Kelet-Magyarország, 1994. szeptember (54. évfolyam, 206-231. szám)
1994-09-24 / 226. szám
MAGÁNVÉLEMÉNY A harmadik Megosztani a termelés kockázatát Az Agrárrendtartási Hivatal elnöke nyilatkozik a Kelet-Magyarországnak Mozgásban az üzlet, hallhattuk, olvashattuk a szlogent. A gondolat szellemes, találó, hiszen a sikeresség valóban nem lehet meg dinamizmus nélkül. Ez az újfajta magatartás felelhet meg csak az élet kicsi és nagy kihívásainak. Gyors és határozott döntésekre van szükség. Olyanokra, amelyek mögött ismeretek, felkészültség, intelligencia húzódik. Mindez akkor jutott eszembe, amikor a nyíregyházi sétálóutcában egy félig elegáns, félig szakadt öltözetű fiatalember jött velem szemben. A kezében egy Westel-valamennyi, és komoly üzleti tárgyalást folytatott. S aznap még vagy kétszer találkoztam hasonlóval. A kanyarodó gépkocsit egy kézzel kormányozta a vezetője, mert éppen telefonált. Fontos üzleti ügy. Mozgásban az üzlet. A napilapok meg arról cikkeznek, hogy a gazdaság teljesítőképessége bizony nagyon gyengécske. Privatizáció ide meg oda, az elmozdulás szinte észrevehetetlen. Pedig kívülről úgy látszik, hogy minden a legnagyobb rendben. Luxusautók és villák. Hatalmas vagyonok. Nehogy azt higgye bárki, hogy irigylem a Mercedeseket, a BMW-két. Legfeljebb egészségesen. A teljesítménnyel megszerzett vagyongyarapodásnak normális ember nem lehet az ellensége. Mostanában mindenki jól megtanult egy szót: korrupció. Már-már feledésbe merült, legfeljebb a legfelső szinteken űzték, amíg lehetett. Ma viszont áthálózza az emberi kapcsolatokat. Már zsarolni is lehet. Mégpedig nyilvánosan. „Ha én egyszer kinyitom a számat — idézte szegény jó Salamon Bélát egy egyik önkormányzati képviselő —, ha én egyszer elkezdek beszélni. ” Lett is erre csend. Vitatkoznak a maffiózók. S közben persze előkerül a stukker is. A tét az ország felosztása. Kié legyen a magyar piac: az ukrán, a csecsen, az orosz maffiáéi Mi meg csak nézünk. Azt látjuk a moziban meg az HBO-n, hogy két lehetőségünk van: a szegénységet választjuk, s akkor senkinek se kerülünk az útjába, vagy magányos hősként nekifeszülünk az ármánynak, és megtanulunk a pisztollyal bánni. Furcsa módon a harmadikat senki se kínálja. Azt, hogy lassú, de biztos lépésekben lehet előrejutni, gyarapodni a vagyonban, a sikerben. Néha meg is bukni. De fel lehet tápászkod- ni, és újra elkezdeni. Félelem, erőszak nélkül. Munkával. Ez a lehetőség nyújtaná az igazi mozgást az üzleti életben, a gazdaságban s a mindennapokban is. Nagy István Attila AKTUÁLIS INTERJÚNK Galambos Béla A hazai agrárpiac és annak révén a termelés kiszámíthatóbbá, biztonságosabbá tétele érdekében életre hívott agrárrendtartás tavaly március elsején lépett életbe. A Földművelésügyi Minisztériumban ezt követően hozták létre az Agrárrentartási Hivatalt, amelynek élén idén augusztustól új elnök áll dr. Tarján Balázs személyében. Vele beszélgettünk az időszerű kérdések- ről. □ Ön az agrárrendartás és a hivatalának megreformálását tartja szükségesnek. Milyen változtatásokra gondol? — Az elmúlt másfél év számos tapasztalat megszerzését tette lehetővé. Gondoljunk csak a húsembargóra, majd a következményeként túlsúlyos sertésállomány gondjaira, de említhetjük az almatámogatás körüli viharokat, az aszály hatását, amelyeket nyilvánvalóan tetézett a kárpótlással összefüggő tulajdonosi bizonytalanság és a fizető- képesség már folyamatosnak nevezhető hiánya. A szükséges intézkedések felszínre hozták a törvény pontatlanságait, szabályozási visszásságait. Csak néhány ezek közül: túlzottan hosszú az az idő, amely egy eldöntött piaci beavatkozás után a folyamat lezárásáig — ideértve a pénzügyi akció végét is — telik el; át kell gondolni, hogy a GATT-megái- lapodás érvénybe lépése után mely eszközök használhatók fel, hiszen pl. az engedélyezés, vagy a lefölözés már kiesik az eszköztárból; feltétlenül szükséges, hogy a jelenleginél pénzkímélőbb megoldások is bevethetők legyenek, mint a közraktározás és az alapvetően nem állami pénzekkel történő beavatkozások ösztönző támogatása. Az Agárrendtartási Hivatalban a szakmai színvonal további emelése mellett erősíteni kell a pénzügyi és a jogi munka tartalmát, minőségét. Úgy gondolom, elkerülhetetlen a hivatal jogállásának közép- és hosszú távon történő meghatározása, amelynek lényege az önállóság fokozatos, az igényekhez igazodó növelése. ^ Túlszámlázások révén az exportőrök egy része meg nem engedett mértékű _______bevételhez jut. yy □ Az exporttámogatási rendszeren milyen átalakításokat terveznek? — Az exporttámogatás az agrárrendtartás egyik legfontosabb eleme, a pénzügyi források közül pedig a legnagyobb összeget képviseli. Éppen ezért a rendszer működésének hibái fokozottan fejtik ki kedvezőtlen hatásukat. Sajnos ma már egyre inkább azt mutatják az adatok, hogy az exportőrök egy része — visszaélve a jelenlegi, árbevételhez kapcsolódó „kulcsos” támogatási rendszerrel, ún. túlszámlázások és a hozzá kapcsolódó háttérszámlázások révén — meg nem engedett mértékű és összegű bevételhez jut. Ehhez szorosan társul az exporttámogatás önbevalláson alapuló lehívási módszere, amelynek rendezése év végén, az egyéb adótartozások összevezetésével történhet. Ezért a támogatási rendszert a fix összegű, termékben mért mennyiségi kiszállításra épülő megoldás felé kívánjuk elmozdítani. O Mi volt a múlt évi almaexport-támo- gatás hibája, ami miatt Ön szerint sem érte el a célját? Idén számíthat-e támogatásra az almaágazat? — Az elmúlt esztendőben a normatív támogatáson felül mintegy 1,7 milliárd forint többlettámogatás és a beavatkozásra félretett tartalék összeg lehívása történt meg az alma és almából készült termékek esetében. Összességében 3 milliárd forint fölöttire rúg az almát érintő támogatás. Sajnos az Tarján Balázs, az FM Agrárrendtartási Hivatal elnöke alkalmazott módszer — elsősorban a fel- vásárlási árkiegészítés — nem egyértelműen vezetett a termelők megsegítéséhez. Különböző okok miatt a támogatás egy része másutt csapódott le. Azt sem lehet elhallgatni, hogy a külföldi importőrök is „beszámították” árajánlatukba az állam által nyújtott többlettámogatást. Az idén — a jelenlegi információk birtokában — a Hivatal véleménye szerint nincs a piaci mozgásokból származó piaci zavar. Miután az agrárrendtartás rendelkezésére álló eszközök ezek megoldását szolgálják, nem látunk okot a beavatkozásra. Természetesen nem vitatjuk, hogy az almatermelő régiók, elsősorban Szabolcs-Szatmár-Bereg megye esetében visszatérő, szociális, térségi problémáról van szó. Úgy vélem, hogy ma már elérkezett az ideje az almaágazatot átfogó javaslat elkészítésének. Ennek keretében kell az említett, nem rendtartással összefüggő kérdésekre megoldást találni. □ Milyen szerep hárul a piacszabályozás olajozottabbá tételében a terméktanácsokra? ^7 Bizalommal tekintünk a terméktanácsokra, amelyek érdekegyeztetést tesznek lehetővé. — A Hivatal részéről továbbra is bizalommal tekintünk a terméktanácsok működésére. Nagyon fontos szerepük, hogy természetes terepet adnak az egyes termékpályák szereplőinek, tehát a termelők, feldolgozók, kereskedők és fogyasztók érdekeinek egyeztetésére, konszenzus kialakítását teszik lehetővé. így — a rendtartási törvény értelmében — megfelelő partnerei lehetnek a miniszternek a szabályozásban. Különösen aláhúzza ennek jelentőségét, hogy ma még szétszabdalt, nem kialakult tulajdonosi szerkezetű, bizonytalanságokkal, gyakran jogsérelmekkel teli piaci folyamatok között kell ezt az egyeztető tevékenységet elvégezni. □ A gabona jövő évre meghirdetett garantált árát (tonnánként 8800 forint) az érdekképviseletek keveslik. Elfogadható- e az az érv, hogy a minőségi búza (B1) termelése magasabb költségekkel is jár? — A földművelésügyi miniszter az étkezési búza garantált árát hirdette meg 8800 forint értékben. Az érdek- képviseletek ezt bíráló véleménye — megítélésem szerint — a garantált árról vallott eltérő értelmezésen alapul. Ez külön kifejtést igényelne, itt annyit tartok szükségesnek elmondani, hogy a kormányzat véleménye szerint a garantált ár nem tartalmazhat jövedelmet, hanem piaci zavar esetén (és csak akkor!) az értékesítési biztonságot adja a termelő számára. Másképpen kifejezve: az állam megosztja a termelés kockázatát a termelővel, amennyiben az normál piaci áron nem tudja áruját értékesíteni. Ilyen megközelítésben igen tisztességes arányban lép be az állam, zavar létrejöttekor. A megállapított ár a minőségileg magasabb követelményeket kielégítő étkezési búzához igazodik. □ A rozs, aminek jelentős részét Szabolcsban termelik, miért nem vonható be a garantált áras kenyérgabona körbe? — Jelenleg a már hivatkozott agrár- rendtartási törvény rendelkezik a garantált áras termékek köréről. Ennek megváltoztatása a parlament hatáskörébe tartozik. Úgy vélem, a garantált áron kívül más rendtartási eszközök is segíthetik a termelők — előbb említett — értékesítési biztonságát. A szerző felvétele 77 Feltétlenül egyeztetni kell a termelői igényeket a feldolgozóipar és a lakosság lehetőségeivel. □ Várható-e a szabolcsi termelőket végső soron sújtó burgonya-, illetve almaimport- engedélyezés? — A mezőgazdasági alapanyagok importjának megítélése csak minden érintett érdekének együttes mérlegelésével lehetséges. A hazánkban megtermelt, illetve megtermelhető mezőgazdasági termékek esetében az importhiány, választékbővítés, esetleg irreálisan magas ár letörése miatt következhet be. Feltétlenül egyeztetni kell a termelői igényeket a feldolgozóipar és a lakosság lehetőségeivel, hiszen végső soron a túlzott védelem — és ez érvényes a feldolgozókra is — nem kívánatos elkényelmesedéshez, monopolhelyzethez, a fogyasztás (feldolgozás) mennyiségének visz- szaeséséhez, ezáltal piacvesztéshez vezethet. Ez pedig nyilvánvalóan visszaüt a termelésre. Ezért az Ipari és Kereskedelmi Minisztériummal és a termelői érdekképviseletekkel, valamint a termékpályát képviselő terméktanácsokkal közösen döntünk ilyen kérdésekben. /'K : .......^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ / ^ ^ ^ ^ ^ ^
