Kelet-Magyarország, 1994. szeptember (54. évfolyam, 206-231. szám)

1994-09-01 / 206. szám

1994. szeptember I., csütörtök GAZDASÁG Álláskeresők klubja Munkanélkülieknek ingyenes tréning kanadai pszichológiai módszerrel A szerző felvétele Mátészalka (KM - N. L.) — Intenzív álláskeresési techni­kát, önéletrajz írást tanulnak. S azt is megtanulhatják: hogyan tudják magukat „eladni” a munkaerőpiacon. Mindezt te­hetik a megyei munkaügyi központ mátészalkai kiren­deltségén, ahol a közelmúlt­ban kezdte meg működését az Álláskeresőklub. Eredmény, hogy az első tréning résztve­vői közül heten máris munkát találtak. Háromhetes turnusokban két klubvezető foglalkozik a résztvevőkkel: Filepné Pivoda Piroska és Gacsályi László. Tevékenységük megkezdése előtt az Országos Munkaügyi Központ szervezésében két­hetes felkészítő tanfolyamon vettek részt Egerben. “Híres pesti pszichológustól is tanul­tak, hogy taníthassanak. A háromhetes tréning a munkanélkülieknek ingyenes. Cél, hogy a kanadai módszer­rel zajló tréningek után a résztvevők önerőből elhelyez­kedjenek. Érdekes, hogy a klubfoglal­kozások résztvevői között szép számmal akadnak pálya­kezdők és diplomások. Az em­lített hét elhelyezkedő között volt egy vegyészmérnök és egy élelmiszeripari mérnök. Az igazsághoz tartozik, hogy egyikük sem a tanult szakmá­jában helyezkedett el. A klubvezetők elmondták: az álláskereső a foglalkozá­sokon megtudhatja, hogyan kutasson fel meg nem hirdetett álláshelyeket, megtanulhatja, hogyan válaszoljon álláshirde­tésekre, pályázatokra, elsajá­títhatja a telefonálás módsze­reit, felkészülhet a munkálta­tókkal folytatandó találkozóra. Minden klubtagnak három hónapig térítésmentesen ren­delkezésére bocsátanak tele­fonvonalakat, fénymásolókat, munkáltatói címlistákat, napi­lapokat, szakkönyveket. A képen látható klubhelyi­ség előtt is több száz munka- nélküli várakozott a közel­múltban megrendezett állás­börzén. A résztvevők közül huszonhármán jelentkeztek klubtagnak. Amerikai-orosz együttműködés Összehangolt stratégia a hasadóanyag-csempészés megakadályozására Washington (MTI - Rácz Pé­ter) — Az oroszországi nuk­leáris létesítményekben tárolt hasadóanyagok terrorista ke­zekbe való jutásának megaka­dályozására tett amerikai együttműködési erőfeszítések az orosz hivatalos szervek el­lenállása, az elégtelen pénz­források és a washingtoni kor­mányzat oda nem figyelése miatt gyakorlatilag tapodtat sem haladtak előre az elmúlt két évben. A The Washington Post vasárnapi számában ki­emelte: részben ezeknek a po­litikai és az anyagi problémák­nak tudható be, hogy Orosz­ország, az Egyesült Államok és a nyugat-európai szövetsé­gesek képtelenek meggátolni az atombombához szükséges anyagok csempészését. Áz újság által meginterjú­volt hivatalos amerikai forrá­sok úgy vélekedtek, hogy no­ha a csempészeknél az utóbbi négy hónapban legfoglalt ha­sadóanyagok távolról sem let­tek volna elegendőek nukle­áris töltetek létrehozására, a feketepiaci kereskedelem vár­hatóan folytatódni fog, és előbb-utóbb komoly veszélyt jelenthet majd. A washingtoni illetékesek szerint az orosz kormányszer­vek nem rendelkeznek sem kellő tapasztalattal, sem meg­felelő hozzáértéssel a mintegy 1000 tonna urán-, illetve 170 tonna plutóniumkészlet pontos felmérésére és hatékony őrzé­sére. Ennek ellenére a moszk­vai atomenergia-ügyi minisz­térium vezetői — vagy büsz­keségből, vagy abbeli aggo­dalmukból, hogy az Egyesült Államokkal való együttmű­ködés árthat az orosz katonai atomtitkoknak — rendre visszautasítják a nyilvántartás és biztonsági rendszer javítá­sára felajánlott amerikai gyors­segélyeket és programokat. — Mivel a legfelsőbb szintű közbelépés nélkül a súrlódá­sok bizonyosan folytatódná­nak, szinte elkerülhetetlen, hogy a témakörnek ne kapjon elsődlegességet a szeptemberi amerikai-orosz csúcsértekez­leten. Fehér házi források jelezték, hogy Bili Clinton el­nök valóban szóba kívánja hozni a kérdést, azt viszont egyelőre még nem döntötte el, hogy milyen nyomatékkai — írta a The Washington Post. A tekintélyes lap ugyanak­kor felhívta arra is a figyelmet: jóllehet az amerikai kormány külpolitikai prioritásai között említi a nukleáris anyagok biz­tonságának szavatolását, nincs kellőképpen átgondolt, a tár­cák között összehangolt straté­giája a csempészés megakadá­lyozására. Az újság szerint a fontossági sorrend hiányának tudható be az, hogy a nukleáris fenyege­tés felszámolására a kong­resszus által megszavazott 988 millió dolláros segítségből csupán töredék részt, 58 mil­liót szántak a hasadóanyag­készletek felmérésére, nyil­vántartására és az exportel­lenőrzés fokozására Oroszor­szágban és az érintett három másik köztársaságban: a pénz oroszlánrészét a nukleáris ra­kéták, illetve töltetek lesze­relésére fordítják. — De még a kiutalt összeg­nek is csak elenyésző hánya­dát használták fel eddig az urán- és plutóniumkészletek összeírására és őrzésére: számszerűen 4,2 millió dol­lárt, amelyből Oroszország csupán egymilliót vett igénybe — írta a lap. Végül megjegyzi, hogy a moszkvai illetékesek visszautasították a Washing­ton által pótlólag felajánlott 22 millió dolláros gyorssegélyt is, mondván: nincs szükségük sem segítségre, sem tanácsra a vám- és exportellenőrzés terén. Magyar-komi gazdasági kapcsolatok Fát, szenet, olajat hozunk, éllmiszert, mezőgazdasági gépeket viszünk (2) Budapest (MTI) — A két­oldalú gazdasági kapcsolatok további bővítésének lehető­ségeiről tárgyalt kedden Bu­dapesten Pál László ipari és kereskedelmi miniszter és Ju- rij Szpiridonov, a Komi Köz­társaság elnöke. A megbeszélése után tartott sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a két ország közötti áru­forgalom noha összetételében megfelelő, mennyiségében el­marad a várakozásoktól. Az 1992-re jegyzőkönyvben olda­lanként 100 millió USA dol­lárra tervezett forgalomnak csak alig fele valósult meg, s tavaly sem sikerült az 50-50 millió dollárra tervezett szál­lításokat teljesíteni. Az elmúlt évben a magyar kivitel csupán 23 millió dollárt, a behozatal pedig 43 millió dollárt tett ki. A komi import 40 százalé­kát ipari fogyasztási cikkek, 27 százalékát élelmiszerek, ki­sebb részét mezőgazdasági és egyéb gépek, autóbuszok te­szik ki, míg a magyar be­hozatalban a kőolaj, a dízel­olaj és a fűtőolaj, benzin, ipari fa, szén és egyéb faáru szere­pel Jurij Szpiridonov elnök el­mondta: ásványkincsei főként a kőolajnak a kitermeléséhez és feldolgozásához, elsősor­ban a hatmillió tonna évi ka­pacitású uhtai olajfinomító üzem rekonstrukciójához vár­ják magyar gépek, berendezé­sek szállítását. A komi faipar korszerűsítése kapcsán leg­alább nyílászáró és bútorok gyártásával foglalkozó közös vállalatok alapításában lenné­nek érdekeltek. Pál László ipari miniszter szólt arról is, hogy a komi de­legáció tárgyalásokat folytat majd az Ikarusban helyi össze­szerelő üzem létesítéséről, a Földművelésügyi Minisztéri­umban pedig a magyar élel­miszerszállítások bővítésének lehetőségét tekintik át. A tár­gyalásokon ugyancsak részt­vevő Demján Sándor, a Kö­zép-Európai Befektetési Tár­saság vezérigazgatója külföldi tőkebefektetők megbízásából olyan 25 millió dolláros hi­telkeretet ajánlott fel komi beruházások megvalósítására, amelyben esetlegesen magyar vállalkozások is részt vehet­nének. Lengyel adósság Varsó (MTI) — Lengyel- országnak sikerült megál­lapodásra jutnia az úgyne­vezett Londoni Klubbal, vagyis azzal a mintegy 450 magánbankkal, amelyeknél 14 milliárd dollár adóssága halmozódott fel a hetvenes és a nyolcvanas években felvett kölcsönök miatt. Mint a szakértők rámutat­tak, ez lényegesen javíthat­ja Varsó hitelképességét, azonban közvetlen hatása negatív lesz, meg kell kez­deni ugyanis a hitelek tör­lesztését, amit eddig befa­gyasztottak. Azon a hitel- nyújtási kockázati listán azonban, amelyen Magyar- ország a 12. helyen szere­pel, Lengyelország a hato­dik, s a londoni megál­lapodás után joggal remé­lik, hogy lényegesen kevés­bé „előkelő” helyen fognak szerepelni. Miután Varsónak sikerült elérnie a nyugati állami kölcsönök felének leírását, csaknem ugyanilyen sikert ért el a magánbankoknál. A megállapodás értelmében ugyanis a 14 milliárd dollár 6,6 milliárddal csökken. Ennek technikai megol­dása, hogy a hitelösszeg ne­gyedét a lengyelek dollá­ronként 41 centért vissza­vásárolhatják, a maradékot pedig 30 éves lejáratú köt­vényekké alakítják, ame­lyekért az amerikai Federal Reserve Bank vállal ke­zességet. A szerződés élet­be léptetése ugyan igen sokba, 1,9 milliárd dollárba kerül, de ebből 1,3 milliár- dot kölcsönöz a Világbank és az IMF, és csak 600 mil­lióval kell hozzájáruljon a Lengyel Nemzeti Bank, meglévő tartalékaiból. Grzegorz Kolodko mi­niszterelnök-helyettes és pénzügyminiszter varsói sajtóértekezletén arra muta­tott rá, hogy sikerült min­den más országnál előnyö­sebb megállapodást elérni a kereskedelmi bankokkal, s az új helyzet 14 éves idő­szak után végre normali- zálja Lengyelország nem­zetközi pénzügyi kapcso­latait. Az adósságtörlesztés az első öt évben viszonylag alacsony szinten marad, évi mintegy 400 millió dollárt tesz ki, ezután fokozatosan 600 millió dollárra emel­kedik. Ennek ellenére biz­tos, hogy a lengyelek jó üz­letet kötöttek, hiszen nem kis eredmény, hogy elérték a kereskedelmi bankokkal szembeni adósságuk 49,2 százalékkal való csökken­tését. ~ m Kárpótlási... ...földárverést tartottak az elmúlt héten négy megyé­ben, ahol 13 helyen lehetett licitálni a kijelölt földterü­letekre. (MTI) A japán... ...munkanélküliek aránya 7 éve nem tapasztalt magas szintre — 3 százalékra — szökött júliusban. (MTI) Románia... ...12 megyéjét sújtották az utóbbi napokban elemi csa­pások. Számos út megron­gálódott, termőföldek ke­rültek víz alá. A kormány gyorssegélyt szavazott meg a károsultaknak. (MTI) Kamatot..* ...emeltek a takarékszövet­kezetek, amelyek a látra szóló betétekért átlagosan 1, a lekötött betétekért pe­dig 3 százalékkal magasabb kamatot fizetnek. (MTI) Szlovákia... ...korlátozza szeptember 1- jén 7 és 22 óra között határ- állomásain a kamionok fo­gadását, illetve az ország területén való közlekedését, ugyanis e napon tartják a szlovák partizánok napját. Árfolyamok Kárpótlási jegyei Tőzsdei Index (ideiglenes) augusztus 31-én: 1692,07 (-1,52) Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1994. augusztus 31. Valuta Deviza Kanadai dollár 79.08 80,60 79.96 Pénznem ______Vétel Eladás Közép árt. Kuvaiti dinár 3(3,29 369,95 367,48 Német márka 68,89 70,09 69,37 Angol font 166,42 169.42 168.26 Norvég korona 15,69 15,97 14,83 Ausztrál «ír 80,64 81.98 81J1 Olasz lírai 1000) 68,41 69,63 68.94 Belga franki 100) 334,59 340,09 336,98 Osztrák stdOO) 978,79 995,49 986,06 Dánkorona 17,42 17.72 1759 Port. esc.(lOO) 67,61 68,75 68,10 Finn márka 21,35 21,69 21.45 Spanyol pes.(lOO) 82,88 84,34 83,47 Francia frank 20,11 20.45 203? Svájci frank 81.75 83.07 82.27 Holland fonni 61,37 62.41 61,81 Svéd korona 14.03 14,27 14,14 ír font 164.66 167.46 165.94 USA dollár 108.40 110,40 109.62 Japán jen (100) 108,99 110,85 10953 ECU 13134 133.58 13234

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents