Kelet-Magyarország, 1994. szeptember (54. évfolyam, 206-231. szám)
1994-09-01 / 206. szám
1994. szeptember 1csütörtök 12 Kelei-Magyarország KULTÚRA Kassai fúvósok Nyíregyháza (KM — K. J.) — A szeptember 3-án kezdődő Nyírségi Ősz nagyszabású rendezvény- sorozata keretében bonyolítják le az immár hagyományos, karneváli hangulatokat idéző felvonulási menetet. A bemutatkozó együttesek seregszemléjén az érdeklődők — többek között — láthatják majd a kassai városi tűzoltóság fúvószenekarát és mazsorettjeit. A nagy múltra visszatekintő együttes rövidesen megünnepelheti fennállásának százhuszadik évfordulóját. Működésük hosszú időtartama alatt rendszeresen részt vettek különböző kulturális és sportrendezvényeken, versenyeken, tűzoltó-ünnepségeken, szabadtéri koncerteken. Műsorukban részben könnyűzenei számok szerepelnek (ismert polkák, keringők, indulók), részben pedig régebbi és mai szerzők klasz- szikus kompozíciói. A mazsorettek többnyire indulók ütemes dallamaira menetelnek, de tudásukat más számok bemutatásával is fényesen tudják bizonyítani, mint pl. a „diksi” elnevezésű tánckoreográfiában is. A kassai fúvósok sikerei közül csupán egyet-kettőt említünk meg. 1988-ban Ukrajnában, az Ungváron megrendezett fúvószenekari fesztiválon első helyezést értek el. 1991-ben a csehországi Bmóban az indulók versenyén szintén a dobogó legfelső fokára állhatták. De magas szintű fel- készültségüket ismerik még Európa számos országában: Ausztriában, Svájcban, Franciaországban, Németországban. 1987-ben az együttes karmestere és a zenekar további öt tagja átvehette Kassa város kitüntetését, 1988-ban pedig a város polgármestere az egész „csapatot” kitüntette „A város gyarapításában elért érdemeiért”. És végezetül néhány „száraz” adat. A zenekar létszáma negyven fő, a táncoslábú mazsorettek pedig huszonötén vannak. Az együttes művészeti vezetője és karmestere, a kassai fúvósok és menettáncosok sikersorozatának egyik legfőbb letéteményese Juraj Adam. A kassai városi tűzoltóság fúvószenekara Reklámfotó Bábosunk az Uborkában A gyarmatiak mindig nagy érdeklődéssel várják az Uborka adását A Májashurka című darab bemutatójának egy pillanata (középen Bartha Antal) A szerző felvétele Csak fiúknak... ...hirdet pótfelvételit a Nemzeti Színi Akadémia. Az ősszel induló hároméves nappali tagozatos képzésre érettségizettek jelentkezhetnek 21 éves korig. A magukban tehetséget érző fiatalok szeptember 8-án, 11 órától adhatnak számot rátermettségükről a Nemzeti Színház házi színpadán. (MTI) Az M-Szivárvány... ...irodalmi-művészeti-kriti- kai szemle szerkesztősége ötödik alkalommal rendezi meg nyári találkozóját. Az eseménynek a csobánkai Ózon kemping ad otthont szeptember 2. és 4. között. A tanácskozás díszvendége Faludy György költő. (MTI) Érettségizett... ...szakmával még nem rendelkező budapesti fiatalok (hatvanan) kezdhetik meg Amszterdam (MTI) — Hollandia legnagyobb kulturális alapítványa, a Prins Bemhard Fonds az idén Henry Kammernek ítélte oda az ország legjelentősebb műfordítói díját, magyar irodalmi fordításaiért. A díjjal együtt százezer gulden jár. Az 1943-as szütanulmányaikat nappali tagozaton a szeptemberben megnyíló budapesti Számalk-szakiskolában. (MTI) A Re-Flex... ...Modemtánc Stúdió a nyíregyházi Városi Művelődési Központban minden hétfőn és szerdán 16 órától, szombatonként pedig 10 órától tartja a foglalkozását. (KM) Tanév-előkészítő... ...tanácskozást tartott a Kelet-Magyarországi Tankerületi Oktatásügyi Központ a Nyíregyházi Művészeti Szakközépiskolában. A konferencián a sérülteket nevelő szakembereket tájékoztatták az új tanév feladatairól, a közoktatási törvény és a végrehajtási rendelet meghatározta teendőkről, a gyógypedagógiai képesítés feltételeiről. (KM) letésű Henry Kammer több magyar író munkáját fordította flamandra: például Konrád Györgytől a Kerti mulatságot, Kertész Imre Kaddis a meg nem született gyermekért című alkotását, Gárdonyi Gézától az Egri csillagokat, Kosztolányi Dezsőtől az Édes Annát. Molnár Károly Fehérgyarmat — Mint minden, a bábművészet is forrongásban, megújhodásban van. Ezt bizonyítandó, nemzetközi nézősereg előtt mutatta be Bartha Antal bábművész a Májashurka című darabot Fehérgyarmaton, a művelődési központban. Sokfelől összesereglett publikum, zsúfolt ház. Igazán elégedett lehet a művész, aki egykor a Május 14. téri iskola diákjaként, Puli Józsefné pedagógus irányításával ismerkedett meg a bábozással. □ Mi történt azóta? — Miután a fehérgyarmati Zalka Máté Gimnáziumban leérettségiztem 1986-ban, a Színművészeti Főiskola kétéves bábszínész-képző stúdióját végeztem el. Ez kihelyezett tagozat volt. Most van szó arról, hogy beviszik a főiskolára. Mi reggeltől este 10-ig tanultunk. Két évbe volt belesűrítve minden. Viszont megkaptuk a legmagasabb kategóriát — Színész I. —, s mellette egy bábszínészi oklevelet. □ Sikerült a szakmában elhelyezkedni? — Igen. A feladatokra nem panaszkodhatom. Egy kicsit ezzel is összefüggött, hogy két korábbi fehérgyarmati meghívásnak nem tudtam eleget tenni. A mostani nyári szereplésem viszont szinte közvetlenül a bemutató utáni, friss előadás. Temérdek feladat Úgyszólván: egyenesen a Margitszigetről érkeztem. Természetesen mindig örömmel jövök haza, hiszen ha nincs Puli Józsefné tanárnő, s nem nyerünk országos versenyeket, s nem találkozom ott Kemény Henrikkel és a többi bábossal, valószínű, sosem lettem volna bábszínész. □ A gyarmatiak kifejezetten A hetedik Karádi Zsolt Nyíregyháza — Két héttel ezelőtt épp e hasábokon keseregtem azon, hogy hovatovább megszűnik a magyar filmes könyvek kiadása. Azóta hozzájutottam a Századvég Könyvtár egyik legújabb darabjához, Bíró Yvett A hetedik művészet című munkájához. A 427 oldalas kötet igazi csemege. Sőt, mondhatnám kötelező olvasmány mindazok számára, akik a mozgókép mibenlétéről, a filmnyelvről akarnak tudni valamit. A kötet az esztéta két nagyobb tanulmányát nyújtja át az olvasónak: A hetedik művészet tartalmazza az 1964-ben keletkezett opuszt, A film formanyelvét és az 1967-es megjelenésű könyvet, A film drámaiságát. A szerző, az 1930-as születésű Bíró Yvett az esztétika nemzetközileg is elismert szaktekintélye, jelenleg a New York University professzora. Hazai pályafutását dramaturgként kezdte: közreműködött a Liliomfi, a Bakaruhában, a Húsz óra, a Fényes szelek elkészítésében. 1956 és 1973 között ő szerkesztette a legendás Filmkultúra című folyóiratot. Persze akkor, a hatvanas nagy érdeklődéssel várják mindig az Uborka adását, hiszen abban ott van Bartha Antal, azaz egy darab Fehér- gyarmat. — Éppen az egyik Uborka- műsor forgatásával ütközött, amikor a gyarmatiak hívtak. Hallottam, többen azt hitték, hogy nekem derogál ide lejönni, menő lettem. Teszem a dolgom. Igyekeztem megmaradni olyannak, mint hajdani diák koromban. Igaz, idő közben megnősültem. □ Egy bábos hogyan üli meg a lakodalmát? — Tavaly Sopronban volt egy reneszánsz műsorunk, amit 20-25 kollégával, kolléganővel csináltunk. Boszorkányégetéstől a lovagi tornáig minden voltam. Én voltam benne az udvari bolond. A feleségem soproni. Ennek a reneszánsz műsornak a keretében házasodtunk össze. Udvari bolondból átöltöztem főherceggé, s oltár elé vezettem a menyasszonyomat, akivel együtt végeztünk a főiskolán. években a film még „ügy” volt, világszemlélet-alakító tényező volt, a hivatalos marxista szűkítéssel szemben a nagyvilágra figyelt. „Elleneszmények hangsúlyozására rendezkedtünk be a szocreál cinikus — hipokrita giccs ideáljával szemben, vitatva és tagadva heroizáló mitológiáját” — írta Bíró Yvett 1989 őszén, emlékezve a „hősi időkre”, a „jan- csóizmus” értékeinek védelmében eltöltött esztendőkre. Ekkor, a magyar film világhírűvé válásának idején született a két tanulmány. Azóta mindkettő alapmű. Balázs Béla és Hevesy Iván után a magyar filmesztétika Bíró Yvettben találta meg a maga szuverén gondolkodóját. A strukturalizmus eredményeit is felhasználó élvezetes olvasmányok tárgyukról nem az esztétika elvont nyelvén érkeznek. Bíró szövege megőrzi tudományos beágyazottságát, noha az oldalakat nem terheli meg hivatkozásokkal. Bíró Yvett a legjobb művészfilmekkel szembesíti olvasóit. Tájékozottsága imponáló, az egyes jelenségek leírása, értelmezése az esszéista hagyományból táplálkozik: a stílus eleganciája találkozik benne a tudományos objektivitással. S ami a legfontosabb: A hetedik művészet fejtegetései időtál- lók. A szerző olyan mestereknek szentel nagyobb figyelmet, mint Antonioni, Berg□ Visszatérve az Uborkára: milyen szerepe van a történésben a „játékosnak” ? — Mi bábművészek vagyunk, a státusunk a színházhoz köt. Emellett nagy kedvvel veszünk részt hatan az Uborkában. A színházi előadás, illetve a felvétel sem maradhat el. Feladat: a mozgatás Legalább négyen ott kell legyünk a felvételen. Ötleteket tőlünk is elfogad a stáb, de mi nem szólunk bele a szövegi részbe. A mi feladatunk a mozgatás. A Hócipősök, illetve három fiatal csongrádi író érdeme a szöveg. Van egy kialakult írói team. Mi a kész forgatókönyvet kapjuk meg. Vannak kedvenc figuráink. Szabadon választjuk, hogy ki melyiket mozgassa. A közelmúltban a Hunyadi téri piacon forgattunk. Torgyán doktort ötletszerűen lehelyeztük egy görögdinnyerakás közepére. Eldőlt... Egy öreg néni kihívta a mentőket, hogy Torgyán man, Chaplin, De Sica, Fellini, Pudovkin, Resnais, Eizen- stein, Truffaut, Varda, Orson Welles, Wajda, Fábri Zoltán, Jancsó, Kovács András, Makk Károly. A kiadvány első felében kapott helyet A film formanyelve, amelynek újdonsága keletkezésének idején a „grammatikai” megközelítés volt. Arról sikerült beszélnie, hogy „a filmeszközök sajátos alkalmazásával, a rendelkezésre álló lehetőségek kiaknázásával hogyan képes a rendező az egyedi valóságrészleteiből „értelmes”, tartalmas gondolatot közvetítő közlést formálni.” A filmstruktúra vizsgálata elvezetett a kép, a szín, a képkivágás, a plánok, a beállítás, a díszlet elemzéséhez. A legérdekesebb fejezetek a montázs, a zene, a belső vágás és a ritmus jelentéshordozó szerepét analizálták. Mivel Bíró Yvett sokáig maga is dramaturg volt, s belülről élte át a filmkészítés hatásmechanizmusának kialakítási kísérleteit, szükségszerűen jutott el a kérdés elméleti felvetéséig: „A film drámaisá- ga... nem egyszerűen szellemes, eddig kevéssé alkalmazott eljárások gyűjteménye, nem egyszerűen új építkezési mód, hanem egy különös, századunkra jellemző, az elmúlt évtizedekben kikristályosodott életmozgás, drámaiság hiteles tükrözése”. rosszul van. Látni kellett volna az arcukat, amikor meglátták a gumifigurát. □ S a nagyszülők miként vélekednek az unokájukról? — Vasárnapi kanalazgatás közben nagyapám meg szokta kérdezni: — Ószt bohóc vagy még, fiam? — Szeretnék még sokáig „bohóc” lenni. Jó lenne egyszer odajutni, ahová nagy példaképem Kemény Henrik... Ő abban utánozhatatlan, amit csinál. Ismerik egész Európában. Örömet szerezni Arra törekszem, hogy a gyerekeknek és a felnőtteknek egyaránt örömet tudjak szerezni. A bábművészet segítségével gondolkodásra szeretném serkenteni az engem és a bennünket figyelőket. Szerencsére az ország legkülönbözőbb részein várják a műsoromat, de azért a jövőben igyekszem a szatmári térségbe is gyakrabban eljönni. MM» m» m Fizikusok Szombathely (MTI) — Nemzetközi fizikatörténeti konferenciát rendeztek Szombathelyen a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán, ahol a hazai főiskolák között egyedül szerepei önálló tantárgyként a fizikatörténet. Az Európai Fizikai Társulat fizikatörténeti csoportja áltat rendezett tanácskozás fő célja volt: rámutatni, hogyan lehet jobban felhasználni a természettudományok történetét a fizikatanításban. Ennek érdekében előadásokon, kerekasztal-konfereneiá- kon, műhelyfoglalkozásokon mutatkoznak be az Európából, - az Amerikai Egyesült Államokból, Kanadából és Ausztráliából érkezett tudósok. A mintegy 70 résztvevő tanácskozását professzor Fabio Bc- vilaqa, az Európai Fizikai Társulat fizikatörténeti csoportjának elnöke nyitotta meg. A háromnapos tudományos rendezvényen Alkotó magyarok címmel kiállítást is rendeztek. A rendezvényt portrékiállítás egészítette ki, valamint megismételték a szombat- helyi székesegyházban a több mint egy évszázada bemutatott Faucault-féle ingakísérletet, amely a föld forgását bizonyította. Gárdonyi flamandul művészet nyomában
