felügyelőség hulladékgazdálkodási csoport- vezetője. — Ezek a cégek ugyanis olyan elavult technikával, időnként felelőtlenül dolgoztak, hogy rendkívül sok galvániszap keletkezett. Időközben anyagilag teljesen tönkrementek, emiatt felszámolási eljárás indult ellenük, ami nemsokára befejeződik. A korábbi években keletkezett, mintegy kétezer tonna meny- nyiségű galvániszap egy része az orosi regionális átmeneti Ez itt mind galvániszap veszélyeshulladék-tárolóban van, másik része a telephelyeiken maradt hordókban, tárolóban. □ Jogszabály nem kötelezte őket a megfelelő elhelyezésre? — A régebbi jogszabály arról rendelkezett, hogy össze kell gyűjteni, de nem határozta meg, mennyi ideig lehet a telephelyeken tárolni. Két éve hozták meg a módosítást, ami már korlátozta a hulladék gyűjtését, és megszabta, hogy csak az egy év alatt keletkező galvániszap lehet a telephelyeken. A vízben is Az előző években felhalmozódott, borzasztó mennyiségű iszapot a cégek egy év alatt nem tudták elhelyezni, ott maradt hagyatékukként. Egy tonna ártalmatlanítása — a szállítási költségek nélkül — vagy hetvenezer forintba kerül, az összes 140 millióba! Persze, a felszámolási eljárás során erre nem jutott pénz. És ez csak a kisebb baj... A kállósemjéni faluközpontban működő, a nyíregyházi telephellyel is rendelkező cég környezetkárosítását pénzben kifejezni sem lehet. A felügyelőség mindkét helyen szűkös anyagi költségeiből táratta fel a szennyezés mértékét talaj, talajvíz és más vizsgálatokkal. A szomszéd kertekből vett növénymintákban például nem egy esetben az egészségügyi határérték nyolcszázszorosát (!) mutatták ki kadmiumból. A megyeszékhelyi telephely közelében folyó Ér-patak vizében krómból, nikkelből, kadmiumból szintén mértek a megengedettnél magasabb értéket. — Mi korábban is köteleztük a nyíregyházi telephely rendbe tételére a céget, 1986- tól folyt is kárelhárítási tevékenység, de eredménytelenül — magyarázza dr. Novákné Utas Zsuzsa. — Tárgyaltunk a felszámolóval is, miután azonban meg van határozva, hogy kiket kell először kielégíteni az eljárás során, nem jött össze elég pénz a szennyezés miatt keletkezett károk helyreállítására. Közben a telephelyet eladták, mi most fogjuk kötelezni az új tulajdonost rá. A nagydobosi telephely felmérését tervezi a felügyelőség, pontosan nem tudjuk, milyen mértékben szennyezett, de az is elszennyeződött. Ezeknek a rendbe tételére a felügyelőségnek nincs pénze... □ Mégis mennyibe kerülne a környezetszennyezés okozta károk felszámolása? — Több tízmillió forintba, amit nem tudunk sehonnan előteremteni, még pályázni sem lehet rá. □ Vannak-e módszerek egyáltalán az eredeti állapot helyreállítására? — Hogyne, különféle technikákkal, mint az átmosatás, a talaj kicserélése, a nehézfémek kioldását akadályozó vegyszeres kezelés, mentesíteni lehet a szennyeződéstől az érintett területeket. Ezek nagyon sok munkába és sok millió forintba kerülnek. Pénz nincs A kállósemjéni cég ellen már évekkel ezelőtt tiltakoztak a lakosok, tartván a rákot nem okozó, viszont ártalmas gal- vániszaptól. Mára kiderült, félelmük nem volt alaptalan... Csakhogy — igaz a közmondás, hogy minden rosszban van valami jó, a felszámolás ezeknek a cégeknek egyfajta menedéket ad. Most itt van az elképesztő mennyiségű iszap a telepeken és a hatásaiban voltaképp felmérhetetlen környezetkárosodás, pénz viszont nincs. Ha a nyíregyházi telepet rendbe is teszi az új tulajdonos, Kál- lósemjén és Nagydobos — ki tudja milyen nagyságú — területe továbbra is szennyezett marad, veszélyeztetve az élővilágot. Pótolhatatlan természeti értékek A Nyírség hazánk második legnagyobb kiterjedésű homokterülete Nyíregyháza (KM - Cs. Gy.) — Kevés megye büszkélkedhet olyan gazdag természeti értékekkel, mint Szabolcs- Szatmár-Bereg. Az erőszakos emberi beavatkozások itt okozták a legkisebb sérüléseket. Ezért maradhattak fenn azok a csodálatos területek, amelyekről a továbbiakban rendszeresen ismertetőt nyújtunk. Ebben Hajdúné Víg Katalin, a Hortobágyi Nemzeti Park munkatársa lesz segítségünkre. Tájföldrajzi szempontból két nagy középtájunkat, a Felső- Tisza vidékét (mely a Beregisíkságból, valamint a Szatmárisíkságból áll) és a Nyírséget kell kiemelni. Az emberiség ősi kultúráinak bölcsője a nagy folyók völgyében ringott. Folyók adták a föld termékenységét, és azok az emberek közti kapcsolatok ütőerőivé váltak. Az Alföld ősi, vízjárta világának vadregényes arca ma már csak a múltból ismert. A síkságra érve a folyók állandó mederváltozásai, a hatalmas áradások változatos tájjá formálták a Tisza völgyét. A Felső-Tisza vidékét eredetileg az Észak-keleti Kárpátok és az Erdély felől lefutó folyók építették fel a jégkorszak alatt. Tektonikus mozgások következtében a vidék folyórendszere átalakult, a Tisza és a Szamos folyásiránya északnyugatira fordult, a Tisza völgye éles szögben kerülte ki a Nyírséget, amely élővizet tovább már nem kapott. Az egész Felső-Tisza- vidéken a folyóvíz munkája maradt a döntő felszínalakító tényező. A folyók gyakran változtatták folyásirányukat, így a felszínt nagyszámú holtág és feltöltődött folyómeder tarkítja. Két jelentősebb kiemelkedés található ezen a tájon: a 164 méter magas Tarpai-hegy és a 179 méter magas mezőkaszonyi Tipet- hegy. A Nyírség hazánk második legnagyobb kiteijedésű homokterülete. • Egy hatalmas jégkorszakbeli hordalékkúp maradványa, amelyet az Észak-keleti-Kárpátokból és az Észak-Erdélyből lefutó folyók építették föl. A Nyírség — miután az utolsó jégkorszak vége felé folyóvízi utánpótlását elvesztette — élővíz nélküli, láposodó, holtmedrekkel és buckaközökkel tarkított területté vált. Időszakos állóvizek, úgynevezett nyírvizek jöttek létre. Ezek lecsapolá- sára hozták létre még a múlt század 80-as éveiben a Ló- nyai-csatomát. A Nyírségnek természetes állóvizei is vannak, közülük a lefolyástalanok szikesedésre hajlamosak. Az édesvízi tavak viszont erősen láposodtak, pl. a kállósemjéni Mohos-tó, a vajai tó, a bátorligeti láp. A buckák közötti mélyebb fekvésű részeken — amíg a terület talajvízszintje magasabban volt, kisebb-nagyobb lápok mindenütt voltak. Ezek többsége a lecsapolások és a talajvízszint lesüllyedése következtében elpusztult. Éppen ezért azokon a vidékeken, ahol az élő természet ősi formagazdagságát az emberi civilizáció még nem pusztította el, mindent meg kell őriznünk magunk és az utókor számára. Legalább mintája legyen a valamikori ősi természeti állapotoknak. Ezen területek fennmaradásáért, természeti értékük fenntartásáért a természetvédelem felelős. Sok esetben ezt csak bizonyos tevékenységek szabályozásával, korlátozásával éri el, ami konfliktusokat okoz a gazdálkodók és a természet- védők között. Magyarország országos védelem alatt álló természetvédelmi területe 670 ezer hektár. Ebből Szabolcs-Szatmár-Be- reg megyében közel 26 ezer hektárnyi található. További védett területek kialakítására lenne szükség a még meglévő, igen értékes helyek fennmaradása érdekében. A megyében védett terület: a Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet, a baktalórántházi erdő, a bátorligeti ősláp, a bátorligeti legelő, a cégénydá- nyádi kastélypark, a Fényi-erdő, a kállósemjéni Mohos-tó, a kaszonyi hegy, a tiszadobi ártér, a tiszatelek-tiszaberceli ártér és a Tiszavasvári fehérszik. Balaton-felelős Siófok (MTI) — A kormány november 30-áig vizsgálja felül az előző kormány által hozott ez évi 1049-es Balatonnal foglalkozó rendeletet, név szerint jelölje ki a Balaton „felelősét”, s a jövő évi költségvetésből pedig megfelelő összeget különítsen el az évek óta csak halmozódó feladatok elvégzéséhez — a javaslatot a Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának legutóbbi kihelyezett balatoni ülésén fogalmazták meg. Ezentúl két- három havonként szerepel majd a bizottság napirendjén a Balaton, mindaddig, amíg előrelépést nem tapasztalnak. A bizottság véleménye, hogy egy kormányzati felelőst kell kinevezni a Balatonnal kapcsolatos feladatok koordinálására. Úgy vélik: erre a környezetvédelmi tárca vezetője lenne a legmegfelelőbb. A már említett kormányrendelet legnagyobb hiányosságának nevezték, hogy a feladatok mellé nem rendeltek anyagi eszközöket, ezenkívül a határidők némelyike is eleve tarthatatlan. Szigetközi károk Budapest (MTI) — A környezet komoly károsodása figyelhető meg a Szigetközben — hangzott el a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium tájékoztatóján. A legnagyobb károk a Duna-me- derben és közvetlen környékén találhatók: a vízfelület csökkent a hajdani természetes biológiai szűrőréteggel borított kavicsfelszín helyén ma már nagy területeken iszap található. Pusztul a parti erdősáv. Különféle állatfajok serege tűnt el, és helyettük új, szárazságot kedvelő fajok jelentek meg. A térség élővilágának állapotát figyelő rendszer az indikátor fajok jellemzőinek mérésével a Középső- Szigetköz súlyos helyzetét tükrözi. A dunaremetei mintaterületen például az indikátor növényfaj levélnagysága csak egynegyede az elterelésen kívüli területen lévőkhöz képest. A mellékágakban hínárosodás, al- gásodás figyelhető meg. A védett halfajok közül öt kipusztult. A hullámtéri erdőkben a faállomány öt százaléka pusztult ki, nagy területen érzékelhető a növényzet károsodása. .V.-. y,.vV^V »*iFnren A világ... ...legnagyobb, napenergiával működő erőművét helyezték üzembe az olaszországi Salemo mellett. A 2 megawatt teljesítményű erőmű, amely közvetlenül alakítja át a napsugarak erejét villamos energiává, 3 ezer háztartás elektromos- áram-szükségletét képes kielégíteni az év egészében. Megalakult... ...a Balaton Halállományáért Alapítvány, melynek célja a Balaton természeti értékeinek védelme különös tekintettel a halállomány megőrzésére. (MTI) Már aláírhatják... ...a kormányok és a nemzetközi szervezetek Párizsban azt a Rio de Janeiro-i Földcsúcson született megállapodást, amely az elsivatagosodás feltartóztatásáról intézkedik, különös tekintettel Afrikára, amelyet a folyamat a legjobban fenyeget. (MTI) Európa... ...legnagyobb autógyártója, a Volkswagen még ebben az évtizedben piacra dob egy autót, amelynek fogyasztása mindössze 3 liter lesz. A Volkswagen már most is gyárt két olyan modellt, amelynek fogyasztása nem több 5 liternél. (MTI) 125 éves... ...a Nature, a világ egyik legismertebb természettudományi folyóirata, melynek magas igényessége az első szám óta változatlan. Népszerűségére jellemző, hogy az elmúlt két évben megkétszereződött a példányszám. (MTI) Kímélő kazán Budapest (MTI) — Háromszorosan is megérdemli a közfigyelmet az az esemény, amely látszólag nem több egy egyszerű műszaki átadásnál. Új kazán kezdte meg működését az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetben, a hazai ideg- és elmegyógyászat legismertebb intézményében, az egykori Sárga Házban. Ám sokkal többről van szó! Hiszen a magyar egészségügy már-már katasztrofálisnak bélyegzett financiális helyzetében került pénz egy nagyszabású háttérberuházásra; azt úgy tudták a beruházók megoldani, hogy a műemlék épületnek nyilvánított egykori kazánházból semmit se romboljanak — csakis építsenek; s a nemrég indult fűtési szezonban olyan tüzelőberendezést adjanak át, amely Magyarországon első példánya a természeti környezetet minden korábbinál jobban kímélő, működése során a legszigorúbb nyugati környezetvédelmi szabványnak is biztonságosan megfelelő égőfejjel fölszerelt kazánnak. Ez utóbbiról a hárshegyi erdőket kellene kérdezni. Ám a fák, ha volna is szájuk, nemigen jutnának szóhoz attól a füsttől és koromtól, amit nyelniük kell a kétmilliós főváros nyugati peremén. Szekeres Tibor archív felvétele
