Kelet-Magyarország, 1994. augusztus (54. évfolyam, 179-205. szám)

1994-08-06 / 184. szám

^ Inkubátorerayő alatt indulhat a marketingközpont, «a | nini ........'unt.......'........1 Zy ^ A külföld is segítséget nyújt nekünk ____SSLÜS2;__» MMMiHWiiiPEBCg A termelőkhöz közelebb hozni a piacra jutás lehetőségét. mm MAGÁNVÉLEMÉNY Dalnokiás Köldökzsinór a világpiachoz Az agrártermelést és termékeit illeszteni kell az igényekhez Valószínűleg so­káig emlékezetes marad a tévé­nézők millióinak a Három Tenor amerikai kon­certje. Pavarotti, Domingo és Car­reras együttes színpadra lépése még akkor is a kultúra korszakos eseménye volt, ha átruccanásuk a tengerentúlra érdekes módon egybeesett a labdarúgó-világ­bajnokság idejével. De az vesse rájuk az első követ, aki a helyükben más­ként cselekedett volna. Hiszen ebből a kis országból is any- nyi, náluk kevésbé zseniális állam­polgárnak volt épp akkor és éppen Amerikában halaszthatatlan „hivata­los” intéznivalója, mint korábban so­ha. Például több lapban bukkantak fel egyre-másra eredeti helyszínen készült amerikai „anyagok”. Elvégre fő az olvasó kiszolgálása, még „ál­dozatok” árán is. De félre a rosszmájúskodással: a Három Tenor - ha már egyszer úgy hozta a gondviselés, hogy nagyjából egy korszakra esik a pályafutásuk - félretett minden vélhető „szakmai féltékenységet”, kicsinyes érdeket, összehangolta programját, majd re­pertoárját is, és énekelt! Mind a AKTUÁLIS INTERJÚNK három egy helyen, egy időben! Sőt! Együtt is! Az esemény világraszólóra sikerült, a világ tombolt. És ez az, ami elgondolkodásra kész­teti a magyar viszonyok között élő magyar állampolgárt. Arról, hogy — demokrácia ide, politikai váltógaz­dálkodás oda, szavazási eredmény amoda — képletesen fogalmazva, a mi politikai életünk Pavarottii, Do- mingói és Carrerasai, vagyis legjobb „trubadúrjaink” sajnos úgy tűnik, soha nem fogják együtt, egyszerre énekelni a közösen megválasztott dalt. Márpedig ahhoz kicsi, de még in­kább szegény ország a mienk, hogy megengedhesse magának a luxust, hogy vezető „kórusának” időről időre csak az egyik fele jusson pódiumra, és a másikból még egy tapasztalt vagy tehetségesnek ígérkező szólista sem. Könnyen belerokkanhatunk gaz­daságilag meg társadalmilag is, hogy ezen túl néggyel osztható évenként megpróbálunk újra és újra mindent elölről kezdeni. Valamelyik formá­ciónak egyszer, ha lehet még a mi életünkben, próbálkoznia kellene a folytonosság valami szerény változa­tával máskülönben idővel olyan ér­ték-, norma- és azonosulászavar áll­hat elő, amiben nemhogy haladni, de eligazodni sem lesz lehetséges. Mi, a politika egyszerű megélői szí­vesen váltanánk „jegyet” egy olyan négyéves „előadásra”, amin a tízmil­liónkból akkor kiállítható legjobb „három”, — bocsánat tizenhárom vagy huszonhárom — „tenor” készül elzengeni egy nagyjából mindnyá­junkat boldogító dallamot. Karjukat karunkba öltve. Réti János nak megfelelő márkával támogatja a ma­gyar marketingprogramot. Nyilván azért, hogy ha mi magyarok minőségileg olyan kifogástalan és magasan feldolgozott ter­méket tudunk előállítani, amelynek gyártásába, értékesítésébe esetleg saját tech­nológiájukkal be tudnak kapcsolódni a német befektetők, akkor nekik máris meg­érte. — Egyébként számukra nem ismeretlen ez a dolog, hiszen nyugaton már nagy tradíciója, és szervezettsége van az agrár- marketingnek. Naprakész információkkal rendelkeznek úgy a termelők, mint a ke­reskedők számára. □ A magas szinten szervezett marketing hasonló szervezettséget feltételez a termelés szintjén. — Nagymértékben számítunk majd a ka­marákra. Az újjászerveződő Agrárka­marának ebben kulcsszerepe lesz. Mert szá­munkra is az a legkézenfekvőbb megoldás, ha az Agrárkamara helyi kis szervezetei­vel tudjuk tartani majd a kapcsolatot. In­formációkat szolgáltatunk részükre, de ké­rünk, s kapunk is tőlük hasonlókat. Galambos Béla Több hónapos vajúdás után, július 1-jén egy olyan „csecsemő” jött a világra a megyeszékhelyen, több szervezet bábáskodása mellett és a Primom Vállalkozásélénkítő Alapítvány konkrét segítségével, amely ha akkora támogatást kap majd a megye agráriumától, amekkora vehemenciával fogantatása per­cétől az életrehívói jövőjét egyengetik, s immár maga az újszülött saját munkáját szervezi, akkor „Agrármarketing Centrum” (AMC) nevéhez méltóan, valóban központi tényezője lesz az itteni élelmiszergazdaság, ezáltal a me­gye felvirágoztatásának. Dr. Popovics László mezőgaz­dasági gépészmérnök 22 esz­tendőn át a mezőgazdasági főisko­la technológia tanszékén a minő­ségellenőrzés, minőségbiztosítás szakterületén végzett oktatói te­vékenységet. Az utolsó négy évben a GATE Nyíregyházi Főiskolai Kara Technológia Kft.-jének ügy­vezetőjeként a gyakorlat élvonal­beli szintjén folytatta az addig tanítottakat. A napokban pedig már mint az országban még nó­vumnak számító megyei Agrár- marketing Centrum igazgatóját kérdeztük az általa vezetett szer­vezet magalakulásáról, működé­séről, céljairól. □ Nyilván többekben fölmerül, miért éppen a Primom hozta létre az Agrármarketing Centrumot? — A Primom jogosítványai ugyan a vállalkozások segítéséről és nem arról szólnak, hogy éppen ő áldozzon a megye mezőgazda­ságának az oltárán. Mégis, a szak­mai és érdekképviseleti szervek, teljes egyetértésben a Primomot látták annak a pártokon fölül álló, sem­leges, ugyanakkor elég jól bevezetett szer­vezetnek — lévén hogy élvezi a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, de a brüsszeli PHARE iroda támogatását is, s központi pénzeket képes elnyerni —, amely biztosítéka lehet annak, hogy el tud­ja indítani „inkubátorernyője alatt”, ezt a marketingközpontot. Más jelentkező nem lévén a Primom még azt is megtette, hogy erre az évre „kiizzadta” az AMC két és fél alkalmazottjának a munkabérét. □ Ezek szerint ma még nem tudni, miből működik majd az Agrármarketing Cent­rum ’95 január 1-től? — Most csak sejteni lehet, hiszen az üzleti tervünk erre utalásokat ad. A célunk az, hogy nagyon rövid időn belül, lehető­leg már januártól önnállóan meg tudja áll­ni helyét ez a tulajdonképpen magát csu­pán fenntartani, s kizárólag a megyét szol­gálni akaró vállalkozás. A Primom az inkubátorházában a többi ott lévő vál­lalkozáséhoz hasonló feltételekkel biztosítja a helyiséget, infrastruktúrát. Azonkívül rendelkezésre bocsátja azt az egyelőre még megtöltésre váró információs hálózatát, amelyet már a 15 körzeti irodájával együtt létrehozott, s amit mi fölhasználhatunk agrármarketing információ továbbítására, közlésére, vagy kérésére. a nagy gazdaságok többsége megszűnt mű­ködni. Akik itt dolgoztak, azok maradtak az agrárgazdaságban, de immár piac-, és marketingismeretek, üzleti kapcsolatok nélkül. Az a gazdaság, az a termelőszö­vetkezet, ahol korábban a mai önálló vál­lalkozók dolgoztak, átvállalta alkalmazott­jaitól, tagjaitól ezeket a feladatokat, így ők mindezekről semmit sem tudtak, a kap­csolatok számukra elérhetetlenek marad­tak. A föld persze közben termi a kialakult termesztési szokások közepette a termé­keket az előző évekével közel azonos nagyságrendben. Ezzel a megtermelt ter­mékmennyiséggel valamit kezdenünk kell, piacokat kell nekik teremteni. Most kezd­jük, holott már két éve építeni kellene ebben a kifejezetten mezőgazdasági jellegű térségben egy olyan agrármarketing infor­mációs rendszert, ami hathatós segítséggel szolgálná a megye agrárszférájában termelő embereket, közelebb hozva számukra a pi­acra jutás lehetőségét. Egyszóval elenged­hetetlen —- ismerte föl az Agrárkamara, a MOSZ, a Gazdakörök, a Primom Alapít­vány és mások —, hogy ebben az agrárius megyében a mezőgazdasági termelés és a piaci igények között legyen egy koordináló szervezet, egy Agrármarketing Centrum. □ Mennyire illeszkedik a „mi” AMC- nk az országos elképzelésekbe? □ Tulajdonképpen milyen tényezők mo­tiválták az elhatározást, amelyből meg­született az AMC? — Egyrészt beköszöntött a tulajdonos- váltás időszaka. Másrészt, ezzel egy időben — Az agrárkormányzat törekvései is ebbe az irányba mutatnak. Már elindult egy országos agrármaketing program, amelynek legfőbb csapásvonala a hazai agrártermékskálát összességében figyelni, menedzselni. Ennek a kollektív prog­ramnak vannak elemei, az ún. ter­mékmarketing programok, amelyek­ből ez idáig csak a magyar bormar­keting indult be, de a többi is meg van hirdetve, mint a tej-, a hús-, vagy a gyümölcsmarketing. Csak idő kér­dése hogy e programok mikor kez­dődnek. □ Mit értsen a szabolcsi termelő, például a gyümölcsmarketing porg- ram alatt? — Egy gyümölcsmarketing azt je­lenthetné, hogy államilag elkülönített pénzekből lehetne menedzselni a sza­bolcsi alma piacra jutását. Persze nem a múlt konzerválásával, azaz ugyan­annak a biológiai értelemben vett „almás termésű” gyümölcsnek újabb piacokat keresve, hanem új utak meg­találására biztatva. Ez a program, a mellérendelt pénzeszközökkel például különböző értékesítésösztönző mód­szereket, erre készült tanulmányokat, különböző kiállításokat, rendezvénye­ket támogat. Tehát inkább az újdon­ság, az innováció irányába igyekszik terelni, s azt szolgálja, hogy az ország gyümölcsei, köztük például a sza­bolcsi jonatán ne csak mint fáról leszedett gyümölcs, hanem hozzá­adott értékek segítségével sok más fel­dolgozott formában kerüljenek piac­ra. □ A termékmarketing-progra- mokhoz megfelelő mennyiségű pénzre van folyamatosan szükség. Anya­giakból lesz-e elegendő a későbbiek­ben is? — Ez a program most egy kísér­let, s mint ilyen, valamiféle összegzés­sel zárul majd a végén az FM-ben. Ennek eredményeképpen meg fogják tenni a megfelelő lépéseket, azaz még na­gyobb pénzeszközöket biztosítanak majd a következő évben. Ugyanakkor a külföld is segítséget nyújt nekünk ezen a téren. így például Németország sok-sok millió forint­Dr. Popovics László A szerző felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents