Kelet-Magyarország, 1994. augusztus (54. évfolyam, 179-205. szám)

1994-08-31 / 205. szám

1994. augusztus 31szerda KULTÚRA Művészeti napok — médiakonferencia Sárospatak (MTI) — A sárospataki Rákóczi-vár történelmi falai között a Liszt Ferenc Kamarazene- kar koncertjével kezdődött, és a hét végén e zenekar koncertjével zárult a Zemp­léni Művészeti Napok ren­dezvénysorozata. A program során zeneka­rok, együttesek, neves ha­zai és külföldi szólisták ad­tak koncerteket a kulturális értékekben gazdag régió­ban, Sárospatakon, Sátoral­jaújhelyen, Szerencsen, To­kajban, Hollóházán, Kar­osán, és Füzérradványban, összesen csaknem tízezer néző, hallgató előtt. A Zempléni Művészeti Fesztivált a Liszt Ferenc Kamarazenekar és Sárospa­tak város önkormányzata rendezte az Antenna Hun­gária Magyar Műsorszóró és Rádióhírközlési Rész­vénytársaság támogatásá­val. Már hagyománnyá vált, hogy az Antenna Hun­gária minden esztendőben egy-egy igen rangos szak­mai konferenciával gazda­gítja a rendezvények sorát. Most neves magyar, fran­cia, izraeli és svéd szakem­berek részvételével két na­pon át a Rákóczi-vár lovag­termében Médiaszabályo­zás, a Műholdas távközlés szerepe a műsorszórásban, a Távközlés és a privatizá­ció címmel rendeztek nem­zetközi tanácskozást. Egy­behangzó volt a vélemény, hogy a születő médiatör­vénynek arra kell töreked­nie, hogy minél több rádió- állomásnak és televízióstú­diónak biztosítson kerrek- tül szabályozott lehetőséget a megnyilvánulásra. A privatizációval kapcso­latban megfogalmazták, hogy a befolyó pénzössze­geket nem szabad a távköz­lés területéről más célokra átirányítani, hanem minden fillért vissza kell forgatni a távközlés fejlesztésére, mo­dernizálására. Az Antenna Hungária kezdeményezője és szószólója, hogy magyar irányítással létesüljön egy közép-kelet-európai regio­nális műhold, amelyik a volt szocialista országok számára biztosít korszerű rádiós, televíziós és üzleti kommunikációs lehetősé­geket, vállalkozási alapon. A cég vállalkozik e nemzet­közi program megszervezé­sére és lebonyolítására. Már a héten... ...megkezdődik a színházi évad a nyíregyházi Mó­ricz Zsigmond Színházban. Szombaton este bemutató bérleti előadáson A vörös postakocsi című darabot láthatja 19 órától a nagyér­demű. (KM) Versenytáncos... ...jelölteket vár a kisvárdai művészetek háza. Klasszi­kus és jazzbalett kurzusok­ra is elfogadják még a je- lentkezéséseket. (KM) A régi... ...nyitvatartás szerint dol­gozik tegnaptól ismét a me­gyei könyvtár. A felnőtt­kölcsönző hétfőn, kedden, csütörtökön és pénteken 9—19-ig, szerdán 14—17-ig, szombaton pedig 9-15-ig várja az olvasókat. (KM) Felnőttek... ...és gyermekek számára hirdet angol, német, francia és orosz nyelvből tanulási lehetőséget a New York Nyelviskola. A kurzusokra beiratkozni a nyíregyhá­zi Kölcsey gimnáziumban szombaton délelőtt lehet. (KM) Nyelvvizsgára... ...előkészítő tanfolyamra is lehet jelentkezni a nyíregy­házi Móricz Zsigmond Mű­velődési Házban. Angol, német, orosz nyelvtanfo­lyamokat is indítanak. (KM) Vasarely grafikái, szitanyomatai és litográfiái látha­tók a nyíregyházi Benczúr Teremben Harasztosi Pál felvétele Szekeresek, kelyhesek, katonák Az erdélyi polihisztor, Kós Károly színműve az emberi helytállás tragédiája Amatőr felvétel Minya Károly Kisvárda (KM) — Sikít a he­gedű, velőt ráz, zúg a ha­rang, Budai Nagy Antal és a szekértábor az égbe megy... Ez a zárókép és gondolat szegődik társul a kisvárdai színházi évad záródarabjá­nak megtekintése után. Kós Károly, a „kalotaszegi ezermester”, az építész, az író, a grafikus és a szerkesztő be­vallása szerint figyelmeztető­nek szánta az erdélyi paraszt- felkelés után kerek ötszáz év­vel megírt Budai Nagy Antal című művét a második világ­háború előszelében. Ugyanak­kor kifejeződik benne az a hit is, hogy hátha lehetséges Er­dély belső testvérisége romá­nok, szászok, magyarok közt. Állandóan jelen lévő kérdés ez is, ugyanúgy, mint a határon túli magyar színházak létében a küldetéstudat gondolata. Mindezt jelzi Parászka Miklós szatmárnémeti színházvezető és rendező ezzel az általa vá­lasztott darabbal, amely min­denképpen unikumnak számít a színpadon. Budai Nagy Antal históriája meg kíván a történelmi ténye­ken kívül vallástörténeti is­mereteket is, hiszen a paraszt- felkelés nemcsak azért tört ki, mert a püspök visszamenőleg is új pénzben követelte a dézs- mát a pórtól, nem engedte, hogy szabadon költözhessék, hanem az is szikrája volt a fel- lobbanásnak, hogy a huszitiz­must, még pontosabban annak egy mérsékeltebb irányzatá­nak a híveit, a kelyheseket mint burjánt és tövist kívánta kigyomláltatni az országból. A hérézist, azaz az eretnekséget mint kelevényt kiégetni. A két elégedetlenség okán fellázadó Az előadás egy jelenete sereg élére Budai Antal állt. Bár nem kívánta e tisztséget, először a Bálint paptól kapott magyar nyelvű testamentum parancsolata vitte ebbe az irányba, másodszor már a mu­száj és a tisztesség feladata­ként jelentkezett akkor, ami­kor a kelyhesek gyülekezetére rágyújtották a gorbói malmot. S talán a Budai vezette össze­fogás, a szekérhad győzhetett volna, de éppen a cselekvésre késztető Bálint pap lesz a visz- szahúzó, a vesztett okozó bi­zalmatlansága és türelmetlen­sége táplálta vak dühével. Igaz az éhség és a vajda átállásra csábító mézesmadzagja is megbontotta a rendet, de a bu­kás és Budai Nagy Antal halá­lának fő okozója a belső ellen­tét Kós művében. A színműben lírai vonalként szépen végigvonul Budai An­tal és Bese Anna érdeklődő szerelme. Dósa Zsuzsa Anna­ként kezdetben egy kissé bo­londos, felvágott nyelvű, cser- fes kislány, majd gyönyörű, minden porcikájában és rezze­nésében férjéért aggódó, igaz hittel szerető, érett nő. Azon­ban a gyermekkortól dédel­getett vonzalma rossz óme­nekkel volt terhelt, és csakis tragédiába torkolló lehetett. Czintos Józseffel szívet melen­gető párosjelenetei az előadás igen szép pillanatai voltak. Czintos, a már-már kisvárdai színész, Budai Nagy Antal szerepében ismét egy új arcát mutatta meg, s magával ra­gadó játékkal ajándékozta meg a publikumot. A tisztes­ség, az egyenesség, a komo­lyan vett, érett, de félelemmel és tudván tudott bajjal sújtott szerelem volt alakításának fő vonala. Sajnálatos, de ki kell mondani: a mai Erdélyben szí­nészekben szűkölködő magyar nyelvű színházak aligha tud­ták volna színre vinni ezt a Kós-drámát. Azonban hat színház színészeivel már igen. így néhány kisebb szerepet alakító színésztől eltekint­ve mindenkiről az elismerés hangján szólhatunk. Győrjfy Andrásról, aki a .józanul” földhöz- és munkához ragadt gondolkodással volt Budai Já­nos, Nemes Leventéről, aki Bese Tamás szerepében egye­nes, jó szándékú, derűs apa volt; Acs Alajosról, aki a két „tábor” közötti közvetítő apát­ként megrendítően ábrázolta a vívódást és a fájdalmat, amit a szent háború pusztítása és a felkent püspök pökhendiségé- nek ártalmassága okozott. Ka­rakteres arcéit villantott meg Veress László erdélyi püspök, Holocsi István szász gróf és Korica Miklós Pál hadnagy szerepében. Hunyadi László számító, a sumákolást súroló taktikázó, de kívülről már-már az őszinteséget színlelő erdé­lyi vajdája igen árnyalt volt. A szó jó értelmében egy nagyszerű ötletként a darabra rátelepedett, s a jelenetváltá­sokkor a nézőket is nyomasz­totta a szekérsáncokból álló díszlet, tervezője Deák Barna. Az átdíszletezésekkor — ami mintegy a darab megkompo­nált és „koreografált” része volt — oly félelmetesen maga­sodtak a színpad szélén, mint amilyen ijesztő volt akkor, amikor a pórok vasas szekerei megindultak és kétszer is elti­porták a királyi hadat. Ezzel a tragikus históriával zárult a sikeresnek mondható kisvárdai színházi nyár. Egy képzeletbeli színpadon a szer­vezők és a támogatók is meg­érdemelnek egy vastapsot. Biztatásul jövőre... Névadó ünnepség a zeneiskolában Kató László Tiszavasvári — Egy olyan ti- szavasvári pedagógus-zene­tanárnak az emlékét szeret­nénk a jövőben felnövekvő ge­nerációk számára megőrizni, akinek kiemelkedő szerepe volt a Kodály-i utat követő ének-zenei nevelés és vele párhuzamosan a hangszeres képzés megindításában, meg­szerettetésében, színvonalas fejlesztésében. A tanár úr ne­ve: Hankó László, aki 1910. július 25-én Megyaszón szü­letett. Édesapja kántortanító volt. Mérhetetlen zeneszeretetét, gyermekszeretetét az emberek iránti tiszteletét a családjából hozza magával. A négy elemi iskola elvégzése után Sárospa­takra megy gimnáziumba, majd ugyanitt a református ta­nítóképző öt osztályát is el­végzi. Tanulmányai közben zeneszerzéssel foglalkozik. ír, orgonapreludiumot, dalpályá­zatokon több díjat nyer. 1935­ben a zenei közlönyben nyomtatásban megjelenik ve­gyeskari népdalfeldolgozása, zenei tanulmányait anyagi okok miatt nem tudja folytat­ni, ezért elemi iskolai tanító­ként először Megyaszón dol­gozik, majd 1935. november 15-től Bűdszentmihályon — ez Tiszavasvári előző neve — segédtanító lesz. Ekkor már kántorképesítő oklevéllel is rendelkezik. 1938-tól 44-ig katonáskodik. Az uráli szén­bányák hadifogságából 1948. október 27-én szabadul. A Kabay János Általános Iskola tanítójaként megint munkába áll. Az iskola gyer­mekkórusát megszervezi és 1950-54 között a Budapesti Kossuth Rádióban többször hallható énekük a „Dalol a magyar ifjúság” című műsorá­ban. Közben 1950-től Bu­dapesten és Békéstarhoson ta­nul, s jeles eredménnyel ének­zene szakos diplomát szerez. Az 50-es évek elején először munkás-, majd úttörőzenekart szervez. Az úttörőzenekarra az ország több területén, vala­mint a megyei versenyeken rendszeresen első helyezést érnek el, aminek eredménye­ként csillebérci jutalomüdülé­seken vehetnek részt. A csille­bérci úttörőtáborban országos második hely a jutalmuk, ugyanakkor játszanak a Nép­stadion megnyitóján százezer néző előtt. A 60-as években fellépnek Kassán, Rozsnyón. A nyíregy­házi rádió is közvetíti mű­sorukat. 1961 -ben gyermek- operának dolgozza fel Móra Ferenc: Aranyszőrű bárány cí­mű verses mesejátékát. Téli estéken népdalgyűjtéssel fog­lalkozik. Közben az iskola igazgatójával megszervezik az ének-zene tagozatos oktatást, ami több évtizedes múltat hát­rahagyva ma is sikeresen mű­ködik. 1964-től haláláig szak- felügyelő, és tagja a Me­gyei Zenei Szakbizottságnak. 1966-ban az ötlete alapján megrendezik az első Tisza­parti dalostalálkozót. Felvetődhet a kérdés, miért választotta az iskola az ő ne­vét? A tanár úrnak békéstarho- si tanulmányai során olyan ki­váló osztálytársai voltak, mint Szőnyi Erzsébet, vagy Gulyás György, akik pályafutását ref­lektorfény kísérte. Hankó László életútja azért szimpati­kus, mert Tiszavasváriban ma­radt, nem csalta el a hírnév ereje az alsófokú oktatás ke­mény és kevés elismeréssel já­ró területéről. Felismerte azt a tényt, hogy a zene szereteté- nek gyermeki szívekbe való elültetése legalább olyan fon­tos, mint a zenei élet fel­sőbb szféráiban tevékenyked­ni. Azok közé tartozott, akik tudásukkal nem a karrierjüket egyengették, hanem a köz ja­vát szolgálták. Hankó tanár úr átlagon felüli szellemisége, emberi jellemének tisztasága egy olyan örökséget hagyott ránk, amit csak követni sza­bad, de elfelejteni sohasem. Kincsek a szerájból Budapest (MTI) — „Kin­csek a Topkapi szerájból” címmel szeptember 7-én ki­állítás nyílik a Budavári Pa­lota A épületében. A repre­zentatív tárlat a XVI. száza­di művészet remekeit mu­tatja be. A tárlatot Süley- man Demirel török, és Göncz Árpád magyar ál­lamfő nyitja még. A korabeli török kultúrát bemutató kiállításon arany dísztárgyakat, fegyvereket, fermánokat (szultáni ira­tokat) és szőnyegeket te­kinthetnek meg a látogatók. A tárlatot magyar gyűjte­mények ritkaságai is kiegé­szítik. Ezeket a Magyar Nemze­ti, illetve az Iparművészeti Múzeum adja kölcsön. A kiállítás szeptember 8-tól 1995. január 6-ig tart nyit­va. Énekkari tábor a nyári szünidőben Fehérgyarmat (M. K.) — A megye szinte minden részéből érkeztek diákok a nyíregyházi Vasvári Pál Gimnázium ének­zene tagOozatosai nyár végi tá­borába, Fehérgyarmatra. Do­bomé Mikó Gyöngyi és Szondy Adrienn tanárnők irányítják az egyhetes munkát, ami jó alkal­mat kínál az új tanév rendez­vényeire való készülésre. Negyedszázada, hogy az ének-zene tagozat kuriózum­nak számított, s máig megtar­totta vonzerejét. Az iskolában végzett közel 600 diákból ze­neművészek, zenetanárok, kar­vezetők sora munkálkodik az ott tanultak hasznosításán. Az 1994. október 1-8. között meg­rendezendő jubileumi hét jó alkalmat teremt a találkozásra a régi és a mostani diákok, ta­nárok között. A zenei világnap nyitóhangversenyén bemutat­koznak azok a diákok is, akik a szünetből áldoztak fel egy hetet, naponta több zenei foglalkozás, illetve kóruspró­ba, no és strand, illetve szat­mári túra, ezt jelentette a fe­hérgyarmati ének-zene tago­zatos általános iskola terem­tette lehetőség. A vasváris diá­kok, illetve szüleik az anyagi áldozatot is vállalták. Egyéb­ként a hangversenyek mellett nyílt nap, tudományos zenei előadások, kórustalálkozó és más programok is lesznek. Mindent azonban nem lehet lelkesedéssel pótolni. A ren­dezvények költségeihez segít­séget vár az iskola igazgatósá­ga, iskolaszéke. Ennek felté­teleit is megteremtették: a Ke­reskedelmi és Hitelbanknál a 440-18670-0000 számon fo­gadják a segítőkészek forint­jait. A vasvárisok a múltban is megmozdultak, ha szeretett is­kolájukért tehettek. Most erre ismét szükség van, de arra is, hogy a jubileumi hét program­jait minél többen látogassák október első napjaiban. ....

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents